Amerikai Magyar Szó, 1962. július-december (11. évfolyam, 27-51. szám)
1962-10-18 / 41. szám
6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, October 18, 1962 ÉLES FAJ! MEGKÜLÖNBÖZTETÉS NORTH CAROLINA KÓRHÁZAIBAN Jóval kevesebb kórházi ágy és orvos áll a néger betegek rendelkezésére, mint a fehérekére. A négereknél a gyermekhalandóság aránya kétszer akkora, mint a fehéreknél A North Carolina State Advisory Committee felmérést végzett a faji megkülönböztetésekkel kapcsolatban és azt találta, hogy a kórházakban szigorúan elválasztják még ma is a fehér és a néger betegeket. A katonai kórházak kivételével, minden más egészségügyi intézménynél érvényesül a szegregáció valamilyen formája. Ez a faji megkülönböztetési rendszer az egészségügyi intézményeknél meghonosodott politikának a következménye és nem államilag előirt törvény. Az állam “csak” az elmebetegekkel kapcsolatban írja elő a szigorú elkülönitést. Az Advisory Committee jelentése szerint, a néger orvosokkal szemben is érvényesítik a fajvédelmi intézkedéseket. Ez jelentős akadályt képez hivatásuk gyakorlásában. North Carolina négereinek, a jelentés meg- állapitása szerint, a törvény nem nyújt egyenlő védelmet egészségügyi vonatkozásban. A jelenleg érvényben lévő szokásokból következik, hogy egyenlőtlen arányokban osztódnak el az egészségügyi felszerelések és személyi állományuk, a négerek hátrányára. A fehérek ezzel szemben jelentős előnyöket élveznek, ami megmutatkozik azon, hogy aránylag egészségesebbek és hosszabb az átlagos életkoruk. A négereknél a gyermekhalandóság aránya több mint kétszer akkora, mint a fehéreknél. A kisgyerekes néger anyák halálának az aránya pedig már ötször akkora. Ezek a hatalmas statisztikai különbségek azonban nem kizárólag az egészségügyi megkülönböztetésnek a következményei, a bizottság szerint. Ugyancsak szerepet játszanak ebben a gazdasági társadalmi egyenlőtlenségek és igazságtalanságok is. A négerek kereseti lehetőségei és munkabeosztásuk messze a fehéreké mögött marad. Eo- ből következik, hogy lakásviszonyaik és táplálkozásuk is sokkal rosszabb, mint az államban lakó fehér lakosságé. A művelődési és kulturális lehetőségeik Is igen korlátozottak. Mindezek az okok együttesen idézik elő azt, hogy a négerek egészségügyi statisztikája sokkal szomorúbb és megdöbbentőbb képet mutat, mint az állam többi polgáráé. A kórházi felszerelések statisztikai adatai ugyancsak a faji megkülönböztető politika érvényesülését jelzik. 1961 májusában, 116 olyan kórház volt North Carolinában, amely egyaránt elfogadott néger és fehér betegeket. Ezenkívül még 27 olyan működött, amely fehéreket vett csak fel és 10 pedig, amely csak négereket. Ez összesen 153. Egy 1960-ban végzett felmérés szerint, amelyet 122 kórházban tartottak, 10,797 ágy állt a fehérek rendelkezésére (az összágvak 79.6 százaléka) és 2,771 a négerekéi-e (az összágyak 20.4 százaléka). Ugyanakkor North Carolina lakosságának a száma 4,556,155 és ebből az 1960-i nép- számlálás szerint, 24.5 százalék a néger. Az államban, minden 1,000 lakos közül, 131- nek volt kórházi biztosítása 1960-ban. A fehéreknél 145-nek, minden 1,000 közül, mig a négereknél csak 91-nek. Mindazonáltal megállapították, hogy a négerek kórházi biztositása gyorsan növekszik az utóbbi időben. 1960-ban 213.8 százalékkal volt magasabb, mint 1940-ben. A State Advisory Committee megállapította, hogy a kizárólag négereket befogadó kórházak felszerelése, messze az állami átlagé alatt marad. Az állami és helyi egészségügyi intézmények személyzeti politikájában is súlyos faji megkülönböztetés érvényesül. Az 1,515 hivatásbeli és adminisztratív munkakörből, amely a rendelkezésre áll, csak 84-et tölt be néger, akiknek a többsége mint ápolónő működik. A bizottság jelentése szerint, North Carolina 100 körzetének még soha nem volt néger körzeti orvosa vagy egészségügyi igazgatója. A néger orvosokat- és fogorvosokat jelentősen háttérbe szorítják ebben az államban. Nem