Amerikai Magyar Szó, 1962. július-december (11. évfolyam, 27-51. szám)

1962-07-26 / 30. szám

( AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, July 26, 1962 SPEEDUP - VAGY KÖLTÖZIK AZ ÜZEM Hathavi börtön a sztrájkvezetőnek Az American Motors Corporation a milwaukee-i üzemének elköltöztetésével fenyegette meg az ott alkalmazott 10,000 autómunkást, ha nem egyez­nek bele a munkaszerződésben elfogadott terme­lési standard megváltoztatásába. A munkások ezt egyszerűen “speedupnak” nevezték, amivel a termelés és a profit növelését akarja a korporá­ció elérni a munkások további megterhelésével. Hetekig tartó propaganda után a korporáció a United Auto Workers helyi 75-ös lokálja veze­tőjének segiségével kikényszeritette a munkások beleegyezését, George Romney, az American Mo­tors volt elnöke, Michigan állam republikánus kormányzójelöltje és Roy Abernethy a vállalat mostani elnöke is beszédet tartott az üzem mun­kásainak, panaszkodva az “alacsony” termelési eredményről. Azután a vállalat tisztviselői a szakszervezeti vezetőséget környékezték meg a munkamódszerek megváltoztatására készített tervezettel, amely a termelést 21.5 százalékkal emelné. Ha a szakszervezet és a munkások nem- fogadják el a tervet, akkor az üzem le fog zárni és elköltözik Kenosha, Wis.-ba, hangzott a fe­nyegetés. ^ Roy Speth, a 75-ös lokál elnöke által összehí­vott gyűlésen 3,000 tag jelent meg, akik bele­egyeztek a munkamódszerek meggyorsításába. Voltak ellenvetések is. Egyes tagok módosítást terjesztettek be, hogy a korporáció tegyen Ígére­tet, hogy miután célját elérte, lemond az üzem elköltöztetéséről. Speth a módosítást nem volt hajlandó elfogadni. Más tagok erélyesen felszólal­tak a speeup bevezetése ellen. Az üzemvezetőség ajánlata szerint az uj mun­kamódszerrel egy nyolc órás műszakban 646 autó burkolat helyett 776-ot készítenének el. Ez évi 9 millió dollár különprofitot jelent a vállalatnak. Azzal próbálták enyhíteni a munkások felháboro­dását, hogy ebből az összegből 1,300,000 dollár kerül a haszonrészesedési alapba, amit a legutób­bi munkaegyezmény alapján felállítottak a mun­kások számára. Sztrájktörő egyetemi hallgatók Talán ha elég tisztességes munkaalkalom állna rendelkezésükre, akkor 75 egyetemi hallgató nem vállalt volna sztrájktörő munkát a Roseville, Mich.-ben levő Plastic Molding Co.-nál. Eljárásuk igy sem válik becsületükre. Az üzem munkásai, nagyrészben nők, 1.05 dollár órabér ellen sztráj­kolnak. Amikor az autómunkások szakszervezete megszervezte őket, az üzemvezetőség 5 cent eme­lést ajánlott fel, amit a szakszervezet nem foga­dott el, de hajlandó volt tárgyalást folytatni az üzemvezetőséggel. Ez azonban sztrájktörőket fo­gadott, akik “teenagerek”. A sztrájktörők na­ponta nagyszámú helyi rendőr és State Police vé­delme alatt mennek át a piketvonalon. Az asszo­nyok mindent megpróbálnak, hogy útjukat áll­ják. Belekapaszkodnak a kocsikba, teherautókba, de a rendőrök leráncigálják és esőben, sárban hurcolják őket félre az útból. A sztrájk május 29-e óta tart és a város túlórát fizet a rendőröknek a sztrájkvonalon és a rend­őrség rádióján figyelmeztetik a sztrájktörőket a piketvonalra. A városházát is rendelkezésük­re bocsátják. A munkások kérik az UAW erélye­sebb közbelépését az ilyen piszkos sztrájktörés megszüntetésére. A MAGYAR SZÓ ELŐFIZETŐJE EGY JOBB VILÁG ÉPÍTŐJE! ! LÁTOGASSON \ j MAGYARORSZÁGBA! j Csoport-indulás repülőgépen: Aug. 5, S.A.S. EGYÉNI UTAZÁS MINDEN NAP írjon, telefonáljon, keresse fel a j RENNER & GROSS ] MAGYAR UTAZÁSI IRODÁT \ í 1666 Fairfield Avenue. Bridgeport, Conn. ? Telefon: ED 5-6902 ?%*%*****«*vvx%v**vvvv«****wv*v\**%*%%^ Rockefeller közbelépésére a kórházi munkások sztrájkja befejeződött Leon J. Davist, a kórházi alkalmazottak szak- szervezetének elnökét a bíróság hat hónapi bör­tönbüntetésre ítélte, amiért a tiltóparancs elle­nére nem szüntette meg a jobb megélhetésért harcoló alkalmazottak sztrájkját. Davis nemré­gen fejezett be 30 napos börtönbüntetést a bí­rósági sztrájktilalom megszegéséért. Davis ügy­védjei a büntetést megfellebbezték. A. David Benjamin, az állami felsőbíróság tag­ja, aki az ítéletet kiszabta, Davis szerint szabály­talanságot követett el. Neki diszkvalifikálnia kel­lett volna magát, nem lett volna szabad az ügy­ben Ítélkezni, mert egyénileg érdekelve van. Ugyanis a biró egyik ellenőre a Federation of Jewish Philantropies-nak. a magánkórházakat pénzzel kisegítő jótékonysági intézménynek s mint ilyen, előzőleg szakszervezet-ellenes állás­pontot fejtett ki. Úgy szakszervezeti, mint zsidó társadalmi körökben a biró Ítélete megbotránko­zást váltott ki. Az 500,000 szakszervezeti tagot képviselő Jewish Labor Committee Davis meg­büntetését “az igazságszolgáltatással való durva visszaélésnek” nevezte “és a tiltóparanccsal való könyörtelen sztrájktörés időszakába való vissza­esésnek.” A kormányzó és a polgármester közbelép A N. Y. Post vezércikkben a Mississippiben lé­tező viszonyokhoz hasonlította a biró Ítéletét és a kórházi munkásokkal szembeni álláspontot. A város szákszervezeteinek vezetői erélyesebb eljá­rásra készültek a kizsákmányolt munkások ér­dekében. Másik 11 kórház munkásai tervezték a sztrájk megszavazását. A néger s a spanyolnyel- vü lakosság vezetői vasárnapra nagy “ima-zarán­doklatot” szerveztek a 72. utcában, a 3-ik Ave-nál, a sztrájkolok jogaiért. Ekkor lépett közbe Rockefeller kormányzó és — IVagner polgármester távollétében — Screva- ne helyettes polgármester. A kormányzó a vá­rosi munkástanács és a kórházak vezetőivel gyü- lésezett. Megígérte, hogy az állami törvényhozó testület legközelebbi ülésszakán törvényjavasla­tot nyújt be, a kórházi munkások szervezkedési és kollektiv szerződéskötési jogainak biztosítá­sára. A sztrájkjog helyett egyeztető bíróság dön­tésének elfogadását ajánlotta. Screvane nyilat­kozatban az állami törvényhozás sürgős összehí­vását ajánlotta intézkedés végett. Mindezek alapján a Beth El és a Manhattan Eye, Ear and Throat Hospital munkásai a szak- szervezet ajánlatára megszavazták a sztrájk meg szüntetését és másnap visszamentek dolgozni. Ideiglenes megegyezés jött létre a munkások munkabérének 1960 júliusáig visszamenőleg való revidiálására. Leon Davis büntetésének kitölté­sére valószínűleg nem kerül sor. MVAMtfMAfWWWVWWWUVMAAAAAMWWIMWinMMWVM KÁROLYI MIHÁLY EMLÉKÉRE A világon széjjelszórtan élő magyarszármazásu munkásoknak sok emlékük van Károlyi Mihály- ról, akinek hamvait nemrégen helyezték örök nyugalomra a szülőhaza földjében. Károlyi élet­útjának megrajzolása a történészek feladata, de azok, akik az első világháború előtt, alatt és azt követő időkben az óhazában éltek és tevékeny­kedtek, sok mindent tudnának Írni Károlyiról és a hozzáfüződő eseményekről. Károlyi Mihály nem tartozott a korteskedő po­litikusok közé, hogy mandátumot szerezzen ma­gának. Nem volt népvezér, de bőségesen megosz­totta másokkal nemes lelkének értékeit. El tudott szakadni a dúsgazdag feudális arisztokráciától, s sok esetben eléje vágott az eseményeknek. Nem törődött azzal a veszéllyel, ami őt a háború ellen­zése miatt fenyegette. Amikor a magyar nép ügyét elárulták, Káro­lyi párthiveivel, a szervezett szocialista munkás­sággal megalakitotta a Választójogi Ligát és a munkássággal együtt vonult fel az utcai tünte­tésre. Megmutatta állhatatosságát azon a Muze- um-kerti nagygyűlésen, amikor a hivatalos köze­gek megállitották a tömeget a Kossuth Lajos ut­cánál. Justh-tal, Héderváry Lehellel együtt tilta­kozott ez ellen s ekkor az egyik kakastollas neki­rohant Károlyinak és szuronyát a mellének sze­gezte. Csak egy pillanat választotta őt el akkor a szörnyű tragédiától. Megaláztatásban is volt része. Egy alkalommal a Választójogi Liga küldöttséget menesztett Ká­rolyihoz, hogy meghívja egy népgyülésre. A bi­zottság a gyiilésterem folyosóján várakozott, amikor Andrássy Gyula gróf, abban