Amerikai Magyar Szó, 1962. július-december (11. évfolyam, 27-51. szám)

1962-09-20 / 37. szám

Thursday, Sept. 20, 1962 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD A KÖZÖS Pi(lC (Common Market) (Befejező közlemény) A monopolista integráció az amerikai imperializmus stratégiájának része > . A tézisek rámutatnak, hogy az “integráció” 2gyütt jár a nyugat-európai államok és az Egye­sült Államok közötti viszony kiéleződésével. Az amerikai kormánykörök nem látták előre az aktiv részvételükkel létrehozott Közös Piac valamennyi következményét. A nyugat-európai konkurrencia növekedése elősegíti az Egyesült Államok keres­kedelmi és fizetési mérlegének további rosszab­bodását, fokozza a “valutaháborut” az imperialis­ta országok között. A tézisek rámutatnak: “Az egész háború utáni időszakban a monopolista integráció az amerikai mperializmus nagy stratégiájának szerves ré­sze.” A reakciós erők katonai-politikai egyesítésére orekedve, az Egyesült Államok imperialista kö- -ei sikraszállnak szélesebb körű gazdasági tömb negszervezéséért, a nyugat-európai “integráció” ‘atlanti méretekre” történő kibővítéséért, az Egyesült Államoknak a Közös Piaccal való “tár­sulásáért”. Ezeket a köröket ebben az a szándék ezeti, hogy megtartsák maguknak az összes re- ikciós erők vezetését a Szovjetunió és a többi szocialista állam, a munkás- és a nemzeti felsza- taditó mozgalom elleni harc számára.’ Ha megvalósulna a nyugat-európai “integráció” ervezett kibővitése, akkor megszilárdulna az ál­amok imperialista rendszerének gazdasági meg­oszlása három egymással szemben álló részre, melyek közül az első az Egyesült Államok, a má- 'odik “a trösztök integrált Európája”, a hárma­ik Japán, amely szeretné egyesíteni maga körül izsia több tőkésországát, hogy a piacokon sikere ebben harcoljon európai és amerikai verseny- ársaival. Ezek a versengő erők kénytelenek lavírozni, ' zöttük lehetségesek ktilönegyezmények és * mpromisszumok. A harc logikája azonban iégis érvényesül. Az imperialista államok gazda- ígi viszálykodása elkerülhetetlen —- hangsúlyoz­ik a tézisek. A nyugat-európai integráció vezetői szavakban angsulyozzák az integráció “békés” jellegét, a hiúságban azonban a hidegháború eszközévé vál­tatták a Közös Piacot. Ez a Közös Piac, amely­ek minden egyes részvevője egyúttal a NATO tg ja is, a NATO gazdasági alapjává lett Euró- ában, s a Közös Piaccal együtt az “integráció” :erves részeként felállított Euratom olyan szer­zetté vált, amelynek feladata kielégíteni a kö- isség országai atomiparának igényeit, elsősor- in Franciaországét és az NSZK-ét. Európa népei számára a legnagyobb fenyege- st a német imperializmus jelenti, amely mind iszedelmesebb szerepet játszik a Közös Piac or- ágai katonai előkészületeinek rendszerében. Közös Piac a gazdaságilag elmaradott országok együttes kizsákmányolásának eszköze Az “integráció” segítségével — mutatnak rá a vábbiakban a tézisek — a monopóliumok ném­ák arra törekednek, hogy megtartsák régi gyar- ati kiváltságaikat, hanem arra is, hogy újabb ráltságokhoz jussanak, megszervezzék a gaz- ságilag elmaradott országok együttes kizsák- ínyolását. "Látszólag csábitó feltételeket ajánlva, az im- rialisták minél több gazdaságilag elmaradott -izágot próbálnak meg a Közös Piac csapdájával :gfogni. Különösen élesen vetődik fel ez a kér- $ Franciaország és Anglia volt gyarmatai ese- >en.” ó gazdaságilag elmaradott országokat ugyne- :ett “társult tagsági joggal” veszik fel a Közös icba. VIegadják nekik a jogot, hogy mezőgazdasági mékeiket kedvező vámtételek mellett szállit- c a Közös Piac országaiba. Ezzel szemben a rsult” országok is kötelesek leszállítani a ma- í vámtarifáit. Ily módon továbbra is mezőgaz- ;ági nyersanyagtermelő függvények maradnak, most már nem valamelyik hatalom, hanem az jerialista országok egész koalíciójának gazda- i függvényei. t Közös Piac a hozzá nem csatlakozó gazdasá- g