Amerikai Magyar Szó, 1962. július-december (11. évfolyam, 27-51. szám)
1962-10-18 / 41. szám
LÄ. AMERIKAI MAGYAR 9ZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday,' October 18, 1962 Levelek a Szerkesztőhöz Az ebben a rovatban kifejtett nézetek nem szükségszerűen azonosak a szerkesztőség álláspontjával. — Olvasóink hozzászólnak a közügyekhez. Megjegyzés a motozáshoz Tisztelt Szerkesztőség! EHN szept. 14-i cikkében irt a magyarországi mérnökről, aki panaszkodott, hogy megmotozzák a gyárban. Ugylátom, hogy erre ott még szükség van. Amikor kint jártam a Camp Khmerben, sokszor hallottam az 56-osoktól, hogy nem lehet lopás és hazugság nélkül megélni Magyarországon. Meg is mondtam nekik, hogy itt ilyesmit ne hangoztassanak és ne tegyenek, mert csak maguknak ártanak vele. Amikor azután munkába helyeztem őket, akkor azt mondták, hogy Magyar- országon jobb sorsuk volt. Mondtam is nekik, hogy minek is jöttek ide, hiszen ebben az országban dolgozni kell, itt hazugságból, lopásból nem lehet megélni a munkásembemek. Igazat adok a Mrs. Tittelbachnak, mert 24 évig voltam őr egy gyárban, s ezalatt igen sokat láttam. Jó kívánságaimat küldöm EHN öreg harcosnak és a szerkesztőség minden tagjának. F. Süli A nők szoknyája és a tőzsde Tisztelt Szerkesztőség! Itt küldöm hozzájárulásomat a naptár előállításához és kérek egy naptárt számomra küldeni. Meg akarom említeni, hogy az itteni Miami Herald azt írja, hogy ennek az országnak olyan adminisztrációra volna szüksége, ahol a női szoknyák és a tőzsde egyszerre menne fel. Ugye, ennél- jobbat már nem is kívánhatnánk magunknak? Kurovskv L. Inkább nélkülözik, minisem a lap megszűnjön! ' Tisztelt Szerkesztőség! Megértettem, hogy lapunk nehéz helyzetben van, s tudom azt is, hogy öreg harcos társaink gyors tempóban dőlnek ki, amit szomorú szívvel veszek én is tudomásul. Dehát a természet felett mi nem rendelkezhetünk, s ebbe bele kell törődni. így azután elhatároztam, hogy amilyen gyorsan csak lehet, segítek lapom fenntartásában. Gye rekeimtől kaptam pénzt cipőre, nadrágra, de inkább nélkülözöm ezeket, mintsem a lap egy napra is megszűnjön. Az ilyen zűrzavaros időben nehéz volna a Magyar Szót nélkülözni. Igaz, hogy jár nekem angol lap is. Ezek néha elszólják magukat, s a következő napokon azután megcáfolják előző tudósításukat. Az ilyenfajta újságíráson bizony nehéz eligazodni még az itt született amerikainak is, hát még nekünk, idegenszületésüeknek. Azért szeretem harcos lapunkat, mert az megírja az igazságot. J. T., New Jersey A gyár bezárt 1,800 munkanélküli Tisztelt Szerkesztőség! A Berwick, Pa.-i helyzetről kívánom önöket tudósítani röviden. Az American Car & Foundry Co. bezárta a kapuit és 1,900 munkás elvesztette a munkáját. Úgy tudom, hogy a gyárat hárman vették meg, 2 millió dollárért, de hogy mikor fogják a kapukat megnyitni és mennyi munkást fognak foglalkoztatni benne, azt még senki sem tudja. Egyébként itt küldünk hozzájárulást a naptár előállításához, s három naptárt kérek elkészíteni a részemre, melyeket el fogok adni. Holthyék V't-t ■«r ▼ V 1 RÉTESHÁZ és CUKRÁSZDA \ k 1437 THIRD AVENUE, NEW YORK. N. Y. < ► (A 81-ik Street sarkán) Telefon: LE 5-8484 i 1 Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi, Bar- < 1 Mitzvah-torták. — Postán szállítunk az ország < 1 ► minden részébe. — Este 7.30-ig nyitva Hozzászólás Földes leveléhez Tisztelt Szerkesztőség! Egy hosszabb történelmi munka előkészitése annyira igénybe vett, hogy más Írásra nem maradt időm. Ennek tuÖható be, hogy elkésve szólók hozzá László Földesnek a szept. 13.-i lapszámban megjelent hozzászólásához, melyben kifogásolja a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának a határozatát a Rákosi-éra alatti törvénytelenségek ügyében. Bizonyára szakítottam volna időt előbb is a válaszra, ha nem lett volna az az elgondolásom, hogy ezt a hozzászólást az olvasók, a külmunka- társak közül úgy is vissza fogják utasítani. De mivel ez nem történt meg, a jobb későn, mint soha- elv alapján most kívánok a- kérdéssel foglalkozni. Földes László helytelennek tartja, hogy csak a törvénytelenségek kezdeményezőit, elrendelőit zárják ki a pártból és vonják felelősségre, szerinte mindenkivel ezt kellene tenni, aki bármilyen vonalon “kiszolgálta” Rákosiékat, s akiknek a száma szerinte “több tízezerre” rúg. Ezeket mind börtönbe akarja zárai, egyetemesen felelőssé tenni minden párttagot, a közigazgatás minden tagját, akik kötelességüket teljesítették, anélkül, hogy tudomásuk lett volna arról, hogy hamis adatok alapján járnak el. Ez az elgondolás pontosan egyezik az 56-os ellenforradalom elgondolásaival, amikor mindazokat meg akartak gyilkolni, akik párttagok, pártfunkcionáriusok voltak, s akik nem csatlakoztak hozzájuk, hanem védték a munkások uralmát. Akiket el tudtak fogni, azokat irgalmatlanul le is ölték. Ezeket azonban mint a magyar munkások mártírjait tartják ma számon. Ez igy helyes is. Földes teljes rehabilitálást óhajt mindazok számára, akik 1948 után voltak kénytelenek emigrációba menni. Fel is sorolja, hogy kik azok: “a szociáldemokrata párt és szakszervezeti vezetők, titoisták, baloldali demokraták.” Szóval Peyerék- re, Nagy Ferencékre, Pfeifferékre, Klárékra s talán még Mindszentvre-is gondol. Meg vagyok győződve arról, hogy Földes László tudja azt, hogy ezeknek 99 és fél százaléka 1948 óta a legvadabb gyűlölettel uszított a Ma- gyarország-i rendszer ellen, s nemcsak a Rákosiiéin kormányzat ellen, hanem ugyanúgy a mai kormány ellen is. Ezeknek a jórésze — és való- szinüleg ezt is tudja — idegen kormányok zsold- jába szegődött, ma is a Szabad Európa Rádió uszitói, s ha nem kormányzsoldban, akkor az. angol, amerikai, nyugatnémet jobboldali csoportok szolgálatában állnak. Ezek nem Rákosi uralmának. hanem a dolgozók uralmának az engesztelhetetlen ellenségei, s nagyon jó helyen vannak ott, ahol vannak, egy cseppet sem hiányzanak a magyar népnek. A Magyarországon lévő ártatlanul üldözöttek megkapták a rehabilitálást; aki külföldön él és nem volt ellensége a rendszernek sem otthon, sem külországban, az megkapja a visszatérési engedélyt az amnesztia alapján, mint ahogyan sok tízezren meg is kapták és hazatértek, ott visszakapták régi beosztásukat, vagy hasonló munk.y.ört és a külföldi tapasztalatok után sziv- vel-lélekkel belekapcsolódtak az uj Magyarország építésébe. De hogy felülvizsgálat nélkül visszatérhessen valaki, azt az őrültséget remélem nem követi el a magyar kormány, mert gyilkosoknak, idegen hatalmak zsoldosainak nincs helye az uj Magyar- országon. Ha Földes László nem tartozik a fenti kategóriába és vissza kíván menni szülőföldjére, akkor nem szabad, hogy munkás félrevezetőkkel azonosítsa magát, akik soha nem voltak a magyar nép barátai, hanem éljen az amnesztia adta lehetőséggel és segítse a szülőföldet nehéz építési munkájában. K- E., Florida ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■»*■■■*■*■■• KÉTEZER osztrák antifasiszta Bemdorfban megakadályozott egy fasiszta katonatalálkozót. Széttépték a hitleri hadsereg zászlóit, amelyeket a katonatalálkozó részvevői vittek magukkal. Rosszul cseng ez az uj hang Tisztelt Szerkesztőség! Miután olvastam a lapban két kritikát a Magyar Szocialista Munkáspárt határozata ellen, azért én is hozzászólok, mint egy régi “sztálinista”. Elég időm volt 1956 óta gondolkodni és arra a következtetésre jutottam, hogy bizony elég sok hibát követtünk el. A magam részéről azt mondhatom, és úgy gondolom, hogy ez vonatkozik a legtöbb amerikai magyar öntudatos munkásra is, hogy azért nem kell szégyelnünk, sőt büszkék is lehetünk arra, hogy “sztálinisták” voltunk, mert ha hibát követtünk el, akkor is a munkásság érdekeinek hűséges támogatói voltunk és csak rövidlátásunkat okolhatjuk azokért a hibákért vagy az azóta helytelennek bebizonyult álláspontokért, amiket követtünk. Hogy Magyarországon az ellenforradalom után olyan hamar helyreállt a rend és nyugalom és megindult a munka, ami pár év alatt olyan gyönyörű eredményeket tud felmutatni, amelyeket múlt évben saját szememmel láttam, azt a Kádárkormány helyes politikájának tulajdonítom és a nép is sokat tanult azóta. Úgyszintén helyesnek tartom azokat az eljárásokat, amiket az MSZ.YEP központi bizottságának határozatában olvastam. Mivel a párt volt elsősorban felelős azért, ami Magyarországon végbement, azért megnyugtató, hogy a párt olyan alaposan kivizsgálta a tényállásokat, megbüntette azokat, akik mulasztást követtek el s kizárta soraiból azokat, akik a párt elveivel ellentétes romboló munkát végeztek. A magyar nép sokáig ellenállt a szocializmusnak, a Horthyék idejében jól kioktatták őket erre, de most minden megnyilvánulás arról szól, hogy támogatják a Kádár-kormányt, tisztábban látják a szocializmus irányát és nagyobb készséggel dolgoznak az ország jólétének fejlesztésében. Arról a két levélről, amely nincs megelégedve a KB határozatával, szintén megvan a véleményem. Én nagyjából megegyezem a szerkesztőség hozzászólásával, amely a múlt héten jelent meg a Magyar Szóban. Azokból a levelekből azonban azt veszem ki, hogy akik Írták, szeretnék otthon visszaszerezni régi politikai pozíciójukat és folytatni ellenzéki munkájukat. Megbontanák az egységet, ami most megvan cs ami szükséges a szocialista fejlődéshez. A régi szocdem, reakciós hangot ütik meg, amely mindig ellensége volt az. igazi munkásmozgalomnak, a szocializmusnak, mig alig vagy nagyon kevés kritizálni valót találtak a kapitalista rendszerben. Nem egyéni, hanem pártvéleményt látok azokban a levelekben, mert mindakettö ugyanazokat a kifogásokat emeli, csak más szavakkal. Az ilyen emberek a Szélig- féle és a Kéthly-féle szocdem politikát folytatnák és épitömunka helyett politikai testvérharc folyna Magyarországon, ők, akik az emigrációban semmit sem tanultak és nem változtak, felpiszkálnák otthon a régi sebeket és azokat is a börtönbe juttatnák, akiket már rehabilitáltak és jó munkát végeznek. Olvastam, hogy még egy Déry Tibort is rehabilitáltak, és mos! nyugodtan végzi munkáját, pedig ő annakidején kijelentette, hogy az ellenforradalom minden lövésénél úgy érezte, hogy ő húzta meg a ravaszt. Remélem, nem lesz mégegvszer alkalma örömét lelni ellenforradalmi lövöldözésekben. Szocdemek, akik nem álltak az emigrációban a háborús uszitók szolgálatába saját hazájuk ellen, azok csak ugv menjenek vissza, ha alávetik magukat a z MSZMP határozatának. Ha elleuzékies- kedni akarnak, akkor jobb, ha itt maradnak és boldogítsák itt a szocializmus ellenségeit. Ebben még mindig sztálinista vagvok. Ttt talán olyan bőven osztogatnak amnesztiát ? Nekik ez még nem elég? Mit akarnak még? őszintén szólva nem szívesen látom lapunkban az ilyen tartalmú leveleket, mert nem az együttműködést, hanem a széthúzás célzatát látom bennük. De ezt már a szerkesztő bizottságra bízom, bár nagyon érdekelne más olvasók véleménye is. M. B., N. Y. SZERKESZTŐT MEGJEGYZÉS: A Magyar Szó hive a szabad vélemény m-ilvánitásnak minden közérdekű kérdésben. Az MSZMP központi bizottságának határozatát Magyarországon hónapodon keresztül fogják vitatni és valósrtnüleg olyanok is hozzászólnak, akiknek különvéleményük lesz. A kritikának oJvannak kell lennie, amely nem jelenti a nép érdekének megsértését. Ezt a határt a szerkesztőség is meg fogja tudni tartani. EL L ÉNT MONDÁS: EGY HÁTRALÉKOS ELŐFIZETŐ!
