Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1963-02-21 / 8. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday,. February 21, 1963 8 Az ebben a rovatban kifejtett nézetek nem szükségszerűen azonosak a s z e r k észt őség álláspontjával. Olvasóink hozzászólnak a lap különlwzö problémáihoz, az általános bélés külföldi politikai kérdésekhez mii ■ ■ ■ ■■ ■ ■■■ ■ ■! íj un m » ■ ■ w wi ■ ■ ej ■ ■ ■ ■»»■■■jJionMi A Szovjet-Kina-konfliktusról akar többet tudni Tisztelt Szerkesztőség! Én is támogatom a Z. D. által irt levélben kifejtett véleményt, hogy most már hónapok óta, vagy már éve is van, hogy rágódnak itt a lapok a Szovjet—Kina közti konfliktusról, s a mi lapunk egy betűt sem ir róla. Mi öntudatos munkások remegve hallgatjuk ezeket a kósza híreket, s azt gondoljuk, hogy talán nem is igaz, biztatjuk önmagunkat, pedig valami van benne, ami elég sajnálatos. Pedig milyen jó volna, ha szép egység volna a szocialista országok között. K. Tengolich Tisztelt Szerkesztőség! Most megírom, hogy miért késtem előfizetésem beküldésével. Amikor a kubai krízis volt, egy kicsit megharagudtam Kruscsevre, hogy olyan hamar engedett Kennedynek, s még most is úgy hiszem, hogy nem kellett volna neki olyan könnyen bedőlnie, ő is követelhetett volna valamit Amerikától. Az amerikai imperialisták nem olyan könv- nyen elégednek meg azzal, amit Kruscsev engedett nekik. Máris követelik, hogy minden orosz hagyja el Kubát. Nem hiszem, hogy háborúba mennének emiatt, mert a milliomos Kennedy is meggondolná, hogy mit csinál? Neki is van mit vesztenie. Küldöm egy ismerősöm nevét és címét, próbáljanak mutatványszámokat küldeni a lapból. J. Schmidt, Kanada Szereti a kritikákat a lapban Tisztelt Szerkesztőség! Én is 53 éve vagyok olvasója lapunknak, még mikor Bebrits Lajos volt a szerkesztő, hosszabb ideig lapkezelője is voltam, akkoriban került a vándorzászló Columbusba. Hogy a lap megélte a 60 esztendőt, azt a sok munkának köszönhetjük. S habár sok építője kidőlt a sorból, akik megmaradtunk, nekünk kell a lapot továbbra is fenntartanunk. Én Ígérem, hogy életem végéig kitartok mellette. Nagyon szeretek olvasni a magyarországi eseményekről, valamint a felkelt népek küzdelméről, hiszen mindenhol egy célért küzdenek: elsöpörni mindazt, ami régi és rothadt és uj világot építeni. A lavina megindult már. Szeretem olvasni a kritikákat is a lapban, mert arra is nagy szükség van. Forró üdvözletemet küldöm az olvasótábornak és kitartást kívánok a szerkesztőségnek. Wm. Tóth A “progresszív” Gfaude Pepper Tisztelt Szerkesztőség! A National Guardian január 17-i számában meg jelent egy kis riport a volt New Deal szenátorról, Claude Pepperről, aki mint újonnan megválasztott demokrata képviselő Floridából, benyújtott egv javaslatot a képviselőházban, mely szerint “Kubát meg kell szabadítani Fiele! Castro miniszterelnöktől és a kommunizmustól.” A hir eredetileg a Newark Star-Ledger c. lap január 10-i számában jelent meg. S. P. Egy szál piros rózsa Tisztelt Szerkesztőség! Fájó szívvel láttam a laoban, hogy az én kedves munkásiróm, Geréb József nincs többé. Szerettem. mert megírta a? igazat, és mindig a mun- kásságot tanította, hogy harcoljon egy jobb szocialista