Amerikai Magyar Szó, 1962. július-december (11. évfolyam, 27-51. szám)

1962-10-18 / 41. szám

A DEMOKRÁCIA VÉDELMEZŐI Lapunkban többször kifejtettük véleményünket a McCar- ran-törvényről, amelynek amerikaiatlan, alkotmánnyal ösz- szeütköző, demokráciaellenes volta felett az ország legfel­sőbb bíróságának tagjai is éles ellentétbe kerültek. Azokat, akik a demokráciához ragaszkodnak, nem elégíti ki az a kifogás, hogy a McCarran-törvény a kommunisták elhallgattatását szolgálja. Azok tudják, hogy akik saját ural­muk megvédésére hoznak elnyomó törvényeket mások ellen, nem állnak meg az első áldozatnál, hanem kiterjesztik elnyo­másukat mindazokra, akik a legkisebb mértékben is ki- ' fogásolják tevékenységeiket, mint ez a gyakorlatban minden nap bebizonyul. A McCarran-törvény elleni harc 12 éve fo­lyik és hogy milyen szélessé fejlődött, az valójában a Louise Pettibone Smith professzor tiszteletére és a nemrégen el­hunyt Royal W. France emlékére rendezett vacsorán nyilvá­nult meg. Közel 1,000 vendég töltötte meg az Astor Hotel, New York egyik legelőkelőbb szállodájának, fényes bankett ter­mét. A pénz- és ipari mogulok kivételével, a társadalom minden rétege képviselve volt. A gyűjtésnél a szerényebb adományok mellett a ritkaságszámba menő 1,000 dollárosok is szép számmal jelentkeztek. A rendezők és szónokok kö­zött számosán képviselték társadalmunk jogi, tudományos, egyházi, művészi rétegét, politikai és társadalmi szervezete­ket. Dr. Smith egyénileg is s az Idegenszíiletésüeket Védő Bi zottság is, amelynek ő az alelnöke, a McCarran-törvény áldo­zataként van kijelölve. A bankett célja az volt, hogy a Mc Carran-törvény elleni mozgalmat még jobban erősítse és hogy az ehhez szükséges pénzalapot támogassa. A bankett minden szempontból a legnagyobb siker jegyében folyt le. Fel kellene sorolni minden szónokot és idézni kellene min­den nyomós kijelentésüket, hogy jobban érzékeltessük azt az aggodalmat, amit valamennyien kifejtettek a McCarran- törvény ellen, az ellen az elnyomó politikai légkör ellen, amit az uralmon levők ezzel a törvénnyel még jobban terjeszteni akarnak az országban. Ez az aggodalom már túlmegy az or­szág határain. Bejelentésre került az a tény, hogy Angliá­ban megalakult a “Committee for Democratic Rights in the U.S.A.”, az amerikai demokráciáért harcoló bizottság, amely már e hét szerdáján tartja első gyűlését Londonban és ame­lyen Bertrand Russel, a 90 éves angol filozófus is nyilatkoz­ni fog. Lord Russel erre a bankettre is küldött üzenetet. Ebben úgy jellemezte az amerikai hatóságok által a népre ráerősza­kolt politikai légkört, mint “az elme koncentrációs tábora’’. Az uralmon levők ezt arra használják, mondotta, “hogy a társadalmat kontrollálják, hogy megvonják a néptől a kri­tika jogát, ...hogy nemzetközi küzdelmet folytathassanak a hatalomért, amely könnyen az emberi élet kipusztitásához vezethet a földön.” “A hidegháború az Egyesült Államok népére az eltérő vé­lemények irgalmatlan üldözését kényszeritette és megtorló intézkedést azokra, akik becsületes önérzettel kiállnak érte.” A szónokok részletesen ismertették, hogy a McCarran- törvény alapján a demokratikus felfogást miként gyengítik és rombolják. Nem a fasiszta Franco barátait üldözi a tör­vény, hanem a Lincoln Brigádot, amelynek tagjai harcoltak és ma is harcolnak a fasizmus ellen. Nem a háborús uszitó- kat, a Szovjetunió elleni gyűlölet hirdetőit bélyegzi meg, hanem az American-Soviet Friendship szervezetet, amely­nek jelszava “a barátság és a béke”. Ezek a jelszavak meg­egyeznek a Kommunista Párt jelszavaival, tehát üldözni kell azokat, akik szintén magukévá teszik őket. A néger egyenlőségi küzdelemmel kapcsolatban éles meg­világításba került a szónokok részéről az a tény, hogy amit az Amerikai Kommunista Párt évtizedek óta programjába vett, az ma az ország törvényévé vált. Törvények biztosít­ják a néger népnek az integrációhoz, a