Amerikai Magyar Szó, 1962. július-december (11. évfolyam, 27-51. szám)

1962-10-04 / 39. szám

Thursday, October 4. 1962 Magyarok Amerikában HEILPRIN ANGELO Heilprin Mihály fiatalabbik fia 1853-ban szüle­tett Sátoraljaújhelyen. Még kis gyermek volt, mikor szülei Amerikába hozták, iskolába Phila­delphiában és Brooklynban járt. De a szülői ház­ban magyar nevelésben részesült, a mindennapos problémákat otthon magyar nyelven beszélték meg. — Úgy Angelo, mint az idősebb fivér, Lajos magyaroknak tartották magukat, magyar egyle­tekbe tartoztak és a család legmeghittebb bará­tai a magyarok közül kerültek ki, közöttük Kos­suth Lajos Brooklynban élő rokonai is. Egyizben a Kossuth nővére egy magyar könyvvel ajándé­kozta meg Angelot: “A természet históriája” és talán ez a könyv indította el benne a természet iránti érdeklődést és szeretetet, ami egész életén át velemaradt. De a gyermek Angelo rajzolni, festeni is kez­dett, amit később, kutató utazásaiban jól fel is használt. Jó érzéke volt a zenéhez is, megtanult zongorázni. Mint fiatalember egy newyorki vaskereskedés­ben dolgozott, ahol később még társnak is be akarták venni, de nem fogadta el, csak a tudo­mány érdekelte. Esténkint tanfolyamokra járt, élettant, kémiát, földtant tanult. A tudomány utján A 19-ik század második felében még nem vol­tak az amerikai felsőbb iskolák úgy megszervez­ve, mint most, amikor világversenyre van Ameri­ka rákényszerítve a feltörekvő Szovjetunióval szemben. Akkoriban a szegény családok gyerme­kei, bármilyen kiválóak voltak, alig kerülhettek az egyetemekre. Angelo is csak úgy volt képes az iskolázásra, hogy közben dolgozott. Elvállalta, hogy segít apjának az American Cyclopedia szer­kesztésében, azonkívül a Nation lapnak is dolgo­zott és már önálló cikkeket is irt. Európában 24 éves korában Angliában, a Bányászati Egye­temen tanult geológiát és élettant, ahol Prof. Huxley is tanitott. Svájcban az Alpok rendszerét, alakulását ta­nulmányozta, az olaszországi Florenc-ben a fes­tészetet, Bécsben geológiát. Végre valóra vált álma, hogy viszontláthassa szülőföldjét. Meglátogatta születése helyét, Sá­toraljaújhelyt. Magyarul tökéletesen beszélt, ott­hon érezte magát és több hetet töltött Magyar- országon. A Kárpátok hegyláncolata nagyon ér­dekelte és hosszadalmasan tanulmányozta a he- gyek-völgyek alakulását. Philadelphiában 1879-ben visszatért Amerikába és a philadel­phiai Természettudományi Akadémián kezdett tanítani, 1880-ban professzornak nevezték ki a? ' Invertabrate Paleontology székre, 1883b»ft ígazga tója lett a philai Múzeumnak, ahpUfriegkezdte a muzeum átszervezését. i(. Átszervezte a ^zpráz tudományos előadásokat népies nyelvre, hogy munkások is megérthessék a tudományt. Harcba szállt a philai “kékharis­nya” törvényhozókkal, akik nem engedték a mú­zeumot nyitvatartani vasárnapokon. Heilprin győ­zött, amivel lehetővé vált a philai dolgozóknak, hogy szabadnapjukon, vasárnap a múzeumot meg látogassák. Uj előadó termeket építtetett, hogy minél többen résztvehessenek a tudományos elő­adásokon. 1884- ben könyvet adott ki a “Tertiary Geology of the United States” címen, amit tudományos körökben nagy elismeréssel fogadtak. Tanulmá­nyai a pennsylvaniai geológiai alakulásokról és őskori állattani felfedezései uj megvilágítást ad­tak a természettudósoknak. 1885- ben a Wagner Free Institute hívta meg geológiai tanárnak, 1886-ban Nyugat-Floridában kutatta a szárazföldi és tengeri alakulásokat, s arról szóló jelentésében leirta az egész floridai félsziget alakulásának történetét. 1890-ben ki­adta uj könyvét, a “Principle of Geology” cimen. Az Észak-sarki expedíció 1891-ben a magyarszármazásu természettu­dósnak alkalma nyílt, hogy felkészültségének megfelelő megbízást hajthasson végre. Robert E. Peary északsarki utazást szervezett, amihez a Tudományos Akadémia hozzájárulását és támogatását kérte . Heilprint nagyon érdekelte az expedíció és az Akadémia részéről minden tá- ------*4st. megígért. A pénzügyi támogatást is megszervezte, de nem az Akadémiától, hanem ba­rátaitól. Heilprin és Peary elválaszthatatlan jóbarátok lettek és elhatározta Heilprin, hogy ő is résztvesz az expedicióban. 1891 júniusában indultak a Dragon nevű hajó­val Brooklynból. Céljuk északi és nyugati Green­land felfedezése volt, az északi utat Peary, a nyu­gatit Heilprin vezette. A Heilprin csoportjában öt hires professzor, egy orvos és a New York Herald egyik riportere is résztvett. / Az északsarki felfedező utazásokat nemcsak a tudósok kísérték figyelemmel, az egész világ ér­deklődése fel volt keltve. És az expedíció vissza­térte után Heilprin által kiadott tudományos be­számoló az egész tudományos világra nagy ha­tással volt. Heilprin visszatért a sarki útról, de az északi- sarki jégtengerben Peary elveszett. Az egész világ léíegzetfojtva figyel tv az esemé­nyeket. Sokan feladták Peary megmentését. De egy remény mégis volt, Heilprin Angelo képes­sége, tudása és északsarki ismerete. Peary megmentése Heilprin vállalkozott egy mentőexpedició veze­tésére és a Dragon hajóval ismét útra kelt. A magyar tudóshoz több hires félfedező és utazó is csatlakozott. Hajójukkal elérték a legészakibb, rögtönzött ki kötőt, honnan gyalog követtték a kutyafogatokat. Egy hatszázötven láb magas, jéggel borított Az adófizetők pénzén gazdálkodó kormányügy­nökségek pazarló módon és könnyelműen kötnek szerződéseket és adnak ki rendeléseket olyan anyagokra, amelyek sok esetben sohasem kerül­nek felhasználásra. A gyárosok, mint az éhes far­kasok, várnak arra, hogy Washingtonban valami uj elgondolás, uj terv szülessen. Megindul azon­nal a kivitelezéséhez szükséges anyagoknak a gyártása. Ez történt a shelterek építésére megindított nagy felhajtásnál is. A kormány ügynökségek és- a hazaffyságból nyerészkedők hada országos pro­pagandát indítottak és ezzel párhuzamosan a kor­mány milliókat utalt ki shelterek építéséhez és berendezéséhez szükséges anyagok és felszerelé­sek gyártására. Az amerikai nép józansága és békeóhaja azonban ezt az egész tervet dugába döntötte és egy idő múlva mindent abba kellett hagyni. A felszerelések tömkelegé - ott maradt a kormány nyakán. _ ‘ De mivel ez r\éfn az első eset, a kormány nem esett ItétSegbé. Az évtizedeken át húzódó hadifel­szerelés-termelés már régen egy uj ipart alapí­tott meg: a tartalék anyag felvásárlást (surplus material industry). Ez az ipar nemrégen tartotta meg a 18-ik áruvásárt New Yorkban, a 35. utca és Eighth Ave. sarkán levő Trade Show Building ben. Itten kerülnek dobra a kormányrendelésre készült, szükségtelen, felesleges, felhalmozott ipari termékek. Országszerte léteznek olyan üz­letek, amelyek csupán az ilyen olcsón felvásárolt kormányfelesleggel kereskednek. Erre a sorsra került a rengeteg szükségfelsze­relés, amit a shelterek berendezésére előállítottak. A kormány által értük kifizetett minden dollár­ból csak 10—20 cent térült meg. öt napra elégsé­ges élelmiszercsomagok, tartósan égő gyertyák, kannázott ivóviz, védő sisakok és más egyéb, amit élelmes gyárosok rá tudtak sózni a könnyelmű kormányügynökségekre, kerültek eladásra potom áron. A kormány évente kb. 3—5 milliárd dollár ér­tékű anyagot bocsát igy ezeknek a kereskedők­nek rendelkezésére. Hogy túladhassanak a fel­vásárolt árutömegen, az üzleteseknek leleménye­sen uj használati lehetőségeket kell kitalálniok a különböző cikkekre. Edward Tarashinsky 38 mil­lió katonai rangjelvényt vásárolt fel. Mihez kezd­jen velük? ötletesen egy reggeli ételféléket ké­szítő gyárossal lépett érintkezésre és sikerült meggyőznie, hogy minden ételdobozban helyezzen el a jelvényekből. Megfelelő behirdetés után meg­indult az ország gyermekei között a katonai jel- vénygyüjtő láz. Repülőknek készült hőszigetelt öltönyöket, me­lyekért a kormány darabonként 130 dollárt fize­tett, a felvásárlók 3 dollárért kaptak meg. Eze­ket sportolóknak, vadászoknak, kampingelöknek sziklán kellett áthágniuk, majd egy hatalmas kő­mező várta őket, végnélküli ismétlésben. A terep fokozatosan emelkedett, a hó tetején levő jég megolvadt a nyári melegtől úgy, hogy minden lépésnél derékig estek a hóba. 2,400 láb magasságban már csak a végtelen si­ma hótengert látták maguk előtt. A csendesség szinte fájt a fülnek. 3,300 láb magasságban póz­nákat vertek le, amikre vörös zsebkendőket ag­gattak, a dátummal: August 5, 1892. Heilprin már éppen ketté akarta osztani a cso­portot, mikor az egyik figyelő, Sámuel Entnkin, mozgó alakokat látott a távolban. Néhány óra múlva az elveszett csoport és a mentőexpedició tagjai összeölelkeztek az északsarki jégmezőkön. A világ rövidesen tudomást szerzett Peary meg­mentéséről, ami Angelo Keilprinnek volt köszön­hető. Heilprin könyvet irt erről az eseményről: “The Arctic Problems and Narrative of the Peary Relief Expedition” cimmel. Az expedíció egy másik tagja, Henry G. Bry­ant szintén kiadott egy könyvet utjukról, amiben egy helyen a következőket irja: “Délnyugati Greenlandban megálltunk pihenni Godthaab dán településnél. A dánok nagyon szí­vélyesen fogadtak és egyikük meg is hivott a há­zába, ahol már összegyűlt több hivatalnok, a te­lep kormányzója és telepesek. A vendéglátó gazda éppen akkoriban kapott egy uj zongorát Európá­ból és kérdezte, tud-e valaki zongorázni. Heilprin azonnal leült játszani és egy egész órán keresztül gyönyörködtette a jelenlévőket Beethoven, Rubinstein és más zeneszerzők zené­jével. Soha ezelőtt és talán még sok évig utána nem hallott az Északi-sarkkör ily gyönyörű mu­zsikát egy ilyen nagyszerű művésztől.” E. S. adták el, persze jóval magasabb áron. Mindez azonban még csak parányi részét ké­pezi annak a pazarlásnak, a nemzeti értékek káros irányú felhasználásának, ami a háborús terme­lésnek az eredménye. A nép fizeti a nehéz adókat, a gyárosok és kereskedők nehéz profitokat vág­nak zsebre és hallani sem akarnak arról, hogy a háborús termelést békés termeléssel váltsák fel. Jelentősen lecsökkenteti külföldi segélyprogramot szavazott meg a kongresszus A kongresszus albizottsága, amely a külföldi segélye^ ügyét vizsgálta felül, igen jelentős mér­tékűén megnyirbálta Kennedy elnök eredeti 4.9 milliárd dolláros javaslatát. Az albizottság 1.5 milliárd dollár csökkentést javasolt az eredeti összegből. Ezenkívül a kongresszus egy korábbi alkalommal már sikertelen kísérletét is felújítot­ta, hogy a Lengyelországnak és Jugoszláviának szánt kölcsönök jelentős részét megakadályozza. A segélyek ügyét tárgyaló albizottság csökken­tései olyan méreteket öltöttek már, hogy a teljes költségvetési albizottság is megsokalta, bár ez rendszerint, jóvá szokta hagyni a szakbizottságok javaslatát. Különösen a külföldi program katonai részének a megnyirbálását nehezményezte. Az el­nök által kért 1.5 milliárd dollár helyett, csak 1 milliárdot akartak megszavazni. A költségvetési albizottság 1.3 milliárdra emelte a javasolt kato­nai segély összegét. De még igy is 1.2 milliárd dollár különbség állt fenn, a kongresszusi albi­zottságok javaslatai és az elnök követelése kö­zött. Az elnök azonban nem merte kiélezni a harcot a kongresszusban, a segélyprogramja teljes ösz- szegének az eléréséért, mert világosan kitűnt, hogy ha további vitát kezdeményez, akkor még jelentősebb csökkentéseket fognak megszavazni. A kongreszus végül 249:144 arányban fogadta el az 1.2 milliárd dollárral megcsonkitott külföldi segélyprogramot. De három módositó feltételt is beletettek a törvényjavaslatba. Ezek szerint, azok az országok, amelyek kereskedelmi hajóikon Ku­bába árut szállítanak, nem kaphatnak a segélyből. Teljesen megszüntetik a segélyt olyan országok számára, amelyek bármilyen méretű katonai, vagy gazdasági segélyt nyújtanak a havannai kormánynak. A módosításokba belefoglalták azt is, hogy a segély összegét nem hasznáhatják fel az ENSZ céljaira, semmilyen formában. Az elnök abban bizik, hogy a szenátusban majd sikerül nagyobb segélyösszeget megszavaztatnia a külföldi államok számára. Ml TÖRTÉNT A SHELTER-LÁZ ELMÚLTÁVAL ? 14 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD

Next

/
Thumbnails
Contents