elmaradott országok érdekei ellen is irá- il: megnehezíti számukra termékeik elhelye­zi a nyugat-európai piacokon, noha ugyanazo- a nyersanyagféléket és élelmiszereket terme­rs exportálják, mint a “társult” országok. Az imperialisták arra számítanak, hogy a gaz­daságilag elmaradott országok egész sorának be­lépése a Közös Piacba letériti őket a pozitív sem­legesség politikájának útjáról. A tézisek “fontos haladó jelenségnek” minősitik a gazdaságilag el­maradott országok saját regionális kereskedelmi­gazdasági egyesüléseinek megteremtését, amely egyesülések nem függnek az imperialista erőktől, sőt, szemben állnak velük. A tézisek hangsúlyozzák, hogy a szocialista vi­lágrendszer létezése, a szocializmus országai és a nemrég függetlenné vált államok közötti kölcsö­nösen előnyös gazdasági kapcsolatok fejlődése “lehetőséget ad a gazdaságilag elmaradott orszá­goknak, hogy' vissza tudják utasítani a gyarma­tosítók újabb nyomását.” A nemzetközi monopólium-ellenes front alapjairól A tézisek megállapítják: “A nyugat-európai országok összes egészséges erői mélységesen ér­dekeltek abban, hogy meghiúsítsák egy maréknyi trösztnek a népek túlnyomó többségének létérde­kei elleni bűnös összeesküvését. Ezzel megterem­tődnek egy olyan széles, monopóliumellenes szö­vetség létrehozásának szükséges feltételei, amely magában foglalja a munkásosztályt, a parasztsá­got, a városi középrétegeket. Ennek a monopóli­umellenes frontnak vezető ereje a munkásosztály. “Az imperialisták nemzetközi összeesküvésével a munkásosztály a maga hatalmas fegyverét, a nemzetközi egységet szegezi szembe” — állapítják meg a tézisek. A dokumentum hangsúlyozza, hogy a nyugat­európai “integráció” az államok közötti gazdasági kapcsolatok kiszélesítése ellen, a békés gazdasági együttműködés ellen irányul. “Az imperialista országok zárt gazdasági csoportosulásai akadályoz zák a nemzetközi gazdasági kapcsolatok rendező­dését és minden oldalú kifejlődését.” Az “integrá­ció” egyben az imperializmusnak azt a próbálko­zását is jelenti, hogy korlátozza az egyes államok önállóságát a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal fennálló kereskedelem területén. “A szocialista országok ellen alkalmazott keres­kedelmi megkülönböztetésekre irányuló imperia­lista próbálkozások azonban talajtalanok, hiszen ellentmondanak a világgazdasági kapcsolatok ob­jektiv törvényszerűségeinek.” “Az amerikai imperialisták gyakorlatilag boj- kottálják a kereskedelmet a Szovjetunióval és sok más szocialista országgal. Ezzel széles piacoktól fosztják meg magukat, de mégsem fékezik a szo­cialista testvériség országai gazdaságának fejlő­dési ütemét.” “A Szovjetunió és a többi szocialista ország meghiúsítja a zárt gazdasági csoportosulások diszkriminációs politikáját.” Javasolják, “hívja­nak össze olyan, kereskedelmi kérdésekkel foglal­kozó nemzetközi konferenciát, amely megvitatná a világ összes övezeteit és országait mindennemű megkülönböztetés nélkül magában foglaló nemzet­közi kereskedelmi szervezet megalakításának kér­dését. Az ilyen értekezlet összehívását támogat­ja több ország, ezek ellenzik a nyugati hatalmak zárt gazdasági csoportosulásainak megszervezé­sére irányuló politikát.” Befejezésül a tézisek hangsúlyozzák, hogy az .élet mind hatalmasabb erővel veti fel a kérdést, hogy társadalmi rendszerünktől függetlenül fej­leszteni kell az egyenjogú és kölcsönös előnyöket nyújtó kereskedelmi kapcsolatokat az összes eu­rópai országok között. Diplomáciai iratok Magyarország külpolitikájához Uj sorozatot indít a Magyar Tudományos Aka­démia Történettudományi Intézete. Több eszten­dős kutatás eredményeként hat kötetben közre­bocsátják a második világháború előzményeire és történetére vonatkozó magyar diplomáciai okmá­nyokat. A sorozat elsősorban a tudományos kuta­tás igényét kívánja kielégíteni, de érdekes poli­tikai mondanivalójával számot tarthat a kor tör­ténete iránt behatóbban érdeklődő nagyközönség figyelmére is. Az Akadémia Kiadó gondozásában, Zsigmond László szerkesztésében megjelenő sorozat első kö­tete — a Berlin—Róma tengely kialakulása és Ausztria annexiója 1936—1938 — már a boltok­ban van. A könyv sokodaluan mutatja be Német­országnak az Anschluss megvalósítására irányuló törekvéseit. Bonn növeli a katonai kiadásokat BONN, szept. 12. — A bonni kormány — a fegyverkezési politika jegyében — újabb re- kordmagasságu költségvetést készített. Kedden egész napon át tartó minisztertanácson jóváhagy­ta az uj költségvetés irányvonalait, amelyek ér­telmében a költségvetési kiadások 1963-ban el­érik az 56.8 milliárd márkát, és csaknem három- milliárddal haladják meg az idei költségvetés ösz- szegét. A minisztertanács után még nem közöltek rész­leteket arról, hogy az egyes tárcák között ponto­san hogyan oszlanak meg a kiadási tételek, az azonban már korábban ismeretessé vált, hogy a kiadások újabb növekedését elsősorban az tette szükségessé, hogy Strauss hadügyminiszter to­vábbi milliárdokat követel tárcája számára, és a Bundeswehr felfegyverzésére előirányzott összeg legalábbis több mint kétmilliárddal haladja meg az idei szintet. A hadügyi költségvetés “elkerülhetetlennek” minősített növelése következtében a miniszterta­nácson a pénzügyminiszter azzal az igénnyel lé­pett fel, hogy a polgári tárcák költségvetéseit fa­ragják le, mert egy nagyobb költségvetési defi­cit súlyosan megingatná a márka stabilitását. így tehát ismét a nyugatnémet lakosság jogos igé­nyei estek a fegyverkezési politika áldozatául, mert a Strauss számára szükséges milliárdokat elsősorban a szociális kiadások, valamint 3 közle­kedésügyi minisztérium és a lakásépitésügyí mi­nisztérium költségvetésének erőteljes megnyirbá­lásával biztosították. HAZAI HANGULATOK BOSTON. — Bár a rendőrség 150 detektívet állított munkába, nem képesek felfedezni a tet­test, aki az utóbbi három hónapban hat magányo­san élő nőt megfojtott. A lakosság között nagy a rémület, nem mernek senkinek ajtót nyitni, kü­lönösen hogy a rendőrség is óvatosságra intett. Az eladó ügynököknek, számla behajtóknak, kül­döncöknek ez megnehezítette a munkáját. A tár­sasélet is leszűkült, mert szülők nem találnak pót­mamát (babysitter), aki a késői órákban hajlandó volna az utcára menni. Fellendült a taxisok, la­katosok foglalkozása. Az állatvédő intézet nagy kutyakeresletet jelent házőrzésre. Emberek nem mernek idegenekkel szóbaállni. Az általános biz­tonságérzet nagyban csökkent Bostonban. ★ ST. PETERSBURG, Fia. — A városban és kör­nyékén encephalitis (álomkór) járvány van, mely halálos áldozatokat is szed és sokan kerülnek kór­házba. Legjobban sújtott Pinellas megye, ahol 12-en meghaltak és 600 van a kórházban. Szept. 7-ig összesen 17 elhalálozásról jelentettek. Állitó- lag a járványos betegséget szúnyogok terjesztik madaraktól átvett vírusokkal. Az egészségügyi szervek a szúnyogok nagyobbarányu pusztítását léptetik életbe és elrendelték, hogy a városban ne etessenek erdei madarat. ★ NEW YORK. — Dél-Korea abban a szerencsés helyzetben van, hogy az Egyesült Államok kor­mánya szubvencionálja a visszamaradott népének művelődését. A U. S. Information Agency 100 dollárért megvásárolta Fred C. Schwartz a szélső­ségesen reakciós kommunista-ellenes, magát ta­nítómesterré előléptetett ausztráliai doktortól és kiadójától a “Bizhatsz a kommunistákban” cimü könyv külföldi terjesztésének a jogát. Először Dél-Korea kap belőle egv jókóra küldeményt. Hát ne áldják a szegény délkoreaiak ezért jótevőjük nemes szivét? ★ AZ ARMY, a NAVY és a LABOR DEPART­MENT elismerte az AFL-CIO-hoz tartozó szak- szervezeteket, mint alkalmazottainak képviselő­jét. Ez nagy győzelem a munkásmozgalom részé­re. Reméljük, hogy a haderők szervezett munká­sai jó munkát fognak végezni a béke érdekébe#. ELLENTMONDÁS: EGY HÁTRALÉKOS ELŐFIZETŐ! _1T T

Next

/
Thumbnails
Contents