Amerikai Magyar Szó, 1962. július-december (11. évfolyam, 27-51. szám)
1962-07-19 / 28. (29.) szám
JL2L AMERIKAI MAGYAR SZÓ HUNGARIAN WORD Thursday, July 5, 1962. NEMZETI FÜGGETLENSÉG ÉS SZOCIALIZMUS AFRIKÁBAN A második világháború befejezése óta negyvennégy uj állam született, jó részük az afrikai kontinensen. Ezek a fiatal, független államok nagy horderejű döntések, óriási feladatok előtt állnak: az állami függetlenség birtokában meg kell határozniuk, hogy milyen utón induljanak el a gazdasági önállóság felé, hogyan győzhetik le a kolo- nializmustól örökölt elmaradottságot. A fiatal államok között vannak olyanok, amelyek nagy léptekkel haladnak a helyes irányban, másutt sok a botladozás, sokuk még az irányt keresi, olyik téves utón jár. A győzelem három tényezője A LEGTÖBB AFRIKAI ORSZÁG békés utón, fegyveres hare nélkül jutott el a politikai függetlenséghez. Ez a körülmény még néhány afrikai politikusban is azt az illúziót keltette, hogy az illető gyarmatok felszabadulása az imperialisták “jóakaratának” köszönhető. Ezt a tévhitet természetesen a gyarmatosítók propaganda gépezete minden erővel erősíteni igyekszik. Ennek következtében pedig eltűnik az összefüggés a szocialista világrendszer és a gyarmati népek felszabadulása között. Holott a valóságban az afrikai nemzeti forradalmak győzelmében három tényező játszotta és játssza mind a mai napig a főszerepet. Ezek a gyarmatok népmozgalmai, a szocialista világrendszer hatókörének és erejének növekedése, a tőkés országokban élő munkásosztály osztályharca. A szocialista világrendszer és az afrikai függetlenség összefüggésének azon túl, hogy a szó cialista országok baráti támogatást nyújtanak a független országoknak, van egy olyan aspektusa is, melyről eddig a szakirodalomban kevés szó volt A szocialista világrendszer létezése teszi lehetővé az imperializmus politikai uralma alól éppen csak felszabadult népeknek, hogy minden külső befolyástól mentesen dönthessenek abban a kérdésben, a fejlődés két lehetséges útja közül, a kapitalista vagy nem kapitalista ut közül melyiket válasszák. A szocialista országok létezése következtében a minimumra csökken az imperializmus által támogatott ellenforradalom exportjának veszélye. A szocializmus, mint a függetlenség garanciája történelmi faktor, amely teljesen függet jenül érvényes valamennyi fiatal államra nézve, akár baráti kapcsolatban van a szocialista országokkal, akár nincs. Sajátos társadalmi struktúra Ami a továbbfejlődés irányát illeti, sok tényezőt kell számba venni. Először is az afrikai országok belső társadalmi struktúráját, a társadalmi erők egymáshoz való viszonyát mind országos, mind pedig kontinentális méretekben. A kép e tekintetben roppant változatos. A Maghreb-orszá- gokban (Marokkó, Tunézia, Algéria) és az EAK- ban (Egyesült Arab Köztársaság) régóta léteznek a feudális társadalom osztályai, sőt, kialakultak és megszervezték politikai pártjaikat a kapitalista rendre jellemző osztályok is. Egészen más a Dél-afrikai Köztársaság osztály-strukturája, ahol a kizsákmányolok és a kizsákmányoltak tömegei más-más fajhoz tartoznak, tehát az osztályelnyomás nemzeti elnyomással súlyosbodik. Az afrikai országok legtöbbjében azonban az osztályok kialakulásának folyamata még nem fejeződött be. A nemzeti burzsoázia,, mint a munkásság antipólusa, még nem jött létre. Ezekben az országokban nincs ipari jellegű nemzeti burzsoázia, a mezőgazdaságban és a kereskedelemben viszont már van, de semmi esetre sem hasonlítható az európai, vagy az indiai nagyburzsoáziához. ' A kizsákmányoló osztály szerepét a külföldi imperialista burzsoázia tölti be. Ennek következtében a nemzeti burzsoázia és a munkásosztály közötti ellentmondás antagonisztikus jellegét elfedi az imperializmus elleni harcban kialakult érdekközösség. Afrika trópusi országaiban többnyire nem volt és nincs feudális magánföldbirtok, tehát ismeretlen a parasztság és az azt kizsákmányoló földbirtokos-osztály ellentéte. A parasztságot a törzsi arisztokrácia zsákmányolja ki, s bár ez a kizsákmányolás alapjában véve feudális jellegű, mégis hagyományos törzsi formában jelentkezik. Parasztság, agrárreform Vajon mindez azt jelenti-e, hogy azoknak van igazuk, akik az afrikai társadalom osztálynélküliségének illúzióját terjesztik. A francia gyarmatokon, Nigériában, Ghánában és másutt a gyarmatosítóktól kikényszeritett minden egyes politikai engedmény a munkásság impozáns sztrájk-mozgalmának eredménye volt. De a lakosság túlnyomó többségét valamennyi afrikai országban a parasztság alkotta. Ez a parasztság széttagolt, atomizált ,kisáru-termelők Írástudatlan, politikai tekintetben rendkívül elmaradott konglomerátuma. Mégis, Afrika jövőjét végső soron az dönti majd el, hogy ez a paraszti tömeg a munkásosztály vagy a burzsoázia vezetése alá kerül-e. Egészen sajátos módon jelentkezik Afrikában az agrárreform problémája. Azokban az országok ban, ahol kialakult a feudális magánbirtok, a földreform célja teljesen világos, a földet át kell adni azoknak, akik megművelik. Mi a helyzet azonban ott, ahol nincs feudális magánbirtok? Vajon célszerű-e ezekben az országokban a földközösséget fenntartani, vagy fel kell oszlatni és a földet paraszti magántulajdonba adni. Afrika haladó erőinek ebben a kérdésben az az álláspontjuk, hogy a paraszti földközösséget meg kell őrizni, mert ez megkönnyíti a szocializmusba való átmeneteit. “Afrikai szocializmus” Afrika legnagyobb részén egyébként a nemzetté válás folyamata sem jutott el a beteljesedésig, s ez a negatívum abban is kifejezésre jut, hogy rendkívül korszerűtlen és elmaradott ideológiai rendszerek maradtak fenn az afrikai országok többségében. Ilyen például a “tribalizmus”, amely a törzsi különlegesség, a patriarchalizmus ideológiája ; ez a gyakorlatban úgy jelentkezik, hogy mészetfölötti erőkkel felruházott személyeknek tekintik. A trópusi országokban megőrződött az osztály társadalmak előtti korokhoz kapcsolódó vallási hiedelem, az ősök kultusza. A gyarmatosítók magukkal hozták a fejlett osztálytársadalmak ideológiáját: a keresztény vallást. Széles körben elterjedt az osztálytársadalom egy másik vallása, a muzulmán-hit is. E három vallási rendszer harca mind a mai napig nem fejeződött be. Jóllehet a kereszténység a gyarmati hatalmak részéről nagyfokú támogatásban részesül, mégsem tudta kiszorítani a régi afrikai vallásokat. A burzsoá ideológián kívül széles körben hódit Afrikában a tudományos szocializmus elmélete is. A régi ideológiai rendszerekre újabb és újabb modern eszmeáramlatok telepedtek rá, aminek következtében kialakult egy rendkívül bonyolult ideológiai komplexum. Ennek talaján sarjadt ki az utóbbi időben az “afrikai szocializmus” eszméje. Ezt az eszmét nem lehet egyszerűen kézlegyintéssel elintézni, hiszen az magában foglalja az afrikai progresszív erőknek azt az őszinte törekvését, hogv megtalálják a sajátos afrikai viszonyoknak megfelelő átmenetet a szocializmusba. Viszont az “afrikai szocializmus” teóriája arra is alkalmas, hogy a tömegeket félrevezessék. Ilyen sajátos afrikai eszmei irányzat a pánafrikanizmus is, melynek szintén megvan a pozitív és a negativ töltése. aholis azok elszaporodtak. Más szerzők más hasonlóan színes történeteket közölnek. A legvalószínűbb magyarázatot egy rendőrbirói Ítélet indoklása hozta napvilágra, 1895-ben. Velence akkori rendőr bírája hat napi fogságot rótt ki egy csavargóra, akit rajtacsiptek, amint a Szent Márk tér galambjait lépes vesszővel fogdosta. Az Ítélet, indokolása— a “Corriere della Sera” 1895 júniusi “Venezia” cimü melléklete szerint — igy hangzik: “A velencei szenátus elrendelte, hogy mag- tárjainak egy megbízottja gondoskodjék a galambok etetéséről. A nép a köztársaság bukása