Amerikai Magyar Szó, 1962. január-június (11. évfolyam, 1-26. szám)

1962-02-15 / 7. szám

Thursday, February jő, 1062 A MURIKAT MAGVA« S/,ó Amerikai Magyar Szó Published every week by Hungarian Word, Inc. 130 East 161 h Street, New York 3, N. Y. Telephone: AL: 4-0397 Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952 under the Act of March 2, 1879, te the P. O. of New York, N. Y. Előfizetési árak: New York városában, az USA-ban és Kanadában egy évre $10.00, félévre $5.50. Minden *nás külföldi országba egy évre $12.00, félévre $6.50. EGY UJ ÚJSÁG MARGÓJÁRA Uj hetilap jelent meg Amerika ujságsztendjein a múlt vasárnap. Neve: The National Observer. A Wall Street Journal, a/, amerikai finánctőke legnyíltabb szócsövének vasárnapi kiadása. Az amerikai burzsoá ujságtechriika legmaga­sabb fokát érte el ebben a kiadványban. Kiállí­tásban, a megjelenés csinosságában, a képek töké­letességében, ízlésességében, összeállításban, tet­V'~..... t—....a7T,--------­Az Egyesült Államok és Anglia közös nyilat­kozatban hozták nyilvánosságra szándékukat, hogy a közeljövőben atomfegyver kísérleteket fognak folytatni. Ugyanakkor azt ajánlották, .hogy a március 14-én Genf ben összeülő 18 nem­zet megbizottaiból álló Leszerelési Bizottság fog­lalkozzon ezzel a kérdéssel és hogy “az Egyesült Államok, Anglia és a Szovjetunió államfői szemé­lyesen és közvetlenül fejtsék ki érdeklődésüket a tárgyalásokban”. Kennedy és Macmillan Kruscsevhez intézett átiratban azt ajánlották, hogy a genfi konferen­ciát a külügyminiszterek találkozója előzze meg és hogy a külügyminiszterek személyesen is vegye­nek részt a konferencián. Hivatalos helyről azt véleményezték, hogy mi­ntán a két kormány megegyezett a kísérletek új­bóli folytatásában, ezzel az ajánlattal “a nyilvá­nosság előtt” azt akarják leszögezni, hogy minden lehetőt elkövettek a kísérletek megszüntetésére. Macmillan beleegyezésével az Egyesült Államok az angol Christmas Islandon tervezi a robbantá­sok folytatását és Angliával közös földalatti kí­sérleteket Nevadában. Nevadában a 12-ik föld­alatti robbantás történt e héten, a kísérletek öjabb megindítása óta. Kennedy elnök már az eheti sajtókonferenciá­ján bejelentette, hogy bár hajlandó “hatásos ti­lalmat” aláírni, “nem habozik elrendelni az at­moszférikus atomrobbantások megindítását, ha az ország elhárító erejének növelése megkívánja.” Egy hónapon belül tudni fogja, mondotta, hogy a Szovjetunió által legutóbb folytatott atomkisér- Jetek eredménye szükségessé teszi ezt vagy sem. Ugyanakkor Kennedy elnök kibővítette a “ha­tásos tilalomra” vonatkozó feltételeit, vagyis az ellenőrzésre vonatkozó követelményeit, amelyek eddig is gátolták az atomrobbantások megszün­tetésére vonatkozó megegyezést. Most már. rob­szetőségben, a cikkek, rovatok elrendezésének vonzó mivoltában, ennél tökéletesebb terméket e sorok Írója még nem látott sem ebben, se más országban, bár időről időre volt alkalma az ame­rikain kívül az angol, magyar, szovjet, olasz, francia napilapsajtó egyes kiadványait áttekin­teni. F.s még is e technikai tökély, újságírói zsenialitás láttára csak határtalan elkeseredés és düh fogott el. Mert e ragyogó külső mögött természetesen minden progresszív ember tisztán láthatja az amerikai imperialisták egy újabb ideológiai lán­cát az amerikai nép körül, egy ujább hatalmas ópiumadagot a már amúgy is eléggé elszéditett amerikai nép részére. Nem lehet véletl-enségnek tekinteni, hogy az első oldal két kiemelkedő il­lusztrációja az amerikai imperializmus két szim­bóluma: egy óriási “Saturnus” rakéta és egy fia­tal tábornok a “hidegháború kulcspozíciójában”: Rosson vezérőrnagy arcképe. De az elkeseredés nem azért fogott el, mert az amerikai nagytőke ezzel a lappal egy újabb világ­szemléleti szöget vert a béke és talán maga a nép koporsójába, hiszen eggyel több vagy kevesebb a napi százmilliós példányban megjelenő napisajtó mellett már igazán nem számit. Az elkeseredés azért töltött el, mert e lap meg­pillantásakor azonnal arra gondoltam, hogy ilyen lapot kellett volna kiadni a szervezett amerikai munkásmozgalomnak. Amikor ezt mondom, akkor természetesen csak a külső technikára gondolok, —ri ~7~rw 7K^'iw77á.irl7..vr.ir.7 w t ■ i-..—-.....i ■ , :.t hántásokra vonatkozó előkészületeket is ellenőriz­tetni akar, nemcsak a robbantásokat. Az atomkisérletek folytatása a tudósok többsé­gének ellenkezésével találkozik. A diplomaták kö­rében is nagymérvű érzékenység fejlődött ki a közvéleményből kiváltott hatással szemben, amely egyre erélyesebben lép fel békekövetelésével. Angliában azonnali visszhangja volt a bejelen­tésnek. A parlamentben munkáspárti képviselők élesen támadták Macmillant. Még aznap több mint 1,000-es tömeg tüntetett az amerikai követ­ség előtt és levelet adtak be Kennedy elnöknek cimezve, hogy ne rendelje el a robbantások foly­tatását. A háborús készülődések elleni tüntetések folytatása várható és a Labor Partyn belül a vita felujulása, hogy Anglia hagyja abba a nukleáris fegyverkezést. Londoni jelentés szerint a moszkvai rádió fi­gyelmeztetést közölt, hogy ha a nyugati hatalmak felújítják az atomkisérleteket, a Szovjetunió is kényszerítve lesz fegyvereinek tökéletesitésére. Megvádolta az amerikai és az angol kormányt, hogy a genfi konferencia meghiúsulására töre­kednek a kísérletek felújításának bejelentésével. Kruscsev válaszol Kennedy elnök és Macmillan miniszterelnök kö­zös átiratára Kruscsev levélben válaszolt. A levél másolatát elküldte a leszerelési konferencián részt vevő többi állam kormányához, is. Kruacsev válaszában azt ajánlotta, hogy a gen­fi konferencián résztvevő 18 állam kormányveze­tője vegyen személyesen részt a leszerelési tár­gyaláson és ezzel biztosította sikerét. Rusk külügyminiszter rádióadásban visszauta­sította Kruscsev ajánlatát. Az államfők találko­zását azonban egy későbbi időpontban kivihető­nek tartja. í arí alomban persze e lap teljes ellentétét képzel­ném. Az amerikai szakszervezeti mozgalomnak meg volt és meg van minden alkalma, lehetősége, te­hetsége, pénze, összeköttetése, szervezettsége, hogy kiadjon egy ilyen országos cirkulációja heti­lapot. Mindene meg van hozzá, csak vezetőinek jóakarata és becsületessége hiányzik. Mily rop­pant jelentősége lett volna annak, ha egy ilyen ragyogóan vonzó lap, a szervezett munkásmoz­galom igazi, hamisítatlan üzenete szellemében meg.i ie em volna Amerika ujságsztendjein s ott­honaiban, a hidegháború gyilkos eszméi helyett az összefogást hirdetve a nép életszínvonala eme­lésére, a háború őrjöngő megszállottjai megféke­zésére, a világbéke biztosítására. Világtörténelmi esemény, átütő erejti történelmi fordulat lett volna. De az AFL-GIO becstelen quislingjei ülnek széles fenekükön, tulorditják a Pentagon táborno­kait a hidegháború tüze szitásában és közben en­gedik, hogy az amerikai imperializmus az ameri­kai szervezett munkásság géniuszát (mert hiszen ezt a lapot, miként a burzsoázia csaknem minden uj.ságtermékét, szervezett munkások termelik nap-nap után) az amerikai nép és a béke sírjá­nak mélyítésére használják. Figyelő Akik 25 éve harcolnak a fasizmus ellen 1936—37-ben, a spanyol polgárháborúban, a vi­lág minden országából mentek önkéntesek a spa­nyol antifasiszta harcosok segítségére. Az Egye­sült Államokból a Lincoln Brigádba tömörültek azok a lelkes fiata­lok, akik megértet­ték, hogy spanyol földön a már akkor világveszélyt jelen­tő német és olasz fasizmus erőpróbá­jával állanak szem­ben, amely katona­sággal, fegyverrel, repülőgépekkel és a legbarbárabb harci módszerekkel segí­tett Franco generá­lisnak leverni a spa­nyol nép demokra­tikus forradalmát. A Lincoln Brigád visszatért, tagjait az amerikai reakció üldözte. Büniil rótták fel nekik “időelőtti anti-fasiszta” voltukat. A McCarthy időszakban a szervezetet a “felforgatok listájára” helyezték. A McCarran- törvény követeli a nyilvántartásba való vételét, miután még most is folytatja küzdelmét a Fran­co börtöneiben sínylődő 6,000 spanyol antifasisz­ta kiszabadításáért. A McCarran-törvény szerint ez bűn. A Lincoln Brigád azt mondja, hogy ez nem bőn, hanem em­beri kötelesség és harcol a McCarran-törvény el­len. Február 25-én, vasárnap d. u. 2 órai kezdettel, a Palm Gardens-ben, 306 West 56-ik utca címen, fennállása 25 éves évfordulójának megemlékezé­sére hivja össze tagjait és a demokrácia antifa­siszta barátait. Vincent Hallinan, dr. Edward K. Barsky, szintén a spanyol polgárháború veterán­ja, lesznek a szónokok között. Pete Seeger, orsz. hirü népdalénekes is fellép. Belépődíj 99 cent. diákoknak 49 cent. A Lincoln Brigád támogatói a demokrácia és a béke ügyét támogatják. es - SNSUA KÉSZ AZ ATOMFEGYFERKISÉILETEKRE BÉKÉT - NEM ÓVÓHELYET Ezrek tüntettek Albanvhan Rockefeller óvóhelyépitési programja ellen. — A kormányzó nem mutatkozott New York állam székhelyén, fagypont alatti hidegben, kö­zel 1,000 ember menetelt a székház körül, feliratokkal és hangos szóval követelve az óvóhely építkezési törvény «isszavonását. Többszázan az épületen belül saját képvise­lőiket keresték fel, hogy fel­sorakoztassák őket az óvó­hely-ellenes mozgalom mögé. A kormányzó tavaly novem herben, minden előkészület nélkül 100,000,000 dolláros óvóhely törvényt fogadtatott el a törvényhozás rendkívüli ülésén. Ennyi volna az állam hozzájárulása a közóvóhelyek építéséhez és ugyanilyen ösz- szegbe kerülne az iskolák, egyetemek és más közintéz­mények számára ez a háborús program. A tüntetést a NaCI Com- ■ mittee for a Sane Nuclear I Policy és az Americans for Democratic Action szervezte meg. Az állam különböző te­rületeiről jöttek Albanyba, ! bogy kifejezzék álláspontju­kat. “A béke a legésszerűbb védelem”, volt a jelszavuk. A kormányzó egy szószólója ki­jelentette, hogy Rockefeiler . nem szándékszik a tüntetők- i jcpi szóba állni A tüntetők később zárt he­lyiségben gyűlést tartottak, ahol Mark Lane is felszólalt. “Elvárhatják, hogy kommu­nista követőknek és félreve­zetett embereknek nevezzék önöket”, mondtta Lane, akit ugyanez a vád ért Joseph Car lino republikánus képviselő részéről, amikor Lane nyil­vánosságra hozta, hogy Car- lino hivatalbeli befolyását egy óvóhelyeket épitő magán­cég érdekében használta fel. Ebben a vállalatban Carlino pénzügyileg érdekelve volt. Ezen ügyben még folyik az eljárás. Francis G. Powers kiszabadult (Folytatás az első oldalról) vele Detroitba. James Britt Donovan ügyvéd, aki a biróság utasítására volt 1957-ben Rudolf Abel védőügy­védje, intézte az összes tranzak­ciókat Gary. Powers. Rudolph Abel és Pryor kiszabadítására. Ugyanakkor megkísérelte egy másik amerikai szovjet fogoly, Marvin W. Makinen. érdekében is eljárni. A 22 éves Makinent ‘■'ívnK nyáron tartózta'' .'" 1 Kievben, mint gyanús turistát és a tárgyaláson bevallotta, hogy Berlinben két amerikai ügynök rábeszélte, hogy utazásán a Szov jetunióban készítsen fényképfel­vételeket katonai intézmények­ről. A felvételeket megtalálták nála. Nyolc évre zárták el. Do­novan szerint “lehetőség van Makinen kiszabaditására is, ha az amerikai és szovjet kormány között jobb viszony fejlődik ki a Powers-Abel csere következ- iébrr ” MADRIDBAN egyetemi hall­gatók tüntettek egy tanulótár­suk letartóztatása ellen. A le­tartóztatott diákot azzal vádol­ták, hogy szocialista csoportokat szervezett. • MOSZKVÁBÓL amerikai új­ságírók jelentik, hogy hivatalos helyről Ígéretet kaptak a legkö­zelebbi szovjet űrhajózási kísér­letek személyes megtekintésére. • ATHÉNBEN óriási tömeg fo­gadta az első szovjet űrhajós, Yury Gagarin látogatását.-3—

Next

/
Thumbnails
Contents