Amerikai Magyar Szó, 1962. július-december (11. évfolyam, 27-51. szám)
1962-12-20 / 50. szám
14 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, December 20. 1962 M agyarok Amerikában Van, aki felkel, sirva jelmegyen Uj hazát keresni túl a tengeren. Tompa Mihály Mintegy kétmillió ember hagyta el hazáját, Magyarországot és jött az Egyesült Államokba 1860-tól 1945-ig. Az áradat, mint lassú csermely indult meg, később hatalmas folyammá növekedett. Hová mentek ebben a nagy országban, hol te- epedtek le magyarjaink, ezzel fogunk most fog- alkozni. Az ideérkezők elszéledtek az ország minden .-észébe, de gyakran megtörtént, hogy csoportok együtt maradtak, vagy voltak szervezők, akik magyar telepeket alapítottak. Ilyen szervező volt Haraszti Ágoston, aki csa- ádjával és barátjával Halász Györggyel Wisconsin államban SZÉPTÁJ nevű várost alapította meg 1840-ben. A városban sok magyar telepedett je. Halász utódai ma is élnek ott, csak a város leve változott át SAUK CITY-re. Terek, utcák ma is úgy fekszenek, ahogy azt Haraszti kitervezte, mikor SZÉPTÁJ-t alapította, 1850-ben Újházi László megalapította UJ BUDÁT, amiről már előzőleg részletesen irtunk. Újházi Uj Budát a 48-as emigráció központjává akarta tenni, de Kossuth Lajos uj forradalom reményében nem tartotta helyesnek, hogy Magyarországtól olyan óriási távolságra, nagyobb magyar telepet alapítsanak. De a magyar élet ott már mozgásban volt, földek felszántva, házak megépítve, stb. s nagy vonzóerővel birt az érkező magyarokra. Itt megörökítjük az első nagyobb amerikai magyar telep lakóinak névsorát, akik előideink voltak és nehéz munkával szereztek elismerést a magyar névnek: Aufricht Ferdinand — Berzencei Tamás — Beisigel Károly — Drahos Ernő — Dobozi Imre — Farkas Lajos — Fekecs István — Heiner Ig- xácz ■— Hamvassy Imre — Jakocs István — Kovács Gusztáv — Kerényi Frigyes — Katona Gábor — Kompolti — Kukemezei Mihály — Koszta Miklós — Kalotai Sándor — Langer lgnácz — Lukács Sándor — Majtényi Tivadar — Madarász László — Madarász Vilmos — Nyíri Elek — Nagy János — Nemes László — Pomutz György — Pokornyi Antal — Radnich István— Reményi Antal — Szirmai Pál — birányi Schultz István — Takács Ferdinand — Újházi László — Újházi Terézia — Újházi Klára — Újházi Ilka — Újházi Farkas — Újházi Tivadar — Varga Ferenc — Xantus János — Zichy Ödön. Uj Buda központja volt égy nagy területnek, amely kisebb nagyobb birtokokból állott. A birtokoknak jó magyaros neveket is adtak, pl. Varga Ferenc UJ ARAD-nak, Majthényi József PI- PAGYUJTÓ-nak nevezte el birtokát. Ezek a birtokok különböző nagyságúak voltak. Auf rieht Ferdinandnak 64 holdja volt, a Varga Ferencé 640 hold, Radnich Istváné 700 hold, Újházi László 7,680 holdat mondhatott sajátjának. A farmokon búzát, burgonyát, kukoricát, zöldségféléket, gyümölcsöket és szőlőt termesztettek. A Thompson folyó gazdag volt halban, ami sejtett az élelmiszerellátásban. Volt tehenészetük, sertést is tenyésztettek. Lovaik voltak. Xantus János, aki jóidéig élt e vidéken, beszámol vadászati eredményeiről. Leírja, hogy egy rövid időn belül 21 szarvast lőtt, 78 pulykát, 53 fácánt és sok száz fogolymadarat ejtett el. Nyugodtan, gazdagon, minden gond nélkül éltek, mindent saját kezükkel teremtettek elő. Az Uj Budán letelepedett magyarság főképpen középosztálybeli és nemesi, de haladó szellemű •egyénekből állott. Mind harcoltak az 1848-as forradalmi eszmékért és birtokokat vagy jóljövedelmező állásokat áldoztak fel meggyőződésükért. Az Uj Buda-i magyar telep később sok változáMAGYAR SZÓ KIADÓHVATALA ;! 1130 East I6th Street j; New York 3, N. Y. ;í f; Tisztelt Kiadóhivatal! !| N Látom, hogy EBBEN A HÓNAPBAN lejárt;; f > az előfizetésem, Itt mellékelek $...................... -t;; UNév: ................................................................ BCim: .......................................................................;; jÍYáros: ........................................Állam: ...j! közöltük előzőleg Petőfi versét, amiben kigunyol- ta a tábornokot. A volt tábornok, Kossuth hadügyminisztere 57 éves korában New Jersey földjét, túrta, hogy életet hozzon ki belőle. A 23 acres farmot 1,600 dollárért vette. Katona Miklós volt ezredes és Danes Lajos volt kapitány gondozták a farmot. A Hungarian Farm központja volt a New Jerseyben élő magyar emigránsoknak. Vasárnapon- kint összegyűltek, megbeszélték a világ sorsát, uj hazájuk, Amerika ügyes-bajos dolgait. Katona Miklós nagyszerű ebédeket főzött és a társaság késő estig együtt maradt. De a sors nem hagyta magyarjainkat békében. • Egy reggelen tűz ütött ki a farmon és még mielőtt sikerült volna néhány veder vizet a kutból kihúzni, minden a lángok martaléka lett és ezzel vége is lett a new-jerseyi magyar farmnak. E. S. '^úJiAUdl Idegesen vártam a postát. Válasz nem érkezett a levelemre. Telefonon sem hivott fel. Kezdtem komolyan aggódni érte. Ugylátszik, emberkerülő lett. . . Hosszan tanácskoztam barátaimmal: valamit tenni kell érte. Akkor sem hagyhatjuk el, ha ezt akarja! Nyilván olyan lelkiállapotba került, hogy nem tudja, mit akar. Elhatároztuk, hogy a lakásán keressük fel, könyveket viszünk neki, lemezeket, egy üveg barackpálinkát . . . Már meg is állapodtunk a napban. Az ajándékok ott sorakoztak az asztalomon, amikor váratlanul összeakadtam vele. Alig ismertem rá. Lesült, megvállasodott, napbarnított arcában csak úgy csillogott a szeme. — Meggyógyultál ? — kérdeztem merőben feleslegesen. — Most jöttünk meg Olaszországból. — A fülemhez hajolt. — Amolyan nászut-féle. . . Klári visszajött. — És felgyulva újságolta: — A kórházban mindennap meglátogatott. Főorvosi engedélyt csikart ki, hogy bármikor bejöhessen. Tudod, milyen erőszakos — mondta ragyogva. — Boldog vagy? Minden rendbejött? — Még kérded*? Úgy élünk. . . Ám mielőtt befejezhette volna a mondatot, tenyerem nagyot csattant az arcán. Az elnyomott pofon hirtelen feltámadt az idegeimben. Semmi baja, nem szorul kíméletre, nem kell gyöngédnek lennem hozzá, gondoltam elégedetten s megköny- nyebbülve néztem öt ujjam helyét a bőrén. Meghökkenve bámult rám. — Nem értem... Mit jelentsen ez? Zavartan krákogtam. Bárhogy is törtem a fejem, már nem emlékeztem, miért haragudtam rá. PALOTAI BORIS: A POFON Évek óta haragszom Jánosra. Amikor olyan csúnyán megsértett — bevallom, hirtelenharagu vagyok >— rá akartam rohanni, kezemben már a pofon lendülete feszült. De, mielőtt elcsattant volna az arcán, eleredt az orravére. Lefektettem, vizesruhát raktam a tarkójára. Bágyadtan pislogott. Bágyadt, vértől csepegő emberre biztatón kell mosolyogni. így szól az Íratlan törvény. Mosolyogtam, borogattam. Kimostam az ingét, a zsebkendőjét. Piszok gazember, gondoltam, hangosan pedig azt mondtam: —.A fő, hogy ne izgasd magad. Néhány Hét múlva az utcán találkoztunk. Fülem kigyult az indulattól. Éreztem, hogy a düh világosságot gyújt a fejembe, megacélozza az izmaimat. Most megkapja a magáét! Most aztán nem kímélem. Abban a pillanatban megszólalt: — Tudod már?... Klári.. . — és elsápadt.