Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1963-03-14 / 11. szám

Vol. XII. No. 11. Thursday, March 14, 1963 AMERICAN HUNGARIAN WUKJ^-INC., 130 E. 16th Street, New York 3, N. Y. Telefon: AL-4-0397-------------------------------------------------------7**31?’---------------------------------------------­Az elnököt aggasztja & munkanélküliség MEGFIZETKETETLEN ÜT ÉK Lapunk terjesztésének kérdésével állandóan foglalkoz­nunk kell, nem dicsekvésnek szánjuk tehát alábbi megjegy­zéseinket, hanem lapunk építésének célkitűzése vezérel ben­nünket. Ha azonban nem állnánk szemben ezzel az életbevá­gó kérdéssel, akkor is meg kellene állnunk néha és megvizs­gálni, hogy lapunk összetétele megfelel-e olvasóink kívánal­mainak ? Egyik olvasónkkal beszélgetve, többek között a követke­zőket hallottuk: Vajon érdemes-e lefoglalni a lap hasábjait olyan “limonádéval”, mint a Jegyezzük meg magunknak ro­vat? Szeretnénk ezzel kapcsolatban olvasóink véleményét megismerni. Szerintünk a Jegyezzük meg magunknak rovat bevezetése azt a célt szolgálja, hogy tanácsaink megszivle- lésével olvasóink dollárokat, centeket takarítsanak meg, ami végeredményben visszatérítheti a lap előfizetésének az árát, nem is beszélve arról, hogy a rovatban megjelenő cikkek le­leplezik azokat a visszaéléseket, amelyekkel a vásárló közön­ség minden nap találkozik. De vizsgáljuk csak meg pl. március 7-i lapszámunkat. Itt van Bódog András “A Góliátok és Dávidok” c Írása, ame­lyért szerkesztőségünk véleménye szerint “egy mérföldet is érdemes lenne elgyalogolni.” Vagy Fodor Erna cikke a magyarországi választásokról, amit bizonyára szintén élvezettel olvastak. Az “üzemi jegy­zetek” első közleménye vajon hány olvasónknak tetszett? Sze rintünk kitűnő betekintést nyújt ez a cikk a magyarországi társadalmi problémákba. Meg kell említenünk Bálint Imre cikkét, amely brillián- san foglalkozik az amerikai társadalmi kérdésekkel. E. H. Neuwald cikke kitűnő felvilágosítást ad sok min­denről, mintahogy ő mindig megtalálja a témát, ami érdekli olvasóinkat. Nos, és lapunk büszkesége, a “Levelek a Szerkesztőhöz” oldal? Ezt lapunk olvasói szerkesztik és Írják; itt folyik a vita, itt hangzik el az olvasók véleménye a különböző kérdé­sekről. Nem hinnénk, hogy van még egy lap Amerikában, amely ilyen célra ennyi helyett szentelne. Átnézve az ameri­kai magyar sajtótermékeket, biztosíthatjuk olvasóinkat, hogy azok nem is tudnának versenyezni lapunkkal, mert hi­szen magánvállalkozások, melyeket főleg az érdekel, hogy mennyi hirdetést tudnak szerezni. A felsoroltakon kívül még sok értékes anyag van a már­cius 7-i lapszámban, s bátran mondhatjuk, hogy a többi lap­számokban is. A munkáshirek, cikkek a világ minden tájá­ról, az események nyomában, stb., stb. Ezek mind arra mu­tatnak, hogy van mit olvasni lapunkban és van mit ajánlani barátainknak. Szerények vagyunk, de mégis azt állítjuk, hogy nincs Magyar Amerikában még egy újság, amely fel- vehetné a versenyt lapunkkal. Bármelyik elfogulatlan biró, vagy esküdtszék azt mondaná, hogy “hasznosság, demokrá­cia, irodalom, információ nyújtás és szerénység” szempont­jából — első helyet érdemel! Adjuk meg tehát a lehetőséget barátainknak, hogy ők is olvashassák, ajánljuk nekik a lapot minden nap, amig nekik is, akárcsak nekünk ÉLETSZÜKSÉGLETTÉ VÁLIK LAPUNK OLVASÁSA! A NYOMDÁSZ-SZTRÁJK BEFEJEZÉSE A New York Typographical javaslatokat. Union 6-os számú localjának el- A polgármester által ajánlott nöke, Bertram Powers azt ajánl- megegyezés a következőket tar­ja a tagságnak, hogy fogadják talmazza: el a Wagner polgármester által A szerződés első évében heti 4 javasolt és a szakszervezet ve- dollár javitás, a nyugdijalapi zetősége által elfogadott meg- hozzájárulás felemelése, az éj- egyezési tervet. A javaslatban jeli és késő éjjeli szakban dol- elfogadott pontokon kivül csak gozó munkások külön járuléká- apróbb tisztázandó rószletkérdé- nak felemelése 2, illetve 4 dol- sek vannak, melyeket közös meg lárral és a külön segédmunká- egyezéssel fognak elintézni. sok béremelése 2-től 3 dollárig. Habár a 6-os számú local ve- A második évben újabb 4 dol- zetősége egyhangúlag elvetette a lár javitás, beleértve a helyettes polgármester javaslatait, Powers munkásokat a szerződésbeli fi- ugy véli, hogy mégis a szakszer- zetett ünnepeK, oetegségi, halál­vezet legjobb érdekeit szolgálná, eseti szabadságba, stb. és a ha a tagság helybenhagyná a betegségi szabadság két nappal * Kennedy elnök a Kongresz- i szus előtt tett jelentésében j nagy’ aggodalommal beszélt az egyre növekvő munkanélküli­ségről. Ebben az első ilyen nagy­szabású, kimerítő, hivatalos j becslésben az elnök a munka- ' nélküliség problémáját az or- | szag 1. számú problémájának | nevezte. Szavai szerint “Nem ! tesszük meg a tőlünk telhető j legjobbat” a munkaerők át- | képzésében, amelyet a mai | korban végbemenő technoló- ! giai változások megkövetel- ; nek. j Ennek következménye az j országra nézve 30-40 milliárd ! dollár közötti veszteség éven- I te. Az elnök szerint csak keve­sen értékelik a helyzet súlyos­ságát és érzik a sürgős megol­dás szükségességét Az egyre jobban fenyegető I és jelenleg 5'á%-os munkanél- ! kiiliségre az elnök különböző megoldásokat ajánl, melyek­nek keresztülvitele szerinte olyan nagyszerű eredménye­ket hozna létre, melyek ezt az évtizedet kiemelkedővé ten­nék az emberi haladás törté­netében. Lássuk, mik ezek az aján­latok, amiket az elnök szeret­ne megvalósítani? Leg fontosabbnak tekinti azon “fogyasztási és befekte­tési képességek felszabadítá­sát, melyek munkaalkalmat teremtenek.” Ez alatt a nagyüzemek adó- leszállitását érti. Néhány iparban megnöve­kedett ugyan a munkaalka­lom, de a nagy általánosság­ban egyre hanyatlik. Kennedy kijelentette: “Ez az állapot tűrhetetlen.” Ennek sikeres megoldására azonban nemcsak a most fenn álló helyzetet kell rendbehoz­ni, hanem a jövő problémái­val is szembe kell nézni a technológiai haladásnak meg­felelő tervekkel, melyek ha­tártalan jólétet ígérnek az emberiség számára. Az elnök azt is kihangsú­lyozta, hogy a munkaköri al­kalmazhatóságnál is óriási változásoknak nézünk elébe. Egyre kevesebb szükség lesz a gyakorlatlan munkásra, mig a gyakorlott munkás egyre kevesebb lesz. Nagy változások lesznek a fogyasztó-szükségletekben, vé delmi felszerelésekben, mely­nek következtében egyes ipar­ágak, üzemek, áruk és gyár­tási eljárások elavultak lesz­nek mig más, újabb eljárások gombamódon fognak növeked­ni. Ennek megfelelően az ipar telepek helyzetváltozása kö­vetkezik a velejáró népván­dorlással. Évente egyre nagyobb szá­mú ifjú ér el munkakereső kort, sokan ezek közül meg­felelő iskolázottság vagy kép­zés nélkül néznek az egyre szűkülő munkaalkalom