Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1963-01-10 / 2. szám
Thursday. January 10, 1963 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 3 A NÉPI KINA HÍREI Cedenbal, a Mongol Népköztársaság Miniszter- tanácsának elnöke Csou En-lajnak, a Kínai Nép- köztársaság Államtanácsa elnökének meghívására Pekingbe érkezett. A mongol küldöttséget a pekingi repülőtéren Csou En-laj, Csen Ji és más hivatalos személyiségek, valamint a Pekingben működő diplomáciai képviseletek vezetői és munkatársai fogadták. Csou En-laj fogadást adott Cedenbal tiszteletére. A fogadáson megjelent Cservonyenko a Szovjetunió pekingi nagykövete is. Aláírták a Kínai Népköztársaság és a Mongol Népköztársaság között megkötött határegyezményt. A kinai kormány nevében Csou En-laj, a mongol kormány nevében Cedenbal irta alá az okmányokat. Később Liu Sao-csi, a Kinai Népköztársaság elnöke fogadta a mongol kormányküldöttség tagjait, és szívélyes, baráti beszélgetést folytatott velük. A szerződés aláírása alkalmából a kinai fővárosban nagygyűlést tartottak, amelyen jelen volt Csou En-laj és más hivatalos személyiségek, valamint a Pekingben akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői. A nagygyűlésen beszédet mondott Pen^ Csen, a Kinai KP Politikai Bizottságának tagja, Peking polgármestere. Hangsúlyozta, hogy a kinai— mongol határegyezmény aláírása a kinai s a mongol nép testvéri barátságának fejlődését és erősödését jelzi. J. Cedenbal beszédében azt hangsúlyozta, hogy a békés együttélés politikája életerős politika, amely teljességgel megfelel a népek érdekeinek és amelyet forrón támogat az egész haladó emberiség. Jelentések a kinai—indiai határhelyzetről Bandaranaike asszony, ceyloni miniszterelnök Colombóból Pekingbe utazott, majd onnan, a tervek szerint, Delhibe megy. A kinai és az indiai kormány vezetőivel folytatandó tárgyalásai során Bandaranaike asszony át fogja nyújtani a hat ázsiai és afrikai ország colombói értekezletének javaslatait, és meg fogja vitatni a kinai—indiai határkonfliktus konkrét rendezésére kinálkozó lehetőségeket. A Kinai Népköztársaság határőregységei a kinai—indiai határ keleti szakaszán, Valong térségét elhagyva, december 25-én visszavonultak Ikutungból — jelenti az Uj-Kina hirügynökség. Folytatták a kinai csapatok visszavonulását Me- csuka térségében is. A Kinai Népköztársaság külügyminisztériuma tájékoztatta India pekingi nagykövetségét arról, hogy a kinai—indiai határon végbement események idején a kinai fél 2156 indiai katonát és tisztet ejtett foglyul. Nem számit ezek közé az a 608 sebesült és beteg tiszt és katona, akiket már átadtak az Indiai Vöröskereszt Társaság képviselőinek. A Kinai Vöröskereszt Társaság — mint az Uj- Kina jelenti — eljuttatott az Indiai Vöröskereszt Társasághoz egy 528 indiai hadifogoly nevét tartalmazó listát. A lista feltünteti a hadifoglyok eimét és egészségi állapotát is. Az első ilyen listán, amelyet december 16-án adtak át az Indiai Vöröskeresztnek, 399 hadifogoly neve szerepelt. Delhiből jelenti a TASZSZ, hogy Nehru indiai miniszterelnök a napokban beszédet mondott azon az egyetemen, amelyet Rabindranath Tagore alapított. Nehru kijelentette, hogy India hibát követne el, ha változtatna a tömbön kívüliség politikáján. Ilyen változás India gyengeségének megnyilvánulása'lenne — mondotta. Megemlítette, hogy bizonyos személyek az indiai—kinai határon kialakult helyzetre hivatkozva, a tömbön ki- vüliségi politikáról való lemondást követelik, ez azonban szerencsétlenséget hozna az országra. Pakisztán és a Kinai Népköztársaság között gazdasági és kereskedelmi egyezmény jött létre. Ezt pár nappal követte a két ország által megkötött másik egyezmény, amelyben megállapodtak a közös országhatáruk vonalában. Pakisztán Indiával is folytat tárgyalást Kashmir kérdésében, amelynek területére mindkét ország igényt tart. • Az úgynevezett védelmi törvény alapján Indiában letartóztatták K. Vorior képviselőt, az Indiai Kommunista Párt országos tanácsának tagját — jelenti a Statesman cimü lap tudósítója Trivan- drumból. A Times of India cimü lap tudósítója kotayami Összeesküvést lepleztek le Tunéziában A tunéziai kormány hivatalosan bejelentette, hogy az országban összeesküvést lepleztek le, amelynek az volt a célja, hogy megdöntsék Habib Burgiba elnök kormányát. A közlemény szerint az összeesküvőket külföldről irányították. Nyugati hírügynökségek szerint az összeesküvéssel kapcsolatban mintegy 400 személyt vettek őrizetbe közülük azonban többet kihallgatás után szabadon bocsátottak. A Tunéziai Dolgozók Általános Szövetsége, az UGTT nyilatkozatban bélyegezte meg az összeesküvést, és az abban részvevő személyek példás megbüntetését követelte. Tuniszban egyébként teljes a nyugalom, a nemzeti gárda egységei azonban továbbra is megszállva tartják a fővárosba vezető útvonalakat. Burgiba elnök beszédet mondott a tunéziai nők kongresszusán. Beszámolt a leleplezett összeesküvésről is. Közölte, hogy az összeesküvők — közöttük testőrségének egyik tagja — álmában meg akarták gyilkolni. A merényletet a múlt hétre tervezték. A tunéziai elnök nem adott magyarázatot arra, hogyan leplezték le az összeesküvést, és mi történt annak részvevőivel. Csak annyit jelentett be, hogy a tunéziai külügyminiszter “megfelelő időben” tájékoztatást ad az összeesküvés “fő vonalairól”. Négy professzor az Amerikaellenes Bizottság eltörléséért A Columbia Egyetem négy tanára kampányt indított a Amerikaellenes Bizottság eltörléséért. A professzorok szerint ez a bizottság a “kongresszus legköltségesebb bizottsága”, törvényhozási eredményei viszont a “nullával egyenlők.” A The Cristian Science Monitor tudósítója szerint a négy professzor kijelentette, hogy a bizottság sok embernek okozott közvetlen kárt, mig számos személynek azáltal a félelem és gyanú által, amelyet körülöttük megteremtett. Most aláírásokat gyűjtenek beadványukhoz, hogy rávegyék New York állam képviselőit arra, szavazzák meg a bizottság feloszlatását a kongresszus újbóli összejövetele alkalmával, január 9- és 10-én. Az egyetemi tanárok összeállítottak egy részletes analízist is a bizottságról, melyből kitűnik, hogy abból a 9,480 törvényjavaslatból, melyet a képviselőház elé terjesztettek az elmúlt év folyamán, csak 27 származott a HUAC-tól. Ebből 16 olyan javaslat volt, ami megegyezett más, már benyújtott javaslatokkal, igy maradt 11 javaslat. Egy törvényjavaslat, amely több témát érintett, magában foglalt még öt javaslatot. így összesen 6 egyéni javaslatot lehet csak a bizottság kezdeményezésének tekinteni. De még ezt a hat törvénytervezetet sem lehet a HUAC javára elkönyvelni, mert hármat közülük “alkalmasabb bizottságok” már szintén tekintetbe vettek, ahogy ezt a csoport által az elmúlt év decemberében kibocsátott jelentés megállapította. A fennmaradó hármat pedig más bizottságoknak kellett volna előterjeszteniök, mert közoktatással, külpolitikával, jogi ügyekkel és adóval foglalkoznak. E három közül egyik sem került a kongresszus elé megszavazás céljából és alkotmányellenes lett volna, ha sor került volna rá. Tehát nyugodtan leszögezhető, hogy a legköltségesebb kongresszusi bizottság törvényhozói tevékenysége “pontosan nulla volt”, állapította meg a professzorok nyilatkozata. A nyilatkozatot a következő négy egyetemi tanár irta alá: Harold Barger és William J. Goode professzorok, valamint Daniel Dodson és Lloyd Motz tanársegédek. * • jelentésében beszámol arról, bogy letartóztatták a kommunista párt helyi szervezetének titkárát, P. George-t és a szervezet két másik vezetőjét — Raghav Kurupot és K. T. Jacobot. • Lapjelentések szerint Calcuttában letartóztatták az Indiai Kommunista Párt három tagját, köztük Bengália állam törvényhozó testületének két képviselőjét. • / Az indiai Agartalában letartóztatták az indiai parlament két kommunista tagját. Az ezen a vidéken letartóztatott kommunisták száma hatvanötre emelkedett. i turisták kijátsszák a vásiiszedőket Az Egyesült Államok vámhivatalának vezetője, Philip Nichols, nyilatkozatban figyelmeztette