a hitben, hogy őt várják, üdvözölte a küldöttséget. Ugyan­akkor lépett oda Károlyi is, de Andrássy — aki egyébként apósa volt — gyilkos szemekkel nézte végig a nagy embert. Amikor az ellenforradalom lehetetlenné tette kormányát, nem az urakat ültette ismét hatalom­ba, hanem átruházta az ország vezetését azok­ra, akiket az megilletett: az ország dolgozóira. Igazi hála és elismerés jár a magyar népi de­mokráciának, hogy a szülőhaza szent földjébe he­lyezte el Károlyi hamvait. A szépséges Károly iné,' Andrássy Katinka fájdalmát pedig enyhítse az a tudat, hogy az a sokmillió hazájából elűzött, volt földnélküli koldus, akikért Károlyi olyan fárad­hatatlanul küzdött életéljen, szoros lelki közös­ségben osztozik az ő nagy veszteségében. Vass Kárnlv A KONGÓBAN állomásozó ENSZ-haderők ze­nekara a szakadár Moise Csőmbe ablaka előtt sze- renádoztak. A hir szerint, igy igyekeztek Katan­ga tartomány önkényeskedő elnökében béküléke- nyebb hangulatot kelteni az Egyesült Nemzetek­kel szemben. A MOSZKVAI BÉKEKONGRESSZUS (Folytatás az első oldalról) “Hivatalos adatok szerint is évenként az egész világon 120 milliárd dollárt költenek katonai cé­lokra. Ez az összeg kb. fele a világgazdaság vala­mennyi ágában eszközölt összes beruházásoknak.” Az Eisenhower volt elnök által is megemlített “hadiipari komplexum” nemcsak szakadatlanul fokozza a fegyverkezési hajszát, hanem a nuk­leáris hadviselés szabályait is kitervezi, mondot­ta Kruscsev. Ezt McNamara hadügyminiszter fejtette ki junius 1-i beszédében, amikor azt mon­dotta, meg lehet egyezni abban, hogy a nukleáris fegyvert csak katonai célpontok ellen használják, nagyvárosok ellen azonban nem. Ezzel a javaslat­tal azokat az országokat akarják kitenni a fő csapásnak, ahol amerikai támaszpontok vannak és amerikai fegyveres erők állomásoznak. Azonkívül becsapása az amerikai népnek is. Talán a nagyvárosokban és közelükben nincsenek fegyveres erők? Talán azok az atombombák, ame­lyek a külvárosokban robbannának, nem lennének halálosak a nagyváros lakóira? “Nem arról kell egyezséget kötni, hogyan vi­seljünk nukleáris háborút, hanem arról, hogy ki­zárjuk még a lehetőségét is e háború kitörésének és épségben maradjon minden város, falu, község és tanya”, jelentette ki Kruscsev. Beszélt arról a különbségről, ami a szovjet és a nyugati leszerelési terv között fennáll. Megma­gyarázta, miért nem hajthat végre a Szovjetunió egyoldalú leszerelést, mint azt egyes nyugati de­legátusok ajánlották. Vázolta, hogy milyen szép­pé lehetne építeni az emberiség jövőjét azzal az energiával, anyagi- és munkaerővel, amit ma a fegyverkezésre pazarolnak. Hogy a népek kivív­hatják a leszerelést és baráti összefogással létre­hozhatják a békét. Nyugat-Berlin kérdésében Kruscsev azt az uj ajánlatot tette, hogy a nyugati hatalmak had­erejét váltsák fel az ENSZ vagy semleges orszá­gok megszálló csapataival. Kruscsev beszédét a kongresszus delegátusai és az egész világ nagy figyelemmel kisérte. A nyu­gati hatalmak részéről azonnali hatást váltott ki és pedig Washingtonban már másnap visszautasi- tották Nyugat-Berlinre vonatkozó ajánlatát. AZ ACÉLIPAR, amely nemrégen még áreme­lésért harcolt, most önként szállítja le termékei­nek árát, a rendelések csökkenése miatt. Egyes üzemekben 1—2 hétre leállítják a termelést. Aug. 5-én találkozunk a pikniken New Yorkban, a már közismert és népszerű Zach’s Parkban (Castle Harbor Casino, 1118 Havemeyer Ave., Bronx) lesz a Freedom of the Press piknik, amely kellemes találkozó helye lesz New York hala- dószellemü munkásainak. Úgy az árnyas parkhelyiség, mint a tágas, szellős táncterem a közönség rendelke­zésére áll. A rendezőség változatos, a helyszínen ké­szült jóizü ételekkel, frissítőkké], tánccal és más szó­rakozással biztosítja mindenki részére a kellemes idő­töltést. Belépődíj csak 75 cent. Az útirányt megtalál­hatják lapunk 7-ik oldalán levő hirdetésben.

Next

/
Thumbnails
Contents