Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1963-01-10 / 2. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, January 10, 1963 iMWWWUWVAAAAAMfV WVWWMVlft/WWWWWtfV • ^^»^JVWWVA«AA^/V/VWV\AA«AIV,iAAA^/VftAfVnWüV^A^>,!ni\nfSA^An/WVVV/V\A^AfU\AiWVAn/VVWV'ÄAAÄ<VV Naaszabásu sajtóbankett New York és környéke olvasóinak részvé­cr telével, FEBRUÁR 3 -ÁN, vasárnap dél­után 1 órai kezdettel a SAVOY MANOR ROSE ROOM-jában, 120 East 149th Street, Bronx, a newyorki Lap­bizottság rendezésében. — Legyünk ott mindannyian! — Rezerválásért hívják a Magyar Szó Kiadóhivatalát, AL 4-0397 számon. — Részévéteti dij $3.50. WWWA(VWUVVUWAA(UUMKmAMn>WUWUVVVUVWVVUVAAnA(WAAARAAAAmAA»AftfWVMAAftmUWVVWAAAnfW^^ Hz egyház és a békeharc Érdekes vita indult meg az Unitá, az Olasz Kommunista Párt lapja és a katolikus világ egyes képviselői között. 1 Az Unitá néhány nappal ezelőtt cikket közölt, amelyben hangsúlyozta, a zsinat munkája és a pápa különböző beszédei során kiviláglott, hogy a békéért és az annak biztosításáért folyó harc a katolikusok elsőrendű feladata. Erre a cikkre válaszolt a Vatikán lapjának, az Osservatore Románénak a főszerkesztője, a lap dec. 22-i számában. A cikkben ismételten kifej­tette a konzervatív erők szemléletét, s tagadta, hogy a békeharc a katolikus világ első számú fel­adata. Továbbá azt, hogy a béke megvédésének kérdése természetes találkozópont lehet a katoli­kusok és a kommunisták között. Az Osservatore Romano cikke hidegháborús hangnemben és szel­lemi keresztes hadjárat formájában felújítja a kommunizmus elleni támadásait. Az emlitett cikk szelleme ellentétes az egyik legtekintélyesebb olasz főpap, Lercaro biboros, bolognai érsek december 23-i állásfoglalásával. A bíboros városa híveihez intézett beszédében nvil- tan beszélt arról, hogy két irányzat áll szemben egymással és mélyreható különbségek vannak a kettő között. A konzervatív álláspont szemben áll azzal az irányzattal, amely a jelenkor követelmé­nyéinek megfelelően akarja megújítani az egyház életét. Lercaro hangsúlyozta, hogy a katolikus püspökök többsége teljes mértékben magáévá te­szi a pápa felfogását az egyház által megvalósí­tandó célokat és módszereket illetően. Az Unitá egyik számának vezércikke válaszol az Osservatore Románénak és XXIII. János pápa karácsonyi beszédéből indul ki. A lap szerint a magától értetődő vallási kérdések mellett szere­pelt a beszédben a béke megvédésének kérdése is. A katolikus egyház fejének állásfoglalása már fsak azért is rendkívül fontos, mert a keresztény világ életének kényes pillanatában hangzott el. A lap végül hangoztatja, hogy a konzervativizmus alapjában véve tagadja mind a béke védelmé­nek fontosságát, mind a szociális megújhodás »zükségességét. Mi okozta a bányarobbanást? ’A szénbányászok nem mennek vissza dolgozni, mig erre feleletet nem kapnak PITTSBURGH, Pa. — A nagy bányaszeren­csétlenség után, amely 37 szénbányász életét vet­te a U. S. Steel Corp. Robena bányáiban, Car­michaels, Pa.-ban, 1,000 szénbányász kijelentet­te, hogy addig nem megy vissza dolgozni, amig meg nem állapítják pontosan a bányarobbanás okát. John Ozanich, a United Mine Workers 6321-es lokáljának elnöke azt mondta, hogy ez nem sztrájk, csupán a bányászok biztonságát célzó el­járás. Állami és szövetségi ellenőrök ugyan fel­hatalmazták a U. S. Steel bányavezetőségét, hogy megnyissa a Robena bányák 1-, 2- és 3-as tárná­ját a Frosty Run akna kivételével, ahol a robba­nás történt. A szénbányászok azonban rámutat­nak arra, hogy a 2-es tárnában is történt robba­nás októberben, s ebben két bányász vesztette el életét. A kivizsgálások befejeztével az állam ki­hallgatást tart a bányarobbanásokkal kapcsolat­ban. A szénbányászok szavazás utján fogják el­dönteni, hogy visszamenjenek-e a bányába dol­gozni. ‘Mi a nem kapitalista utat választottuk9 Sekou Touré, a Guineái Demokrata Párt főtit­kára, köztársasági elnök, beszámolót tartott a párt VI. kongresszusán. Mint az ADN tudósítója beszámol róla, Sekou Touré követelte az imperia­lizmus, a gyarmati uralom és a neokolonializmus felszámolását. Ezenkívül sikraszállt a külföldi ka­tonai támaszpontok megszüntetéséért, az álta­lános és teljes leszerelésért, a katonai csoporto­sulások és a második világháború maradványai­nak felszámolásáért. A párt főtitkára megerősí­tette, hogy Guinea kitart a pozitív semlegesség mellett. Sekou Touré végül a szocializmus problémáit elemezte, s kijelentette: — Hiszünk abban, hogy az egész társadalom elkerülhetetlenül szocialistá­vá válik. Mi a nem kapitalista utat választot­tuk. Ezen is fogunk mindig haladni, mert ez az egyetlen olyan ut, amely biztosítja az egész kö­zösség érdekeit. Szabad Kuba negyedik évfordulója Havannában 24 üdvlövés nyitotta meg a felsza­badulás negyedik évfordulójának ünnepélyét, je­lenti az AP hírszolgálat. Az óriási tömeg előtt fel­vonult a szigetország fegyveres hadereje, közte olyan légelháritó rakéták, amelyek a létező fegy­vernemek legmodernebbjei közé tartoznak. “A legmagasabban száguldó ellenséges repülőgépet is le tudják lőni”, mondotta a bejelentő a csodálattal ámuló nézőknek. A csinos egyenruháiú és fesze­sen menetelő gyalogsági és női csapatokat MIG jet-reptilők követték, majd tüzérségi és tankelle­nes fegyverek, ágyuk és személyzetszállitó közle­kedési eszközök, továbbá a Katyusa tipusu löveg- szórók, amilyenekkel a II. világháborúban ismer­kedtek meg a szocializmus ellenségei. Fidel Castro miniszterelnök 90 perces üdvözlő beszédet mondott és a légelháritó fegyverekre vonatkozóan kijelentette, hogy Kuba légiterületét meg fogják óvni a betolakodóktól. Utalt az 1961. áprilisában történt invázióra, amely kudarccal végződött a disszidáltak és az amerikai imperia­lizmus részére és az akkor foglyulejtett betörők kiszabadítására is. Kennedy .elnökről hangozta­tott véleménye nem volt valami hízelgő. “Ez az ember közönséges kalózfőnökként viselkedett, amikor ezekkel a gyávákkal találkozott és azt ígérte nekik, hogy zászlójuk visszakerül egy sza­bad Havannába.” “Bárhogyan palástolják a helyzetet, az imperia­listák beleegyeztek a jóvátétel kifizetésébe, amit a forradalmi tribunál követelt tőlük a Malac­öbölnél végétért invázióért. Ők ugyan váltságdíj­nak nevezik, a valóságban azonban ez az első eset a történelemben, hogy imperialisták háborús jó­vátételt fizettek.” Castro megismételte azt a követelést, hogy az Egyesült Államok vonuljon ki a Guantanamo- öböl menti tengerészeti bázisból, Kuba területéről. Törvényszerű lépéseket helyezett kilátásba ennek a célnak a kivitelezésére. Hivatkozva arra, hogy Kuba éppolyan független ország, mint az Egye­sült Államok — “vagy még függetlenebb” — azért szó sem lehet egyoldalú ellenőrzésről. “Ha mindenáron vizsgálódni akarnak, akkor legyen nekünk is jogunk őket kivizsgálni”, mondotta. Azzal fejezte be beszédét, hogy az egész ország köszönetét fejezte ki a szocialista országoktól ka­pott segítségért, amely megmentette Kuba népét az éhenhalástól és attól, hogy fegyvertelenül néz­zen szembe az imperializmus fenyegetéseivel. Macmillan londoni nyilatkozata a Kennedyvel kötött alkuról Macmillan angol miniszterelnök visszaérkezett Londonba a Bahama-szigetekről, ahol Kennedy elnökkel és Diefenbaker kanadai miniszterelnök­kel folytatott tanácskozást. Repülőtéri sajtóérte­kezletén kijelentette, hogy Anglia jó üzletet csi­nált, amikor a Skybolt-program helyett elfogadta az amerikai részről felajánlott Polaris rakétát. Macmillan azt mondta, hogy Kennedy hajlan­dónak mutatkozott átadni a Skybolt rakéta egész programját Angliának, ha a szigetország kifizet­te volna ennek a fejlesztési programnak száz­millió dolláros előzetes költségeit, amelyeket az Egyesült Államok viselt. — Macmillan ugv vél­te, hogy Anglia számára ez nem megfelelő. Ken­nedy megígérte viszont, hogy az amerikai kor­mány nem ad utólagosan megrendelést s Skybolt rakétákra saját hadserege részére, a programot leállítják. Macmillan, aki az Angliára- nézve szégyenle­tes alku miatt belpolitikai válsággal néz szembe, az uj* tervért nyilvánosan köszönetét mondott Kennedy elnöknek. Azzal összefüggésben, hogy az Egyesült Álla­mok Franciaországnak is kész átadni Poláris ra­kétákat, Macmillan kifejezte megelégedését, s azt mondta, hogy ez az uj terv “megőrzi részint a függetlenség, részint a kölcsönös függőség kon­cepcióját.’ • A Macmillan és Diefenbaker miniszterelnök tár­gyalásairól kiadott közös közlemény szerint, a két politikus kifejtette nézetét a nukleáris kisérle tekről, a leszerelésről, az India s Pakisztán közti kasmiri vitáról, Kongóról és az Európai Közös Piacról. Meglepő az a tény, hogy ez a közös köz­lemény egy szóval sem emliti a Polaris rakétával kapcsolatos angol—amerikai egyezményt. H Felszabadulási Nyilatkozat 100-ik évfordulója Mikor szűnt meg a rabszolgaság az USA-han? Lincoln elnök 1863 január elsején hozta nyil­vánosságra a négerek rabszolgaságát megszünte­tő Felszabadulási Nyilatkozatot (Emancipation Proclamation). Ennek a történelmi eseménynek megemlékezéséül az Országos Okmánytár sokszo­rosított másolatot bocsát ki a Nyilatkozatról ere­deti formájában, amit 50 centért áruba bocsát. A “Journal and Guide” virginiai néger újság, érdekes történelmi adatokra mutat rá a Nyilat­kozattal kapcsolatban. Lincoln elnök valójában 100 nappal korábban, 1962 szeptember 22-én adta ki az okmányt “Preliminary Emancipation Proc­lamation” néven. Január 1-én ennek a kijavított és végső formája lépett törvényesen életbe. Azonban sem az előzetes, sem a végső Nyilat­kozat nem nyújtott szabadságot minden néger rabszolgának az Egyesült Államokban. Mindkettő csak azokra a területekre vonatkozott, amelyek fellázadtak az Egyesült Államok kormánya ellen és resztvettek a polgárháborúban. A Nyilatkozat­ban Lincoln elnök megnevezi azokat a területeket, amelyek kivételt képeztek és amelyekben “min­den ugv marad mintha ez a Nyilatkozat nem je­lent volna meg.” Ilyen terület volt a Louisiana államban New Orleans és más egyházkerületek (parish), Virgi­nia állam 48 megyéje, amely terület a West Vir­ginia elnevezést kapta, és még 7 megye Virginiá­ban. köztük Norfolk és Portsmouth városok. A rabszolgaság ezekben a kivételezett terüle­tekben és minden más államban, amely hü maradt az Egyesült Államokhoz, 1865 december 18-ig maradt érvényben. Akkor lépett érvénybe az Al­kotmány Tizenharmadik Függeléke, amely vég- kép betiltotta a rabszolgaságot az Egyesült Álla­mokhoz tartozó minden területen. A GENFI leszerelési konferenciák amerikai küldöttségének vezetője, Arthur Dean, Kennedy elnökhöz küldött levelében “sürgős egyéni okok miatt” lemondott. Az elnök elfogadta Dean le­mondását, aki két évig végezte megbízatását eb­ben a fontos állásban. *!­ANGLIA lakossága, a legújabb statisztikai ada tok szerint, 52,777,000 fő. A születések száma 1962-ben rekordot ért el; megközelitette az egy­milliót. Amerikai Magyar Szó Published every week by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street. New York 3,"N. Y. Telephone: Ah: 4-0397 Rnt. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952 under the Act of March 2, 1879, te the P. O. Of New York, N. Y. Előfizetési árak: New York városában, az TSA-ban éa Kanadában egy évre $16.00, félévre $5.56. Minden nás külföldi országba egy évre $12.00, félévre $6.50. J2_

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents