Amerikai Magyar Szó, 1962. július-december (11. évfolyam, 27-51. szám)

1962-12-27 / 51. szám

4 AMERIKAI MAGYAJR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, December 27, 1962 EpjupotMWWBMPPni,nil ««mam i ni ■ am ■■■ un«« ■ ■ i ■ «»«mm i m ■ u ■ irii iiniii» »ii ■ Munkásmozgalom | wmtöcnrni■ lini-prim íjrreTTTiilTam*■ ■ ■ ■'■TiAKi'MgE ««*■» ■ ■ ■ inuimnimi11■ ■iiiiiljjrg»’« w A munkások öntudata a döntő tényező A “runaway shop” a bíróság segítségével sem kerülhette ki a szakszervezetet Amikor gyárosok és munkások között kell igaz­ságot osztani — hacsak nem elkerülhetetlen—a bi róság mindig a korporáció oldalán áll. Ilyen érte­lemben a Legfelsőbb Bíróság visszautasította öt munkás fellebbezését, hogy egy “runaway” üzem adja vissza állásukat, amelyhez seniority joguk van. A Ross Gear & Tool Co. ügyében hozott bírósá­gi döntés nagy fontossággal bir, mivel nagyon sok gyáros költözteti el régi üzemét olyan he­lyekre, ahol adóelengedést, alacsonyabb munkabé­reket, sőt néha ingyen gyárépületeket is Ígérnek a helyi hatóságok, hogy az iparokat megukhoz csalogassák. A gyárosok igy megszabadulnak a szervezett és jobban fizetett munkásaiktól és a szervezetlen vidékeken, alacsony bérezéssel, gyors profithalmozást érnek el. A Ross Gear & Tool Co., Lafayette, Ind.-i cég, a Gemmer Manufacturing cég név alatt működő autötnobil alkatrészeket gyártó üzemét Detroít- ból egy évvel ezelőtt elköltöztette Lebanon, Ten- nessee-be, Detroitban 700 munkást dobott ki ál­lásából a cég, mert ígéretet tett, hogy csak helyi embereket fog alkalmazni az uj üzemben. A det­roiti munkások, az United Auto Workers tagjai és öt munkás a saját és társai nevében a bíró­sághoz fordult beadvánnyal, hogy a munka- szerződésben megállapított rangidősségi joguk alajpján, a vállalat alkalmazza őket az uj üzemé­ben. A kerületi bíróság a munkásoknak adott igazat, amennyiben “ugyanaz az üzem, ugyan­azokkal a gépekkel és felszerelésekkel, ugyanázt a termelést végzi ugyanazokkal az üzemvezetők­kel, éppen ezért az uj elhelyezése nem változtatja meg az alkalmazottaknak a munkaszerződésben megállapított jogait, amiket az évek során telje-^ sitett szolgálat alatt megszereztek.” Cincinnatiban a Fellebbezési Bíróság ezt a dön­tést megváltoztatta azzal a magyarázattal, hogy a munkaszerződés csupán Detroit város területé­re bir érvényességgel. Ezt a döntést a Legfelsőbb Bíróság jóváhagy­ta, amikor a munkások fellebbezését visszautasí­totta. Ugyanakkor kifejtette, hogy ez a döntés nem szolgálhat -precendensíil minden üzem elköltözése esetében. Ez azonban a munkaszerződés betűitől függ. Az viszont biztos, hogy a döntés megne­hezíti a jövőben a szerződéses egyezkedést. A korporációk eddig is harcoltak a szakszervezetek ellené dogy frz egész iparra, vagy a cég minden üzemére hatállyal bíró szerződést fogadjanak el. Céljuk: felaprózni a szakszervezet erejét, elkü­löníteni a munkásokat egymástól, megnehezíteni az egymásközti összetartást és támogatást, hogy annál könnyebben kijátsszák őket egymás ellen. Az UÄW megszervezi az uj üzemet A United Automobile Workers tettrekészsége megtorolta a Ross Gear vállalat unionromboló két­színűségét. Megszervezte az uj üzem munkásait. Nehéz munka volt, mert Lebanon, Tenn, terüle­tén a legtöbb ember sohasem dolgozott iparban, ez volt az első gyári állása. De a munkások meg­értették a szakszervezet szerepét és hogy az ne­kik jobb fizetést és jobb munkaviszonyt jelent. Az uj üzem. csak 480 munkást alkalmazott a régi 700 helyett. Az üzemvezetőség minden lehető módon igve- kézett a munkásokat a szakszervezettől eltérí­teni. Azzal ijesztgette őket, hogy “a detroitiak megszállják a gyárat” s ők elvesztik munkájukat. Az NLRB által november 25-én levezetett szava­zásnál mégis 305 munkás szavazott a szakszer­vezetre. zó 300 munkás nagyrészének már felmondott február 1-i hatállyal, s ezzel megfosztja őket a munkaszerződésben megállapított