Amerikai Magyar Szó, 1962. július-december (11. évfolyam, 27-51. szám)
1962-07-19 / 28. (29.) szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNG ARLAN WORD Thursday, July 19, 1962 M agyarok Amerikában [. \ (Folytatás) VISSZA LONDONBA Előző cikkünk befejezésében említettük, hogy John Smith súlyosan sebesülve, betegen egy Londonba induló hajóra szállt, remélve, hogy ott meggyógyul. 1609 decemberében érkezett meg, és sebei már annyira begyógyultak a hosszú tengeri utón, hogy a hajóról már segítség nélkül le tudott szállni. Főcélja az volt, hogy kitisztázza ügyeit a Virginia Companyval. A Company azért alakult, hogy részvényeseinek nagy hasznot szerezzen az amerikai expedícióval, de az eddig csak veszteséget mutatott. A Virginia Company másfelé is szervezett expedíciókat, a világ különböző részein, de eddig majd nem mind veszteséggel dolgozott. A Company azt várta, hogy a befektetett tőkét megduplázzák, azzal, hogy aranyat és más értékeket küldenek majd Londonba a telepesek, de bizony Virginiában nem volt exportálni való arany vagy ékszer, az csak letelepülésre volt alkalmas, nem kizsákmányolásra. Indiából összeharácsoltak rengeteg értékes tárgyat, s azokat Londonba szállítva óriási haszonnal adták el az East India Company emberei. Smith nem kereskedelmi gócpontot akart alapítani, hanem uj hazát, otthont az Angliából menekülni óhajtóknak. Ezt persze bünül rótták fel neki és bíróság elé vitték. Ott ült a vádlottak padján, azt sem tudva, milyen vádakat fognak ellene felhozni. Az ítélkező lordok lenézték a középparaszt származású, de magát bátorsággal és tudással felküz- dött vádlottat. A tárgyalás titkosan folyt, részleteit csak azok ismerték, akik a tárgyaló teremben voltak. ítélet sem volt, a lordok se el nem ítélték, £c fel nem mentették Smithet, csak éppen a Virginia Companytól neki munkájáért járó fizetésből egy pennyt sem kapott és nem is alkalmazták többé a Companynál. Későbbi utazók, kereskedők, akik Virginiából visszatértek Londonba, mind kivétel nélkül dicsér ték Smithet, munkásságát és elismerték, hogy Smithnek volt köszönhető, hogy Anglia megvetette lábát Amerika keleti partvidékén. Smith négy évig tartó, nehéz küzdelmekkel telt időt töltött Londonban. Barátai mindent elkövettek, hogy a közben ismeretessé lett “misma- fiagement” vád alól tisztázzák, ami részben sikerült is és Smith újabb utazásokra készülhetett fel. NEW ENGLAND 1614-ben négy londoni kereskedő hajlandó volt Smithet két hajóból álló expedícióval ismét Amerikába küldeni, ez alkalommal a mai New England területére. 1 Először Main állami szigeteken kötöttek ki, áhol megszervezték a cethalászokat. Sok cethalat üldöztek napokon keresztül, de egyet sem sikerült megkaparintaniok. Aranyat se találtak, igy remélték, hogy legalább a cethalnál kisebb halakat és szőrmét fognak hazaszállítani Angliába. De a szőrme-szezonról lekéstek a halászással eltöltött hosszú idő miatt és csak hallal tölthették meg a hajó belsejét, ami bizony nem volt elég a kiadások fedezésére. Smithnek főgondolata a letelepülés volt és meg kezdte New England térképét elkészíteni. Arról álmodott, hogy egy Uj Angliának az alap jait rakja le Amerikában és el is nevezte a vidéket New Englandnak. Továbbá minden angol város nevéről egy amerikai várost akart alapítani, elnevezni. Irta is, hogy’ az itt letelepülőknek nem lesz föl- desur a nyakukon. Nem olyan lesz az igazságszolgáltatás, hogy az ügyeket évekig elhúzzák. (Itt biztosan a sajátmaga ügyére gondolt). Itt minden ember szabad lesz és munkája gyümölcsét a maga javára fogja