az amerikai turistákat, hogy a törvény ereje le fog sújtani rájuk, ha tovább is becsapják Uncle Sam-et a külföldön vásárolt cikkekről beadott hamis adatokkal. Ezek a “kis csalások” az utóbbi években hatalmas, üzletté fejlődtek és óriási ösz- szegekkel rövidítik meg a kormány bevételét. Mr. Nichols leleplezi a vámcsalások különböző módozatait. Természetesen gazdag amerikai turistákról van szó, akik előszeretettel vásárolják fel Európa és Ázsia értékes műkincseit. Ruházati cikkeket és más egyéni szükségleteiket is olcsóbban vásárolhatják be külföldön, mint az Egye sült Államokban. Amióta a vámhivatal leszállította az egyes turisták által a külföldről vám nélkül behozható cikkek értékét 500 dollárról 100 dollárra, elszaporodott a vámcsalás. Ugylátszik, a gazdagok sem adót, sem vámot nem szeretnek fizetni az államnak, mint ahogy magasabb fizetést sem szeretnek adni munkásaiknak. Hiába, természetükben van, hogy mindent maguk akarnak felhabzsolni. A turisták összejátszanak a külföldi kereskedőkkel, mondja Mr. Nichols, akik a megvásárolt cikkről adott számlán meghamisítják az adatokat. Alacsonyabb vásárlási árat Írnak be, mint amit valójában kifizettek nekik. Meghamistiják a ruhanemüeken a cég nevét feltüntető cimkétj mert a gyakorlott vámtisztviselők arról könnyen megállapíthatják a ruha értékét. Továbbá, “ajándékaként tüntetnek fel olyan cikkeket, amit a vevő saját használatára vásárolt. Az ajándék vámmentes. “Egyes külföldi üzletek élénk kereskedelmet folytatnak amerikai üzletfelekkel levélbeli rendelés által, úgyhogy a rendelést mint ajándékot továbbítják az Egyesült Államokba. Ezt a módszert gyakran alkalmazó üzletek már jól ismertek a vámhivatal előtt. A nevük minden amerikai kikötőben listázva -van. A tőlük érkezett árucikkek különös megfigyelés alá esnek”, mondja Mr Nichols és sok esetben elkobzásra kerülnek. A vámhivatal vezetője azt állítja, hogy a külföldi üzletek kétszínű játékot űznek. Mialatt az amerikai vásárlót vámcsalásra csábítják és hamis adatokkal látják el, ugyanakkor értesítik az amerikai vámszolgálatót erről és 25 százalék jutalmat kollektálnak az igy behozott cikk értékéből. Persze a cikket a vámtisztviselők elkobozzák és a törvénysértő honfitársat megbüntetik. Csalnak a diákok A diákok között mindig voltak, akik a könnyebbik utat keresték a leckecsináláshoz, de az egyházakhoz tartozó ifjúsági csoportok között megtartott véleménykutatás eredménye azt mutatja, hogy 87 százaléka él manapság a lehetőséggel és 101 féle módszerük van hozzá. A Luther League of America ifjúsági szervezet 845 tagja 22 államban készségesen kooperált a kutatásban, amelynek eredménye az ifjúsági liga Time Out cimü közlönyében jelent meg. Arra a kérdésre, hogy mi a csalás legelterjedtebb módja, 485 ifjú a mások leckéjének lemásolását, az illető tudtával, vagy tudta nélkül, adta feleletül. Azonkívül feleleteket tartalmazó cédulákat dug- dosnak el könyvekben, ruházatuk különböző rejtekhelyein, cigaretták között. Rev. Ralph R. Hellerich, a közlöny szerkesztője szomorúan állapította meg, hogy a helyzetért a felnőtt nemzedék a felelős. “A sikkasztásokról szóló mindennapi hírek, az üzleti költségszámlák általi adócsalások dicsőítése, az üzleti és társadalmi életben udvarias és finom modorban elkövetett csalások és visszaélések mind azt mutatják, hogy mi magunk is elhanyagoltuk érdemlegesen foglalkozni a problémákkal”, mondja a szerkesztő. “Csupán magasabb tökélyre emeltük a hivatásos csalási képességünket.” Miért csalnak a fiatalok? “Nem igyekszünk tanulni” — —felelték. Miért nem? “Lusták vagyunk. Sok diák a tanítókat hibáztatta, akik nem magyarázzák meg nekik a tananyagot kielégítően. Többen a szüléikben találták a hibát, akik magasabb eredményeket követeltek tőlük, mint ameny- nvire a diákok magukat képesnek tartják. Mr. Hellerich szerint a lecke-csempészés már olyan mindennapi és elfogadott gyakorlat, hogy már nem is tekintik csalásnak. Ez magában ia ijesztő jele az erkölcsi nivó mély süllyedésének társadalmunkban. ,