szavazáshoz, a tanu­láshoz, a munkaalkalomhoz, a lakásszerzéshez való jogát. De azért nem a Ku Klux Klan, vagy a White Citizens Coun­cil törvénysértő tagjait börtönzik be, hanem a Freedom Púdereket, a “sit-in” résztvevőit, akiket kommunista tanok terjesztésével vádolnak, amikor a polgárjogokért harcolnak. A McCarran-törvény megkezdte a szakszervezetek rombo­lását is. Első áldozat a Mine, Mill and Smelter Workers Union, amelyet felforgatónak bélyegeztek és ennek alapián tagjai nem részesülhetnek még a “munkástörvények” vé­delmében sem.. A koros Norman Thomas, szocialista vezető felsorolta azo­kat a szervezeteket, amelyeket a Kommunista Párton kivül üldözőbe vettek a McCarran-törvény szigorával, súlyos bün­tetésnek és a teljes megszüntetés veszélyének fenyegetésé­vel. A felszólalások kidomborították azt, hogy az alkotmány és a Bill of Rights módosításai elválaszthatatlanok a demok­rácia fenntartása s fejlesztése szempontjából. Éppen úgy elválaszthatatlan az a küzdelem, amit minden fenyegetett szervezetnek és a demokrácia erejében bizó amerikai polgár­nak közösen kell vivnia a McCarran-törvény ellen és a de­mokráciát megbénító minden hasonló törvény és reakciós csoportosulás ellen. Royal W. France mint jogtudós, ennek a harcnak szentelte életét. Louise Pettibone Smith, bibliatör­ténelmi tanár, életének minden tanulságát erre fordította az utóbbi években. E mögé a harc mögé kell felsorakoznia minden amerikai polgárnak is. lóságban támadást intézett és egy kubai őrhajót el is sül­lyesztett. Amikor az angol kormány tiltakozott a bej ein­tett kalózkodási tervek ellen, a State Department kijelen­tette, hogy nincs szándékában megakadályozni az ilyen raj­taütéseket. A newyorki West Side Committee for Friendly Rela­tions with Cuba, sürgette Kennedy elnököt, hivja meg Dorticos kubai elnököt “a két ország közötti nézeteltérések békés megoldásának megbe­szélésére, a nyugati félteke békéjének megtartása érdeké­ben.” Az NSG háborús provokációja Berlinben A Kuba elleni hangulat hisz­térikus méregkeverőit több oldalról visszautasítás érte e héten. Kennedy •elnök India- napolisban lelkes tömeg előtt tartott kortes beszédet, mely­ben állást foglalt azok ellen “az önfejű tábornokok és pa­rancsnokok” ellen, “akik má­sok fiait küldenék a háborúba és akik kitartóan a béke esz­közei ellen szavaztak." Az el­nök sürgette hallgatóit: “Eze­ket a szavazók tartsák otthon és helyettük küldjenek Wash­ingtonba olyanokat, akiknek van valami fogalmuk a 20-ik század jelentőségéről.” Nyilvánvaló, hogy Kennedy beszédében Indiana állam re­publikánus szenátorra, Homer E. Capeharí-ra célzott, aki uj- raválasztási kampányában a leghangosabban követelte Ku­ba azonnali fegyveres meg­szállását. A kongresszus tag­jai közül mások is ezzel vagy az azonnali tengeri blokád kö­vetelésével igyekeztek 100%- os hazafiságukat kimutatni. Azonban az amerikai nép jó­zanul gondolkodó nagy több­ségére nem tettek hatást. Az American Institute of Public Opinion bejelentette a legutóbbi “Gallup Poll” néven ismert véleménykutatásának eredményeit. Dr. George Gal­lup, az intézet igazgatója sze­rint, tiz közül hat amerikai polgár határozottan ellene van Kubát sértő bármilyen- fajta támadó intézkedésnek. A megkérdezetteknek csak A nyugati és főleg amerikai részről elkövetett provokációk­nak a berlini határfal mentén, újabb bizonyítéka került felszín­re a National Broadcasting Cor­poration nyilatkozatával, hogy egy 450 láb hosszú alagút elké­szítését pénzelte. Célja az volt, hogy filmfelvételt készíthessen arról, hogyan “menekülnek” a keletnémetek Nyugat-Berlinbe. Rueven Frank, az NBC prog­ramvezetője szerint, az NBC há­rom nyugatberlini egyetemistá­tól tudta meg, hogy alagutat akarnak ásni. Dominica Sesta és Luigi Spina olasz és Wolf Schroeder német, volt a három “diák”. Ezeknek pénzt adtak, hogy még 17 embert állítsanak munkába. Kisült azonban, hogy a 17 segítőtárs nem kapott pénzt. Állítólag az első három szervező eltűnt a kapott összeg­gel, amely egyesek szerint 7,500 dollár volt, bár erről az NBC nem hajlandó nyilatkozni. Az NBC okt. 31-én szándékszik a TV-n bemutatni ezt az “ere­deti” dokumentációs filmet mely nek az eredetisége főleg ab­ban áll, hogy az amerikai ható­ságok tudtával és beleegyezésé­vel folynak a háborút okozható provokációk Berlinbe” Az amerikai zóna parancsnok­sága is a határfalmenti ferülé- tet választotta ki arra, hogy a kiképzési gyakorlatokat levezes­se. Szünet nélkül, napok óta zug nak a motorok, a harckocsik és a helikopterek, gépfegyversoro­zatok és robbanások reszkette- tik meg a levegőt. így szítják a háborús hisztériát és L kozzák a politikai feszültséget Berlinben, XXIII. JÁNOS PÁPA OÉ”IT HiRGSILY^A XXIII. János római pápa az egyetemes zsinat megnyitási ünnepségén részt vett hivata­los állami küldöttségek veze­tői számára pénteken, október 12-én a Sixtus-kápolnában audienciát tartott. Hangsú­lyozta, hogy szükség van “elő segíteni egy uj légkör előké­szítését” a nemzetközi kap­csolatokban és “megszüntetni minden konfliktust, elsősor­ban pedig a háborúkat, a né­peknek ezt a csapását.” Az audiencián, amelyen je­len volt 85 ország képviselője, a többi között az olasz kor­mányfő, valamint Olaszor­szág, Nyugat-Németország és Franciaország külügyminisz­tere is, a pápa emlékeztetett arra, hogy milyen felelősség hárul a kormányokra a népek sorsa miatt, felhívta őket, hallgassanak “azokra az ag­gódó kiáltásokra, amelyek a föld minden részében az égig hatolnak, ártatlan gyermekek szájáról éppúgy, mint öre­gekéről, egyes emberek szájá­ról éppúgy, mint emberek egész csoportjai szájáról: Bé­két! Békét!” Ennek a felelősségnek a tudata pedig — folytatta a pápa - “késztesse őket arra, hogy minden erőfeszif é.síikkel elérjek a békét, az ege. em­beriségnek ezt a legnagyobb javát. Találkozzanak tehát, tárgyaljanak és jussanak be­csületes, nemes és igazságos egyezményekre. Legyenek ké­szek a világbéke megmentésé­(Folytatás a 3-ik oldalon) MAR0SÁNT KIZÁRTÁK AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁRÓL BUDAPEST, október 14. — A Magyar- Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága 1962. október 12-i ülésén meg tárgyalta Marosán György beadványát, és ügyében hatá­rozatot hozott. Az MSZMP Központi Bi­zottság tájékoztatóját alant közöljük: “Úgyszólván a Pártkong­resszus küszöbén, érdemleges előzmény nélkül, 1962 szept. 1-én, Marosán György elvtárs a Központi Bizottsághoz be­advánnyal fordult, amelyben lemondott a Központi Bizott- 1 ságban viselt tisztségéről. Ugyanakkor, nem várva meg a Központi Bizottság dönté­sét, önkényesen elhagyta mun kahelyét, megszakította mun­káját. Példátlan eljárásának indokaként azt állította, hogy a pártvezetésben nem érvé­nyesülnek a lenini normák, (Folytatás a 2-ik oldalon) t Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P. O. of N. Y., N. Y. Vol. XI. No. 42. Thursday, October'l^ 1ÍI62 NEW~YORK, N. \. aaaa a a a a a aaa aa a a^Kk. aaaaaaaaaa a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a aa a a*-rjr ^ -| v ^A/yyjUi* r J I , lvenndey a nép hangulatát visszhangozza Kuba ügyében Az elnök leleplezi a Kuba elleni háború uszitóit. — A Gallup Poll szerint a közvélemény túlnyomó többsége ellenzi a fegyveres beavatkozó st Kubában í 10 százaléka támogat valami­lyen erőszakos eljárást, 25 szá zalék nem tudta, hogy milyen álláspont volna helyes a kér­désben. Az elnök józanabb és az amerikai: nép békeirányu ál­láspontjával szemben még hi­vatalos szervek részéről is to­vább folytak a provokációs és agresszív kijelentések és el­járások e héten. Az amerikai hadsereg kubai egységeket to­boroz. A CIA védelme alatt álló Alpha 66 nevű disszidens alakulat nemcsak nyilatkoza­tot bocsátott ki arról, hogy megtámad minden Kubával kereskedő hajót, hanem a va-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents