Amerikai Magyar Szó, 1962. július-december (11. évfolyam, 27-51. szám)
1962-10-04 / 39. szám
Thursday, October 4. 1962 Magyarok Amerikában HEILPRIN ANGELO Heilprin Mihály fiatalabbik fia 1853-ban született Sátoraljaújhelyen. Még kis gyermek volt, mikor szülei Amerikába hozták, iskolába Philadelphiában és Brooklynban járt. De a szülői házban magyar nevelésben részesült, a mindennapos problémákat otthon magyar nyelven beszélték meg. — Úgy Angelo, mint az idősebb fivér, Lajos magyaroknak tartották magukat, magyar egyletekbe tartoztak és a család legmeghittebb barátai a magyarok közül kerültek ki, közöttük Kossuth Lajos Brooklynban élő rokonai is. Egyizben a Kossuth nővére egy magyar könyvvel ajándékozta meg Angelot: “A természet históriája” és talán ez a könyv indította el benne a természet iránti érdeklődést és szeretetet, ami egész életén át velemaradt. De a gyermek Angelo rajzolni, festeni is kezdett, amit később, kutató utazásaiban jól fel is használt. Jó érzéke volt a zenéhez is, megtanult zongorázni. Mint fiatalember egy newyorki vaskereskedésben dolgozott, ahol később még társnak is be akarták venni, de nem fogadta el, csak a tudomány érdekelte. Esténkint tanfolyamokra járt, élettant, kémiát, földtant tanult. A tudomány utján A 19-ik század második felében még nem voltak az amerikai felsőbb iskolák úgy megszervezve, mint most, amikor világversenyre van Amerika rákényszerítve a feltörekvő Szovjetunióval szemben. Akkoriban a szegény családok gyermekei, bármilyen kiválóak voltak, alig kerülhettek az egyetemekre. Angelo is csak úgy volt képes az iskolázásra, hogy közben dolgozott. Elvállalta, hogy segít apjának az American Cyclopedia szerkesztésében, azonkívül a Nation lapnak is dolgozott és már önálló cikkeket is irt. Európában 24 éves korában Angliában, a Bányászati Egyetemen tanult geológiát és élettant, ahol Prof. Huxley is tanitott. Svájcban az Alpok rendszerét, alakulását tanulmányozta, az olaszországi Florenc-ben a festészetet, Bécsben geológiát. Végre valóra vált álma, hogy viszontláthassa szülőföldjét. Meglátogatta születése helyét, Sátoraljaújhelyt. Magyarul tökéletesen beszélt, otthon érezte magát és több hetet töltött Magyar- országon. A Kárpátok hegyláncolata nagyon érdekelte és hosszadalmasan tanulmányozta a he- gyek-völgyek alakulását. Philadelphiában 1879-ben visszatért Amerikába és a philadelphiai Természettudományi Akadémián kezdett tanítani, 1880-ban professzornak nevezték ki a? ' Invertabrate Paleontology székre, 1883b»ft ígazga tója lett a philai Múzeumnak, ahpUfriegkezdte a muzeum átszervezését. i(. Átszervezte a ^zpráz tudományos előadásokat népies nyelvre, hogy munkások is megérthessék a tudományt. Harcba szállt a philai “kékharisnya” törvényhozókkal, akik nem engedték a múzeumot nyitvatartani vasárnapokon. Heilprin győzött, amivel lehetővé vált a philai dolgozóknak, hogy szabadnapjukon, vasárnap a múzeumot meg látogassák. Uj előadó termeket építtetett, hogy minél többen résztvehessenek a tudományos előadásokon. 1884- ben könyvet adott ki a “Tertiary Geology of the United States” címen, amit tudományos körökben nagy elismeréssel fogadtak. Tanulmányai a pennsylvaniai geológiai alakulásokról és őskori állattani felfedezései uj megvilágítást adtak a természettudósoknak. 1885- ben a Wagner Free Institute hívta meg geológiai tanárnak, 1886-ban Nyugat-Floridában kutatta a szárazföldi és tengeri alakulásokat, s arról szóló jelentésében leirta az egész floridai félsziget alakulásának történetét. 1890-ben kiadta uj könyvét, a “Principle of Geology” cimen. Az Észak-sarki expedíció 1891-ben a magyarszármazásu természettudósnak alkalma nyílt, hogy felkészültségének megfelelő megbízást hajthasson végre. Robert E. Peary északsarki utazást szervezett, amihez a Tudományos Akadémia hozzájárulását és támogatását kérte . Heilprint nagyon érdekelte az expedíció és az Akadémia részéről minden tá- ------*4st. megígért. A pénzügyi támogatást is megszervezte, de nem az Akadémiától, hanem barátaitól. Heilprin és Peary elválaszthatatlan jóbarátok lettek és elhatározta Heilprin, hogy ő is résztvesz az expedicióban. 1891 júniusában indultak a Dragon nevű hajóval Brooklynból. Céljuk északi és nyugati Greenland felfedezése volt, az északi utat Peary, a nyugatit Heilprin vezette. A Heilprin csoportjában öt hires professzor, egy orvos és a New York Herald egyik riportere is résztvett. / Az északsarki felfedező utazásokat nemcsak a tudósok kísérték figyelemmel, az egész világ érdeklődése fel volt keltve. És az expedíció visszatérte után Heilprin által kiadott tudományos beszámoló az egész tudományos világra nagy hatással volt. Heilprin visszatért a sarki útról, de az északi- sarki jégtengerben Peary elveszett. Az egész világ léíegzetfojtva figyel tv az eseményeket. Sokan feladták Peary megmentését. De egy remény mégis volt, Heilprin Angelo képessége, tudása és északsarki ismerete. Peary megmentése Heilprin vállalkozott egy mentőexpedició vezetésére és a Dragon hajóval ismét útra kelt. A magyar tudóshoz több hires félfedező és utazó is csatlakozott. Hajójukkal elérték a legészakibb, rögtönzött ki kötőt, honnan gyalog követtték a kutyafogatokat. Egy hatszázötven láb magas, jéggel borított Az adófizetők pénzén gazdálkodó kormányügynökségek pazarló módon és könnyelműen kötnek szerződéseket és adnak ki rendeléseket olyan anyagokra, amelyek sok esetben sohasem kerülnek felhasználásra. A gyárosok, mint az éhes farkasok, várnak arra, hogy Washingtonban valami uj elgondolás, uj terv szülessen. Megindul azonnal a kivitelezéséhez szükséges anyagoknak a gyártása. Ez történt a shelterek építésére megindított nagy felhajtásnál is. A kormány ügynökségek és- a hazaffyságból nyerészkedők hada országos propagandát indítottak és ezzel párhuzamosan a kormány milliókat utalt ki shelterek építéséhez és berendezéséhez szükséges anyagok és felszerelések gyártására. Az amerikai nép józansága és békeóhaja azonban ezt az egész tervet dugába döntötte és egy idő múlva mindent abba kellett hagyni. A felszerelések tömkelegé - ott maradt a kormány nyakán. _ ‘ De mivel ez r\éfn az első eset, a kormány nem esett ItétSegbé. Az évtizedeken át húzódó hadifelszerelés-termelés már régen egy uj ipart alapított meg: a tartalék anyag felvásárlást (surplus material industry). Ez az ipar nemrégen tartotta meg a 18-ik áruvásárt New Yorkban, a 35. utca és Eighth Ave. sarkán levő Trade Show Building ben. Itten kerülnek dobra a kormányrendelésre készült, szükségtelen, felesleges, felhalmozott ipari termékek. Országszerte léteznek olyan üzletek, amelyek csupán az ilyen olcsón felvásárolt kormányfelesleggel kereskednek. Erre a sorsra került a rengeteg szükségfelszerelés, amit a shelterek berendezésére előállítottak. A kormány által értük kifizetett minden dollárból csak 10—20 cent térült meg. öt napra elégséges élelmiszercsomagok, tartósan égő gyertyák, kannázott ivóviz, védő sisakok és más egyéb, amit élelmes gyárosok rá tudtak sózni a könnyelmű kormányügynökségekre, kerültek eladásra potom áron. A kormány évente kb. 3—5 milliárd dollár értékű anyagot bocsát igy ezeknek a kereskedőknek rendelkezésére. Hogy túladhassanak a felvásárolt árutömegen, az üzleteseknek leleményesen uj használati lehetőségeket kell kitalálniok a különböző cikkekre. Edward Tarashinsky 38 millió katonai rangjelvényt vásárolt fel. Mihez kezdjen velük? ötletesen egy reggeli ételféléket készítő gyárossal lépett érintkezésre és sikerült meggyőznie, hogy minden ételdobozban helyezzen el a jelvényekből. Megfelelő behirdetés után megindult az ország gyermekei között a katonai jel- vénygyüjtő láz. Repülőknek készült hőszigetelt öltönyöket, melyekért a kormány darabonként 130 dollárt fizetett, a felvásárlók 3 dollárért kaptak meg. Ezeket sportolóknak, vadászoknak, kampingelöknek sziklán kellett áthágniuk, majd egy hatalmas kőmező várta őket, végnélküli ismétlésben. A terep fokozatosan emelkedett, a hó tetején levő jég megolvadt a nyári melegtől úgy, hogy minden lépésnél derékig estek a hóba. 2,400 láb magasságban már csak a végtelen sima hótengert látták maguk előtt. A csendesség szinte fájt a fülnek. 3,300 láb magasságban póznákat vertek le, amikre vörös zsebkendőket aggattak, a dátummal: August 5, 1892. Heilprin már éppen ketté akarta osztani a csoportot, mikor az egyik figyelő, Sámuel Entnkin, mozgó alakokat látott a távolban. Néhány óra múlva az elveszett csoport és a mentőexpedició tagjai összeölelkeztek az északsarki jégmezőkön. A világ rövidesen tudomást szerzett Peary megmentéséről, ami Angelo Keilprinnek volt köszönhető. Heilprin könyvet irt erről az eseményről: “The Arctic Problems and Narrative of the Peary Relief Expedition” cimmel. Az expedíció egy másik tagja, Henry G. Bryant szintén kiadott egy könyvet utjukról, amiben egy helyen a következőket irja: “Délnyugati Greenlandban megálltunk pihenni Godthaab dán településnél. A dánok nagyon szívélyesen fogadtak és egyikük meg is hivott a házába, ahol már összegyűlt több hivatalnok, a telep kormányzója és telepesek. A vendéglátó gazda éppen akkoriban kapott egy uj zongorát Európából és kérdezte, tud-e valaki zongorázni. Heilprin azonnal leült játszani és egy egész órán keresztül gyönyörködtette a jelenlévőket Beethoven, Rubinstein és más zeneszerzők zenéjével. Soha ezelőtt és talán még sok évig utána nem hallott az Északi-sarkkör ily gyönyörű muzsikát egy ilyen nagyszerű művésztől.” E. S. adták el, persze jóval magasabb áron. Mindez azonban még csak parányi részét képezi annak a pazarlásnak, a nemzeti értékek káros irányú felhasználásának, ami a háborús termelésnek az eredménye. A nép fizeti a nehéz adókat, a gyárosok és kereskedők nehéz profitokat vágnak zsebre és hallani sem akarnak arról, hogy a háborús termelést békés termeléssel váltsák fel. Jelentősen lecsökkenteti külföldi segélyprogramot szavazott meg a kongresszus A kongresszus albizottsága, amely a külföldi segélye^ ügyét vizsgálta felül, igen jelentős mértékűén megnyirbálta Kennedy elnök eredeti 4.9 milliárd dolláros javaslatát. Az albizottság 1.5 milliárd dollár csökkentést javasolt az eredeti összegből. Ezenkívül a kongresszus egy korábbi alkalommal már sikertelen kísérletét is felújította, hogy a Lengyelországnak és Jugoszláviának szánt kölcsönök jelentős részét megakadályozza. A segélyek ügyét tárgyaló albizottság csökkentései olyan méreteket öltöttek már, hogy a teljes költségvetési albizottság is megsokalta, bár ez rendszerint, jóvá szokta hagyni a szakbizottságok javaslatát. Különösen a külföldi program katonai részének a megnyirbálását nehezményezte. Az elnök által kért 1.5 milliárd dollár helyett, csak 1 milliárdot akartak megszavazni. A költségvetési albizottság 1.3 milliárdra emelte a javasolt katonai segély összegét. De még igy is 1.2 milliárd dollár különbség állt fenn, a kongresszusi albizottságok javaslatai és az elnök követelése között. Az elnök azonban nem merte kiélezni a harcot a kongresszusban, a segélyprogramja teljes ösz- szegének az eléréséért, mert világosan kitűnt, hogy ha további vitát kezdeményez, akkor még jelentősebb csökkentéseket fognak megszavazni. A kongreszus végül 249:144 arányban fogadta el az 1.2 milliárd dollárral megcsonkitott külföldi segélyprogramot. De három módositó feltételt is beletettek a törvényjavaslatba. Ezek szerint, azok az országok, amelyek kereskedelmi hajóikon Kubába árut szállítanak, nem kaphatnak a segélyből. Teljesen megszüntetik a segélyt olyan országok számára, amelyek bármilyen méretű katonai, vagy gazdasági segélyt nyújtanak a havannai kormánynak. A módosításokba belefoglalták azt is, hogy a segély összegét nem hasznáhatják fel az ENSZ céljaira, semmilyen formában. Az elnök abban bizik, hogy a szenátusban majd sikerül nagyobb segélyösszeget megszavaztatnia a külföldi államok számára. Ml TÖRTÉNT A SHELTER-LÁZ ELMÚLTÁVAL ? 14 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD
