Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1963-03-07 / 10. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD

Thursday, March 7, 1963

2

A KANADAI VÁLASZTÁSOK ÉS A NUKLEÁRIS FELFEGYVERZÉS

Nagyot csalódtak azok, akik a kanadai választási kampánytól várták a nukleáris felfegyverzés kérdésének tisztázását. Kanada népét meglehetősen összezavarta a kormány bizonytalan politikája, hogy elfogadja-e vagy sem az Egyesült Államok által felajánlott nukleáris fegyvereket.

Az egyetlen határozott hangot az Uj Demokrata Párt jutatta kifejezésre, amelynek vezetője T. C. Douglas, a választási kampánnyal kapcsolatban kijelentette, hogy az ő pártjuk az (egyetlen, amelyik feltétlen és határozott állást foglalt el a nukleáris felfegyverzés ellen, mert a többi, a Konzervatív, a Liberális és a Social Credit Pártok mind többé, kevésbé beleegyeztek abba, hogy a kanadai erők úgy belföldön,, mint Európában nukleáris fegyverekkel legyenek felszerelve. Mr. Douglas Véleménye szerint a jelen konzervatív kormány ebbe már teljesen beleegyezett, csak a megfelelő alkalomra vár, hogy' ezt nyilvánosságra hozza. Azonban Howard Green külügyminiszter, aki ellenzi a nukleáris védőerő politikáját, tagadja, hogy Kanada valaha is tett volna eféle lekötelező kijelentést a NATO-nak, amint azt az Egyesült Államok állítja.

Mr. Green igy nyilatkozott: “A mi államunk vezető szerepet játszott a nemzetközi feszültség csökkentésére irányuló törekvésekben. Ha az atomfegyverkezés elterjed, akkor minél több államnak lesz ez birtokában, annál nagyobb lesz az esélye annak, hogy valaki a nukleáris háborút kirobbanthatja.”

Douglas Harkness, aki lemondott a hadügymi- niszterségről, mert a kanadai kormány nem fogadta el az atomfegyvereket, tagadja, hogy annak ez lenne a következménye, ö azon (a nézeten van, hogy csakis a “szabad világ” erős védelme segíti elő a békét.

A Liberális Párt előbbi álláspontjával homlok- egyenest olyan álláspontot foglal el, hogy Kanadának azonnal el kell fogadnia a nukleáris fegyvereket, amelyekre vonatkozóan Ígéreteket tett. Idővel majd, egy liberális kormány megkísérelné az atommentes védelmi politika megtárgyalását a NATO-val.

A Social Credit Párt, bár előzőleg elitélte a nukleáris fegyverkezést, ezzel a kérdéssel a választási kampány folyamán egyáltalán nem foglalkozik.

A többi pártok felelőtlen álláspontjával szemben, Mr. Douglas népszavazással óhajtja megerősíteni pártjának nukleáris fegyverkezés elleni elveit. Kérdéses, hogy a jelen mesterségesen előállított zavaros helyzetben ez lehetséges lesz-e?

Az amerikai demokrácia fokmérője

Amikor Chester Bowles, Kennedy elnök tanácsadója, tavaly ősszel 13 afrikai országban végzett látogatást, mindenütt James Meredith néger egyetemi hallgató felől érdeklődtek nála. Védekezés helyett Bowles támadó álláspontra helyezkedett és azzal a kérdéssel vágott vissza, milyen más kormány rendelkezik olyan határozott meggyőződéssel a faji egyenlőség kérdésében és a törvény tiszteletében, hogy 16,000 katonát sorakoztat fel egyetlen néger tanuló jogának megvédésére, hogy integrált iskolába járhasson?

Bagdadban folytatódnak a letartóztatások

BEIRUT, feb. 24. — Irakból érkezett szemtanuk elmondták Beirutban, Libanon fővárosában, hogy Bagdad valamennyi kerületében továbbra is igen feszült a helyzet. Az iraki főváros utcáin és terein katonai rendőrség, tankok és páncélautók cirkálnak. Sok kerületben minden éjszaka lövöldözés folyik. A katonák és a nemzeti gárda pribékjei továbbra is razziákat tartanak a bagdadi munkásnegyedekben, összeszedik és letartóztatják a demokratikus érzelmű lakosokat. A hatóságok utasítására a demokratikus érzelmű állampolgárok vagyonát elkobozzák.

Hirek érkeztek a libanoni fővárosba arról is, hogy letartóztatták az Iraki Kommunista Párt több vezető tagját.

A Fekete Muslimok közgyűlése

A chicagói Elijah Muhammad által vezetett Izlám Nemzet, vagy másnéven Fekete Muzlimok szövetsége országos közgyűlést hivott össze, Chicagóban, feb. 26-án, melyen sok ellentmondó tendencia került felszínre. Ezek közül legkirívóbb volt az együttműködés kérdése olyan más szervezetekkel, mint a National Association for the Advancement of Colored People (NAACP) és a Committee on Racial Equality (CORE). Mind- ezideig hallani sem akartak együttműködésről, elit éltek a fehér társadalom minden rétegét és önálló Néger állam megalapítását követelték. Most azonoan egyik vezetőjük, Malcolm X. pap beszéde végén ezeket mondotta: “Alkossunk egységfrontot. . . működjünk együtt mindaddig, mig ez nem ütközik vallásunk tanaiba.” Továbbá ösztönözte a hallgatóságot, hogy: “Egyesüljünk a mélyen tisztelt Elijah Muhammad körül és ő egyik napról a másikra meg fogja oldani a faji kérdés problémáját.” Aztán meg igy szólt: “Elijah Muhammad égből eredő megoldást talált a húsz millió u. n. amerikai négerproblémáira.”

Ez volt az első alkalom, harminc év óta, hogy Mr. Muhammad, a szekta alapitója nem volt jelen, egészségi okokból a gyűlésen. Akkor, 1933- ban alapította meg a mozgalmat Detroitban. Azóta már több, mint ötven Black Müzlim moszk alakult az ország különböző részein. Vannak más szektáju Muslim hitközségek is az országban és sokan ezek közül nem ismerik el a Black Muslim- OKat hivatalosnak.

A kétezer főnyi néger hallgatóságon kívül fehér megfigyelők is részt vettek és a sajtó is nagy számmal volt képviselve. Úgy a Bibliát, mint a Koránt idézték vallási tanaik inspirálójául.

Kicsinylően nyilatkoztak a nemrég lezajlott és a különböző fajok által támogatott Faji és Valláskonferenciáról. Pedig ez volt az első eset, hogy az ország vallásos vezetői egyesült erővel igyekeztek küzdeni a faji gyűlölet ellen.

Malcolm X. még a kővetkezőket is mondotta: “Mi a Jézus tanítását, az emberszeretetet követjük.” “A fehér ember a legnagyobb gyűlölet uszító, mely valaha is járt a földön.” Méltatta Mr. Muhammad utasításait, mely szerint az ivás és a dohányzás számukra tiltva van és a mindenkori udvariasság és jómodor kötelező.

Ez nyilvánvaló is volt a jelenlevő hallgatóság részéről. Még az a fiatal ember is, aki avval volt megbízva, hogy megmotozza a belépő újságírókat nincs-e rejtett fegyver náluk, még ö is a legnagyobb udvariassággal végezte kötelességét.

A Legfelsőbb Bíróság jóváhagyja a vasúti munkások elbocsátását

Újabb nehézségek az atomrobbanfások betiítása körül

(Folytatás az első oldalról)

litikai nyomások egyre jobban érezhetők. A republikánus pártban működő szélső jobboldali reakció megragadta a próbabetiltási kérdést és nagy politikai kérdést csinál belö'e. A hét folyamán Everett McKinley Dirksen mindkét ház republikánus szószólója avval vádolta a Kennedv-kor- mányt, hogy engedményeivel “aláásta Amerika tekintélyét.” Véleménye szerint a további engedmények már nem diplomáciai tárgyalást, hanem “elkótáavetyélést” jelentenének. Hasonló tónusu nyilatkozatokat tettek más befolyásos republikánus vezetők.

A kormány válasza ezekre a vádakra az, hogy minden egyes engedmény jogosult volt a tudományos tényezőkre alapítva, melyek szerint a robbantások felfedezése és azonosítása ma már előrehaladottabb műszerekkel történik és biztonságosabb.

Jacob Beam szerint, aki William Foster, az Egyesült Államok megbízottjának segédje, az engedményeket nem a Szovjetuniónak tettük, hanem a “tudomány haladásának.” Továbbá azt is mondja, hogy az errevonatkozó tudományos kutatások a felfedezés újabb módját tették lehetővé és ezek a módszerek az évek folyamán még egyre javulni fognak.

A jelenlegi felderítési apparátus abból áll, hogy a Szovjetunió területén kívül különféle műszereket helyeznek el különböző területeken. Ha ebhez hozzájárul még egy néhány országon belüli inspekció olyan esetekben, amelyekben az Egyesült Államok gyanút fog bizonyos eseményekkel kapcsolatban, amelyeknek jellege vagy mérete robbantást gyanittat, akkor minden lehetőség megvan a próba betiltási egyezmény aláírására, mondja Mr. Beam.

Az Egyesült Államok Leszerelési Bizottságának alelnöke, Adrian S. Fisher a következőket mondotta: Az Egyesült Államok “nem vesztette el nukleáris felsőbbségét a Szovjetunióval szemben.” Ugyanakkor figyelmeztetett arra is, hogy próbabetiltási egyezmény nélkül a fő nukleáris hatalmak közötti erőkülönbség egyre inkább redukálódna. A próbabetiltási egyezmény megakadályozná az eddig nukleáris erővel nem rendelkező államokat abban, hogy ehhez hozzájuthassanak, ami az Egyesült Államoknak csak előnyére lenne. Szerinte azt, hogy Amerika leszállította a szükségesnek tartott inspekciók számát, a technikai haladás tette lehetővé, mely a kisebb számú inspekciót éppoly hatásossá teszi, mint a néhány évvel ezelőtt proponált nagyobb számú inspekció volt.

(Folytatás az első oldalról)'

alelnöke avval vádolja a Pennsylvania Railroadot, hogy azért akarják a munkásokat most elbocsátani, hogy úgy tűnjék fel, hogy a közeljövőben tervezett New York Centrallal való egyesülés után kevesebb lesz az elbocsátás.

A szakszervezet és a vállalat vezetői két és fél órás tanácskozás után nem tudtak kiegyezni. A PRR szószólója kijelentette, hogy igenis, a 108 munkás pénteki hatállyal “szabadságot” fog kapni, de tagadta, hogy ennek köze van a N. Y. Centrallal való egyesüléshez.

A Legfelsőbb Bíróság avval az érvvel okolta meg határozatát, hogy a felek már minden állami (federal) eljárást kimerítettek és ezeken túl nincs hatáskörük. így tehát a feleknek, mármint a vasúttársaságnak és a munkásoknak, saját maguknak kell a nézeteltéréseiket kiegyeztetni.

A bíróság határozata után a szakszervezet képviselője jelentette, hogy tovább fogják folytatni a tárgyalásokat a vasúttársaságokkal Chicagóban, március ,13-ika körül. A társaságok képviselői ügy nyilatkoztak, hogy előbb csakis a fűtők kérdését tárgyalják meg és ha erről megállapodásra jutottak, csak akkor lesznek hajlandók a karbantartási munkások problémáit megtárgyalni. ,

Ha a tárgyalások nem vezetnek eredményre, mint az már sokszor történt az utóbbi időkben, akkor az ország nagyméretű vasúti sztrájknak nézhet elébe.

A vasúttársaságok már 1959-ben tervbevették azokat a változtatásokat, amelyeket most akarnak megvalósítani. Ezeknek a következménye lenne 13,000 fűtő állásvesztése, a szerelvény személyzeti munkanap meghosszabbítása és a sinmunká- sok bevonása váltóigazitásra és pályaudvari munkára.

Kína és Pakisztán megegyeznek a közös határban

Nagyfordulatu eseményt jelent Ázsia számára, hogy a kérdéses 300 mérföldes határvonalat, amely a két országot elválasztja, békés egyezmény utján határozták meg.

Pakisztán már 1961-ben felajánlotta Kínának, hogy tárgyalják meg a határkérdést. Ez év februárjában a Kinai Népköztársaság kormánya elfogadta ezt az ajánlatot és rövid időn belül meg is történt a kiegyezés.

Úgy a pakisztáni kormány, mint a nép véleménye szerint a határszerződés számukra nagyon előnyös. Ennek oka az, hogy a Kinai kormány rendelkezésükre bocsátott egy 750 négyzetmér- földnyi területet, mely eddig kinai megszállás alatt volt. Pakisztán szintén átenged Kínának egy területet, melyre eddig Pakisztán tartott jogot.

A kiegyezést a történelmi háttér elvei alapján intézték el. ^

l*»l« *j* »j» «j* *2« «2« •£• *j* *2* *«* *5* *1» «2* *5* *1* *2* *5* *$* *2**2» *2* *** *3* *2* ^ *2* *2* *2* *5* *<• *í* *2* *2*"

Published every week by Hungarian Word, Inc.

130 East 16th Street, New York 3, N. Y.

Telephone: AL 4-0397

Ent. as 2nd Class Matter Déc. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, to the P. O. of New York, N. Y.

Előfizetési árak: New York városában, az USA-ban és Kanadában egy évre §10.00, félévre §5.50. — Minden más külföldi országba egy évre §12.00, félévre §6.50.