Amerikai Magyar Szó, 1962. július-december (11. évfolyam, 27-51. szám)
1962-07-19 / 28. (29.) szám
Thursday, July 19, 1962 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD h: Levelek a Szerkesztőhöz \Az ebben a rovatban kifejtett nézetek nem szükségszerűen azonosak I a szerkesztőség álláspontjával OLVASÓINK HOZZÁSZÓLNAK A KÖZÜGYEKHEZ Hozzunk áldozatot lapunkért Tisztelt Szerkesztőség! Küldök 20 dollárt a Lehigh Völgyi kvótára. Vártam, hogy valahonnét valakik majd csak ösz- szeadják a hiányzó összeget. Engem nagyon bántott volna, ha azt a $1504 a Lehigh Völgye nem tudja kiguberálni. Hiszen betehettem volna a bankba ezt a 20 dollárt, de az a gondolat, hogy kvótánk nem telt be, nem hagyott volna nyugton, mert tudom, mi az értéke egy olyan lapnak, mint a Magyar Szó. Olyan Írógárdát, mint amilyen a mi lápunknak van, nem lehet találni Amerikában (a szövetsége seket is hozzá lehet adni). Nagyon szeretném ezt az Írógárdát valahol, mondjuk egy banketten együtt látni, s akkor megsimogatnám a kezüket, megölelném őket és sírnék örömömben. Óriási hiány lenne, ha lapunk kimúlna; leírni is nehéz, hogy ez mit jelentene részünkre. Ne engedjük, kedves olvasó társaim, még csak a meredek szélére sem jutni lapunkat. Azt hiszem, ha nekem, úgy minden Magyar Szó olvasónak megéri az áldozatot, hogy lapunk fennmaradjon. Kívánok az Írógárdának hosszú életet, jó egészséget. Legven béke és boldogság a földön! Holly ★ Tisztelt Szerkesztőség! 90 éves születésnapomra kaptam 15 dollárt, s mivel nem dohányzom, alkoholt sem iszom, moziba nem járok, vagyis az utolsó tiz évben teljesen visszavonultan élek, igy elküldöm ezt lapom segitségéré. 1902-ben jöttem erre a világrészre, nagy reményekkel, hogy az uj világban jobb élet vár. Azt megtaláltam, amiért Magyarországon harcoltunk, a 8 órai munkaidőt, az általános választójogot. Mint Öntudatos munkás, már kivettem a részemet a mozgalomból, 1897-ben négy hétig sztrájkoltunk Budapesten. Mielőtt eljöttem, megalakítottuk az épitőmunkások szakszervezetét; az alakuló gyűlésen jegyző voltam. Ideérkezésemkor becsatlakoztam az Önképző és Betegsegélyzo Szervezetbe, az első világháború után az IWW-nak voltam aktiv tagja egészen annak elsorvadásáig. P. F., Bronx, N. Y. KINEK VAN IGAZA? Tisztelt Szerkesztőség! Amikor EHN cikkét olvastam magyarországi útjáról, elgondolkodtam, hogy vajon merre vitte őt útja Magyarországon, hogy csak kopárságot, virágnélküli vidékeket látott. Még a szegény “régi” Magyarországra is másképpen emlékszem. Amikor a Bethlehemi Híradó julius 16-iki számában olvastam Rév. Szabó András folytatólagosan közölt “Jegyzetek magyarországi utunkról” szóló cikkét, ezt találtam benne: “A bus állomásra érve, nagyon meglepett a tisztaság, a szép park, mely az állomás körül elterül. Árnyas fák alatt kényelmes székek vannak elhelyezve, sok különböző virág, rózsa és a madarak csicsergése teszi feledhetetlenül kedvessé a kora reggeli órákban oda érkezőkre a reggelt és a naponként, késő este ott sétálók, üldögélők számára a napot és estét. Az utazás kényelmes volt. Keveset beszélgettünk, mert uj tájak, újabb vidékek tárultak elém, melyek lekötötték figyelmem és élvezetessé telték számomra az utazást. A bus megállótól sétálva mentünk a nagy Vasművek megtekintésére. Pár év alatt teljesen a semmiből, kietlen helyen épült a város, gyár, erdőség, rózsás, virágos parkok.” • Igaz, hogy Rév. Szabó 1960-ban volt Magyar- országon és EHN 1961-ben, de nem tudom elképzelni, hogy azalatt, vagy azóta megszűntek virítani szülőföldünkön a virágok. Bethlehemi olvasó A REMEKÍRÓKRÓL Tisztelt Szerkesztőség! A Remekírók II. kötete ügyesen válogatott, éppen a kánikulás napokra való gyöngyszemeket tartalmaz. ölexo E. • Tisztelt Szerkesztőség! A becses kis könyvüket megkaptuk és elküdjük az árát. Nagyon köszönjük, lapozgatás közben máris találtunk benne kedves kis városunkról, Rozsnyóról és a fekete sasról, ami sok emléket juttat az eszünkbe. Tóthék • Tisztelt Szerkesztőség! A Remekírók II. könyvet megkaptam, köszönet érte. Sajnos már nem tudom szemüveg nélkül, de még nagyitó nélkül sem olvasni még tiz percig sem. Ezen könyv olvasásához pedig nem tudom a nagyitót használni, mert olyan szorosan van bekötve, hogy két kézzel kell fogni. Jobb lett volna vékonyabb és puhább papirt használni a könyvhöz. No de annál tovább tart, minél keve- vebbet tudok egyszerre elolvasni belőle. Ladányiné Tisztelt Szerkesztőség! Megkaptam a- Remekírók II. kötetét és megfelelőnek látom, hogy ilyen módon próbálják a kvótán mutatkozó hézagot betölteni. Remélem, hogy az ilyen próbálkozásokat a jövőben is siker fogja koronázni és ehhez hasonló könyvet máskor is kiadnak. Talán érdemes volna egy kötetet kiadni az amerikai munkásirók és költők írásaiból. Mert van itt Amerikában nagyon sok magyar, aki nem a magas iskolákból merítette tudását, hanem abból, amit az Élet Iskolájának neveznek. A tanult költőket talán sokan ismerik, de ezeket nem, ezek itt el vannak veszve. Esetleg közölhetnék a lapban, hogy akinek van értékes költeménye, vagy elbeszélése, küldje be a szerkesztőséghez jóváhagyás céljából, s amelyek megfelelnek, azokat alkalomadtán egy könyvben való közlésre félretennék. Azt hiszem, hogy egy ilyen könyvet minden olvasó szívesen fogadna. Sajnálom, hogy csak öt dollárt tudok küldeni kis jövedelmemből. John Maesi Tisztelt Szerkesztőség! A Magyar Remekírók II. könyvet megkaptam, amely nagyon megtetszett/ azért is, mert nem túl hosszúak az elbeszélések és ami a fő, olvasható betűkkel van nyomva. így az én öreg sze meimmel is látom jól olvasni. Nagy Sánd«r Tisztelt Szerkesztőség! A Remekírók II. könyvet megkaptam, még csak egy pár lapot olvastam belőle, de meg vagyok győződve, hogy nagyon kevés lesz azoknak a száma, akik sokalni fogják az érte fizetendő egy dollárt. Én magam soha sem voltam nagy kedve- lőjé az efajta vicces irodalomnak, de a mai feszült viszonyok között jó, ha az emberek figyelmét — hacsak ideiglenesen is — elterelhetjük ezekről a hovatovább majdnem megkergitő állapotokról egy néhány felfrissítő viccel. Hensperger P. Tisztelt Szerkesztőség! Levelüket és a könyvet megkaptam, megértettem a levél tartalmát és az újságból láttam, hogy segítségre van szükség. Tehetségem szerint segítek tehát lapomon. Sajnos már évek óta segélyen vagyok, havi 66 dollárt adnak, ebből kell a lakást fizetni, az étkezést kiállítani, valamint a mosatást fizetni, ami bizony elég kevés úgy nekem, mint a többi segélyen élőknek. Mert a mi Diefenbaker elnökünket jobban érdekli az atombomba és a katonai készülődés, mint az idősebb munkások, illetve a fiatalok is csak addig, amig katonának megfelelők. G. Molnár, Kanada Bárcsak többen követnék a jő példát Megelégedéssel és jóleső érzéssel olvastuk » “William Penn” magyar egyleti közlöny julius 4-iki száma 6-ikx>ldaIán, a newyorki 48-ik osztály rovatát. A rovat Torma József kerületi ügyvezetőnek Magyarországon tett látogatásáról a 48. osztály tagjai számára megtett jelentésének egy részletét közölte. A mi olvasóink számára Mr. Torma jelentésének újszerűsége abban rejlik, hogy megtette és hogy a “William Penn”-ben megjelent. Az amerikai magyarság az utóbbi években egyre nagyobb számban látogatja meg szülőföldjét és még a leg- kritikusabbak is jó benyomással térnek vissza. Az amerikai magyar sajtóban azonban, akárcsak a fehér holló, olyan ritka az ilyen utazási beszámoló. Azért irtuk a címben, hogy “bárcsak többen követnék...” Mr. Torma és a “William Penn” jó példáját. De beszéljen a közlemény maga: “Magyarországi utániról tett jelentésem kivo-• nata a New Yorkban székelő 48-ik fiók tagjai számára. ( “Az elmúlt években sok mindent hallottam a magyarországi viszonyokról és az ott élők nehéz helyzetéről. Ezidén elhatároztam, hogy elmegyek: Magyarországra, hogy saját szemmel láthassam,, milyen ott az élet. “Megérkezésem előtt nem tudtam, hogy mi mindenre kell elkészülnöm. Lehet, hogy a múltban más volt ott minden, de azért igen kellemesen lepett meg, hogy mindenki udvariasan bánt velem és senkisem zaklatott semmivel sem. Úgy jártam-keltem Budapesten, mintha mindig ott. éltem volna. Sok mozgófényképet és közönséges fényképet vettem föl, anélkül, hogy valaki megkérdezte volna tőlem, hogy miért veszem fel ezeket a képeket. “Több más városban is megfordultam és azt- tapasztaltam, hogy mindenütt szabadon sétálhattam, anélkül, hogy valaki követett volna. “Mivel én még sohasem voltam Magyarországon, siettem rokonaimat felkeresni, ami nagy boldogság volt számomra. Magyarországi tartózkodásom alatt sok barátra tettem szert, Budapesten és környékén és meg kell állapitanom, hogy mindenütt olyan szívesen fogadtak, hogy mindén találkozás felejthetetlen élményemmé lett. Most már tudom, hogy a magyar nép vendégszeretete páratlan. Megtörtént, hogy napi keresetüket feláldozták, csak azért, hogy a városban kalauzolhassanak. A magyarok nagyon büszkék szép országukra és ezen cseppet sem csodálkozom. Jómagam is büszke vagyok most magyar származásomra. “Végül kijelenthetem, hogyha magyar testvéreim közül valaki jól akar mulatni, aránylag csekély költség árán, csak Magyarországra menjen, ott fogja szünidejét legélvezetesebben eltölteni,, különösen a nagy és szép Budapesten. Torna József, Regioni! Manager’* Nagy piknik New Yorkban aug. 5-én Augusztus 5-én, a “Szabad Sajtó Bizottság’* által rendezett pikniken a Zach’s Parkban a nagy táncterem is a vendégek szórakoztatását fogja, szolgálni. Élő zenekar mellett táncolhat, vagy a körben elhelyezett asztaloknál fogyaszthatja a jóizü, változatos ételnemüeket és italokat, mig mások táncát szemléli. Töltse a vasárnapot, augusztus 5-én a pikniken, A Zach’s Casino és Park 1118 Havemeyer Avenuen van, Haviland Ave. sarkán a Bronxban. Hatalma i fák hüs árnyékot vetnek az egész területre. Lesz gulyás, steak, töltött káposzta, hamburger, shashlik, szendvicsek. Utazzon a Lexington Ave. Subwayn a Pelham Bay vonalon, a Castle Hill állomásig. Onnan három blokk a Powell Ave., attól balra egy blokk a Havemeyer Ave. Kocsin az East River Drive és Bruckner Blvd. vezet a Castle Hill Ave.-ig, forduljon balra a Powell Ave.-ig, egy blokk jobbra a Havemeyer Ave. Segítse a munkássajtót! Jöjjön el a piknikre. Lesz bazársátor. Szórakozás a gyermekeknek. Kellemesen- fogja tölteni a napot. ADAM C. POWELL, newyorki kongresszusi képviselő bejelentette, hogy kihallgatást indit az International Ladies Garment Workers Union- ban uralkodó faji diszkrimináció és alacsony kereseti nivó kivizsgálására.
