Amerikai Magyar Szó, 1962. július-december (11. évfolyam, 27-51. szám)
1962-10-11 / 40. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ HUNGARIAN WORD Thursday, October 11, 1962 SZALAL A YEMENI ARAB KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE miWWVWWMmMWWVVVVWHWHHVVUVVM Drágább, de rosszabb a betegellátásunk Az amerikai orvosszövetség és a gyógyszergyárak képviselői állandóan azt duruzsolják az amerikai tömegek fülébe, hogy a mi u. n. “szabad vállalkozáson” alapuló közegészségügyünk a legjobb a világon. Ezt a hatalmas propagandával fenntartott hiedelmet, eddig még jelentős állást betöltő orvos vagy tudós nem nagyon merte megcáfolni. Ezért érdemel különösebb figyelmet dr. Osier Petersonnak a felszólalása az American Sociological Association összejövetelén, Washin- tonban. Peterson, aki a Harvard Egyetemen a megelőző gyógyszerekkel foglalkozó tanszéknek a tanára, rámutatott arra, hogy a “szabad vállalkozás” rendszere egyáltalán nem helyezi az Egyesült Államokat a más rendszerű gyógyszerellátást bevezető államok fölé, közegészségügyi szempontból. Ennek bizonyítására, Anglia és Svédországéval hasonlította össze az Egyesült Államok egészség- ügyi ellátását. A három nevezett ország közegészségügyi analíziséből kiderült, hogy a teljes nemzeti jövedelem legnagyobb százalékát az Egyesült Államok fordítja erre a célra, pontosan 5.3 százalékot. Mig Anglia 4.5 és Svédország 3.5 százalékot. Az utóbbi két országban az egészségvédelem állami támogatást élvez és a betegségbiztosítás minden lakosra kiterjed. A kiadások terén tehát mi visszük el a pálmát. De a hatásosság terén viszont az utolsó helyre szorulunk. A csecsemőhalandóság például, minden 1,000 élvesziiletett csecsemő közül Svédországban csak 16, Angliában 23, de az Egyesült Államokban 26. Az átlagos életkor is hosszabb Svédországban és Angliában, mint Amerikában. A letagadhatatlan adatok világosan bizonyítják, hogy az American Medical Association által hirdetett propagandának semmi alapja nincs. A mi “szabad vállalkozási” rendszerünk csak megdrágítja a nemzet közegészségügyi ellátását, de mesr nem javítja. Sőt, amint az összehasonlításból kitűnik, még hátráltatja is! A Teamsferek béremelés nyertek A Teamsters Union néhány newyorki teherszállító vállalat makacs, de rövid ideig tartó ellenállása mellett, hatalmas előnyöket szerzett a megkötött uj munkaszerződésben. A legfontosabb nyeremény az volt, hogy a szakszervezet országos arányban terjesztette ki működésének hatályát és igv megerősítette hatalmát. Azonkívül 25 cent órabéremelést és 12 centet más juttatások javítására harcolt ki a teherautó vezetők számára. A munkaadók azt a vádat emelték, hogy J. Hoffa monopóliumot teremt a teherszállításnak a szakszervezet általi kontrollálására. Kijelentették, hogy a munkásoknak nyújtott bérjavitást a szállítási árak felemelésével átruházzák a vásárlóközönségre. Ez a munkáltatók bevált módszere. A profitból semmit sem áldoznak az általános jólét emelésére. 15 százaléktól 20 százalékig menő áremelést helyeztek kilátásba, amely a munkások béremelésén felül saját profitjukat is duzzasztani fogja. A teherautósoffőrök órabére $3.03-ra emelkedett. Amerikai Magyar Sző Published every week by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. Telephone: AL: 4-0397 Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952 under the Act of March 2, 1879, te the P. O. of New York, N. Y. Előfizetési árak: New York városában, az ÜSA-ban és Kanadában egy évre $10.00, félévre $5.50. Minden |nás külföldi országba egy évre $12.00, félévre $6.50. cs-tm*. 34 Legújabb jelentések szerint Yemenben helyreállt a rend és nyugalom, miután visszaverték a Saudi Arábiából betört fegyvereseket. Átszökött katonatisztek jelentették, hogy al-Hassan trón- követelő visszafordult. Sokezer foglyot kiszabadítottak, akik évek óta nem látták a napot. A Yemen-i köztársasági tanács vezetőjének Szalal ezedesnek teljhatalmat adott a közélet teljes átszervezésére és az elnöki végrehajtó hatalommal ruházta fel. A felkelők további volt kormánytagokat végeztek ki. Az uj köztársasági kormány egyik miniszterének nyilatkozata szerint a Yemenbe tartó Hasszán trónörököst kivég- zik, amennyiben megpróbálja megszerezni az országban a hatalmat. Az uj köztársaságot már több kormány, köztük a sziriai, algériai, tunéziai és a szovjet kormány is elismerte. A yemeni rádió közleménye szerint az uj négytagú yemeni elnöki tanács az elnöki végrehajtó hatalommal a katonai felkelés vezetőjét, Abdullah asz-Szalal ezredest ruházta fel. A rádió bejelentette azt is, hogy a későbbi időpontban általános választásokon jelölik ki a köztársasági elnök személyét. A sanai rádió hirt ad,ott arról is, hogy a volt király megdöntött kormányának öt további tagját bíróság elé állították, halálra ítélték, és a halálos ítéletet végrehajtották. Szalal ezredes táviratot intézett az Arab Ligái főtitkárságához, amelyben közli, hogy az uj yemeni kormány tiszteletben tartja az Arab Liga, valamint az' ENSZ alapokmányát/ és a bandungi értekezlet határozatait. Szalal ezredes táviratilag utasította a Kairóban tartózkodó Aini külügyminisztert, hogy azonnal utazzék New Yorkba és vegye át a yemeni ENSZ-küldöttség vezetését. A hírek szerint Adenban nyilatkozott Mohammed Szaid Kubati, Yemen ott élő bevándorlásügyi minisztere, akit — a felkelés győzelme után — távollétében nevezlek ki miniszterré. Kubati nyilatkozatában megvilágította a yemeni köztársasági kormány céljait. Hangsúlyozta, hogy gyüttmüködést kívánnak teremteni az Egyesült Arab Köztársasággal. Az ország életének kialakításában az EAK berendezkedését veszik például, alkalmazva a helyi viszonyokra. Kubati zárta ki annak a lehetőségét, hogy a megdöntött királyság hívei megpróbálják visszaszerezni hatalmukat és trónra ültetni Hasszán herceget. Hangoztatta azonban, hogy “Haszánra halál vár” ha Yemen földjére teszi a lábát. Végül kifejezte reményét, hogy Aden kiszakad az angol uralom alól és egyesül Yemennel. A felkelő erők kétségtelenül el fognak jutni Adenba is — mondotta.. PETÍCIÓ KENNEDY ELNÖKHÖZ A McCarran-törvény “az amerikai szabadság súlyos krízisét jelenti". — A törvény érvénytelenítését kérik az elnöktől Ugyanaznap, amikor Washingtonban a fellebbezési bíróság meghallgatta három szervezet beadványát a McCarran-törvény regisztrálási rendeleté ellen és amikor New Yorkban a Subversive Activities Control Board kihallgatást tartott Arnold Johnson kommunista vezető “tagsága” ügyében, egy küldöttség jelent meg a Fehér Házban és Kennedy elnökhöz szóló kérelmet nyújtott be a McCarran-törvény visszavonására. A küldöttséget Edgar A. Love, a methodista egyház püspöke vezette. A kérelmet az amerikai társadalom vezető rétegeinek 900 neves tagja irta alá. A petíció bevezetésében rámutat, hogy a Mc Carran-törvény alapján az amerikai történelemben először került arra sor, hogy egy politikai pártot törvény elé állítanak. “A veszély, amit ez a bírósági eljárás jelent országunk-érdekeire, meg kivánja az ország elnökének azonnali intézkedését, hogy megvédje szabadságjogainkat és fenntartsa demokratikus intézményeink sértetlenségét.” A petíció kiemeli a McCarran-törvény egyes rendelkezéseit, amelyek kirívóan összeütköznek az alkotmányunkban foglalt és hagyományos szabadságjogainkkal és “az amerikai szabadság súlyos krízisét jelenti.” A Legfelsőbb Bíróság 5:4 arányú döntése, amely a törvény regisztrálási szakaszát helybenhagyta “hadat üzen azoknak az erkölcsi értékeknek, amelyeknek Amerika mindig nagy jelentőséget tulajdonított.” “Nemcsak megvádol egy politikai pártot, hanem tömegitéletet mond tisztviselői és tagjai felett. . . a valóságban tiltja a társulás- és a szólás szabadságot, amit az alkotmány első módosítása kifejezetten megvéd. Büntető rendelkezése oly súlyos, hogy megbénítja a véleménynyilvánítást és a ténykedést a politikai élet széles területein.” A petíció kéri az elnököt, hogy • Szüntesse meg a McCarran-törvény alapján megindított bűnvádi eljárásokat. • A kongresszust kérje a törvény visszavonására, vagy hogy ne utaljon ki pénzt a működéséhez. • A kommunista párt kivételével szüntessen meg minden szervezet és egyén ellen indított eljárást, mig a bíróságon eldől a regisztrálási szakasz alkotmányosságának kérdése. • Nyújtson kegyelmet Junius Scales volt kommunistának és ne engedélyezzen eljárást más tagok ellen. A 900 aláíró között van 210 egyetemi tanár, 128 egyházi vezető, 85 neves ügyvéd, 45 otwos, 43 iró, újságíró és könyvkiadó és más közismert egyének. EGY JAPÁN gyár a közelmúltban olyan különleges tranzisztoros rádiót hozott forgalomba, amelynek működtetéséhez az emberi test hője tér meli a villamos áramot. Elegendő csupán ráfektetni a tenyeret a készülékhez tartozó hőelemre, s a törpe rádió máris megszólal Dorticos beszéde az EKSz-ben (Folytatás az első oldalról) megvádolta. Visszautasította Dorticos egyezkedési szándékait. Ezeket csak úgy hajlandó elfogadni, ha Kuba “megszakítja minden kapescjlatat a Szovjetunióval.” “A kommunizmus megtürése az amerikai országokban nem képezi egyezkedés tárgyát” jelentette ki Stevenson. . . “az Egyesült Államok tovább is gyakorolni fogja az egyéni és kollektiv védelem jogát.” Mindazok nevében, akik a szocializmus eltökélt ellenfelei, Stevenson kijelentette: “Nem fogadhatjuk el —- és sohasem fogjuk elfogadni azt, hogy Kuba ugródeszkája lett...”, annak amit Stevenson az amerikai országok jelen rendszerének erőszakos felforgatására való törekvésnek jellemez. “Kuba szovjet rakétákkal és ‘védelmezőkkel’ hemzseg. Hazakiildhetik-e a kubai szavazók a szovjet haderőket? Mernek a kubai vezetők a nép elé jönni az idegen védelmezők nélkül?” — kérdi Stevenson. Arra nem tért ki Stevenson, hogy vajon melyik nép szavazói küldhetik haza az amerikai megszálló csapatokat a 82 országból, ahol megtelepedtek? Milyen idegen “védelmezők” verték vissza tavaly áprilisban a Kubát megtámadó amerikai inváziót ? Stevenson az eddigi amerikai álláspontot szögezi le, amikor kijelenti nyilatkozatában, hogy a kubai nép számíthat arra, hogy nem feledkezünk meg róluk és hogy segítségére leszünk “felszabadításukban.” A közgyűlés karzatáról Castro-ellenes tüntetőket erőszakkal távolitottak el a rendőrök, amikor megvazarták Dorticos beszédét. Az ENSz épülete előtt is megtámadták disszidáltak a Kuba függetlensége mellett tüntető menetet. Dorticos beszédét hosszantartó meleg tapsvihar követte a közgyűlésen. A titkok titka Ez természetesen nem egyéb, mint a felelet arra a kérdésre, hogy hány kormányokirat van lepecsételve “bizalmas”, a “titkos” és a “szigorúan titkos” jelzésekkel. A felelet nemcsak titok, hanem a N. Y. Times rovatirója szerint, számokban megállapíthatatlan. Csak úgy hozzávetőlegesen a rovatiró azért találgat, mert ott járt a General Service Administration kormányügynökségnél, ahol állandóan terjeszkednek és újakkal cserélik ki az elavult kartoték szekrényeket. Ugv gondolja, hogy az Egyesült Államok kormányának any- nyi titkos okirata van, hogy a világon élő minden férfire, nőre és gyerekre jut egy, tehát kb. 3,000,- 000,000 a számuk, nem számítva néhány milliót ide vagy oda. És a titkos okiratok elrendezésére szükséges különleges, kémbiztos iratszekrények utánpótlása a következő 25 év folyamán évenként 12,000,000 dollárba fog kerülni. Ez az ára a “nyílt társadalomnak”, aminek politikusaink hazánkat tévesen nevezik.
