Amerikai Magyar Szó, 1962. január-június (11. évfolyam, 1-26. szám)

1962-02-15 / 7. szám

I ______3 AZ ÓVÓHELY-VITA IGAZI HÁTTERE (S) Az óvóhelyek hasznosságát és nélkülözhetet­lenségét hirdető propaganda óriási lendülettel in­dult a közelmúltban. Úgy látszott, hogy ez sima ügy lesz és a két nagy párt, a demokrata és a republikánus, szívvel és lélekkel támogatni fogja a “szent” célt. Minden kellék és előfeltétel megvolt tehát arra, hogy “hazafias” jelleget ad­janak a kérdésnek. Aki tehát nem hajlandó elfo­gadni az óvóhelyek építésének nélkülözhetetlen­ségét és nem hiszi el, hogy a földbe vájt odú ké­pes megvédeni az embert az 50 és 100 megatonos hidrogénbombáktól, azt kommunistának kell bé­lyegezni. Úgy látszott már semmi nem akadályozza meg közvéleménytformáló szerveinket attól, hogy az állampolgári eskü kötelezettségei kpzé tegyék az óvóhely építést. Legnagyobb csodálatunkra mégis közbejött valami. Valami, ami ugylátszik erő­sebb még a hazafiui érzésnél is, valami, ami már a leghajlithatatlanabb honfikebleket és sziveket is megfékezi, az agyakról már nem is beszélve. Ez a csodálatos dolog a gazdasági érdekek for­májában jelentkezett a hazáért élni-halni kész modern kereszteslovagok előtt. Ha ugyanis a kormány kötelezővé teszi a csa­ládi óvóhelyépitést, akkor az átlagos amerikai családi szokásos havi részletfizetésének összege nem a fogyasztási javak gyártóinak a zsebébe vándorol, mint eddig. Jelenleg még olyan hatal­mas monopóliumok, mint pl. a General Motors vagy a General Electric szerzi meg a kisemberek havi bérének egy jelentős százalékát részletfizetés cimén. Erről az előjogukról persze a jövőben sem szívesen mondanának le a mammutüzemek fő részvényesei. De ha az adófizető polgár számára kötelezővé válna a költséges “fallout shelternek” a megépítése, akkor búcsút inthetnének eddigi tetemes profitjuknak. Ez az összeg ezután az "újgazdag” óvóhelyépitési vállalkozók hasznát növelné. Hát ezért nem lett “hazafias” ügy a családi óvóhelyek kérdése. Hatalmas napilapjaink és fo­lyóirataink is hamar rájöttek arra, hogy legjobb hirdetőiknek a bukása hamar maga után vonná az ő hanyatlásukat is. Hát ennyire azért még ben­nük sem buzog a hazafias lelkesedés így történt, hogy a családi óvóhelyépitéssel kapcsolatban meg­jelentek az ellentétes véleményt kifejező cikkek is a lapok és folyóiratok oldalain. Ezért nem ka­pott a családi óvóhelyépitési vállalkozás olyan esélyt propagandájának terjesztésére, mint a köz­óvóhelyeké. (Lásd a 100 millió dolláros Carlino- botrányt New York államban.) Köztudomású-, hogy a fogyasztási javakat ter­melő hatalmas monopóliumok a haditermelésben is érdekelve vannak. Vagyis az a groteszk hely­zet állt elő a magánóvóhelyépitéssel kapcsolatban, hogy éppen a fegyvergyártókkal találták szem­ben magukat. Ha ezek az utóbbiak ugyanolyan mértékben volnának érdekelve a béke kérdésében, mint amilyen mértékben ellenzik az óvóhelyépitő ipar terjeszkedését, akkor még talán a lefegyver­zés is elfogadható lenne Washington számára. A NYUGAT-BERLINI ALA3UT Febráur elsején az NDK minisztertanácsa mel­lett működő tájékoztatási hivatal nemzetközi saj­tóértekezletet tartott. A sajtóértekezlet helye 'rendkívül szokatlan volt. Közvetlenül a határ mentén fekvő Wollank utcai magasvasut-megál- -ló pénztárhelyiségét alakították át rögtönzött ta­nácskozó telemmé. Erwin Kramer az NDK közlekedésügyi minisz­tere megdöbbentő tényeket tárt a sajtóértekezlet részvevői elé, és az újságírók ezt követően a tett- helyen saját szemükkel győződhettek meg a nyu­gat-berlini “frontvárosból” a magasvasut utasai élete ellen irányuló provokatív akciókról. Nyilván valóan felbérelt és a nyugatberlini hidegháborús vezetőknek legalábbis szellemi irányítása (ha nem közvetlen megbízása) alapján működő ban­diták a szó szoros értelmében aláásták a magas- vasút töltését, és ezzel a megállóhely peronján talaj csuszamlást és beomlást idéztek elő. Csak a talajcsuszamlás felfedezése — január 27-én, szombat délután — irányította rá az NDK vasu­tasainak figyelmét a jól megtervezett szabotázs­ra, és csak a sürgősen foganatosított intézkedé­seknek köszönhető, hogy nem került sor szerel­vények kisiklására és igy esetleg emberéletet is követelő súlyos vasúti szerencsétlenségre. A Wollank utcai magasvasut-megállónál a töl­tés vonalán húzódik a határ, a nyugati részen a töltésmenti gyalogjáró már Nyugat-Berlin terü­lete. A töltés a megálló hosszában téglaépitmény- nyel van aláboltozva. Az e boltozat által kialakí­tott helyiségsor Nyugat-Berlin felé eső oldalán vas- és faajtók zárják le a bejárást. A szabotázst végrehajtó banda egy helyen betörte az ajtót, a helyiségeket egymástól elhatároló falakat áttör­te és a legkedvezőbb helyen aknát ásott. Ebből az aknából kiindulóan megkezdték egy körülbelül 120x150 centiméter átmérőjű alagút ásását. Az alagút a töltés alatt az NDK területére vezetett volna. Végpontja valószínűleg a határ másik ol­dalán, az NDK területén fekvő egyik épület pin­céjébe volt tervezve. A banda, illetőleg megbízóik nyilvánvalóan ezen az alaguton keresztül megha­tározott személyeket akartak kicsempészni az NDK-ból. illetőleg kémeket, diverzánsokat átdob­ni az NDK-ba. A szemtanuk előtt egy pillantra sem lehetett kétséges, hogy átgondolt és alaposan megszerve­zet akcióról volt szó. A hely kiválasztása, az ala­gút irányának meghatározása mérnöki munkát igényelt és gondoskodni kellett megfelelő fa­anyagról a ducoláshoz, valamint a kitermelt nagy­mennyiségű föld elszállításáról is. A szabotázsakció végrehajtói megkísérelték a gyakorlatba átültetni azt, amit Brandt nyugat­berlini polgármester — állítólag csak “eszmei ér­telemben” javasolt nemrégiben. A frontváros polgármestere kijelentette: “A falat (értsd az NDK határát.— A szerk.) át kell lyukasztani” Éi'demes emlékeztetni arra, is, hogy 1956 áprili­sában már lelepleztek egy ilyen alagutépitési ak­ciót az NDK határai mentén. Berlin külvárosá­ban, Altglienickében alagutat ásattak és lehall­gatóközpontot létesítettek az NDK területén hú­zódó telefon- és kábelhálózat “ellenőrzésére.” 24.3 százalékkal növekedett az Ipar termelése Mongóliában Megkezdte munkáját a Mongol Népköztársa­ság nagy népi h uráljának 3. ülésszaka. Az ülés­szak részvevői meghallgatták a minisztertanács elnökhelyettesének, az állami tervbizottság elnö­kének beszámolóját az ország 1962-re vonatkozó népgazdaság-fejlesztési és kulturális tervéről, va­lamint a pénzügyminiszter előterjesztését az 1962. évi költségvetésről. Mint a beszámolók rámutattak, az állatállo- mány növelésének 1961. évi tervét az állami gaz­daságok 116.4 százalékra, a szövetkezetek pedig 99.2 százalékra teljesítették. A vetésterület elérte a 382,200 hektárt, vagyis csaknem másfélszer nagyobb, mint 1960-ban volt. Az ipar termelése 24.3 százalékkal növekedett 1960-hoz képest. Az 1962. évi terv értelmében az állatállomány­nak 2.8%-kal kell növekednie, emelni kell a ta­karmányhozamot, több mint 6,000 uj kutat kell ásni és régebbieket