rangidősségi (seniority) joguktól. A szerződés szerint a válla­latnak kötelessége a sanduskv-i alkalmazottai­nak alkalmazást ajánlani Philadelphiában. Milyen adócsökkentést akarunk? (Folytatás az első oldalról) a korporációk évvégi jelentéséi mindenütt pro­fitemelkedésről számolnak be. A Wall Street Journal riportere idézi a Lone Star Steel Com­pany alelnökét, Howard Jensent, aki azt mondta: “Jövő évben is jó profitunk lesz, még akkor is, ha forgalmunk egy jottányit sem emelkedik.” A riporter hozzáfűzte ehhez: “A Lone Star által kilátásba helyezett javulás visszatükröi a National Association of Manu­facturers most befejezett konvencióján felszólalt üzletemberek beszédeinek a lényegét.” Továbbá “... a jövedelmükre lenditőleg fog hatni a jövő­ben az is, ha az adminisztráció adóleszállitási ter­ve törvénnyé válik.” Milyen adót akar a nagyüzlet Az NAM kongresszusán a monopóliumok veze­tői nyíltan kirukkoltak azzal, hogy ők milyen adólevágást akarnak. Persze nem a saját, hanem a haza és a nemzeti gazdaság érdekében. Mert amint egyik legrátermettebb szószólójuk, Nel­son Rockefeller, a legkiterjedtebb ipari és pénz­ügyi monopólium-komplexum tagja kifejtette: “Egyesek néha elfelejtik, hogy a magánvállala­tokon alapuló rendszerünk a profit és veszteség rendszere, hogy csak a profitba vetett remény viszi előre és a jelen adórendszer nem nyújt ele­gendő ösztönzést a profit és termelés fokozására, “Az adóleszállitás főcélja az kell hogy legyen, hogy a gazdaság növelését buzdítsa, az ösztönző hatások megerösitűsével,'’ mondotta. Ez az irányzat persze nem terjeszti ki az adó^- leszállítás szükségességét az amerikai nép nagy­részére, a munkásságra, mert annak nincs befek­tetni való tőkéje és Rockefeller az NAM kong­Felesleges minden kommentár. Itt van a szö­veg, a Detroit Free Press vezércikke, amit abból az alkalomból irt, hogy a becsületességben gázo­ló házbizottság a békéért tevékenykedő asszonyo­kat akarta “kipellengérezni”. A cikk “Fejvadá­szok lenyakaztattak” címmel jelent meg. “A House Un-American Activities Committee újabb dicsőséges fejezettel szaporította hírnevét. A béke keresését hazaárulásnak minősítette. resszuson elutasította annak a feltevésnek a va­lóságát, hogy a “vásárlóképesség emelése” bár­mikép is hozzájárul a gazdaság növekedéséhez. A NAM már a kongresszusban is intézkedett a saját érdekében. Két képviselő, A. S. Herlong (I)., Fia.) és Howard Baker (R., Tenn.) adóleszál­litási javaslatot nyújtott be, amely a monopóliu­mok kívánságait tartalmazza. Ebben a kisember­nek is nyújtanak csalétket, de milyet?! A 2,000 dolláron aluli keresetűek adórátáját leszállítanák 20%-ról 15%-ra! Ugye mennyivel több maradna a megélhetésre a nyomorgóknak! És mit adna ez a terv a jómóduaknak? Itt van néhány példa: Aki 32,000 dollár jövedelmet vall be, annak az adója 14,460 dollárról 7,060 dollárra szállna — több mint 50%-os megtakarítás. Ezzel szemben a 4,000 dolláros évi jövedelműek megtakarítása csak 220 dollár volna. A 60,000 dolláros jövedelműeknek adója 34,320 dollárról 15,380 dollárra esne, egy kis 18,940 dol­láros ajándék. És aki 200,000 dollár keresettel rendelkezik, annak adóját 156,820 dollárról 67,880 dollárra vágnák le, csekély 88,940 dolláros bo­nusz. A korporációk részére a benyújtott NAM-ja­vaslat 52%-ról 42%-ra vágná le az adórátát, vagy­is majdnem egyötödével. Egv ilyen adócsalás szemfényvesztő érveinek mi más lehet az ütőkártyája, mint vaskos szov- jetellenesség, ami a NAM propagandafüzetében igy szól: “Az oroszokkal való versenyben az ipar és üzlet vezetői készségesen vállalnak fontos sze­repet, mert ebben a háborúban ők a ‘frontharco­sok’. Az egyetlen dolog, amit kérnek, hogy a Harlong-Baker-javaslatokkal távolítsák el az adó okozta akadályokat.” A First National City Banknak még ennél is előnyösebb ajánlata van. Az egyéni jövedelemnél eltörölne minden adóengedményt és egyöntetűen 10.8%-os adórátát állapitana meg. A