Amerikai Magyar Szó, 1962. július-december (11. évfolyam, 27-51. szám)

1962-10-18 / 41. szám

Thursday, October 18. 1962 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD (Folytatás) Heilprin Angelo ismét Magyarországon 1896-ban tartották meg Budapesten a Nemzet­közi Földtani és Bányatudományok kongresszu­sát. Amerikából a Tudományos Akadémia Heilprin Angelot küldte ki delegátusként. Talán nemcsak azért, mert egyike volt a legismertebb, legkivá­lóbb tudósoknak, hanem magyarszármazása mi­att is. Jól beszélt magyarul és igy könnyebben folytathatott tudományos értekezletet a magyar tudósokkal. Heilprin mindig, mindenütt büszkén hangoztatta magyar voltát, ahová csak utazott. A tűzhányó tetején 1902-ben Martinique szigetén kitört a Mount Pelée vulkán és elpusztított 40,000 embert. Az esemény megdöbbentette az egész világot; hason­ló szerencsétlenség Pompeji óta nem történt. Heilprint, mint geológust különösen érdekelte a Föld ilyen nagyarányú rendellenessége és elha­tározta, hogy elmegy Martinique-be, közelről meg vizsgálja a tűzhányót, tudományos jelentést ad a tüneményről. Azt is remélte, hogy a vizsgálat eredményeként az újabb kitörések idejét előre meg tudják állapitani. Heilprin vezetésével egy tudós-csoport utazott a tűzhányóhoz és annak a tövében vertek tanyát. Az állatokat lent hagyták és gyalog indultak fel­felé a hegyen, amit már félúton gőz és köd ta­kart. Majd meleg eső ömlött rájuk. Feljebb men­ve már érezték a Föld mozgását, majd rázkódá­sát. Az eső mindjobban erősödött és olyan hatal­mas lett, hogy lehetetlen volt lábukat a földre nyomni. Hirtelen már folyóvá vált a hegyoldal és az egész csoportot lemosta vissza a hegy lábához, ahol az állatokat hagyták. A titokzatos özönvíznek a keletkezését nem tudták megmagyarázni, a barometer és más ins- trumentek nem jeleztek vihart, de még eső: sem. Az első kísérlet kudarca után előkészítették a második utat és másnap a csoport ismét nekilá­tott a hegymászásnak. Az idő'tiszta volt, csak a hegy tetején volt fel­hős. Már közel voltak a hegy tetejéhez, amikor haragos vihar tört ki, sok esővel, de hirtelen ki­tisztult, a gőzön keresztül áttört a napfény és előttük volt a tűzhányó kráterje, óriási kör. mint egy tó, amelyben a kénesgőzü, forró láva bugy­borékolt. Minden lépésre vigyázniuk kellett, hogy bele ne essenek a tüzpokolba. Kibontakozott előttük teljességében ez a cso­dás természeti megnyilvánulás. Tanulmányozni lehetett, miként emelkedik, süllyed a forró láva és ebből következtetni, hogy milyen irányt vesz a lávaömlés a következő kitörésnél. Helprinnek e tudományos utjával a New York Evening Post junius 2-án vezércikkben foglalko­zott és elismeréssel irt a nagyszerű munkáról. Panama-csatorna A csatornát eredetileg Nicaraguán keresztül tervezték. A szenátus tárgyalta a különböző lehe­tőségeket, hogyan lehetne a Californiába való ha­józást megrövidíteni, mert Dél-Amerika megkerü­lésével az ut nagyon költséges volt amellett, hogy hetekig tartott. A szenátusban több érdekeltség volt képviselve és nem tudták elhatározni, hol építsék meg a csatornát. Heilprin, aki figyelemmel kisérte a csatorna építése körüli vitát, a Philadelphia Press-ben nyi­latkozatot adott. Elmondta benne, hogy ő már mennyire tanulmányozta ezt az ügyet és szemé­lyes tapasztalatai is vannak a kérdéses területe­ken. Véleménye szerint a csatornát Panamán kell keresztül vezetni, mert a nicaraguai csatornát ál­landó földrengések veszélyeztetnék. Ez a nyilatkozat döntően hatott a szenátusra és a többség elfogadta HANNA szenátor javas­latát, hogy PANAMA legyen a csatorna színhe­lye. A magyarszármazásu Heilprin Angelo döntő tényezőjévé vált Amerika egyik legnagyobb és legfontosabb építkezésének. Tudományos munkálkodás Alaszka területe a múlt század vége felé még nem volt felmérve és kikutatva. Heilprin tudomá­nyos kutatómunkát végzett Alaszkában és azt megírta “ALASKA ÉS KLONDIKE” cimü köny­vében. Majd British Güiana-ban tanulmányozta az ál­lat-. és növényvilágot, végigutazta annak folyóit, hegyeit, s tapasztalatairól az American Geogra­phical Society kiadványaiban számolt be. Darwin hive Heilprin előadásokat tartott a Cooper Union- ban, a Brooklyn Institute-ban, több new-englandi államban és a délen is. Mint a darwinizmus hive, előadásait a darwinizmus elmélete alapján tar­totta, s alátámasztotta saját geológiai tapaszta­lataival és gyakorlati példáival. Számára Darwin nem teória volt, hanem teljes életszemlélete. A fejlődéstant saját munkájával is alátámasztotta, könyvet adott ki “The Geological Evidences of Evolution” címmel. International University Legutóbbi európai utján vor! elnökünk, Mr. Eisenhower nemzetközi egyetem felállítását aján­lotta. Heilprin ezt már 1900-ba:: proponálta a FO­RUM magazin hasábjain. Cikkében rámutatott az egyetemi nevelés hiányos és egyes országokban egyoldalú voltára. Megrótta akkori ifjúságot, hogy többet foglalkozhatna például Kuba, Porto Rico és a Fülöp szigetekkel, hogy igazán megis­merné történelmi, geológiai és nyelvi sajátossá­gaikat. Példának hozta fel, hogy JÁVA szigetét 1816- ban a hollandok elfoglalták annak ellenére, hogy az angol birodalomhoz tartozott. De az angol kül­ügyminisztérium térképén JÁVA nem volt fel­tüntetve. Háborúk folytak, melybe a emberiség milliói voltak bevonva, de a világ nem tudott róluk; nem tudták, miért is törtek ki. 1898-ban ezer egyetemi hallgató közül csak öt tudott a Fülöp ölven éve fedezték fel a kozmikus sugárzási A kozmikus sugárzás szinte kimerithetetlen áramlását mintegy ötven éve fedezték fel. Sok vele kapcsolatos jelenség azonban még ma is meg oldatlan a tudomány számára. A kutatás kimutatta, hogy a kozmikus sugárzás nem olyan fajta, úgynevezett' tiszta sugárzás, mint a fény, a rádióhullámok stb., hanem az anyag legkisebb részecskéinek, atommagrészek­nek és atommagoknak hatalmas, a fényét meg- közelitő sebességű áramlása. Az első kérdés, amely e sugárzás megismerése után felmerült: hol és hogyan keletkeznek ezek a részecskék, amelyek mindegyike hatalmas ener­giát képvisel, és amelyek állandóan egyforma erősséggel bombázzák a Földet? Jelenleg erre a kérdésre a tudomány csak feltételezéssel válaszol­hat: a mindénségben levő elektromágneses terek­ben, uj csillagok születésekor, valamint egyes, időnként rövid idő alatt hatalmas energiameny- nyiséget felszabadító csillagtipusokon tapasztalt kitörésekkor keletkezik kozmikus sugárzás. A sugárzás egy része a Napból származik. A kozmikus sugárzás nem használható fel mint energiaforrás, annak ellenére, hogy egy-egy ben­ne áramló részecskének hatalmas energiája van, mert az összenergia kevés ahhoz, hogy gyakorla­tilag felhasználható legyen. A Földön nem lehet előállítani A fizikusoknak a kozmikus sugárzás iránti ér­deklődése annak köszönhető, hogy nemcsak a je­lenleg létező, de a megépítésre kerülő — magfizi­kai kísérleteket szolgáló — gyorsitóberendezések- ben sem lehet olyan energiájú részecskéket előállí­tani, amilyeneket a kozmikus sugárzás szolgál­tat. A nagy energiájú atommagrészeknek (elemi részeknek) viszont hatalmas a jelentőségük, egy­részt az anyag atomos szerkezetének megismeré­sében, másrészt a mindenség ama folyamatainak feltárásában, amelyeknek során a kozmikus su­gárzás részecskéi születnek. A biológusok e su­gárzások állandó hatásának szerepet tulajdoníta­nak a földi élet fejlődésében is. A kozmikus sugárzásban részt vevő nagy ener­giájú elemi részek fizikai tanulmányozásának az ad jelentőséget, hogy ezek a részecskék gyakorla­tilag minden olyan atommagot képesek szétrob­bantani, amelyikkel összeütköznek. Az anyag- atomos szerkezete megismerésének egvik leg­hatékonyabb módja éppen ezeknek a magrobbaná soknak a vizsgálata. Az atomfizikusok az anya­got alkotó elemi részecskékről szerzett ismeretek­nek jelentős részét már eddig is a kozmikus su­gárzás tanulmányozásának köszönhetik, és vár­szigetek történetéről. De nemcsak az amerikai egyetemeken, hanem, a világ minden országában hiányosan tanították a többi/ sőt a saját orszá­guk valódi helyzetét. A Nemzetközi Egyetem célja lenne, hogy a különböző országok ifjúsága megismerkedjen egy­mással, a Föld minden országának való helyzeté­vel. A tanítás kiegészitéséül nyelvek tanulását, utazások szervezését ajánlotta, hogy a tanuló if­júság személyesen győződjön meg a különböző or­szágok állapotáról. ★ HEILPRIN ANGELO 1907 julius 17-én halt meg ötvennégyéves korában. Philadelphiában emlékére ünnepélyt rendeztek novemberben, ahol Chittenden professzor a Yale University nevében búcsúztatta. Beszédében kiemelte Heilprin igazi tudós mivoltát, aki csak tanulmányainak élt, félel­met nem ismerő bátorságát, amelyről tanúskod­tak a világ sok részében tett veszélyteú utazá­sai és előadói képességét, ami Heilprint a Yale Egyetem legkedveltebb előadójává tette. Egy másik szónok dr. Theodor Le Boutillier, hires tudós, Heilprin zenei tehetségét méltatta, hogy milyen nagyszerűen játszotta a szép ma­gyar dalokat. Ha magyar nyelv, dal vagy tánc­ról volt szó, abba mindig bele voltak szőve a ’48- as eszmék és a magyar nép sorsa. ★ A Magyarországon született és magát mindig magyarnak valló ANGELO HEILPRIN tagja volt az Academy of Natural Sciences-nek, a Shef­field Scientific School-nak, az American Geog­raphical Society-nek, a Peary Arctic Clubnak, a Brooklyn Institute of Art and Sciences-nek, az Alpine Club of Americá-nak és a Royal Geogra­phical Society of London-nak. E. S. JIJ JLB « M. B 1 m W.P « ■ U ■■■■■■■■■■■■■■■ f ■!■«■«■ m mm m ama mmmrwm ható, hogy ezek a kutatások a jövőben is szélesí­tik ez irányú ismereteiket. A kozmikus zápor A kozmikus sugárzás egyes részecskéinek ener­giájára jellemző, hogy több milliárd atommagot képesek széthasítani a Föld légkörében. Ezek a kozmikus részecskék az általuk okozott magrob­banások hasadási termékeinek kíséretében érik el a Föld felszínét, valóságos zápor formájában. Ezek a kozmikus záporok néha több négyzetkilo­méter kiterjedésű területre zúdulnak, és megjele­nésük nem tartozik a ritka események sorába. Különös jelentőséget ad napjainkban a kozmi­kus sugárzás kutatásának az, hogy a világűr tá­volabbi (ezer kilométeren túli) részeibe való beha­toláshoz szükséges a légkörön kívüli sugárzás erősségének ismerete. A kozmikus sugárzás ré­szecskéinek élettani hatása ugyanis megegyezik a radioaktiv sugarakéval. Ezért pontosan tudni kell, hogy milyen ennek a sugárzásnak az erőssé­ge a bolygóközi térben és hogy a sugárzás erős­ségének esetleges változásai milyen tényezőktől függnek. A kozmikus sugárzásnak mesterséges égites­tekkel, a légkör határán túl végzett kutatása azonban nemcsak ilyen szempontból jelentős. Már utaltunk arra, hogy a részecskék a légkör atom­jaival és molekuláival kölcsönhatásba kerülnek (kozmikus záporok). Ezért a Föld felszínén csak a kölcsönhatások során átalakult, úgynevezett másodlagos sugárzást lehet tanulmányozni. Az eredeti, hamisítatlan, úgynevezett elsődleges su­gárzás összetételének és energiájának megismeré­se csak a légkör határán túl vált lehetségessé a mesterséges égitestekkel. Az eredet kérdésének megoldásában pedig ennek döntő jelentősége van. Bonyolult jelenségeket okoz a Föld légkörében A Föld felé repülő kozmikus sugárzású részecs­kék nem mindegyike jut el a Föld felszínére. A kisebb energiájú részecskéket a Föld mágneses erőtere nagy magasságban (600 és 60,000 kilo­méter közötti magasságtartományban) “fogság­ba ejti”. Ezt a Föld körüli övezetet (régi nevén Van Allen öv, mai elnevezése: magnetöszféra) a mesterséges égitestekkel fedezték fel. Kutatásá­ban jelentős szerepe volt és van az amerikai Van Allen és a szovjet Sz. N. Vernov professzornak. A magnetoszférában időnként beálló Zavarok, amelyek jelenlegi ismereteink szerint a naptevé­kenységgel függnek össze, bonyolult jelenségek forrása. Ilyen például a sarki fény m°<rielQ"ó'e> a mágneses viharok, az interkontinentális telefoni kábelek és a rövidhullámú rádióösszeköttetések zavara. Ezért ennek, a kozmikus sugárzás kis-, energiáin részecskéiből létreiövő «vertnek a ku­tatása gyakorlati szempontból is jelentős. Magyarok Amerikában-13

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents