Amerikai Magyar Szó, 1962. július-december (11. évfolyam, 27-51. szám)

1962-10-11 / 40. szám

TOVÁBB KELL MENNI |

Nagy hibát követne el Kennedy elnök, ha megállna annál a győzelemnél, amit Oxford, Miss.-ben aratott a fasiszta jel- i légii fehér fajvédők felett azzal, hogy fegyveres erők hasz-! nálatával lehetővé tette James Meredith néger fiatalember beiratkozását a kizárólagosan fehérek részére fenntartott , egyetemre. Egy fecske nem csinál tavaszt és egy néger hallgató még nem vet véget annak az évszázadok óta gyakorolt átkos szellemnek, amelynek segítségével az uralkodó osztály nemcsak a néger népet, hanem a fehér munkásosztályt is elnyomja, kizsákmányolja és visszatartja a fejlődéstől úgy |

: gazdasági, mint politikai és kulturális vonalon. Ezt nevezik ;

“token”, azaz jelképes haladásnak, amellyel a teljes egyenlőség ellenfelei azt akarják érzékeltetni a világgal, hogy eleget tesznek az ország törvényeinek, az amerikai demokráciának.

Kennedy elnöknek hatalmában van rendeletileg megszüntetni minden elkülönítési törvényt a déli államokban és az északiakban is. Kennedy elnök még nem teljesítette a választási kampány alatt errevonatkozólag megtett Ígéreteit. Abból a beszédből, amit Kennedy elnök Mississippi lakóihoz és fiatalságához intézett a televízión Meredith beiratkozása alkalmával, s melyben az ország törvényeinek betartására szólította fel őket, hiányzott valami. Hiányzott az erkölcsi megokolása annak, hogy a fej üldözésnek, a faji különbség teóriájának miért nincsen helye a demokráciában és hogy mi az a felmérhetetlen biin, amit a déli fajvédők elkövetnek az egész amerikai nép és az emberiség ellen.

Az adminisztrációnak tovább kell mennie. A baj gyökeréig. Le kell lepleznie azokat a lázitó erőket, a Ku Klux Klánt, a . White Citizens Cpuncilt, stb., amelyek szellemi táplálói a faji teóriának. Le kell lepleznie azokat az anyagi forrásokat, melyek ezeket a lázitó szerveket és vezetőit támogatják. A nyilvánosság elé kell tárni azoknak az ipari mágnásoknak, olajbáróknak, gyárosoknak, ültetvényeseknek a nevét, akik pénzadományaikkal lehetővé teszik, hogy a déli államokban ' az újságok, TV- és rádió állomások, valamint a hivatásos propaganda űzők mérgezzék a nép értelmét, vérengző szadistákat és felforgatókat neveljenek az ifjúságból az iskolákban.

Ezek az igazi felforgatok, ezek azok, akik az országban a demokrácia megdöntését és a fasiszta törvénytelenség rendszerét tervezik meghonosítani, nem pedig azok a polgárok, akik már évtizedekre visszamenőleg harcoltak a faji megkülönböztetés ellen, a néger nép egyenlő polgári, politikai és gazdasági jogaiért. Az alkotmányellenes McCarran-törvény üldözései sem homályosithatják el azt a tényt, hogy az Amerikai Kommunista Párt programja a demokrácia védelmére, érvényesül a néger nép szabadságharcában. Robert Kennedy igazságügyminiszter saját magával kerül ellentétbe és fegyvert ad a reakció kezébe a demokrácia ellen, amikor a Me Cárrán-+örvényt végrehajtja.

A déli államokban — és Mississippiben is — vannak demokratikus elemek, akik félénken és bátortalanul ugyan, de j most is állást foglalnak Barnett kormányzó szélsőséges! intézkedéseivel szemben. Az adminisztráció céltudatosabb fellépése hatalmas felszabadító erőt gyakorolna ezekre a néprétegekre. A fehér felsőbbrendűség elve gyorsan eltűnne az amerikai társadalomból, ha a kormány és más társadalmi szervek, mint a szakszervezeti vezetők, az egyházi vezetők, stb., kötelességszerüen járnának el. Az AFL-CIO országos szervezet, s mint ilyen, tagjain keresztül hatalmas demokratikus erőt gyakorolhatna az ország életére.

De ez a kötelesség hárul minden józanul gondolkodó emberre, aki az emberiség haladását szivén viseli. A néger nép és olyan hős tagjai, mint James Meredith életük kockáztatásával döngetik a demokrácia kapuját, mindnyájunknak^segíteni kell azt szélesre tárni. Kennedy elnöknek és hatásosabban kell helyt állania az uj idők követelményeinek. ,

Mississippiben

Egy heti csend után, az egyetemen néhány száz hallgató uj zavargást kezdett, amikor kővel bezúzták a diák-ebédlő ablakait. Sebesülés nem történt. Meredith megkezdte a második

hetet az egyetemen további szövetségi karhatalom védelme alatt. Néhány diák barátságosan köszöntötte és beszélt vele. Walker exgenerálist 50,000 dollár óvadék mellett szabadon en- I gedték.^ Köteles elmevizsgálat- I nak alávetnie magát.

Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P. O. of N. Y., N. Y. Vol. XL No. 41. Thursd^S$$pber 11, 1962 NEW YORK, N. Y

Dorticos élesen támadta a U. S. intervenciót

Dr. Dorticos feltárta Kuba helyzetét. Kuba elleni agresszió szervezésével vádolta az Egyesült Államokat. — Stevenson nem válaszolhatott a közgyűlésen, hanem külön nyilatkozott az Egyesült

Államok “felszabadító” terveiről

Kuba elnöke’ dr. Oswaldo Dorticos Torrado, az első kormányfő volt, aki az ENSz- közgyülésén felszólalt. Két órás beszédében vázolta azt az előrehaladást, amit a Cas- tro-kormány az ország gazdaságának felépítésében és a nép jólétének előrevitelében már eddig is elért. Azután éles tiltakozást fejtett ki az Egyesült Államok által hazája ellen szervezett “hisztérikusan agresszív” kampány ellen, amely háborús veszedelmet reit magában.

Az Egyesült Államok az ENSz megkerülésével hívta össze a latinamerikai országok külügyminisztereit “hogy összeesküdjenek hazám aláak- názására,” akik közül többén “bár nem egveznek forradalmunk elméletével, mégis védelmére keltek a be aem avatkozás és az önrendelkezés jogának”. mondotta Dorticos.

“Felszólítom őket mondják el mi történt az összejövetelen, hogy lássa mindenki, nem Kuba a békebontó ezen

•••••••••••••••••••••••a

a féltekén, nem Kuba az, amely támadja a testvér-köz- \ társaságokat, hanem Kubát ' támadják és a beavatkozás és a közeli agresszió áldozata- ! ként van kiszemelve a fejlődésének megakadályozására.” í “Kén yszert alkalmaznak, hogy szigetországunkat ostromzár alá helyezzék, hogy a |

! NATO-országok hajói beszün- j tessék a teherszállítást. Meg- i torlással fenyegetik azokat a hajókat, amelyek nem vetik j alá magukat a nyomásnak. . . Kérdem az urakat, nem hábo- j rus eljárás a blokád? Nézheti az ENSz tétlenül az ilyen fejleményeket?”

“Kuba az ilyen eljará- I sok elitélését kéri, az Egyesült Nemzetek általi helytelenítését.”

Dr. Dorticos hangsúlyozta Kuba békés szándékait. Nem. harcolni akarnak, hanem ha- i ! zájuk építését folytatni. Mint 1 I a forradalom sikere óta, most is az egyezkedés hívei és remélik, hogy az Egyesült Álla-1 mok alkalmat fog nyújtani a I

nézeteltérések elsimítására, az amerikai polgárok követeléseinek rendezésére.

Vádat emelt, hogy a Guantanamo Bay amerikai támaszpontot “ellenforradalmi elemek toborzására és kiképzésére és területünk kikémlelésére használják. . . Ezt a területet Amerika erőszakkal szakította el tőlünk... é3 megismételjük jogunkat ennek visszaszerzésére... nem fegyveres erőszakkal, hanem nemzetközi törvények betartásával.”

“Kuba népe békében akar élni, de készen áll függetlenségét fegyverrel megvédem'’ fejezte be beszédét Dorticos.

Stevenson amerikai megbízott sajtónyilatkozatban válaszolt Dorticos vádjaira, ami két valótlanoknak nyilvánított. De saját magával került ellentétbe, amikor nyilatkozatában megismételte azokat az agressziós terveket, amelyekkel a kubai külügyminiszter

(Folytatás a 2-ik oldalon)

a EBES gjffit BHMU)

A VILÁGŰR MEGHÓDÍTÁSÁNAK AZ UTJÁN

Az amerikai Schirra értékes tapasztalatokkal gazdagította

az űrrepülés tudományát

Amikor a Mercury ellenőrző állomás felfogta Walter M. Schirra Jr. .jelentését' arról, hogy az Űrrepüléshez használt öltömvének a hőmérséklete veszedelmesen emelkedik és túlhaladta a 85 fokot, még senki nem remélhette, hogy Ame rika újabb sikert könyvelhet majd el az űrkutatás történetében. Ez a jelentés mindjárt az első keringési kör alatt érj kezett be, a várakozás feszültségében szorongó megfigyelőkhöz, több mint 100 mér I föld magasságból Földünktől, j A vizpárolgáson alapuló hü- i tőberendezés, amelynek az a feladata, hogy az űrrepülő különleges ruházatát 70 fokos hőmérsékleten tartsa, nem működött. . .

Nem nehéz elképzelni, hogy mit érezhet egy ember az űrhajóban, amely 17,500 mér- földes sebességgel száguld a Föld körül és a feladata teljesítéséhez n é l k ülözhetetlen műszer felmondja a szolgálatot. Már-már úgy látszott, hogy az első keringési kor után abba kell hagynia küldetését és le kell ereszkednie a Időidre. A megfigyel őállo- más irányitói közel álbak ah- (Folytatás a 3-ik oldalon)

PÉTER JÁNOS MAGYAR KÜLÜGYM. BESZÉDE AZ ENSZ-KÖZGYÜLÉS ÁLTALÁNOS VITÁJÁBAN

MAGYAR EGYHÁZI VEZETŐK RÓMÁBAN

NEW YORK, október 1. — A magyar külügyminiszter beszéde elején hangsúlyozta, hogy a világ különböző tájain bizonyos okoknál fogva oly sok ponton lett kritikus a helyzet, hogy bármely pillanatban sor kerülhet helyi háborúkra, leszámolásokra s ennek következtében nukleáris világháborúra. Ezért a magyar küldöttség vezetője felszólalásának fő témájául a békés egymás mellett élés néhány aktuális politikai kérdését választotta.

— Delegációmnak — mondotta Péter János —, amely Magyarországot képviseli, oly országot, amely sokat szenvedett évszázadokon át, s most váltja valóra az élő s letűnt nemzedékek legszentebb törekvéseit, különös oka van, hogy foglalkozzék azokkal a nemzetközi eseményekkel, me Ivek a békés egymás mellett élés esélyeit veszélyeztetik es kétségessé teszik.

A háborús politika gyűlöletes gonosztett az emberiség ellen

— Sajnálatos, hogy a békés egymás mellett élés épp most forog újra kockán, amikor egyébként reális lehetőségek mutatkoznak a világháború veszélyének gyökeres kiküszöbölésére. Minden ésszerű gon dolkodással szemben, az a benyomás alakul ki, hogy feltámadni látjuk az elhunyt

('Folytatás az 5-ik oldalon)

RÓMA. — Az e héten megnyíló római katolikus egyetemes zsinat előkészületeiről szóló jelentés beszámol arról, hogy a gyülekező 2,800 egyházfő között lesznek magyar püspökök is. A 9 tagú egyházi küldöttséget Hamvas E. Csanádi püspök vezeti. Megemlítették Kovács Sándor szombathelyi és Brezanóczy Pál egri püspököt. A Lengyel Népköztársaságból Stefan Wy szinszky kardinális 13 lengyel püspök élén vesz részt a gyülekezeten, amit hivatalosan II. Vatikán Tanácsnak neveznek. A gyülekezet célja megtárgyalni és megoldani az uj

idők tudományos fejlődéséből adódó vallási problémákat és lehetőséget keresni a “kiszakadt testvérekkel” való újraegyesülésre. Ezek olyan egyházak, amelyek vallási nézeteltérések köve tkeztében utasitották vissza a pápa vezető szerepének elismerését s kiváltak.

“A tanács újra hangsúlyozni kívánja, hogy isten a világegyetem terem tő je. A

tanács megállítani reméli a ■ világ materialista irányzatát, amit a modern tudomány és az ürfelfedezések felgyorsi- I tottak”, jelenti Arnaldo Cor- I lesi, a N. Y. Times tudósítója.