világrendért. Aki még nem olvasta Naptárunkban az Imádkozás eredete cimii Írását, annak figyelmét fel akarom hívni most erre. Mert tudjuk, hogy a vallás milyen erőt jelent a mai társadalmi rendszerünkben, mert békeidőben tűrésre, szenvedésre tanítja a népet, de háborúban harcra buzdítja, mert aki a hazájáért meghal, annak lelke a mennyországba jut. Itt küldök egy dollárt, egy szál piros rózsára az én kedves, felejthetetlen íróm emlékére. A. Dancz.i Vélemény a Kicsi öreg úrról Tisztelt Szerkesztőség! Már egészen elszoktam az Írástól és levelezéstől, de most mégis kézbe vettem a tollat, mert úgy érzem, hogy valakinek az olvasók közül meg kell védeni a Kicsi, mérges öreg urat és Lengyel József irót. Véleményem szerint a naptár elég jó és a legjobb, legnívósabb benne ez az elbeszélés. Az 1919-es kommiin bukása után, amikor olyan óriási tömegekben hurcolták el az öntudatos munkásokat és értelmiségieket, én is a budapesti fő- kapitányságra és onnan a gyüj tőfogházba kerültem. Sok szörnyűséget és embertelenséget láttam, a kínzások majdnem mindenkinek kijutottak, s az éhezéstől az első hetek után alig tudtunk járni. Mig végre kívülről, a rokonoktól kaptunk időnként kis élelmet, ami visszaállította erőnket. Ott azután volt alkalmam mindenfajta egyénnel találkozni, s a helyzet a Lengyel által leírthoz volt hasonló. Legalább egy tucat könyvet olvastam már az elveikért meghurcolt emberek szenvedéséről. Szerintem Lengyel József Írása egyike a legjobbaknak az ilyenfajta Írások közül és nagyon helyes volt, hogy a szerkesztőség olyan szépen helytállt érte. Egy dolog azonban zavarba hozott, mert úgy gondolom, hogy az 1935-ös évszám, ami a kihallgatáson szóbakeríilt, talán téves, mert akkor és még tiz évig a Horthy-rendszer tobzódott Magyarországon. Gellért Hugó illusztrációja minden évben nagyon emeli a naptár nívóját, amiért külön köszönet jár neki. Szőke Erzsi Szerkesztő megjegyzése: Az 1935-ös dátum nem sajtóhiba, mert az elbeszélés a Sztalin-időkről szól. A halálbüntetés ellen Tisztelt Szerkesztőség! A halálbüntetés barbár intézménye ellen számos érvet lehet felhozni, de ez alkalommal csupán a következőkre szorítkozom: Mooney és Billings munkásvezetőket halálra ítélték, a halálos Ítéletet a nemzetközi munkásság kollektív fellépésének nyomására életfogytiglani börtönbüntetésre változtatták. Később mindkét ártatlan embert szabadlábra helyezték. A halálos ítélet végrehajtása esetén nem lett volna mód jóvátenni a két ártatlan ember kivégzését. Sacco és Vanzetti halálos Ítéletét a világ dolgozóinak tiltakozása ellenére végrehajtották. Utólag kiderült ártatlanságuk, de sem ez, sem az igazságtalan Ítélet miatti szégyenkezés és biinbá- nat nem tudja visszahozni az életet, amelyet az államhatalom vett el. A fiatal Rosen* erg-házaspárt kivégezték, holott az emberek milliói és a jog nemzetközi szakértői kétségbevonják bűnösségüket. Velünk együtt meggyőződésük, hoorv eljön a nar>, ame- Ivon ártatlanságukat az államhatalomnak is el kell ismerni és akkor — elégtételt kaphatnak, nem életet! Rajk László felesége kártérítést és elégtételt kapott, de az ártatlanul kivégzett férjet nem tudták visszaadni... Az osztálytudatos milliók már csak azért is ellenzik a hivatalos lincselést, mert a nagytőkét kiszolgáló államhatalom azt is a dolgozók ellen hasz nálja ki. Brown kormányzó megtette az első lépést a halálbüntetés eltörlésére Californiában és a lakosság haladó csoportjai remélik, hogy sikerül ezt a szégyenfoltot letörölni államunkról. E. H. Neuwald Nincs megelégedve a szerkesztő beszédével Tisztelt Szerkesztőség! Elolvastam Rosner Sándor beszédét, amit a newyorki banketten mondott, s azt hiszem, hogy arról akart beszélni, hogy van ellentét a Szovjetunió és Kina között. De ha megmondta volna röviden és érthetően, hogy van, s esetleg az oroszok diktálni akarnak a kínaiaknak, hogy miként építsék a szocializmust, miként fegyverkezzenek, stb. vagy ha azt mondta volna, hogy az egész csak maszlag, félrevezető zavarkeltés, vagy pedig megmondta volna, hogy nem tudja a dolgot, akkor megértettem volna a beszédét. De ehelyett hosszú, harcias beszédet mondott, melyből nem tudtam meg mindezeket, pedig már elég régen várom, hogy a lap Írjon erről, mert szeretném tudni a tényállást. Érdekes megjegyezni, hogy most a megutált, a gyűlölt, a lenézett kommunistának, Kruscsevnek kellett jönnie, hogy megmentse a föld életét és termését. Ez az ő érdeme és mindenki hálával lehet iránta. ★ A naptárról is valamit. Megtetszett benne a “Sót vegyenek” c. cikk. Én ugyan nem a feleségemet, hanem három és féléves fiú dédunokámat hordozom a hátamon a lakásban. Ezt eddig “horseback ride”-nak neveztük, de azóta úgy hivjuk, hogy “sót vegyenek”, ami mindkettőnknek nagyon tetszik és jókat nevetünk rajta. Persze az unokámat nem fogom 35 évig a hátamon hordozni, mint az elbeszélésben lévő férj tette a kedves Jolánkájával, én jóval előbb felhagyok ezzel. P. B., New York Verses beszámoló ÉN IS VOLTAM ODAHAZA Több mint ötven évi távoliét után gyakran gondolám, Vajon, megláthatom-e még szülőhazám? Sokszor néni volt pénz az útra. Sokszor nem engedie a politika. De végre mégis elindultam haza. Sok sok vármegyét bejártam, Itt is, ott is valami hibát találtam. Vajon miért volt itt is, ott is egy kis hiba. Bizonyára nehéz volt a taliga. Hibát csak az csinál, aki tesz valamit, Nem csinál az hibát, aki nem tesz semmit. Mivel sok szép és nagy dolgot csináltak, Valahol, valamit itt is, ott is hibáztak. Itótni vágytam, hogyan építik az uj hazát. Hittem, reméltem egy félszázadon át, A nép, az eszme győzni fog, A vörös csillag szülőföldemen újra fölragyog. Voltam városokban, falun és tanyán, Kedves rokonoknál Pesten és Nagykanizsán. Vágyam, reményem végre beteljesült, A három hónap, mint egy óra úgy elrepült. E. Sz. ELEKTRONIKUS agy szabályozza a forgalmat Brüsszel Quetelet terén. A készülék a forgalomtól függően maga határozza meg, hogy az útkereszteződéseknél meddig égjen a piros, illetve a zöld lámpa. KUBÁBAN sikeresen folyik a gyermekek torokgyík, tetanusz és szamárköhögés elleni oltása. Eddig 155,000 öt éven aluli gyermeket' oltottak be. BRUNO PONTECORVóT, a gyenge kölcsönhatások fizikája és a neutrino-fizika területén vég zett tudományos munkássága elismeréseként Le- nin-dijra terjesztették elő. Pontecorvo professzor a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának levelező tagja, az Egyesitett Atomkutató Intézet munkatársa.
