Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1963-03-07 / 10. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, March 7, 1963 2 A KANADAI VÁLASZTÁSOK ÉS A NUKLEÁRIS FELFEGYVERZÉS Nagyot csalódtak azok, akik a kanadai válasz­tási kampánytól várták a nukleáris felfegyverzés kérdésének tisztázását. Kanada népét meglehető­sen összezavarta a kormány bizonytalan politiká­ja, hogy elfogadja-e vagy sem az Egyesült Álla­mok által felajánlott nukleáris fegyvereket. Az egyetlen határozott hangot az Uj Demokrata Párt jutatta kifejezésre, amelynek vezetője T. C. Douglas, a választási kampánnyal kapcsolatban kijelentette, hogy az ő pártjuk az (egyetlen, ame­lyik feltétlen és határozott állást foglalt el a nuk­leáris felfegyverzés ellen, mert a többi, a Konzer­vatív, a Liberális és a Social Credit Pártok mind többé, kevésbé beleegyeztek abba, hogy a kana­dai erők úgy belföldön,, mint Európában nukleáris fegyverekkel legyenek felszerelve. Mr. Douglas Véleménye szerint a jelen konzervatív kormány ebbe már teljesen beleegyezett, csak a megfelelő alkalomra vár, hogy' ezt nyilvánosságra hozza. Azonban Howard Green külügyminiszter, aki el­lenzi a nukleáris védőerő politikáját, tagadja, hogy Kanada valaha is tett volna eféle lekötelező kijelentést a NATO-nak, amint azt az Egyesült Államok állítja. Mr. Green igy nyilatkozott: “A mi államunk vezető szerepet játszott a nemzetközi feszültség csökkentésére irányuló törekvésekben. Ha az atomfegyverkezés elterjed, akkor minél több ál­lamnak lesz ez birtokában, annál nagyobb lesz az esélye annak, hogy valaki a nukleáris háborút ki­robbanthatja.” Douglas Harkness, aki lemondott a hadügymi- niszterségről, mert a kanadai kormány nem fo­gadta el az atomfegyvereket, tagadja, hogy annak ez lenne a következménye, ö azon (a nézeten van, hogy csakis a “szabad világ” erős védelme se­gíti elő a békét. A Liberális Párt előbbi álláspontjával homlok- egyenest olyan álláspontot foglal el, hogy Kana­dának azonnal el kell fogadnia a nukleáris fegy­vereket, amelyekre vonatkozóan Ígéreteket tett. Idővel majd, egy liberális kormány megkísérelné az atommentes védelmi politika megtárgyalását a NATO-val. A Social Credit Párt, bár előzőleg elitélte a nukleáris fegyverkezést, ezzel a kérdéssel a vá­lasztási kampány folyamán egyáltalán nem fog­lalkozik. A többi pártok felelőtlen álláspontjával szem­ben, Mr. Douglas népszavazással óhajtja megerő­síteni pártjának nukleáris fegyverkezés elleni el­veit. Kérdéses, hogy a jelen mesterségesen elő­állított zavaros helyzetben ez lehetséges lesz-e? Az amerikai demokrácia fokmérője Amikor Chester Bowles, Kennedy elnök tanács­adója, tavaly ősszel 13 afrikai országban végzett látogatást, mindenütt James Meredith néger egyetemi hallgató felől érdeklődtek nála. Védeke­zés helyett Bowles támadó álláspontra helyezke­dett és azzal a kérdéssel vágott vissza, milyen más kormány rendelkezik olyan határozott meg­győződéssel a faji egyenlőség kérdésében és a törvény tiszteletében, hogy 16,000 katonát sora­koztat fel egyetlen néger tanuló jogának megvé­désére, hogy integrált iskolába járhasson? Bagdadban folytatódnak a letartóztatások BEIRUT, feb. 24. — Irakból érkezett szemta­nuk elmondták Beirutban, Libanon fővárosában, hogy Bagdad valamennyi kerületében továbbra is igen feszült a helyzet. Az iraki főváros utcáin és terein katonai rendőrség, tankok és páncél­autók cirkálnak. Sok kerületben minden éjszaka lövöldözés folyik. A katonák és a nemzeti gárda pribékjei továbbra is razziákat tartanak a bag­dadi munkásnegyedekben, összeszedik és letartóz­tatják a demokratikus érzelmű lakosokat. A ha­tóságok utasítására a demokratikus érzelmű ál­lampolgárok vagyonát elkobozzák. Hirek érkeztek a libanoni fővárosba arról is, hogy letartóztatták az Iraki Kommunista Párt több vezető tagját. A Fekete Muslimok közgyűlése A chicagói Elijah Muhammad által vezetett Izlám