csak a kórházi felvételeknél, de a magánpraxisban is érzik a megkülönböztetést. Mindez az államban uralkodó szegregációs politikának a következménye. A néger orvosok aránya csak 3 százalék és a fogászoké 6 százalék. De az utóbbi időben még ez a csekély részesedés is csökkenőben van. Az egészségügyi téren érezhető faji megkülönböztetési politika elriasztja a néger fiatalokat attól, hogy az orvosi pályát válasszák élethivatásul. De akik erre a pályára lépnek is közülük, nem akarnak North Carolinában letelepedni, mondja a bizottság jelentése. Amin egyáltalán nem csodálkozhat senki, az előbb elmondottak alapján. Pedig nagy szükség lenne néger orvosokra. A statisztika szerint, az államban 941 lakosra jut egy orvos. A fehéreknél egy orvos jut minden 725 lakosra, mig a négereknél minden 7,915 lakosra j u1 csak egy orvos. A néger orvos jelölteknek sincs valami nagj lehetőség a szakmájuk gyakorlására. Egy időbér az állam teljesen eltiltotta a négereket az orvos pályától, de ma már nagy “engedményként” meg' nyitottak három egyetemet a néger orvostanhall gatók előtt is. A North Carolina State Advisory Committee jelentését eljuttatták a szövetségi bizottságim; Washintonba. December hónapban pedig a nagyközönség rendelkezésére fogják bocsátani a rész letes beszámolót. Célja az, hogy felkeltse az ille tékesek lelkiismeretét és hatásos intézkedéseké sarkalja azokat, akiknek módjukban van változ tatni North Carolina négereinek szomorú egész ségügyi helyzetén. A HÓK EGYENJOGÚSÁGÁÉRT MÉG HARCOLNI NELL Az Egyesült Államok a visszamaradt országok mögött van ezen a téren Tizennyolc éven keresztül az Egyesült Államok kongresszusához minden évben törvényjavaslatot nyújtottak be, amely a férfi munkásokéval egyenlő fizetést biztosítana a női munkásoknak egyenlő teljesítményért. A javaslatot minden évben vagy visszautasították, vagy nem is került szavazás alá. Ebben az ülésszakban már ugylátszott, hogy dűlőre kerül az ügy, mert a javaslat a kongresz- szus mindkét házában keresztülment, de nem ugyanazon tartalommal és ezért közös bizottsághoz kellett vinni a különbségek kisimítására. Ez is elfogadott és hasznos eljárás ahhoz, hogy elnapolják, mert az idő rövidsége miatt már nem került sor a jóváhagyására. A kongresszus ugyan is a múlt hét végén bezárta kapuit és a törvényhozók hazamentek korteskedni. Hogy a kepviselőház milyen komolytalanul kezelte a javaslatot, kitűnik a javaslat azon szakaszából, mely felhatalmazza a munkáltatókat, hogy a fizetések kiegyenlítése szempontjából levághatják a férfimunkások fizetését. Sylvia Porter, a N. Y. Post rovatirója ezt mondja: “Tehát a hatalmas Egyesült Államok, a vezető köztársaság és demokrácia a világon, a visszamaradt országok között foglal helyet a dolgozó nőkkel szembeni álláspontjában, még a kormány- szinten sem ismeri el a nők és férfiak egyenlő fizetésének igazságosságát az egyenlő munkateljesítményért.” Az ország munkatáborának egyharmada, azaz 24,000,000 nőmunkás és számuk ezen évtized letelte előtt 30,000,000-ra várható. Majdnem minden munkaterületen találhatók nőmunkások, az igényes tudományos területektől a házi és kiszolgálási munkáig. Többségük férjezett. Az egyetemet végzettek egyharmada nő, a magasabb képesítéssel rendelkezők egyharmada és a munkások egyharmada is nő. Jelenleg csak 22 államnak van saját törvénye a nők egyenragu fizetésére, de a legtöbb helyen ezt nem veszik figyelembe és nem alkalmazzák. A kongresszus pedig nem törődik azzal, hogy szövetségi törvénnyel erősítse meg a nők jogát e téren, s ezzel szentesíti a nők ellen, nemük alapján folytatott diszkriminációt. Ezt különböző tanulmányok adatai is bizonyítják. Vállalatok nyíltan bevallják, hogy irodai alkalmazottaiknál különböző fizetési arányt használnak a női és férfi munkásaikkal szemben. A Young Women Christian Association azt találta Utah egyik nagy ipa- iá intézményénél, hogy női ellenőrzők kezdő fizetése $1.38, a férfiaké pedig $1.48 és a különbözet 34 centre emelkedik óránként, amint munkateljesítményben és a fizetési listán előrehaladnak. Pedig “ugyanazt a munkateljesítményt követelik meg tőlük, ugyanazon körülmények között.” Bankhivatalnokok fizetésénél $5-tól S15-ig menő különbözeiét találtak bár a női és férfi hivatalnokok ugyanazon a beosztásban dolgoztak. Az egyetemi végzettséget megkövetelő foglalkozásoknál a különbözet $290-től $1,560 dollárig terjed, persze a férfiak javára és az eltérés még nagyobb, amikor magasabb képzettségű foglalkozásról van szó, s mivel a nők előrehaladó át nagyban korlátozzák, nem kapnak a férfiakkal egyenlő lehetőséget. Az adótörvények is diszkriminálnak A dolgozó nőkkel az adókivetéseknél is igazságtalanul járnak el, különösen a dolgozó anyák és a férjezetlen nőkkel szemben. Az elnök bizottságot nevezett ki a nők helyzetének kivizsgálására. A Committee on the Status of Women, Mrs. Eleanor Roosevelt vezetése alatt csak jövőre fogja jelentését benyújtani a nőt egyenjogúságának sérelmeiről. Közben egyik albizottsága Maurine Neuberger szenátor (Ore. D.) vezetésével a kisgyermekes dolgozó anyáknak nyújtott adóengedményről folytat vizsgálatot és máris elégtelennek találta azt. A dolgozó anyának, akinek segítséget kell fo gadni gyermekei gondozására, az adótörvény sze rint 600 dollárt adómentesitenek évente, de ezt is csak olyan feltételek mellett, ha keresete nem halad meg egy bizonyos megállapított összeget Ha a családban más kereső is van, akkor a közös keresetük nem haladhatja meg az évi $5,100 dollárt. Férjezetlen nőket, vagy özvegy asszonyokat az adótörvény nem ismer el családfenntartónak és nem nyújtja az ezért járó adóengedményt csak akkor, ha a háztartás költségeinek felét ő fedezi egész éven át. öreg szülők vagy más rokonok eltartásához való hozzájárulását is csak ugv isme rik el adóelengedés' szempontjából, ha ezek vele egy lakásban laknak. Ha egy öreg szülő, vagy szülök öregek otthonában tartózkodnak, vagy egy eltartásra szoruló beteg vagy gyermek másutt tartózkodik, ezeket nem ismerik el az adótörvények. Igv a női munkásokat az adóterhek is jobban sújtják és a diszkrimináció gyakorlata ezen a téren is fennáll velük szemben. Mrs. Gladys Tillett, aki az Egyesült Államokat képviseli az Egyesült Nemzetek Nőbizottságában adatokkal szolgált a képviselőházi bizottságnak a nők helyzetéről a különböző országokban. Az adatok nem váltak az Egyesült Államok dicsőségére, mert ezekből az tudódott ki, hogy országunk a női egyenlőség és különösen az egyenlő fizetés terén sok visszamaradt ország mögött van. Japán már 1946-ban az alkotmánya egyik pontjává fogadta az “egyenlő fizetést egyenlő munkáért” elvet, Burma 1947-ben, India 1949- ben, Indonézia 1960-ban, Vietnam 1952-ben és Thailand 1956-ban egészítette ki alkotmányát ezzel a szabállyal, mondotta Mrs. Tillett. A szocialista államok alkotmányainak jelentős pontja a nők egyenjogúsága minden vonalon, de ezt nemcsak elvileg fogadták el, hanem gyakorolják is a legmesszebbmenően minden téren. Az amerikai asszonyoknak szervezeteiken keresztül és különösen a szakszervezeteken keresztül kell tovább harcolni ezen jogegyenlőség törvénybe iktatásáért, ebben a leggazdagabb országban. y 1 Nkrpiüafi irisi fogadta el az életfogytig tárté elnökséget A ghanai parlamentben a képviselők üdvözölték Nkrumah elnököt abból az alkalomból, hogy visszautasította azt a javaslatot, amely őt további választás nélkül élete végéig elnökké nyilvánította volna. A képviselők az ország demokratikus rendjének hangsúlyozását látták ebben a gesztusban. A Népi Konvenció Párt képviselői támogatásukról biztosították az elnököt, az ellenzéki képviselők azonban éles támadást intéztek mindenekelőtt a javasolt egypártrendszer bevezetése ellen. Dombó, az- egyik legtekintélyesebb ellenzéki képviselő követelte a letartóztatott ellenzéki vezetők szabadlábra helyezését. KE.íí2Si!SSE:!?*aiBffBBailB3#!a*líí!*il3IB»«l**tBES*!8» A MAGYAR SZÓ ELŐFIZETŐJE, EGY JOBB VILÁG ÉPÍTŐJE!
