Amerikai Magyar Szó, 1962. július-december (11. évfolyam, 27-51. szám)

1962-12-06 / 48. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Munkásmozgalom A BÍRÓSÁG a iasgti sonkások ellen BÓNTÖTT A vasúti szakszervezetek újabb vereséget szen­vedtek a fellebbezési bíróságon abban a törekvé­sükben, hogy a vasutbárókat meggátolják sokezer vasúti munkásnak az elbocsátásában. Ebben az esetben a fűtők, mozdonyvezetők, kalauzok, fékezők és váltó beállítok szakszervezetei har­colnak az ország fő vasútvonalainak tulajdono­sai ellen. Nemrégen a Chicago & North-Western Railway nyert szabadkezet arra, hogy a Rail­road Telegraphers Unionhoz tartozó alkalmazot­tait elbocsássa állásukból. Ez az egyoldalú küzde­lem a munkanélküliség réme ellen, a technika nagyfokú fejlődésének, az automációnak a követ­kezménye. Az automáció a monopolisztikus nagy­ipari korporációk kezében százezreknek és milli­óknak az életét teszi tönkre. A vasútvonalak tulajdonosai gépesítik a jára­tokat és felszereléseket. Azt állítják, hogy a mun­kások tízezrei feleslegessé váltak és hogy 1961- ben 592 millió dollárt költöttek “szükségtelen ál­lásokat betöltő felesleges munkások bérére, nem munkával töltött időért, olyan fizetésre, mely­ért nem kaptak megfelelő ellenszolgálatot és szűk ségtelen felszerelések fenntartására.” A Szövet­ségi Fellebbezési Bíróság elfogadta a vasúttársa­ságok érvelését és úgy döntött, hogy joguk van az üzemeltetés eddigi módszerein változtatni, hogy megszüntessék ezeket a “featherbed” állá­sokat. Ez l.°>,000 fűtő azonnali elbocsátását vonná maga után és további * 27,000-ét pedig később. 25,000 más szakmabeli munkás a munkamenet és munkakör átszervezése kapcsán vesztené el keresetét a közel jövőben. A vasutas szakszervezetek visszautasítják a tulajdonosok álláspontját. Ragaszkodnak ahhoz, hogy a munkások nagyfokú elbocsátása és a mun­kamódszerek megszigorítása veszélyeztetni fogja a vasutak biztonságos működését. Louis J. Wag­ner, a kalauzok és fékezők szakszervezetének el­70,000 munkanélkülinek okoz nagy csalódást a Postahivatal bejelentése, hogy ebben az évben ennyivel kevesebb karácsonyi idény-kisegitő mun­kást fog felvenni. Minden évben növekszik a ka­rácsonyi postaforgalom, ebben az évben 10 milli ­árd darab szállítmányra számítanak, de a tavalyi 220.000 kisegítő munkás helyett csak 150,000-et fognak alkalmazni a kihordásukra. Hogy milyen munkamegterhelést jelent ez a lé­pés azokra, akikre a kiszállítás vár, azt azzal mér­hetjük fel legjobban, ha tekintetbe vesszük, hogy 1961-ben is már 70,000-el kevesebb kisegítő mun­kást alkalmaztak, mint az előző évben. 1960-ban 290.000 idénymunkást alkalmaztak és a kará- csönvelőtti hetekben naponta hatszor szállítottak ki postát, ebben az évben csak egy kiszállítást terveznek. Tavaly hatmillió dollárt takarítottak meg- és ezt akarják az idén is megismételni. Pe­dig 70,000 munkanélkülinek jól jött volna egy kis pénz a karácsonyi kiadásokra. Évi fizetés gépész munkásoknak BUFFALO, N. Y. — Az AP hírszolgálat jelen­ti, hogy a United Auto Workers Union itteni 55- ös lokálja munkaszerződést fogadott el, amely a gépeket gyártó vállalat termelő és fenntartó munkásainak biztosított évi fizetést állapított meg. A szerződés $6.240 évi fizetést állapit meg a szakmunkásoknak, $5,760-at a részben szakkép­zetteknek és $5,510-t a szakképzetlen alkalmazot­taknak. Az ilyen tipusu bérmegállapodás az első a szakszervezet történetében. Egynapos sztrájkot rendez az unió SYRACUSE, N. Y. — A General Electric Co. három üzemében az International Union of Elec­trical Workers többször egymásután egynapos sztrájkot rendezett tiltakozásul azért, mert a g- árvezetőség nem vette tudomásul a munkások panaszait. A szakszervezet követeli, hogy az üzem Vezetősége tárgyaljon a munkások megbizottai­nöke azt mondta, hogy végső esetben a vasutas szakszervezetek sztrájkkal fognak tiltakozni az ellen, hogy a döntést életbe léptessék. Egyelőre még lehetőség van az ügy továbbvi­telére. A