elébe. VESZÉLY FENYEGETI KEZŐGA1BASÁG! EXPORTUNKAT Az európai államok termelésének növekedése feleslegessé teszi az amerikai mezőgazdasági javak behozatalát. A krízis a csirkete­nyésztőket érinti jelenleg a legsúlyosabban Az Egyesült Államok euró­pai kivitelének több mint 30 százalékát élelmiszerek alkot­ják. Ha ezen a téren csökke­nés következne be, akkor Amerika jelenlegi egészséges kereskedelmi mérlege deficit­tel zárulna. Minthogy arany­tartalékaink már amugyis je­lentősen megcsappantak az utóbbi években, a mezőgazda- sági kivitel csökkenése súlyos helyzet elé állítaná államkincs tárunkat. Az Egyesült Államok tulaj­donképpen mezőgazdasági ex­portjának a növelését remélte elérni az Európai Közös Piac létrehozásával. De a kivitel növelésének az esélye Nyugat- Európa felé népi sok eséllyel kecsegtet. Az ENSz Gazdasá­gi Bizottsága felmérte az eu- (Folytatás a 2-ik oldalon) A FANCIA BÁNYÁSZOK HARCA A francia szénbányászok sztrájkja, amely márc. 1-én kezdődött és e sorok Írása­kor tovább folyik, drámai gyorsasággal vált pusztán bér harcból az egész gaulleista rendszer szociális demagógiá­ját leleplező, az egész francia közvéleményt meg mozgató széles körű társadalmi kon­fliktussá, amelyben érdekelt­ségét nyilvánította a francia munkásosztály és valamennyi szervezett dolgozó. Nord és Pas-de-Calais me­gye szénmedencéjének bányá­szai nagyon, is türelmesek vol­tak : követeléseiket, amelyek teljesitéséért most a sztrájk fegyveréhez nyúltak, már két éve megfogalmazták. Tizen­egy százalékos béremelést kö­veteltek, mert a szakszerveze- (Folytatás a 4-ik oldalon) való meghosszabbítása. A fennmaradó, megtárgyalás­ra kerülő kérdések főleg arról szólnak, hogy a szerződésben említett pontokat visszamenőle­gesen, a sztrájk kezdetének nap­jáig, 1962 december 8-ig léptes­sék életbe. Powers szakszervezeti elnök ki hangsúlyozta, hogy dacára an­nak, hogy a Local elnöke, alel- nöke és bérszabási bizottsága nincs megelégedve a polgármes­ter javaslataival a fizetések te­rén, a szerződés többi része nagy jából magában foglalja azokat a követelményeket, amelyek a sztrájkot megindították. Kielégí­tő megoldást ajánl azokra a pontokra, melyekre a szakszer­vezet a legfőbb súlyt helyezte a tárgyalásoknál. Ezek a pontok: 1. Mind a 10 hírlapi szakszer­vezet számára egyenlő időlej ára- tu szerződés. 2. Annak az elvnek elfogadá­sa, hogy a szervezet részesüljön az automáció-hozta magasabb nyomdai termelőképességben, a­melyek a tőzsdei jelentések gé­pesítéséből erednek. 3. A második évben a munka­idő leszállítása heti másfél órá­val, mely bevezeti a 35 órás he­tet a nappali és éjjeli munkások számára és a 33, illetve 34 órás hetet a késő éjjeli munkások­nak. Ha a szakszervezet és a ki­adók megegyeztek a részletkér­désekben is, akkor a Nyomdász­szervezet elnöke, Elmer Brown értesíteni fogja a különböző localokat, hogy mikor bocsát­hatják szavazás alá a szerződést. Addig, amíg mind a tiz hirlapi szervezet nem egyezik meg a munkaadókkal, a munkások nem mennek vissza a munkába. ADZHUBEI LÁTOGATÁST TETT A PÁPÁNÁL Nagy feltűnést keltett világ­szerte az a hir, hogy Alexei Adz- hubei, az Izvesztia szerkesztője feleségével, Rada-val, aki Krus- csev miniszterelnök leánya, 18 perces privát audencián volt a pápánál. Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of N.Y., N.Y,

Next

/
Thumbnails
Contents