munkásoknál, akik most 20%-os adórátát fi­zetnek, ez nem volna előnyös, mert az adóenged­mények eltörlésével ez adóemelést jelentene. A milliomosok részére azonban szebben el sem kép­zelhetik az adólevágást. Képzeljük el, hogy a 200 ezer dolláros jövedelem adója a jelén 156,820 dol­lár helyett csak 21,800 dollár volna. Az urak tehát hozzászóltak a kérdéshez, hogy “milyen adóleszállitást akarunk?” Most már a népnek, a dolgozóknak is résen kell lenniük, hogy a kongresszusban az adóleszállitást tervek ne rak­janak az eddigieknél is nagyobb terheket rájuk. “Az uszonyok először a szovjet követség előtt tüntettek, amikor a Szovjetunió ujrakezdte az atomki serieteket. És midőn az Egyesült Államok ugyanezt tette, akkor az asszonyok a piketvona- lat a Fehér Ház elé állították. “írtak Madame Kruscsevnek és, arra kérték, hogy vesse latba ügyességét a ravasz Nikitánál, azután hasonló üzenetet küldtek Mrs. Kennedy- nek. WWtMMMMVVVWWWAAAtWnWVVWAMWWAAMWMMIWVWVMMWWUVVWVMAMMWWIMWIMIWWWW "A legrosszabbat kívánjuk”... A Detroit Free Press — az Un-American Activities Committee-nek Szakszervezet perli Ford Motor Go.-t A United Electrical Workers Union 701-es det­roiti lokálja bírósági eljárással szándékszik meg­gátolni a Ford Motqr Companyt, hogy a San­dusky, Ohioban levő leányvállalatát, a Philco Cor- pőrationt, elköltöztesse onnan Philadelphiába.. A szakszervezet azt állítja a bírósági beadvá­nyában, hogy Ford megsérti az érvényben lévő munkaszerződést, amennyiben az üzemben döígo­“Egy olyan nap után, mint kedd volt, (a ki­hallgatás napja—Szerk.) a bizottságnak haza kel­lene menni és újra elölről kezdeni. Katasztrofális esemény volt. A Bizottság tag-jai, akik szerintünk tagságuk ellenére sem mind rossz emberek azzal kezdték a napot, hogy megtámadták az amerikai női nemet (womanhood —Szerk.) és azon nyom­ban viszonttámadásban részesültek egy volt FBI ügynök által. A bizottság krónikájában a női nem és az FBI eddig szentségek voltak. “Az öldöklést az hozta létre, hogy a bizottság elhatározta a Women Strike for Peace kivizsgá­lását, amely támogatja a békét és ellenzi az atombomba kísérleteket, a fegyverkezést s a há­borút. Ez látszólag a szervezetet Amerika-elle- nessé teszi, legalábbis Francis Walter képviselő, a bizottság elnöke szemében. “De mivel Walter sem ellenezheti a békét, sem a női nemet, hát azzal a hamis és nagyképü ki­fogással inditott vizsgálatot, hogy ha a kommu­nisták elárasztják az amerikai nők szentelt so­rait, akkor a bizottság kötelessége cselekedni. “Fogalmunk sincs, hogy a vörösök valóban beto- lakodtak-e a Women Strike for Peace-be. Lehet, hogy egyesek megtették, ha ugyan vannak még elegen, hogy ide is jusson belőlük. De nem lát­juk, hogy ez milyen különbséget tesz? “összefoglalva, finom pártatlanságot tanusi- tottak. Nem érdekli őket, ki folytat atomrobban- tást; ellene vannak. Mi több, meg,vannak győ­ződve,, hogy van jobb módja is a tartós békének, mint a nukleáris pusztulás megindítása. “És ebben nagyon sokan támogatják őket. Le­het, hogy módszereik rosszak, vagy legalábbis hatástalanok. Lehet, hogy harcias uszályuk alatt néhány kozák is meghúzódik, de nincs a lehető­ség határain túl az, hogy orosz asszonyok is bé­két akarnak. “Az Un-American Committee folytathat siker­rel támadást a kaliforniai diákok ellen, vagy szolgalelkü kormánylakájokat kényszeríthet arra, hogy megélhetésük biztonságáért lelkűket áruba bocsássák, talán néhány félrevezetett gyámolta­lant is képes befolyásolni. “De amikor félmillió haragos asszony megrá- galmazására határozta el magát, akkor már mély bajban van. Nem kívánunk számára mást, csak a legrosszabbat.” imnaiiiniiiiniiinniiinsiHiiiini A LABOR Department jelentése szerint 15%- al több testi fogyatkozással rendelkező egyén ka­pott alkalmazást októberben a PhisicaUy Handi­capped Weew programia eredményeként. 29,800 ilyen munkás kapott eddig elhelyezést.

Next

/
Thumbnails
Contents