fordítani. Smith idealista volt, akinek Amerika benépesítése volt a célja és ezért állandó összeütközésben volt azokkal, akik az utazások költségét fedezték. ISMÉT ANGLIÁBAN Smith leszállított Plvmouthba (Anglia) egy hajórakomány halat és szőrmét is; megbízója, a kereskedelmi vállalat jó áron adott el mindent és ig.v ismét megkérték, térjen vissza Amerikába újabb áruért. De ő az ajánlatot visszautasította, mert már csak a letelepüléssel törődött. Sikerült is elég érdeklődőt összehoznia tervei megvalósítására, felszereltek két hajót, egy 200 és egy 50 tonnásat és úgy indultak el, hogy 16 egyén letelepedési szándékkal' Amerikában fog maradni. KALÓZOKKAL 1615 márciusában keltek útra az uj haza, New England felé. A nagyobb hajót elkapta egv vihar és úgy megrongálta, hogy visszatért Angliába, a kisebb hajó azonban tovább tudta folytatni útját Amerika felé. A megrongálódott hajó helyett egy másikat kellett felszerelni és júliusban az is elindult. A nyilt tengeren kalózok támadtak rájuk, két napi üldözés után elfogták őket. Smith szerencséjére a kalózok török megszállás elől menekült tu- nisziak voltak, akik Smithet, a törökverő harcost nem bántották, hanem még segítséget is ajánlottak neki, amit ö persze visszautasított. így Smith hajója továbbment, de az Azori szigeteknél ismét kalózok — de most már francia kalózok — hálójába esett. Akkoriban a világ minden tengere kalózok or- szágutja volt. Politikai, vallási okokból, vagy súlyos adózás, megszállás elől menekültek hazájukból emberek és sokan a kalózokhoz csatlakoztak. Smith komplikált helyzetbe került, ami őt ha nem is tette egészében kalózzá, de a kalózsághoz nagyon közel hozta. Majd talán a történelem kitisztázza ezt az ügyet, ha több adat fog rendelkezésre állni. A kalózok kivétel nélkül minden hajót megtámadtak, ami utjukba esett, de mikor a megtámadott hajó angol volt, Smithet bezárták kabinjába úgy, hogy ő nem tudta, mi történik kint. De mikor spanyol hajót támadtak meg, akkor Smithnek vezetőszerepet adtak a harcban, ahol ő mindig felülmúlta a többieket. A kalózok tudták, milyen ellenséges a viszony a sponyolok és Anglia közt, hiszen állandóan háborúskodott a két ország. Smith menekülni próbált a rákényszeritett kalózélettől és egy sötét, viharos éjjelen sikerült is megszöknie. Az a tény, hogy csak ellenséges spanyol hajók ellen harcolt kalózkodása idején, nagy segítségére volt az elkövetkező bírói tárgyalásoknál. • Plymouth városában él nagy szegénységben és próbálja magát tisztázni a vádak alól. Ekkor Írja meg The Description of New England cimü könyvét, amelynek nagy a sikere. A könyv kiadása egybeesett Pocahontas Angliába érkezésével, 1616-ban. Pocahontas, mint Mrs. John Rolfe angol-amerikai telepes felesége nagy kísérettel jött Angliába. Az angol egyház vehemensen tiltakozott a házasság ellen, de miután Pocahontas baptista lett és Rebecca nevet vett fel és különben is valódi hercegnő volt, igy végül az egyház elnézte a házasságot. Smith ismét elismert utazó és felfedező lett az angol társadalomban, könyve és Pocahontas megérkezése segítette tekintélye visszanyerésében. A hosszú évek alatt esélyei úgy növekedtek, vagy estek, amilyen helyzete volt Angliának, amilyen politikát folytatott Amerika felé. A Virginia Co.- val való elintézetlen ügye és a kalózokkal történt, kalandja nagyban hozzájárult ahhoz, hogy tervezett útja sohasem valósult meg. Oroszlánrésze volt abban, hogy a Virginia és Plymouth companyk megalapozták amerikai birodalmukat és azok már haszonnal dolgoztak. A Plymouth Company ezen érdemeiért admirálisnak nevezte ki Smithet élete tartamára. De megbízatást nem kapott, mert utjai üzleti szempontból nem voltak kifizetődők. Smith következő éveit történelemirússal töltötte el. 1621-ben halt meg, ötvenegy éves korában. Sírja fölé táblát helyeztek el, melyen felsorolták tetteit és azt, hogy hősi viselkedéséért Báthory Zsigmond nemessé ütötte. De a londoni nagy tűz alatt a tábla elpusztult és senki sem tudja, hol volt -John Smith sírhelye. • John Smith történetét azért irtuk meg ilyen részletesen, mert magyar ügyért harcolt a török ellen és mert úttörő volt az uj hazát keresők és alapítók között Amerikában. Szerepe — mint mar emlitettük — a történetírók között vita tárgyát képezi még mindig. Hogy résztvetf a törökök elleni harcokban, az bizonyos, a vita csak tetteinek részleteit érinti. Ha figyelemmel kisérjük amerikai tetteit, láthatjuk, mi volt Smith célja. Nem Amerika kereskedelmi kihasználása érdekelte, hanem egy uj haza alapítása azoknak az angol és más európai embereknek, akik bizonyos oknál fogva nem voltak helyzetükkel megelégedve. Az indiánokkal szeretett volna együttműködni, de nem volt sem ideje, sem alkalma, hogy elgondolása érvényesüljön. Halála után az angolok, hollandok, franciák, spanyolok ezrei jöttek letelepedni Virginia Colo- nia-ba, amely akkor majdnem az egész amerikai keleti partvidéket magába foglalta. Később tízezrek, majd milliók jöttek az uj hazába, köztük a magyarok is, ahol otthont alapítottak. John Smith, a Magyarországon török ellen harcoló, majd Amerikában úttörő alapitó, a nagy nehézségek leküzdésének hőse, nagyban hozzájárult Amerika megalapozásához 355 évvel ezelőtt. E. S. Ellentmondás: Egy hátralékos előfizető! JL3— ►»' * ^ 't1 V~~r sr' f» v V Legújabb magyar könyvek " ► angol nyelven < ► Nagyszerű ajándék a második generáció i [ ► részére: < t , Kádár János válogatott beszédei és cikkei 1957—61 közötti időszakból V < ; Socialist Construction in Hungary4 ► vászonkötésben, 358 oldal. — Ara: SÍ.80 , | y Ugyancsak megjelent angol nyelven Boldizsár: < I Hungary ► (a comprehensive guide book) ^ I, vászonkötésben 384 oldal szines illusztrációkkal Ara: S2.40 i ” < I ► MEGRENDELHETŐ A KIADÓHIVATALBAN „ NEM KELL CSOMAGOLNI! — ’ T NEM KELL VÁMOT FIZETNI! , A legrövidebb időn belül segithe- , ► ti rokonait IKKA-csomagokkal! < ► < j , Felveszünk rendelést gyógyszerekre. A “Kultúra” < y megbízottja. — Magyar könyvek. — Saját köny- < ! ^ veit Magyarországból kihozhatja általunk ► K ÍRJÉN ÁRJEGYZÉKET J ; JOSEPH BROWNFIELD <1 ► 15 Park Row New York 38, N.Y. < ► Mindennemű biztosítás. Hajó- és repülőjegyek < ► Telefon: BA 7-1166-7 < r -*• -*■ -*■ -*■ -*■ -*■ -K Í RÉTESHÁZ és CUKRÁSZDA \ 1437 THIRD AVENUE, NEW YORK. N. Y. < IA 81-ik Street sarkán) Telefon: LE 5-8484 i \ r Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi. Bar- < ► Mítzvah-torták. — Postán szállítunk az ország < k minden rés*zébe. — Este 7.30-ig nyitva , k A A A a. afc..A.,ak, I PAUL’S SHELL SERVICE , GAS, OIL, BATTERY, TIRE, AUTO PARTS 1 t 19505 Allen Road — Melvindale, Michigan J ’ Telefon: WA 8-9806 — SZŐKE PAL, tulajdonos j j >UUn\HUUHUUHUUVVHnVHUU\WUVUV^ ► ; ’MAGYAR SZÓ KIADÓHVATALA :M30 Enst 16th Street !; ; I New York 3, N. Y. j: jfi Tisztelt Kiadóhivatal! 3 j! Látom, hogy EBBEN A HÓNAPBAN lejárt;: 4 * *1 <;az előfizetésem. Itt mellékelek $.......................-t<; i:N*;.........................................ii <;Cimv .......................................................................«; <; Váróig.............................................Állam:____;!