-— Mi van Klárival? — Elhagyott — ismételte és tagadólag rázta a fejét, mint aki még mindig nem hiszi. Dőlt belőle a panasz. Sors által megkímélt emberek panaszkodnak ilyen bő sodrással, csaknem lázasan. — Vissza fog jönni — ígértem és melegen megszorítottam a kezét, hogy kézfogással próbáljam mindazt pótolni, ami a hangomból hiányzott. S mert ott maradt a járda szélén hangtalanul mozgó szájjal, meghívtam vacsorára. Kedvenc ételeit tálaltam elé. Sokba került nekem a bánata; kacsasülttel, uborkasalátával, csokoládétortával próbáltam enyhíteni. — Ha a kislányomat neki ítélik, nem élem túl — mondta rekedten és két kezébe fogta a püspökfalatot, tépte, marcangolta, mintha minden felgyűlt fájdalmát ebbe a puszti- tó mozdulatba zsúfolná. Legközelebbi alkalommal megitta a francia konyakomat, melyet önmagam elől is dugdostam. Majd férfias fegyelemmel közölte velem — csupán néha szakította meg előadását egy-egy mértéktartó átkozódás, szerényebb káromkodás —, hogy őtet megint nem nevezték ki, de egy taknyost neveztek ki ő helyette, egy nagy idiótát, aki az alapfogalmakkal sincs tisztában. Szemrebbenés nélkül hagytam, hogy az utolsó cseppet is kitöltse az üvegből. Sokáig nem találkoztunk. Közös ismerőseinktől hallottam, hogy teljesen összeroppant, hetekig feküdt kórházban. Furdalt a lelkiismeret, hogy nem érdeklődtem utána. Elképzeltem, hogy látogatási napokon üresen maradt a szék az ágya mellett. Hiába leste az ajtót, a többi beteg hozzátartozói tódultak be, virággal, befőttel, titokzatos kis csomagokkal. Amilyen érzékeny, sebzett, bizonyára gyötrődött, végsőkig csigázva kétségbeesését, meglevő sérelipeit vélt sérelmekkel tetézve, elmerülve fájdalmában. Napokig töprengtem, hogyan tehetném jóvá mulasztásomat. Hívjam fel telefonon? Képes letenni a kagylót. Levelet írtam neki, biztosítottam változatlan barátságunkról s összeszidtam, amiért nem érdesített betegségéről. Szagtalanító papír Az állatokat felhasználó kísérleti laboratóriumokban sok gondot okoz az állatok szaga; vizeletük bakteriológiai elbomlása rendkívül átható és eltávolíthatatlan szagot okoz. A vizsgálatok szerint az átható szag elleni védekezés egyetlen módja: a vizelet elbomlásának megakadályozása. Egy amerikai gyár most érdekes készítményt szabadalmaztatott ilyen célokra. A különleges papirt a gyártás során antibiotikumokkal kezelik, gödrökkel, bemélyedésekkel látják el, alját pedig viasszal, műgyantával, vonják be. A ketrecbe helyezett papír bemélyedéseiben összegyűlik a vizelet, az antibiotikum pedig megakadályozza a bakteriológiai bomlást, tehát a szagképződést. Az újfajta papír a hírek szerint felhasználható a romlandó és szagos élelmiszerek tárolására is. Papírgyári hulladékzuzó gép Ivan Svoboda csehszlovák mérnök újfajta zúzógépet szerkesztett a szálasanyagok kemény alkatrészeinek szétzúzására. Az uj géppel a papir- gáfpbe került göcsös fadarabok, fakérgek, hulla- dékpapir, sőt a kisebb kövek és tégladarabok is sikeresen pépesithetők. A gép belsejében hornyos tárcsák forognak a velük átellenben elhelyezett acélfogakkal szemben. A gépbe táplált pépet li- kacsos lemez tartja vissza, ennek nyílásain a pép kisebb részecskéi átfolynak. A nagyobb részecskéket, idegen anyagokat a lemez visszatartja, ezek a hulladékanyagok azután újra meg újra acérfoakhoz kerülnek, egészen addig, amig megfelelő nagyságúra zúzva át nem jutnak a lemez likacsain. A gép kétféle nagyságban készül: napi 100 tonna és napi 150 tonna teljesitményü papírgyárak részére. A gépek által feldolgozott, egyébként használhatatlan hulladék általában 3—5 százalékát teszi ki a. termelésnek. son ment keresztül. Egyes birtokokat németek vettek át. majd 1861-beh sokan beálltak Lincoln hadseregébe. De ha a település magyar jellege meg is szűnt, sok magyar maradt ott hosszú évekig. Varga Ferenc 1871-ben, Zichy László 1877-ben, Takács Ferdinand 1889-ben, Radnich István 1910-ben hagyta el Uj Budát. Ki más vidékre költözött, ki a másvilágra. Uj Budá-ból DAVIS CITY lett, ahol ma is él jó sok leszármazottja az első települőknek. Hungarian Farm 1853-ban Mészáros Lázár, volt Kossuth tábornok megszervezte New Jersey-ben a HUNGARIAN FARM telepet, Scotch Plain-en, Westfield közelében. Mészáros pedáns katona volt, aki Petőfit is összeszidta, hogy nyakkendő nélkül jár. Le is
