Amerikai Magyar Szó, 1962. július-december (11. évfolyam, 27-51. szám)
1962-09-27 / 38. szám
12 AMERIKAI MAGYAR SZÓ HUNGARIAN WORD Thursday, Sept, 27, 1962 Élesednek az ellentetek A KAIRÓI KONFERENCIA RÁMUTATOTT A MODERN GYARMATOSÍTÁS VESZÉLYÉRE. AZ IPARILAG FEJLETLEN ORSZÁGOK AZ EGYMÁS KÖZTI KERESKEDELEM FOKOZÁSÁT SÜRGETIK Egyiptom fővárosában, Kairóban, 36 nemzet képviselői jöttek össze 10 napos konferenciára, hogy közös gazdasági problémáikat megbeszéljék. Az értekezletet Jugoszlávia elnöke, Tito, és Egyip tóm elnöke, Nasser, kezdeményezték. A részvevők, Jugoszlávia kivételével, mind az afrikai és ázsiai nemzetek közül kerültek ki. Ezek a gyarmati elnyomás alól nemrég felszabadult országok, az európai gyarmatosítók uralma következtében, gazdaságilag jelentősen elmaradtak. Függetlenségük visszanyerése óta azon fáradoznak, hogyan tudnák gazdasági elmaradottságukat behozni. Ezt a célt szolgálta tulajdonképpen a kairói értekezlet is. A 36 nemzet gazdasági életére az jellemző, hogy főleg nyersanyagot és mezőgazdasági termékeket exportálnak a fejlett ipari államokba és onnan a feldolgozott ipari cikkeket importálják. A nyersanyagokért és mezőgazdasági termékekért igen alacsony összeget kapnak és igy csak igen kis mértékben képesek megvásárolni azokat a drága ipari cikkeket, amelyekre szükségük van. Ebből az előnytelen helyeztiikből következik az, hogy az ázsiai, afrikai és latin-amerikai államok nem tudják fedezni a belső szükségleteiket s igen alacsony az életszínvonaluk. Ebből a szorult helyzetükből csak gyáriparuk fejlesztésével és mező- gazdaságuk modernizálásával tudnának kilábalni. Ehhez azonban tőke szükséges, hogy gépeket és felszereléseket vásárolhassanak. Ezt a tőkét a nyersanyaguk és féligkész gyártmányaik kivitelének fokozásával próbálják elérni. A kivitel fokozásánál találják szemben magukat a nehézségekkel. Ahhoz ugyanis, hogy tőkét halmozhassanak fel beruházás céljaira, a világpiaci árak stabilitása szükséges. Ha a nyersanyagok és az ipari cikkek árai változatlanok, akkor van értelme a kivitel fokozásának, mert a kereskedelmi mérleg pozitív eredménnyel zárul. A volt gyarmati országok törekvését azonban kerékbe töri a gépeknek és szerszámoknak az állandó drágulása, amelyet importálnak, mig a kiviteli cikkeiknek az ára ugyanakkor esik. Az utóbbi években a nyersanyagok ára 5 százalékkal csökkent, az ipari cikkeké viszont 24 százalékkal emelkedett és ez a folyamat tovább tart. A gazdag országok tehát mindig gazdagabbak és a szegény országok mindig szegényebbek lesznek. . Ezt a folyamatot csak még fokozhatja a hat nyugat-európai országnak az uj tömörülése, amelyet Közös Piacnak neveznek. A fejlett ipari államoknak ez az uj gazdasági szövetsége a gyarmati tipusu kereskedelem további rögzítéséhez vezethet és teljesen megsemmisítheti az afrikai és ázsiai nemzetek gazdaság-fejlesztési törekvéseit, sőt, még a jelenleginél is alacsonyabbra süllyesztheti életszínvonalukat. A Newsweek cimti folyóirat július 23-iki számában meeielent cikk is elismeri a fejletlen nemzetek félelmének jogosságát a Common Market-tal szemben. A cikkiró megemliti, hogy olyan nyersanyagokra, mint a réz, ón, nikkel, gumi és nyersolaj, a Közös Piac semmi vámot nem vetett ki. A teára, kávéra, banánra, cukorra, vajra és húsra, amelyek a kairói konferencia tagállamainak a termékei, 9 százaléktól 20 százalékig terjedő vámot szabtak meg. A kairói értekezlet részvevőit különösen megdöbbentette, hogy a nagy monopol-vállalkozások milyen jelenttős részt kapnak a Közös Piac gazdasági életében. így említették a La Societe General Belgiquet, Belgium legnagyobb tőkével rendelkező trösztjét, amelynek katangai érdekeltsége pénzelte és még ma is pénzeli a szakadár Moise Tshombet, a gyarmatositók ügynökét. A hatalmas belga tőkéscsoport nagyarányú közös vállalkozásba kezd a Közös Piaccal, ennek országain belül és kivid. Számos ilyen monopolvállaMAGYAR SZÓ KIADÓHVATALA 3; 130 East 16th Street «•New York 3, N. Y. «: Tisztelt Kiadóhivatal! Látom, hogy EBBEN A HÓNAPBAN lejárt 4 | az előfizetésem. Itt mellékelek $......................