Amerikai Magyar Szó, 1962. július-december (11. évfolyam, 27-51. szám)
1962-09-20 / 37. szám
Thursday, Sept. 20, 1962 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD n A SZOVJET ERŐMŰÉPÍTÉS TERVEI Szinte nincs olyan hónap, amikor a szovjet sajtó ne adna hirt uj vizi vagy hőerőművek üzembe helyezéséről. A szovjet népgazdaság eredményeit bemutató moszkvai országos kiállításon van egy térkép, ahol gombnyomásra kis piros lám- náeskák gyulnak ki, jelezve, hol épülnek az országban uj erőmüvek. A lámpácskák fényköre összeér, piros fénybe borítják az egész hatalmas térképet: Kamcsatkától Nyugat-Ukrajnáig, Mur- manszktól és Észak-Szibériától az iráni határig erőmüvek százai épülnek egyidejűleg a Szovjetunióban. És az országot minden irányban átszel? távvezetékek mentén uj, korszerű üzemek nőnek ki a földből, s az olcsó és bőségesen rendelkezésre álló villamos energia átalakítja az emberek életét. A Kaukázus, a Fekete-tenger-mellék üdülőhelyeiíek környékéről örökre eltűntek a levegőt rontó rőzmozdonvok: itt már minden vonal villamosit- a van. Sok száz, a közép-ázsiai sivatagi zóna izéién fekvő kolhozban — ezek a legszegényebbek cözé tartoztak — rövid idő alatt kétszeresére melkedett a jövedelem: alig egy évvel a villa- nosság bevezetése után ezekben jövedelmező se- fédüzemeket hoztak létre. Az északi sarkkörön ul, az örök fagy és hó birodalmában fekvő teleülések százaiban idén először friss zöldséget, ;yümölcsöt árulnak: nagy melegházakat hoztak ■tt létre, villan.vfütéssel. . . A villamosítás fokozott üteme — ez a szovjet iétéves terv egyik fundamentuma és a kommu- ista építés 20 éves tervének sarkallatos pontja, ízzel kapcsolatos kérdésekre válaszolt a sajtó észére P. Nyeporozsnyi. a Szovjetunió erőmü- pitési miniszterének első helyettese. 965-ben áramot ad Krasznojarszkban földkerekség legnagyobb erőmüve Melyek a legjelentősebb eredmények az utóbbi vekben az ország villamosításában? A Szovjetunió ma a villamosenergia-termelés- en világviszonylatban a második helvet foglal- i el. 1961-ben a villamosenergiatermelés 327 mil- árd kilowattóra volt. Ez kb. kétszer annyi, mint háború előtt 1940-ben, akkor 48 milliárd kilo- attóra volt a termelés. A villamosenergia-ter- íelés 1955—1961 között mintegy 160 milliárd ilowattórával növekedett. A fejlődésnek ez a gyors üteme az SZKP 21. és 1. kongresszusán hozott határozatok teljesitésé- ek eredménye. Ott úgy döntöttek: az egyéb nép- izdasági ágakat meghaladó ütemben kell fej- szteni az energiagazdálkodást. A 21. kongresz- uson határozat született, hogy a hétéves terv éjén 58—60 millió kilowatt kapacitást kell :embe helyezni. Ezután országszerte egész sor van nagy hőerőmű építéséhez fogtak hozzá, nmeknek teljesítménye 1.2—2.4 millió kilowatt, az '.vés gépegységek egyedi teljesítménye ppédíg 0,000—200,000 és 300,000 kilowatt. A Hhyéper ellett épülő erőmű kapacitása már most eléri az ' millió kilowattot. A Szovjetunió üzemeiben elkészült az első két, yenként 300 ezer kilowatt teljesitményü tur- '•gépegység. Ezek a gépegységek olyan újfajta ^.kazánokkal működnek majd, amelyek ólanként 950 tonna gőzt adnak, 585 fok hőmérsékleten és 225 atmoszféra nyomás alatt. A iSzovjet- unióban ma a vizierőmü-gépegységek legnagyobb teljesítménye 225 ezer kilowatt. Hat ilyen aggregétől már felszereltek a bratszki vizi erőműben, amelynek teljes elkészültekor 4.5 millió kilowatt lesz a teljesítménye. Még ennél nagyobb vizi erőmüvet is építünk, ez 1965-től kezdve már működik is Krasznojarszk ban. Ennek teljesítménye ötmillió kilowatt lesz, egy-egy gépegység 500 ezer kilowatt. Az eredményekhez tartozik az is, hogy a Szovjetunióban az utóbbi években olyan uj távvezetékeket helyeztek üzembe, amelyeknek feszültsége a világon a legnagyobb: 500 ezer volt. Ezek a vezetékek a volgai vizi erőmüveket kötik össze Moszkvával és az Urál-vidékkel. A hétéves terv első három évét a többi között azok a nagy munkálatok jellemezték, amelyeket a Szovjetunióban az ország energiaellátásának központosítására és a kapacitások koncentrálására végeztek. Megteremtettük a központi területek, a Volga-vidék, az uráli, az északnyugati és kaukázusontuli területek egyesült energiarendszerét. Hozzákezdtünk Szibéria, Észak-Kazahsztán és Közép-Ázsia egyesült energiarendszereinek kialakításához is. Csak röviddel ezelőtt valósult meg a szocialista tábor európai országai energiarendszerének egyesítése, miután üzembe helyezték a szovjet dob- rotvori hőerőműtől a Tiszáig, Sajószögedig húzódó távvezetéket. Ugyancsak ebben az évben fejeződtek be a munkálatok a világ leghosszabb vasútvonalának teljes villamosítására. Ez 5,500 kilométer hosszú, és Moszkvát köti össze a kelet-szibériai Irkutszkkal. Ennek a nagyon jelentős előrehaladásnak, amelyet három év alatt az erőműépítésben, a villamos hálózatok megteremtésében elértünk, az az alapja, hogy tömegesen kezdték alkalmazni a vasbeton elemeket, széles körben elterjedtek nálunk a korszerű munkamódszerek, az uj technológiai és építészeti berendezések. Összegezve: a hétéves terv első felében az országban több mint 22 millió kilowatt uj kapacitást helyeztek üzembe. Az energetikai rendszerek ben a távvezetékek hossza három esztendő alatt több mint 31 ezer kilométerrel nőtt. Ebből pedig csaknem 3,200 kilométernyi az 500 ezer volt feszültségű távvezeték. “Világviszonylatban az első helyre...” Melyek a legközelebbi tervek, és a 20 éves időszakra vonatkozó távlati elképzelések a villamos erőmüvek építésében, az egységes energetikai rendszer -kituakitásának befejezésében? Milyen további tervek vannak a Szovjetunió és az európai népi demokratikus országok energetikai égyüttrnüködésének fejlesztésére ? Az SZKP programja előirányozza, hogv 1980-ig 2,700—3,000 milliárd kilowattórára kell emelni a Szovjetunió villamosenergiatermelését. A terv húszéves időszakában a Szovjetunió világviszonylatban az első helyre kerül a villamos energia össztermelésében, csakúgy, mint az egy főre jutó villamos energia előállításában. A vlllamos- energia-termelés ilyen színvonalának elérése azt a feladatot állítja elénk, hogy 20 esztendő alatt nem kevesebb, mint 500—550 millió kilowatt uj kapacitást helyezzünk üzembe. Hogy ezt a hatalmas mennyiséget — 500—550 millió kilowatt! — érzékeltessem, megjegyzem, hogy ez év elején a Szovjetunió valamennyi villamos erőmüvének kapacitása együttvéve kb. 74 millió kilowattot tett ki! Ennek megvalósítása csakis akkor lehetséges, ha tovább fokozzuk az egyes erőmüvek kapacitását is, és a gépegységek teljesítményét is. Ezért azt tervezzük, hogy olyan nagy hőerőműveket építünk, amelyeknek teljesítménye eléri a négymillió kilowattot. Az egyes gép egységek teljesítménye ezekben az erőmüvekben 500,000—800,000, illetve egymillió kilowatt lesz. Kruscsev miniszterelnök nemrégiben újra rámutatott, hogy nagy, úgynevezett kerületi erőmüveket kell épiteni. 1962 julius 29-én a kremen- csugi vizi erőmű ünnepélyes felavatásakor elhang zott beszédében bírálta a nagy és közepes hőerőművek építésének megtervezését és kijelentette: “E rendellenes helyzet kijavításának kézenfekvő módja az lehet és az is kell hogy legyen, hogy meggyorsítjuk a kerületi erőmüvek építését, melyeket nagyobb energetikai rendszerekbe tömöri- tünk, és itt olyan szerteágazó villamossági hálózatot hozunk létre, amely kiterjed minden fogyasztóra !” Húsz év alatt 640 nagy erőmű Az 1961—1980 közötti időszakban mintegy 200 ilyen kerületi erőmüvet, s 180 uj vizi erőmüvet és 260 nagy hőerőművet kell építenünk. Az ország teljes villamosítása és a Szovjetunió egységes energetikai rendszerének létrehozása megköveteli, hogy több millió kilométernyi villamos vezetéket építsünk, megfelelő elosztóhálózatok s sok százezer kilométer nagyfeszültségű villamos távvezeték építését fejezzük be. Ezek között lesznek egyen- és váltakozó áramú vezetékek 500—1,400 ezer volt feszültséggel. E vezetékek két-három ezer kilométernyire, és még ennél nagyobb távolságokra továbbíthatnak nagy mennyiségű energiát. A Szovjetunió és Magyarország energiarendszereinek már megvalósult kapcsolata mellett — amelyet már említettem —, tervezzük 220—400 ezer voltos távvezetékek építését is, amelyek ösz- szekötik majd a Szovjetunió energiarendszerét Románia, Lengyelország és Csehszlovákia energiarendszerével. Hogyan értékeli az uj energiafajták és az uj módszerek gyakorlati hasznosításának jövőjét? Köztudomású, hogy a Szovjetuniót illeti az atomenergia békés felhasználásában az elsőség. Már 1954 óta működik nálunk egy atomerőmű. Egy uj százezer kilowatt kapacitású atomerőmű első részlegét az utóbbi időben helyeztük üzembe, és megkezdődtek a munkálatok két további uj atomerőmű üzembe helyezésére. Az 1961—1980 közötti időszakban üzembe helyezünk egy óriás gázturbinás erőmüvet is. Hozzákezdünk a tengerek energiájának hasznosításához: árapály-erőmüveket fogunk éniteni. Az uj energiafajták és energia-előállítási módszerek gyakorlati felhasználása a Szovjetunióban attól függ, milyen eredményei lesznek az ezzel kapcsolatos kutatásoknak. Ezek között különösen nagy reményeket füzünk a termonukleáris energia felhasználásához, ami majd a termonukleáris reakció irányításával válik lehetővé. ÜDILL A SZOVJET VILLAMOSÍTÁSRÓL WASHLNGTON, szept. 12. — Udall belügymi- n-'szter Washingtonban sajtóértekezletet tartott, és ezen beszámolt a Szovjetunióban szerzett tapasztalatairól. Mint ismeretes. Udall vezette azt az amerikai energetikai küldöttséget, amely a napokban tért vissza a Szovjetunióból. A belügyminiszter elismerően nyilatkozott a szovjet energetika fejlődésének üteméről és a szovjet vízierőművek építésének lendületéről. “Az oroszok — mondotta — igen figyelemreméltó munkát végeznek ezen a téren. Igen megleptek az energetikai források további fejlesztésére vonatkozó terveik. Vegyük például a Bratszki Erőmüvet, amely a legnagyobb az egész világon. Azok a turbinák, amelyeket az oroszok ehhez a vizierőmühöz építettek, kétszer nagyobbak a mi turbináinknál. A Szovjetunió már meg is előzött bennünket a magasfeszültségű távvezetékek építésében.” Udall hangsúlyozta, az amerikai küldöttség szovjet unióbeli utazásának az volt a célja, hogy megismerkedjenek a szovjet energetikai gazdasággal, és üzleti kapcsolatokat létesítsenek “orosz kollégáinkkal”. © At 1965-ig felépítendíhíerárnó Az 1965-ig feiépítendővttierőnij ^ At 1980-ig felépítendő et5m4