után is mindig táplálta őket, és ma is minden nap magot szórnak nekik. E madarak egy fényes múlt emlékei. Eredetük az, hogy a köztársaság idejében a Szent Márk templom erkélyéről virágvasárnapon galambokat bocsátottak szabadon, melyek aztán meghúzódva az oszlopok és a közeli épületek erkélyei alatt elszaporodtak, kedvezve nekik a polgárság állandó szeretete. Velence gondoskodott róluk, még akkor is, amikor az idegenek ellen vívott harcaink közepette a szabadság hősei éhséggel küzdöttek. E galambok kimélésére nemcsak a történelem kötelez, de a törvény is. E galambok a város lakosságához tartoznak, és részük van benne, hogy Velence a világ egyik legkedvesebb városa legyen. . A fenti ítéletben'feljegyzett hagyományt — kissé más beállításban ugyan, de — megtaláljuk a XVI. században élt Stringa nevű szerző által Sansovino “Venetia” cimü könyvéhez irt; függelékben: “Velencében régi szokás, hogy a bazilika erkélyéről virág vasárnapon gyermekek galambokat eresztettek el. A madarak lábára súlyt kötöttek. E teher akadályozta röptűket s igy alászáll- va, ott vergődtek a piacon. A nép elkapdosta őket húsvéti pecsenyének. Itt-ott egy-egy példány elszabadult és ezek szaporodtak el aztán a Szent Márk téren. A köztársaság mindennap magot szóratott nekik.” Etetésüket a század elején Polcastro grófné válllalta magára: déli Harangszókor kukoricát hintve nekik a Procuratie Vecchie második emeletén volt lakásának ablakából. A grófnő halála óta az Assicurázioni Nazionali egyik alkalmazottja szór eleséget a galamboknak délután két órakor, a grófné egykori lakása alatt levő hivatalának egyik ablakpárkányára. E. A, NEM KELL CSOMAGOLNI! " " NEM KELL VÁMOT FIZETNI! , A legrövidebb időn belül segithe- 4 ► ti rokonait IKKA-csomagokkal! ' ► Felveszünk rendelést gyógyszerekre. A “Kultúra” 4 | y megbízottja. — Magyar könyvek. — Saját köny- 4 | veit Magyarországból kihozhatja általunk < ! y i ► KÉRJEN ÁRJEGYZÉKET • JOSEPH BROWNFIELD :j ► 15 Park Row New York 38, N.Y. ] ► Mindennemű biztosítás. Hajó- és repülőjegyek ► Telefon: BA 7-1166-7 A velencei Szent Márk tér galambjai Velence egyik érdekes színfoltja, a Szent Márk téren tanyázó galambhad ellen — mint annyiszor — nemrég újból támadó cikkek jelentek meg az olasz sajtóban. E “vádiratok” szerzői leszögezik a kétségtelen tényt: a galambok túlságosan elszaporodtak, a teret beszennyezik, ürületük vegyi hatása károsan hat az emberiség kulturkincsét képező, amugyis roskatag paloták csipkediszeire, terjesztik — állítólag- — a poloskát, s nem utolsó sorban “szinte már-már elviselhetetlenül zajosak”. Építészek, orvosok, és a város elöljáróinak egy csoportja a Szent Márk tér szárnyas lakóinak teljes megsemmisítését követeli, mig mások beérnék a madársereg megtizedelésével. Honnan, mikor és hogyan kerültek a Szt Márk térre a galambok? Andrea Dandoló, a felvilágosult dogé (1843—54)— az, aki kereskedelmi, szerződést kötött a tatárokkal és ezzel megnyitotta a Fekete tenger felé az utat —, megírta Velence .történetét és ebben azt mondja: Kandia (Kréta szigete) ostromakor szemfüles kémek jelentették: a kandioták az áruló géruaiakkal postagalambok révén folytatták praktikáikat. A dogé e hadicsel emlékére hozatott egynéhány ilyen gyorsröptü, keleti fajtájú galambot Velencéibe, MRS. KISH nvaralója, a CENTERLAKEINN a gvönyörü Berkshire hegvekben, BECKET. MASS-ben. ÚJRA NYITVA Jó ellátás, szép szobák, csónakázás, halászás. Heti §48.00, napi §10.00, gyermekeknek 12 éven alul heti §25.00 Információért hívják New Yorkban Mrs. Paula Ilirsch-et, RA 6-8452 számon Jóforgalmu üzlet szép helyen eladó Sör, jó étkezés, jól felszerelt bár-helyiség, 5 szobás lakással Easton, Pa. környékén Cim: Gap View Inn, tel: Bangor, Pa. JE 1-7547 í ÚTIRÁNY: Easton felöl Stockertown-ig, ott a ;j 191-es utón a GAP VIEW INN címtábláig A Magyar Szó előfizetője Egy jobb világ építője!