-t 2Név: ..................................................................... |Cim: ................................................................... <Város:.............................................Állam: ....; latot lehetne még felsorolni, amelyeknek gazdasági érdekei összefonódnak egymással és egyesült erővel látnak most hozzá profitjuk növeléséhez. Ezt fejezte ki a La Societe Generale vezérigazgatója, amikor kijelentette, hogy a Közös Pias "a mi uj hazánk.” Az egymással szövetkező mono- póltőkéseknek könnyebb lesz leszorítani a nyersanyagok és mezőgazdasági termékek vételárát és emelni az elmaradt országoknak annyira szükséges gépek és szerszámok eladási árát. Az afrikai ázsiai és latin-amerikai nemzetek képviselőinek értekezletén a küldöttek világosan rámutattak arra, hogy a Common Market fenyegető veszélyével szemben, csak az egymás közötti kereskedelem kifejtésével tudnak védekezni. Hamdy Fuad, a kairói A1 Ahram cimü napilapnak a főszerkesztője példaként Egyiptom és Nigéria helyzetét említette meg. Az egyiptomiak nyersgyapotot adnak el az angoloknak, hogy azok ruhákat készíthessenek belőle és eladhassák Nigériának. “Miért nem vásárol Nigéiúa textilárut egyenesen Egyiptomtól?” — tette fel a kérdést Fuad. Az egymás közötti kereskedelem kifejlesztésének kérdése nagyon lényeges a fejletlen nemzetek számára, mert ezzel maguk teremthetik elő az iparosításhoz szükséges tőkét és nem szorulnak rá más államok kölcsönére. A külföldi kölcsönök után, ugyanis, kamatot kell fizetniök. A volt gyár mati országok közül jónéhány már képes lenne arra, hogy ne csak nyersanyagok, hanem félkész árut és bizonyos ipari termékeket is exportáljon, de ez a törekvés a fejlett tőkés államok magas vámjainak a falába ütközik. India például, jelentős mértékben emelni tudná az iparilag feldolgozott jutájának és gyapotszövetének a kivitelét, jóval azon a 12 százalékon felül, amelyet a harmadik ötéves tervében célul tűzött ki magának. De Anglia érdekei ezt lehetetlenné teszik a számára. Barbara Castle angol képviselő nyíltan megírta a New Statesman június 29-i számában, hogy az ipari államok beengedik ugyan a nyersanyagot minden korlátozások nélkül, de csak azért, hogy fokozzák saját bőségüket. Abba viszont már nem egyeznek bele, hogy megosszák a fejletlen államokkal a feldolgozás profitját. Az olajmagvakat például beengedik vám nélkül, de nem a növényi olajat; a leveles dohányt nem vámolják meg, a feldolgozott dohányt viszont annál inkább; az ásványérceket is szabadon engedik be országaikba az ipari államok, de nem akkor, ha már félig feldolgozták ezeket. A kairói konferencia részvevőinek éles támadásai a nyugati tőkés hatalmak ellen, arra mutatnak, hogy felismerték milyen irányban kell keresni érdekeik érvényesülését. Ezért fogadták el egyhangúlag a zárónyilatkozatot, amely éles szavakkal bélyegzi meg a “gazdasági megkülönböztetés akadályait” és szabad piacot követel a fejletlen nemzetek árui részére. Ugyanakkor gazdasági világkonferencia összehivását javasolja 1963 januárjára, az ENSz felügyelete mellett, amelyen a gazdaságilag elmaradt nemzetek problémáit tárgyalnák meg. Gyermekeket 2—300 dollárért, fiatal nőket 800— 13Q0 dollárért lehet “élősúlyban” vásárolni. A tulajdonos szabadon rendelkezik a rabszolga életével. Ha megharagszik rá, vagy nem tetszik neki, bármely percben megölheti. Hát ez a rendszer, Mr. Kennedy, és e rendszer vezérének sorsa nincs megpecsételve? Hűséges szövetségesünk az iráni sah a nyelvét vágatja ki és a hangszalagját tépeti ki a politikai ellenfeleinek! Egy ilyen országban, tisztelt elnök urunk, nincs a kormányfő sorsa megpecsételve? És ha nincs, nem kellene az amerikai elnökkel az élén millió és millió amerikainak imádkozni, vagy ha úgy tetszik követelni, hogy meg legyen sorsa pecsételve! Dél-Vietnamban — sajnos amerikai segítséggel — a parasztlakosság tízezreit hajtják ki falvaikból és terelik drótsövények mögé épített “biztonsági telepekre” — és utána felperzselik a földeket, felgyújtják az erdőket. Dél-Vietnamban nem érett meg az idők teljessége a sors pecsételésére, igen tisztelt elnök urunk ? Hát Salazar, hát Franco, hát Chiang Kai-shek, hát a nyugatnémet fasiszták sorsa nincs megpecsételve ? És ami azt illeti, nincs az egész emberiség sorsa megpecsételve, hacsak bizonyos felelős vezetők nem kapnak észbe, hogy végzetes utón járnak és nem kezdenek meg józanul, bölcsen, higgadtan tárgyalni az emberiség élete megmentéséről? Figyelő CASTRO “MEGPECSÉTELT SORSA” Kennedy elnök az ohioi demokraták Columbus- ban tartott konvenciójához intézett telefonüzenetében azt a kijelentést tette, hogy Castro kubai miniszterelnök “megpecsételte saját sorsát” amidőn segítséget kért a Szovjetuniótól. Mi nem szeretünk szövegből kiragadott idézetek alapján megjegyzéseket tenni és következtetésekre jutni. A nagy amerikai hírszolgálatok szokatlan rövidséggel közölték Kennedy elnök fenti kijelentését. Nem tudjuk, hogy mit mondott a kijelentés előtt és mit mondott utána. De a kijelentést eredeti formájában a fenti szavakban tette. Mindenekelőtt különös, hogy mint hithü, vallásos katolikus, az Istennek tulajdonított hatalmat tett magáévá; ítéletet mondott ki, sorsot pecsételt meg. Vallásos emberek ezt a hatalmat az Istennek tulajdonítják. Természetesen emberek is tudnak “sorsot pecsételni”, halálos ítéletet hozni, de rendszerint csak bűnügyi esetekben, saját fennhatóságuk alá tartozó egyének fölött és az évezredek vagy századok folyamán kifejlődött törvényes eljárás végső fokaként. Uj és szokatlan jelenséggel állunk szemben, amidőn egy államfő egy másik államfő sorsát megpecsételnek nyilvánítja. No, de természetesen nem ez a dolog lényege. Meg vagyunk győződve, hogy Kennedy elnök nem ilyen értelemben vagy megfontolásból ítélte pusztulásra Castrot. Hanem képletesen beszélt. Nyilván úgy értette, hogy Castro politikája annyira hibás, a rendszere annyira ellenkezik a kubai nép érdekeivel, hogy a kubai nép el fogja őt söpörni. Ilyen értelemben van megpecsételve sorsa. Nos, a mai világban sok minden lehetséges. Ez is. Ahogy mondják, majd elválik a vallatásnál, hogy kit, mit akar a kubai nép és kit, mit nem. Ami roppant kiváncsivá tesz bennünket az az, hogy miért éppen Castroval kezdte meg Kennedy elnök — másfélévi elnökség után — az ilyenfor- máju politikai jóslásokat vagy, mondjuk sorspe- csételéseket. “"Hogy van az, mondjuk, hogy sohasem jutott eszébe a Saudi Arábia rabszolgaállam királya sorsát megpecsételtnek nyilvánítani? Ha van egy állam napjainkban a földgolyón, amelyben emberek százezreit a legégbekiáltóbb módon gyötrik, akkor ez az állam az, ahol államilag szentesített és engedélyezett üzlet a rabszolgatartás. A New Republic ép a múlt héten hozott riportot az ottani viszonyokról. A nagy amerikai .olajtrösztök pénzelésével fenntartott államban a rabszolgakereskedés virágzik, a rabszolgák ára 10 év alatt háromszorosára emelkedett. Burma elismeri Kambodzsa semlegességét RANGUN, szept. 15. — Ne Win tábornok, a Burmái Forradalmi Tanács elnöke, válaszolt Norodom Szihanuk kombodzsai államfő felhívására. Mint ismeretes, Szihanuk javasolta, hívjanak ösz- sze nemzetközi értekezletet, amelynek részvevői szavatolnák Kambodzsa semlegességét és területi sérthetetlenségét. Ne Win válaszában kijelenti: Burma, követve a pozitív semlegesség politikáját, elismeri Kambodzsa szuverenitását, függetlenségét, semlegességét és területi sérthetetlenségét. A Burmái Forradalmi Tanács tájékoztató közlönye szerint Ne Win válaszában hangsúlyozta: Burma sikraszáll amellett, hogy békés tárgyalásokon rendezzenek minden nézeteltérést, s mindenkor kész elősegíteni a problémák békés megoldását. PAUL’S SHELL SERVICE , GAS, OIL, BATTERY, TIRE, AUTO PARTS ‘ 1 19505 Allen Road — Melvindale, Michigan ' Telefon: WA 8-9806 — SZŐKE PAL, tulajdonos ' i *>***,<.*a»^i a. .«■ a a a ■«. a, a a «
