Amerikai Magyar Szó, 1962. július-december (11. évfolyam, 27-51. szám)
1962-10-11 / 40. szám
12 AMERIKAI MAGYAR SZÓ HUNGARIAN WORD Thursday, October 11, 1962 K MATEMATIKA “BETÖRT' A MINBENHAPi ÉLETBE (Befejező közlemény) Textilipar, híradástechnika, fagyasztás A textiliparban több mint tízesztendős múltja van a matematikusokkal való együttműködésnek . . . Először a KISTEXT-ben végeztek megfigyeléseket arra, hogy milyen összefüggés van a szövőgépek fordulatszámának növelése és a fonalszakadás gyakorisága között. A magasabb fordulatszám nagyobb termelést jelent, de az ebből adódó gépállás-emelkedés termelési kiesést okoz. Ezért megfigyelték a gépállások gyakoriságát, illetőleg kizsámitották a fonálszakadás valószínűségét a fordulatszám függvényében. Va- lószinüségszámitással feleltek arra a kérdésre, hogy hány gép együttes kezelése és milyen fordulatszám a leggazdaságosabb. Hasonló problémája volt a Budapesti Lenfonógyárnak is a közelmúltban külföldről beszerzett uj tipusu gyűrűs fonógépekkel. A fonodákban egy gépen 118 orsót kezel egy munkás, és ha bármelyik orsón elszakad a fonal, amig ezt ki nem javítják, arról az orsóról fonal helyett csak hulladékot kapnak. Itt a fordulatszámon kiviil a rostszálat áztató folyadék hőmérséklete és a fonal- vastagság is különböző lehet, s ez is befolyásolja a szakadás lehetőségeit. Hosszas üzemi statisztikai adatgyűjtéssel megfigyelték különböző for- dulatszám-vizhőmérséklet kombinációk esetén az egy orsóra eső szakadásmentes időt, valamint a javítási idők átlagát és szélső (leghosszabb és legrövidebb) értékeit. A statisztika feldolgozásából kiderült, hogy egy-egy fonalvastagságnál mi — termelési eredmények szempontjából — a legkedvezőbb fordulatszám-vizhőmérséklet kombiná- có. így az uj tipusu gyűrűs fonógépek legkedvezőbb üzemeltetési körülményeit matematikusok segítettek tisztázni. . . Üzemi szinten nem mindig ugyanaz gazdaságos, mint népgazdasági szinten... Ez derült ki, amikor a Híradástechnikai Ipari Kutató Intézet kérésére felülvizsgálták a transzformátorlapok jelenlegi szabványait. A szabványt eredetileg úgy állapították meg, hogy a lemezlapok hulladék nélkül — tehát a vaslemezt felhasználó transzformátorgyár szempontjából leggazdaságosabban — voltak elkészíthetők. Egyes transzformátorok használata közben azonban kiderült, hogy a tekercsekben és vasmagokban jelentős áramveszteségek keletkeznek. A lemezlapok méretének megváltoztatásával — esetleges nagyobb sajtolási hulladékkal — a transzformátorok “élete" folyamán állandóan mutatkozó villamosenergia-vesz- teség (olyan ez, mint a repedt hordóból kifolyó bor) megszüntethető. Különleges, többváltozós függvények segítségével dolgozták ki az erre vonatkozó számításokat, amelyeknek alapján a KGM Híradástechnikai Igazgatósága két transzformá- tor-lemezlap típusra uj szabványt vezetett be. A konzerviparban mind több nagy kapacitású tartósító berendezésre van szükség. Ismert fa- gyasztási módszer az úgynevezett ellenáramú híités, amikor egy csőberendezésben az egyik irányba áramló hütendő anyag hőjét az ellenirányba haladó hűtőközeg veszi át. Aprószemcséjü anyagoknál igen egyszerű kiszámitani a hőátadás mértékét, megtervezni a berendezést, mert a hő- mérsékleti különbségek a szemcséken gyorsan kiegyenlítődnek. A Konzerv-, Hús- és Hűtőipari Kutató Intézet azonban a zöldborsó hűtésére kívánt kidolgozni ilyen berendezést. A zöldborsó- szemek pedig viszonylag nagyok, amellett rossz hővezetők, ezért figyelembe kell venni az egyes szemcséken belül lezajló hővezetési folyamatokat. A bonyolult és sok szempontból újszerű problémára a matematikusok számításokat végeztek és megfelelő formulákat kidolgozva, lehetővé tették különféle méretű gazdaágos hűtőberendezések tervezését és elkészítését. MAGYAR SZÓ KIADÓHVATALA !; 130 East 16th Street f ;i New York 3, N. Y. jj Tisztelt Kiadóhivatal! Látom, hogy EBBEN A HÓNAPBAN lejárt;; 3> '! <;az előfizetésem. Itt mellékelek $.......................-tj; <;Név: .................................................................... ;;Cim: .......................................................................il «► í Város:..............................................Állam:____;; ELLENTMONDÁS: EGY HÁTRALÉKOS ELŐFIZETŐI N O M O G R A M O K Egy-egy iparág vagy üzem számára gyakran készítenek nomogramokat: könnyen áttekinthető számítási segédeszközöket igen bonyolult problémák megoldására. Egy ízben például a Cukoripari Kutató Intézet a cukorrépa betakarításához kért segítséget, hogy biztosíthassák: a répa akkor jusson a gyárba, amikor legmagasabb benne a cukortartalom és úgy, hogy az üzemek legjobban tudják — egyenletes tempóban! — feldolgozni. Három időpontot kellett meghatározni: a kiszedés kezdetét, a nagyobb ütemü kiszedés kezdetét s a cukorkampány végét — de ez sok tényezőtől függ! Ilyen az időjárás alakulása (annak sokféle lehetséges változata), a gyárak kapacitása, a szállítási és raktározási lehetőségek stb. A sokféle tényező kölcsönhatását a matematikusok képletekbe foglalták. Ezek a képletek, persze, nehezen áttekinthetőek, pedig belőlük kell megállapítani, hogy bizonyos körülmények között mikor is kell megkezdeni a répa kiszedését, mikor kezdődjék és meddig tarthat a “finis”. ’ Nos, a bonyolult képleteket — grafikonra emlékeztető módon — nomogramokba rajzolják: olyan ábrákba foglalják, amelyekről igen egyszerűen, egyetlen vonalzó átfektetésével le lehet olvasni a kívánt eredményt. Csak még egy példa! Az egyik építészeti tervezőiroda az anyag- és munkabérköltségek, a változó szállítási költségek, a különféle százalékszámítások eredményeiről kapott könnyen kezelhető matematikai ábrát. A hosszadalmas számitgatás helyett arról olvashatják le: milyen anyagi feltételekkel vállalhatnak egy munkát. . . Orvostudományban és biológiában: biometria Kevesen tudják, hogy a matematika alkalmazása rohamos léptekkel hódit tért az orvostudomány ban és a biológiában is. A biometriát világszerte művelik s az Akadémia Matematikai Kutató Intézetében is működik biometriai osztály. A bonyo lult élet jelenségek leírására, következtetések levonására igen alkalmasak a matematikai statisztika módszerei. A matematikusok tanácsot adhatnak, hogy egy-egy állatkisérletsorozatnál — élettani, gyógyszerkutatási vagy egyéb kérdésekben — hány állaton, milyen csoportokban és milyen módszerekkel kell elvégezni bizonyos vizsgálatokat, hogy a következtetéseket a kívánt biztonsággal lehessen levonni. A gyógyszerek kipróbálása és ellenőrzése elképzelhetetlen alapos statisztikai elemzés nélkül (még azt is eldönthetik, hogy melyik dra- zsirozási eljárás a megfelelőbb), s az uj antibiotikum-termelésre kiszemelt gombatörzsek összehasonlításában is fontos szerepe volt a biometriá- nak. A rákkutatásban a sugárhatások, a sejtosztódás, valamint a sejtoszlásgátló vegyszerek kipróbálásánál felmerült adatokat elemzik. Vizsgálják az érelmeszesedés és a diéta összefüggéseit, s biometriai módszerekkel bizonyították be egy “öregedés és érelmeszesedés elleni” divatos külföldi szer hatástalanságát. Amikor az egyik intézetben a hajszálerek rugalmasságát és törékenységét, a C- és P-vitaminok hatását vizsgálták, az értékelést matematikusok végezték el. Jó példa az orvosi alkalmazásra az is, hogy a balatonfüredi szivkórház gyógytornaeredményeit is biometriai módszerekkel értékeltek.. . Más területeken, az oltóanyag- és szérumtermelésben, a savók immunizáló képességét vizsgálták, és meghatározták, hogy egy-egy állatból milyen hosszú ideig lehet kellő erősségű szérumot nyerni. Egyébként állatorvosok számára is igen értékes megállapításokra lehet jutni biometriai módszerekkel. Megfelelő vizsgálatok értékelésével kiszámítható, hogy milyen takarmánykeverék nyújt leginkább védelmet egyes betegségek ellen, de támpontot lehet adni, a rendkívül bonyolult állati vércsoportrendszerek figyelembevételével, a leghatásosabb immunizálási módszerekre is. Az állatorvos nehezebben érti meg “páciense panaszait”, s csak bizonyos diagnosztikai jelekre van utalva; ezeknek értékelésében is segítséget adhatnak meg felelő számítások. A biometriai osztály munkája különösen sokrétű az állattenyésztés területén. A szarvasmarha-tenyésztésben a megfelelő egyedek kiválasztásában, az utódok legjobb tulajdonságainak kialakításában nagy jelentőségű a már meglevő utódok és a közeli “rokonok” vizsgálata. A tu újdonságok öi’ökölhetőségének vizsgálatára, genetikai kérdésekben, az örökletes tulajdonságok fontossági sorrendjének megállapítására, a megfelelő tenyésztörzsek kiválasztására az állattenyésztés különféle ágaiban használnak fel biometriai módszereket. Nem “fehér folt” a biometria számára a növénytermesztés sem, ahol szintén bőven van lehetőség — de szükség is — matematikai módszerek alkalmazására. De a matematikusok működése a biológia területén kiterjed sok más, alapvető jelentőségű kutatásra is; igy például az idegrendszer működésének elemzésére és a fehérjeszerkezet vizsgálatára. Itt azonban már a kibernetika, az információelmélet módszereire is szükség van, s az eredmények értékelésében nélkülözhetetlen a korszerű elektronikus számitógép is. Erről más alkalommal Írunk. M. P. Szovjet és amerikai tudósok előadásai a nemzetközi űrkutatási kongresszuson Folytatta munkáját Várnában a XIII: nemzetközi űrkutatási kongresszus. A kongresszus részvevői négy munkacsoportban vitatták meg az előadásokat, amelyek a kozmikus biológiával, a Hold és a Nap jelenségeinek vizsgálatával, a mesterséges égitestek mozgáselméletével, valamin! a kozmikus híradástechnika kérdéseivel foglalkoztak. Az eddigi előadások közül kiemelkedik V. K. Prokofjev professzoré, a krimi asztrofizikai obszervatóriumnak a napkitörésekkel kapcsolatos vizsgálatairól és a napkitörések előrejelzésének módszereiről. A szovjet tudósoknak ugyani? a napfoltok körüli mágneses tér változásaiból skerült előre megállapítani a küszöbönálló napkitörést, s ennek különösen az ember űrhajózása szom pontjából van nagy jelentősége. Amerikai tudósok elméleti számításokat íö- zöltek arról, hogyan lehet a földi szeizmikus vizsgálatokhoz hasonlóan a Hold belső szerkezetét megismerni. Ismertették azokat a veszélyeket, amelyek a Holdra leszálló űrhajót fenyegetik majd az égitest felszínét boritó vastag porré" eg miatt. Nagy feltűnést keltett Dean Chapn an amerikai aerodinamikus előadása. Chapman aerodinamikai vizsgálatok alapján bebizonyította, hogy a Föld egyes területein, igy Csehszlovákiában és Ausztráliában talált titokzatos tektitek — mint azt amerikai tudósok már korábban megái lapították — nem földi eredetűek, hanem a Holdról származó kőzetek. Chapman a tektitek alakjából és deformálódásából számította ki, hegy milyen sebességgel érkeztek Földünkre, s eb xíl állapította meg, hogy csakis a Holdból szárm iz- hattak. A tudósok és a szakemberek nagy érdeklődéssel hallgatták meg az amerikai L. Jaffe előadását. Ismertette az amerikai híradástechnikai mest;r- ségeshold-programot, és részletesen kitért azol ra a tervekre, amelyek között szerepel mesterséges bolygókon levő rádió és televízió reléállomások feljuttatása. Az amerikai küldöttség ugyanakkor ismertette a Telstarral eddig végrehajtott kísérletek eredményét. V. I. Levin szovjet tudós a Hold felszinérek meteoritok által történt képzéséről szóló feite’-é- sekről tartott előadást, amelyet nagy vita köpetett. Az előadások egy részét filmvetítés kisérte. KIOLVASTAD A MAGYAR SZÓT? ADD TOVÁBB! MÁS IS TANULHAT BELŐLE! NEM KELL CSOMAGOLNI! - — NEM KELL VÁMOT FIZETNI! ! i, A legrövidebb időn belül segithe- , I ► ti rokonait IKKA-csomagokkal! < ► < ! , Felveszünk rendelést gyógyszerekre. A “Kultúra’’ < 1 , megbízottja. — Magyar könyvek. — Saját köny- < veit Magyarországból kihozhatja általunk ^ 1 ► KÉRJEN ÁRJEGYZÉKET < i: JOSEPH BROWNFIELD ! | ► 15 Park Row New York 38, N.Y. < ► Mindennemű biztosítás. Hajó- és repülőjegyek 1 ► Telefon: BA 7-1166-7 < í ■ A A. A <*..Jb, M. AAA A, A. M.