Nemzet, vagy másnéven Fekete Muzlimok szövetsége országos közgyűlést hivott össze, Chi­cagóban, feb. 26-án, melyen sok ellentmondó ten­dencia került felszínre. Ezek közül legkirívóbb volt az együttműködés kérdése olyan más szerve­zetekkel, mint a National Association for the Advancement of Colored People (NAACP) és a Committee on Racial Equality (CORE). Mind- ezideig hallani sem akartak együttműködésről, elit éltek a fehér társadalom minden rétegét és önálló Néger állam megalapítását követelték. Most azonoan egyik vezetőjük, Malcolm X. pap beszéde végén ezeket mondotta: “Alkossunk egy­ségfrontot. . . működjünk együtt mindaddig, mig ez nem ütközik vallásunk tanaiba.” Továbbá ösz­tönözte a hallgatóságot, hogy: “Egyesüljünk a mélyen tisztelt Elijah Muhammad körül és ő egyik napról a másikra meg fogja oldani a faji kérdés problémáját.” Aztán meg igy szólt: “Eli­jah Muhammad égből eredő megoldást talált a húsz millió u. n. amerikai négerproblémáira.” Ez volt az első alkalom, harminc év óta, hogy Mr. Muhammad, a szekta alapitója nem volt je­len, egészségi okokból a gyűlésen. Akkor, 1933- ban alapította meg a mozgalmat Detroitban. Azóta már több, mint ötven Black Müzlim moszk alakult az ország különböző részein. Vannak más szektáju Muslim hitközségek is az országban és sokan ezek közül nem ismerik el a Black Muslim- OKat hivatalosnak. A kétezer főnyi néger hallgatóságon kívül fe­hér megfigyelők is részt vettek és a sajtó is nagy számmal volt képviselve. Úgy a Bibliát, mint a Koránt idézték vallási tanaik inspirálójául. Kicsinylően nyilatkoztak a nemrég lezajlott és a különböző fajok által támogatott Faji és Val­láskonferenciáról. Pedig ez volt az első eset, hogy az ország vallásos vezetői egyesült erővel igye­keztek küzdeni a faji gyűlölet ellen. Malcolm X. még a kővetkezőket is mondotta: “Mi a Jézus tanítását, az emberszeretetet követ­jük.” “A fehér ember a legnagyobb gyűlölet uszí­tó, mely valaha is járt a földön.” Méltatta Mr. Muhammad utasításait, mely szerint az ivás és a dohányzás számukra tiltva van és a mindenko­ri udvariasság és jómodor kötelező. Ez nyilvánvaló is volt a jelenlevő hallgatóság részéről. Még az a fiatal ember is, aki avval volt megbízva, hogy megmotozza a belépő újságíró­kat nincs-e rejtett fegyver náluk, még ö is a leg­nagyobb udvariassággal végezte kötelességét. A Legfelsőbb Bíróság jóváhagyja a vasúti munkások elbocsátását Újabb nehézségek az atomrobbanfások betiítása körül (Folytatás az első oldalról) litikai nyomások egyre jobban érezhetők. A re­publikánus pártban működő szélső jobboldali re­akció megragadta a próbabetiltási kérdést és nagy politikai kérdést csinál belö'e. A hét folyamán Everett McKinley Dirksen mindkét ház repub­likánus szószólója avval vádolta a Kennedv-kor- mányt, hogy engedményeivel “aláásta Amerika tekintélyét.” Véleménye szerint a további enged­mények már nem diplomáciai tárgyalást, hanem “elkótáavetyélést” jelentenének. Hasonló tónusu nyilatkozatokat tettek más befolyásos republiká­nus vezetők. A kormány válasza ezekre a vádakra az, hogy minden egyes engedmény jogosult volt a tudomá­nyos tényezőkre alapítva, melyek szerint a rob­bantások felfedezése és azonosítása ma már előre­haladottabb műszerekkel történik és biztonságo­sabb. Jacob Beam szerint, aki William Foster, az Egyesült Államok megbízottjának segédje, az en­gedményeket nem a Szovjetuniónak tettük, ha­nem a “tudomány haladásának.” Továbbá azt is mondja, hogy az errevonatkozó tudományos ku­tatások a felfedezés újabb módját tették lehető­vé és ezek a módszerek az évek folyamán még egyre javulni fognak. A jelenlegi felderítési apparátus abból áll, hogy a Szovjetunió területén kívül különféle műszere­ket helyeznek el különböző területeken. Ha ebhez hozzájárul még egy néhány országon belüli ins­pekció olyan esetekben, amelyekben az Egyesült Államok gyanút fog bizonyos eseményekkel kap­csolatban, amelyeknek jellege vagy mérete rob­bantást gyanittat, akkor minden lehetőség meg­van a próba betiltási egyezmény aláírására, mond­ja Mr. Beam. Az Egyesült Államok Leszerelési Bizottságá­nak alelnöke, Adrian S. Fisher a következőket mondotta: Az Egyesült Államok “nem vesztette el nukleáris felsőbbségét a Szovjetunióval szem­ben.” Ugyanakkor figyelmeztetett arra is, hogy próbabetiltási egyezmény nélkül a fő nukleáris hatalmak közötti erőkülönbség egyre inkább re­dukálódna. A próbabetiltási egyezmény megaka­dályozná az eddig nukleáris erővel nem rendelke­ző államokat abban, hogy ehhez hozzájuthassa­nak, ami az Egyesült Államoknak csak előnyére lenne. Szerinte azt, hogy Amerika leszállította a szükségesnek tartott inspekciók számát, a tech­nikai haladás tette lehetővé, mely a kisebb számú inspekciót éppoly hatásossá teszi, mint a néhány évvel ezelőtt proponált nagyobb számú inspekció volt. (Folytatás az első oldalról)' alelnöke avval vádolja a Pennsylvania Railroadot, hogy azért akarják a munkásokat most elbocsá­tani, hogy úgy tűnjék fel, hogy a közeljövő­ben tervezett New York Centrallal való egyesülés után kevesebb lesz az elbocsátás. A szakszervezet és a vállalat vezetői két és fél órás tanácskozás után nem tudtak kiegyezni. A PRR szószólója kijelentette, hogy igenis, a 108 munkás pénteki hatállyal “szabadságot” fog kap­ni, de tagadta, hogy ennek köze van a N. Y. Cen­trallal való egyesüléshez. A Legfelsőbb Bíróság avval az érvvel okolta meg határozatát, hogy a felek már minden állami (federal) eljárást kimerítettek és ezeken túl nincs hatáskörük. így tehát a feleknek, mármint a vasúttársaságnak és a munkásoknak, saját ma­guknak kell a nézeteltéréseiket kiegyeztetni. A bíróság határozata után a szakszervezet kép­viselője jelentette, hogy tovább fogják folytatni a tárgyalásokat a vasúttársaságokkal Chicagó­ban, március ,13-ika körül. A társaságok képvise­lői ügy nyilatkoztak, hogy előbb csakis a fűtők kérdését tárgyalják meg és ha erről megállapo­dásra jutottak, csak akkor lesznek hajlandók a karbantartási munkások problémáit megtár­gyalni. , Ha a tárgyalások nem vezetnek eredményre, mint az már sokszor történt az utóbbi időkben, akkor az ország nagyméretű vasúti sztrájknak nézhet elébe. A vasúttársaságok már 1959-ben tervbevették azokat a változtatásokat, amelyeket most akar­nak megvalósítani. Ezeknek a következménye len­ne 13,000 fűtő állásvesztése, a szerelvény személy­zeti munkanap meghosszabbítása és a sinmunká- sok bevonása váltóigazitásra és pályaudvari mun­kára. Kína és Pakisztán megegyeznek a közös határban Nagyfordulatu eseményt jelent Ázsia számára, hogy a kérdéses 300 mérföldes határvonalat, amely a két országot elválasztja, békés egyez­mény utján határozták meg. Pakisztán már 1961-ben felajánlotta Kínának, hogy tárgyalják meg a határkérdést. Ez év feb­ruárjában a Kinai Népköztársaság kormánya el­fogadta ezt az ajánlatot és rövid időn belül meg is történt a kiegyezés. Úgy a pakisztáni kormány, mint a nép véle­ménye szerint a határszerződés számukra nagyon előnyös. Ennek oka az, hogy a Kinai kormány rendelkezésükre bocsátott egy 750 négyzetmér- földnyi területet, mely eddig kinai megszállás alatt volt. Pakisztán szintén átenged Kínának egy területet, melyre eddig Pakisztán tartott jo­got. A kiegyezést a történelmi háttér elvei alapján intézték el. ^ l*»l« *j* »j» «j* *2« «2« •£• *j* *2* *«* *5* *1» «2* *5* *1* *2* *5* *$* *2**2» *2* *** *3* *2* ^ *2* *2* *2* *5* *<• *í* *2* *2*" Published every week by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. Telephone: AL 4-0397 Ent. as 2nd Class Matter Déc. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, to the P. O. of New York, N. Y. Előfizetési árak: New York városában, az USA-ban és Kanadában egy évre §10.00, félévre §5.50. — Minden más külföldi országba egy évre §12.00, félévre §6.50.

Next

/
Thumbnails
Contents