szakszervezetek 15 napon belül kérhetik ugyanezt a Fellebbezési Bíróságot, hogy nézze át mégegyszer az ügyet. Ha a bíróság ezt a ké­rést visszautasítja, a szakszervezetek a Legfel­sőbb Birósághoz folyamodhatnak. Legalább 10— 12 hónapot vesz igénybe, mig ott döntésre kerül­ne a sor. Az évek óta húzódó ügyben eddig a hatósági szervek még mindig a vasúttársaságok javára döntöttek. Még Eisenhower elnök nevezte ki az első bizottságot, hogy vizsgálatot folytasson és jelentsen a vasutak helyzetéről. Egy évi vizsgálat után a 15 tagú bizottság éz év februárjában je­lentett és a tulajdonosok által kért változásokat keresztiilvihetőknek ítélte meg. A szakszerveze­tek tiltakozására egy Egyeztető Bizottság lépett közbe, de nem jutott eredményre. Amikor ezután a vasúttársaságok bejelentették, hogy az átszer­vezési lépéseket megindítják, a vasutas szakszer­vezetek tiltóparancsot szereztek azon az alapon, hogy a tulajdonosok megsértették a Railway La­bor Act rendelkezéseit. Az elsőfokú bíróság úgy döntött aug.-ban, hogy a vasúttársaságok nem sértették meg a Railway Labor Act-et és ezt a döntést hagyta most jóvá a Fellebbezési Bíróság. Végső esetben az elnökhöz kerül az ügy. aki a létező munkásellenes törvényeket (Taft-Hartley) alkalmazhatja a szakszervezetek ellen, hogy meg­akadályozza egy országos vasutas sztrájk létre­jöttét. A szokásos indok az lesz, hogy az ilyen sztrájk veszélyezteti a “nemzeti érdeket”. 65,000 vagy még több vasúti munkás (ez esetben) egyé­ni érdeke, családjának létfenntartása, nem nevez­hető nemzeti érdeknek, de Ugylátszik, hogy a vas­úti korporációk nagyobb profitja elérte ezt á megtisztelő elnevezést. NEW YORK. — Kétszáz szakszervezeti vezető felszólította New York szervezett munkásságát, hogy tömegtüntetésen tiltakozzon a városi ad­minisztráció megtorló intézkedései ellen, amit a sztrájkoló városi sofőrökkel szemben életbelépte­tett. Az American Federation of State, County and Municipal Employees 37. kér. tanácsa sztrájkba vitte a városi adminisztráció különböző osztályain működő kocsivezetőket magasabb fizetésért. Mi­chael J. Murphy rendőrbiztos az első napon elbo­csátott állásából 5 sofőrt, kik a rendőrségnek dol­goztak. A szakszervezet szerint Murphy, ezt meg- félemlitési szándékkal tette és amikor nem volt foganatja, akkor másnap további 8 sofőrt bo­csátott el, az állami Condón-Wadlin törvényre hivatkozva. Ez a törvény büntetés terhe mellett tiltja az állami s városi alkalmazottaknak a sztráj kolást. A törvényt a szakszervezetek kezdettől fogva alkotmányellenesnek minősitették; tanítók és más alkalmazottak sztrájkoltak, amikor érde­kük kívánta s a hatóságok elálltak a törvény ren­delkezéseinek alkalmazásától. Mozgalom van a tör vény visszavonásának szorgalmazására. A városi szakszervezetek vezetői a Commodore Hotelben megtartott gyűlésükön élesen támadták a rendőrfőnököt, valamint Wagner polgármestert, aki megengedte a munkások elbocsátását állá­sukból. Az egyik munkásvezető ezt a7 eljárást “Gestapo terror taktikának” nevezte. Miért csak 13 sofőr, miért nem az összes sztrájkolok ellen használták a Condon-Wadlin törvényt? — kér­dezte. Jerry Wurf sztrájkvezető, a 37. kerületi tanács igazgatója hívta össze a szakszervezeti vezetőket, akik között volt a Teamsterek New York kerületi elnöke, John J. O’Rourke és a városi Munkás Ta­nács titkára, Morris Iushewitz. Wagner polgármester szerint a rendőrségi ko­csivezetők elbocsátása nem végleges, csak formai. vH a sérelmek megoldása érdekében. November 27-én 1,500 munkás hagvta abba a munkát, az­nap mind a három műszak szünetelt. Taff-Harfley kényszer a Lockheed-szfrájk ellen BURBANK, California. — Az International Association of Machinists 36 óra után beszüntette a Lockheed Aircraft Corpo­ration ellen megindított sztrájkot, miután Ken­nedy elnök működésbe helyezte a Taft-Hartley- törvény sztrájktiltó gépezetét. A Lockheed vál­lalat távlövegeket és hadirepülőgépeket gyárt. Kaliforniában Burbank-on, Sunvvale-en, long Beachen, a Vandenberg Légi Bázison, valamint Cape Canaveralon és Honoluluban vannak üze­mei. 55 ezer termelő munkása közül 31.000 tagja az International Assoc, of Machinists szakszerve» zetnek, amely harcol azért, hogy megszerveziies- se a vállalat összes munkásait, valamint a hadi­iparnak dolgozó többi kaliforniai vállalatok mun­kásait is. Ez a célkitűzés azonban a fegyvergyár­tási monopóliumok vezetőinek éles ellenállásába ütközött, akik nem voltak hajlandók megengedni, hogy a szakszervezet zárt üzemet létesítsen az iparban, annak ellenére, hogy már a munkások többsége tagja a szakszervezetnek. A zárt üzem feletti megállapodás az üzemekben dolgozó min­den munkást a szakszervezet tagjává tett volna. A munkáltatók a fennálló munkásellenes törvé­nyek segítségével ezt elgáncsolhatják. Még a nyár folyamán sztrájkhelyzet alakult ki a hadiiparban. Hogy ezt megelőzze, a kérdés el­döntésére az elnök bizottságot nevezett ki, mely rövid vizsgálat után azt ajánlotta, hogy az üze­mek munkásai szavazzanak a kérdés felett. A sza­vazás feltételeként azt a szabályt állította fel, hogy a munkások kétharmadának szavazata szük­séges a zárt üzem elnyeréséhez. Ezt a magas arányszámot a Ryan, a General Dynamics és a North American fegyvergyárakban lefolytatott szavazás megközelítette ugyan, de nem érte el. s igy ezekben a gyárakban a zárt üzem kérdése elveszett. A Lockheed társulat azonban elvi kérdést csi­nált a dologból és nem egyezett bele, hogv az el­löki hbnttságának nyilvánvalóan a munkáltató­kat támogató ajánlata alapján a szavazást lefoly­tassák a munkások között. A Lockheed fegyver- gyárosai a “szabadság védelmében” ellenzik azt, hogy a zárt üzem olyan munkást is a szakszer­vezetbe kényszeritsen, aki önként nem volna haj­landó belépni. Ilyen megokolással nem engedélyez­te a szavazást és ezért rendelte el a sztrájkot az IÁM. Az elnök életbeléptette a Taft-Hartley sztrájktiltó gépezetet. Kinevezte a formailag szükséges vizsgálóbizottságot azzal, hogy hétfőn, dec. 2-án jelentsen neki a helyzetről és tegyen ajánlatot. A bizottság ajánlata rendszerint az, hogy az elnök folyamodjon a szövetségi biróság­hoz egy 80 napig tartó sztrájktilalomért. A szak- szervezet tudva a következményeket, nem várta meg a hivatalos sztrájktörést, de amikor a mun­kásokat visszaküldte a gyárba dolgozni, kijelen­tette, hogy ezzel az ügy még nincsen elintézve. “Az iparban nem lehet nyugalom addig, mig igazságos egyezmény nem jön létre”, mondotta Ernest R. White, az IÁM országos alelnöke. A 80 napos “lehülési” időszak alatt is folyta­tódhat az egyezkedés, de ha ez 60 napon belül nem vezet eredményre, akkor a törvény szerint a munkások kötelesek a társulat által felajánlott feltételek felett szavazni. Erre a szavazásra a Lockheed is hajlandó, annál is inkább, mert itt már a többségi szavazat, vagyis a munkások 50 százalékánál valamivel több, elegendő a döntésre, nem pedig a kétharmada. Viszont az IÁM kije­lentette, hogv ebbe a szavazásba csak akkor égvén k bele, ha az ajánlatok közé felveszik a zárt szervezett üzem pontját is. Sztrájkkal vívtak fű panaszaik rendezéséi RT. LOUTS. — Két hétig tartó sztrájk után 6.700 munkás visszatért a General Motors két üzemébe és folytatták a termelést miután meg­egyeztek az üzemvezetőséggel a felmerült követe­léseiket illetően. A munkások az Auto Workers Union 25-ös lokáljának a tagjai. A társulat és a szakszervezet által 1961 szeptemberében kötött munkaszerződés alapján dolgoznak az üzemek­ben. Az érvényben levő munkaszerződés megkö­tése óta azonban ni munkakörök létesültek az üzemekben és a munkások elégedetlenek voltak a társulat által megállapított fizetési rátával. Pa­naszok merültek fel továbbá az egészségügyi és biztonsági szabályok betartása körül is és a mun­katempó felgyorsítása miatt. IWVVVVUVVVVUUVVUVUIA/VWWVVWIfirAniWJVVrflAnA/UWtAAnAAfMAAMAAA/WVWUVVWtAMVUVVVUWUV A munkanélkülieken spórolnak Sztrájkolnak a New York városi sofőrök d _ Thursday, December 6, 1962

Next

/
Thumbnails
Contents