Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1963-03-07 / 10. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, March 7, 1%3 Egyik este vendég állított be hozzánk. De a látogatásból nem sok beszélgetés lett. Mert ezt mondta a vendég: Megígértem, tehát eljöttem, pedig televíziós napom van. Ugye, nem bánjátok, ha ráteszem a gépet? A szerdai “fight” jön nemsokára. Nem szeretném elmulasztani. Bánta a fene. Legyen, ahogy akarja. Hát majd nézzük a televíziót. Ha “fight”, azaz birkózás, akkor birkózás. A birkózás persze nem egészen helyes szó. Magyarul birkózásnak nevezzük azon sportot, amelyben két egyén bizonyos szabályok szerint próbálja egymást leteriteni két vállra. V iszont verekedésnek se mondhatom, mert biró ellenőrzi és néhány szabálya mégis van, mint például, hogy nem szabad fojtogatni az ellenfelet, se hajába kapaszkodni és főként a rövidke úszónadrágot nem szabad letépni róla, mert hiszen hölgyek is vannak a közönség soraiban. Ezeken felül azonban úgyszólván minden megy. Nem is tudom magyarul minek kellene hívni ezt a heti látványosságot, nem igen van rá szó, tán legközelebb érnénk hozzá, ha viadalnak nevezném. Pontosabban szólva, rosszul mondtam az imént, hogy mik az ilyen viadal szabályai. Úgy kellett volna mondanom, hogy fojtogatni és őrölt borsot is szabad bedörzsölni az ellenfél szemeibe — feltéve, hogy nem látja meg a biró. Csak éppen a rövid nadrágot nem szabad letépni, nemcsak mert ezt mindenképpen meglátja a biró, hanem mert nem vagyunk meztelenül járkáló vademberek és a hölgyekre is tekintettel vagyunk. Ilyen ez a viadal-dolog. A vendégnek kiutaltam a szoba legjobb karosszékét, kezébe nyomtam a kötelező pohár sört, eléje raktam egy csomó süteményt és néztük a viadalozó uszónadrágosokat. Magamnak pedig odacsempésztem néhány újságot, hogy közben suttyomban majd hasznosítom az időt és összeismerkedem a világ állásával. Abban is van elég ve- rekedési viadal. Valójában nem nagyon igazságos a kétféle csúnya látványosságot összehasonlítani. A televízión mutatott viadalokon nemcsak hogy biró van, aki végleg csak beleszól mielőtt egymás kezét-lábát kitörnék. A nézőközönség is elég biztonságban van, mert nézőt nem szabad megütni, akárhogy is csufolkodjk. Aztán a verekedő viadalozók mégis csak önmaguk választották ezt a pályát és senki sem sorozta be őket erre akaratuk ellenére. Végül pedig a rendezőség nagyjából egyformán méretezett izomtömegeket állít egymással szembe; nem teszi meg, hogy egy 240 fontos Góliátot ráeresszenek egy 80 fontos gyerekemberre, hogy üsd, vágd, nem apád. Nem uszítják, hogy szorítsd el a torkát., mert ha nem tud lélegzeni és megfullad, az csak azt bizonyítja, hogy a gyerek amúgy sem volt életrevaló, hiszen nem tudott gazdálkodni a tüdejében maradt levegővel. Azt se mondják: tépázd ki a belit a taknyosnak, mert akkor nem lesz többé olyan csúf materialista, hogy a saját hasára gondoljon és megértse, hogy sokkal maga- sabbrendü dolog éhhomra nézni, amikor mások asztalánál lakmároznak; zúzd össze az agyvelejét a rongyosnak, hogy elfelejtse az ábécét, amelyet nagy kínokkal most kezdett volna megtanulni; törd el a nyakcsigolyáját, hogy megbénuljon teljesen és akkor győztes hős leszel és bebizonvi- tottad, hogy hiszel az isteni igazságszolgáltatásban, amely a te oldaladon van, mert ha nem igy volna, akkor a kis Dávidot nem tudná legyőzni a behemót Góliát. Röviden szólva — igy beszéltek az újságok. Mondom, a televíziós viadalok porondján nem állítanak szembe hatalmas, izomembereket vézna serdülő gyerekekkel, hogy agyonverjék őket és ha kiabálnak is a nézők, ilyen embertelenséggel nem uszítanak. Mégis nagyjából egyforma erejű s súlyú viadorok kerülnek össze egymással, csavarják, tépázzák egymást s nem ritkán úgy belejönnek a kegyetlenkedésbe, hogy rossz nézni. Mikor pedig egyik izomgóliát a verekedés izgalmában annyira ment, hogy a lecsöngetés után sem tudott megállni, hanem tovább rugdosta és taposta földön fekvő eszméletlen ellenfelét és csak akkor hagyta abba, amikor a biró fej beütötte — békés polgár létemre nem is néztem tovább. Ez a véres jelenet — gondoltam magamban — nagyon kevésben különbözhet az egykori pogány gladiátor viadaloktól, ezért keresztényibb foglalatoskodás céljából előszedtem és elkezdtem az újságokat olvasni. Azon az estén a világ három különböző tájának 13 Bódog András: r " A Góliátok és Dávidok hírei uralták az újságokat. Irak, Vietnam és persze Kuba. Mindegyik szép példáját mutatta az olyan verekedési világviadalmaknak, ahol se biró, se semmiféle szabály. És nehézsúlyú izom-Góliá- tok állnak szemben gyerek-Dávidokkal. Ebben a viadalban minden megvan engedve. Sokszor nem is úgy végződik, mint a bibliában. A Góliátok mégis csak Góliátok. Irakban afféle puccs volt. Az újságok nem is tudták néhány napig, hogy vérengző forradalomnak vagy dicső ellenforradalomnak nevezzék-e? Akkor kezdődött jobban tisztázódni a helyzet, amikor az uj uralom kinyilatkoztatta, hogy az olajjogokat tiszteletben fogják tartani. A napnál is világosabb lett a dolog azzal a hirrel, hogy “irgalmatlanul vadásszák a kommunistákat.” Aki az olajat tiszteli és vadássza a kommunistákat, az rossz ember nem lehet. Sőt. Senki sem mondta ugyan, hogy az előző uralom olyan nagyon baloldali lett volna, de valószínűleg piszkálni kezdte az olajat, vagyis nem tisztelte eléggé az olajat. Már pedig az olaj szent, különösen, ha valamilyen angol—amerikai—holland tulajdont képez! Aki tehát az olajat nem tiszteli kellőképpen, holott az úgyszólván vallásos jelkép is — az nyilvánvalóan vallástalan, egyenesen vallásellenes. A régi kormány ezért is már megérdemelte a büntetést, jól cselekedtek a vadászok, jó keresztényként jártak el. Azaz bocsánat — ezek az irakiak mind mohamedánok, lehet hogy a mohamedán püspököket meg papokat nem kenik fel és szent olajat más szertartásoknál sem használnak, de mégis tisztelik, ami a fődolog és ráadásul “irgalmatlanul vadásszák a kommunistákat.” Az uralmukat a nagy vadászok már napokkal előtte meg- szilárditották, de az embervadászat egyre tartott. Akik irgalom nélkül vadásztak, azok nyilvánvalóan a jó vallásos kereszt . . . akarom mondani mohamedánok voltak, akiket vádasztak, leöltek, lemészároltak, kommunistáknak lettek kinevezve, hát örülhetett az ember szive, ha olvasta. Kár, hogy a televízió nem nagyon mutogatja ezt a kis Dávidok elleni, gyönyörűséges viaskodást. Aztán reméljük az egek ura hamarosan megfordítja azt a Dávid-Góliát-féle történetet Vietnamban is. Kezdett unalmassá lenni, hogy a bibliában minden vasárnap az a nyápic Dávid győzött az ájtatos szentbeszédekben és csak a hétköznapokra esett, hogy mint Napoleon mondta: “Isten mindig a nagyobb ágyukkal felszerelt hadseregeket segíti.” Hát a vietnami felkelők nemcsak Napóleont, de Istent is próbálták meghazudtolni. Persze, hogy az ilyen vallástalanság tűrhetetlen. tát az iraki nemes vadászok 2—3 nap alatt kiirtottak. Az meg egyenesen felforralja az ember vérét, hogy saját hazájukat megtámadó szabadságharcos földbirtokosokat és csatlósaikat nem kaszabolták le az ilyen úriemberek ősi szokása szerint, hanem szabadon boesájtották őket gyógyszerek és csecsemőtáplálékok ellenében. Ez mutatja, hogy a kubaiak zsarolók , anyagias gondolkodásúak. Az úri ellenforradalmárok hasonló helyzetben még soha a történelemben nem engedték el maguknak a mészárlás gyönyörűségeit. Persze tőlük a betegek és csecsemők nyugodtan pusztulhattak ezerszámra, akár a békevilágban is. Olyasmi is hozzátartozik a kis Dávid elleni nemes viadalhoz, hogy egyszerűen meg kell fojtani. Ha szépszerével és kevésbé szépen letiltják a ha- jószállitásokat, az majdnem olyan jó, mint amikor valakinek összeroppantják a gégéjét, fuldok- lik és ez hathatósan bizonyítja, hogy mennyire életképtelen a kubai gazdálkodás. Az is belesegit, ha sehonnan jött és felszerelt felelőtlen elemek felgyújtják a cukorültetvényeket és megtámadják hajóikat. És mert ezek után sem akart megfulladni az istenadta, fel kellett fedezni, hogy a kubai szigeten kövek is vannak. A biblia is tanúsíthatja, hogy a kis Dávid követ rakott a parity- tyájába és ezzel támadott, tehát kő és parittya támadó fegyverek. Végre is egyik-másik kő eltalálhatja a hatalmas repülőgépeket, amelyek csak azért portyáinak naponta a feje fölött, minden nemzetközi jog ellenére, mert a Góliát megteheti és Dávid semmit sem tehet miatta. A kubai parittya tehát életveszélyes támadó fegyver, az amerikai atombomba ellenben szaloncukor. Nem ok nélkül volt, ha újságok és képviselőkből álló közönség uszítva kiabálta: a fojtogatás túl lassan megy, vágd el a torkát! A kubai gyerek eldobta a követ a kezéből, nehogy Góliát továbbra is agyonprovokáltnak érezze magát. Ez se volt nagyon kielégítő. “Forgasd ki a zsebeidet, nincs-e benne bicska, a bicska is támadó fegyver! Hát az meg mi? A kezeid? Vágd le őket, mert azokkal is lehet ütni.” És igy tovább. Közben azonban meg lett Ígérve neki, hogy nem lesz bántódása, amig ürügy nem lesz rá. Hát ez is majdnem meg lett az elmúlt napokban. Dávid ellőtt egy halászbárka fölött, mert isten tudja honnan jött felelőtlen elemek pár hajóját próbálták elkötni. Egy napig tartó háborús kiabálás volt az eredmény, aztán elcsitult valamennyire, mert a rakétáról kiderült, hogy gépfegyver volt és a halászhajó zászlója nem mutatta nemzetiségét, lehet hogy csak azért, hogy “felelőtlen elem” lehessen 01vau_uiadaJ-G y—.■« biró, se szabály. Ki tudja, mi lesz még a vége, ha Dávid továbbra is elvetemedett marad s provokál azzal, hogy elhárítani próbálja a torkát fojtogató hatalmas kezeket. Az ilyesmit nem is tűrte a jó Góliát. Muszáj volt fegyvereket küldeni, meg tanácsadókat. Ebbe nem dughatja bele semmiféle biró az orrát, hiszen a fegyverekkel csak lőnek és robbantanak, a tanácsadók pedig csak tanácsolnak, mint a nevük is szépen mutatja. Idővel kitalálták, hogy jobban megy a tanácsiás, ha azt repülőgépen csinálják, úgyhogy mindjárt vitték is a harcoló csapatokat egvutban oda, ahol irtóhadjáratot kellett alkalmilag eszközölni. “Ez sem háborúskodás ugyan, kedves biró uram”, lehetne mondani, ha volna egyáltalán biró az ilyen viadalokban, mint- ahogy az egyszeri magyar mondta: “sosem pisz- kolok én a kútba, csak a párkánvára, s nem is tehetek róla, hogy mindig beleesik.” De mert a fölkelés kis Dávidjainak volt pofájuk ezek ellenéi-e is lőni a csapatszállító ártatlan repülőgépekre, ki veheti rossznéven a semleges csapatszállító tanácsadóktól, ha most megengedték. hogy nemcsak visszajöjjenek, hanem ők kezdhessék el a harcot? Ez se háboruviselés, kérem alássan, hanem afféle újságban megirt békés viadal. Ami pedig a Kuba-gyere'-et illeti, már az is szemtelenség tőle, hogv itt mer lenni a szomszédban. Nyilvánvaló, hogv az apróka szakállas Dávid egyebet se csinál, csak provokál. Megtanulta a mesebeli báránytól. Ez is mindig csak provokálta a farkast, végül is a farkas nem bírta állni tovább a sok fenyegetőzést és kénytelen volt felfalni. Egyelőre még folyik a nagv viadal. Hasbarug- dosás, karficamitás, csonttörés fizet az olyan is- tentelenségekért, hogv például az évek óta folyó szabotázs, bombamerénylet, gyujtogatás és gvil- kosságok ellenére kevesebb esetben hoztak halálos ítéleteket, mint amennyi úgynevezett kommunisLetettem az újságokat és újra a televíziós verekedési viadalt kezdtem nézni. Ott legalább egyforma nagy Góliátok álltak szemben egymással, mindkettőnek egyforma kimerültén zihált a melle, az egyiknek az orra vérzett, a másiknak véraláfutásos volt a szeme. Az első a földön feküdt, a másik pedig vagy háromszor irtóztató erővel a hasába rúgott. Nem volt szép látvány, de legalább olyan viadorok voltak, akik a saját jószántukból adták fejüket e mesterségre és köztük még a leg- kegyetlenebbnek sem jutna álmában sem eszébe, hogv milyen dicsőség volna hatalmas erejével egy tizedakkora gyereket megfojtani, vagy agyonverni, ha engedné is a biró. Ezért inkább a televíziós verekedők viaskodá- sát néztem. iSokkal de sokkal emberiesebbek s becsületesebbek, mint amilyenekről az újságok beszámolnak. NEM KELL CSOMAGOLNI! — NEM KELL VÁMOT FIZETNI! i ► A legrövidebb időn belül segithe- ’ ► ti rokonait IKKA-csomagokkal! < h 4 I ► Fe.veszünk rendelést gyógyszerekre. A “Kultúra” i ► megbízottja. — Magyar könyvek. — Saját könyveit Magyarországból kihozhatja általunk *■ < ; ► KÉRJEN ÁRJEGYZÉKET < j, : JOSEPH BROWNFIELD j ► 1 5 Park Row New York 38, N.Y. < | Mindennemű tác Tfaíó- é«? repülőjegyek i ; ► Telefon: BA 7-1166-7