rekonstruálni, a vetésterüle­tet pedig 448.9 ezer hektárra kell növelni. A BUDAPESTEN nagy tetszést aratott indonéz festőművészet] kiállítás anyagát két vidéki vá­rosban is bemutatják. Az alkotások egy részéből február 14-én Veszprémben, másik részéből 16- án Szombathelyen nyílt kiállítás. Gizenga politikai száműzetésben Leopoldville ben, a kongói parlament tagjai ja­vaslatot nyújtottak be a letartóztatott Antoine Gizenga miniszterelnökhelyettes szabadlábra he­lyezésére. Miután napokig nem volt hir Gizenga hollété­ről, nyilvánosságra került, hogy jelenleg a Kon­gó folyam horkolatában levő Bula Bemba sziget­re szállították. Ez az ötödik alkalom, hogy Gizen- gát egyik helyről a másikra távolitják, amióta letartóztatták Stanleyvilleben. A központi kor­mány és a UN-erők igy akarják megzavarni azo­kat, akik Gizengát támogatják és ellenzik a sza- kadár Csőmbe keztyüs kézzel való kezelését. Cyril Adoula, Kongó miniszterelnöke az Egye­sült Államokból visszautazott Kongóba. Ittléte alatt gazdasági támogatást keresett az amerikai kormánynál és tárgyalt a Katangát támogató fe­hér zsoldos erők eltávolításáról az ENSz-ben. Ezen utóbbi kéi’désben az Egyesült Nemzetek ál­tal régebben hozott határozat kivitelezése nem történt meg. Adoula azt az álláspontját fejezte ki, hogy Csombenak alkalmat kell adni “jóakara­tának kifejezésére” a zsoldosok eltávolítása és a központi kormánnyal való együttműködésére vo­natkozóan. Ilyenirányú jóakarat eddig még nem nyilvánult meg Csőmbe részéről, aki tovább is a Katanga gazdaságát kezükben tartó imperialis­tákra támaszkodva áll ellent Kongó egységesítésé­nek. “BÉKE SZÜNET” lowa Cityben Iowa City, Iowa-ban 53 percig tartó “Béke- szünet”-et tartottak a diákok, tanítók és a város lakói. Miért éppen 53 perc? Mindegyik perc egybillió dollárt jelképezett. Az ország ezévi költségvetésé­ben 53 billió dollár van előirányozva fegyverke­zésre. A gondolat a State University of Iowa hallga­tói és tanárai kezdeményezése volt. A béketünte té-s a tavaszi tanfolyan kezdetével esett egybe. Amikor vége volt, 1,200 aláírással ellátott sür­gönyt küldtek Kennedy elnökhöz, amelyben arról értesítették, hogy a béke érdekében “közösségi tüntetést” tartottak. A nép békekövetelményének ezen újszerű kife­jezése jelentős eredménnyel járt ebben a közép­nyugati városban. A szünet d. e. 10 órakor kez­dődött és az üzleti negyedben több üzlet zárva volt. Egy hónap alatt 550 halott Algériában Francia kormánykörökben továbbra is kedve­zően Ítélik meg az algériai béke kilátásait, de semmi jelét sem látni, hogy az Algériában állo­másozó katonai és rendőri erők az OAS megféke­zésére törekednének. A titkos szervezet tagjai továbbra is garázdál­kodnak az algériai városok utcáin, géppuskával lövik az arab járókelőket, tüzet nyitnak a jármü­vekre, kifosztják a bankokat, fegyvereket rabol­nak. Az algériai francia főkormányzóság közzétette az Algériában elkövetet merényletek január havi mérlegét. Eszerint az év eleje óta 810 merényle­tet követtek el Algériában, a halálos áldozatok száma 550, a sebesülteké 990. Jobboldali összeesküvést lepleztek le Ceylonban Ceylonban kormányellenes összeesküvést lep­leztek le és a hatóságok nyolc magasrangu tisztet letartóztattak. A Reuter-iroda értesülése szerint jobboldali összeesküvésről volt szó, melynek rész­vevői el akarták fogni Bandaranaike asszonyt, Ceylon minszterelnökét, valamint több minisz­tert és baloldali pártvezetőt. A letartóztatottak között van a volt ceyloni vezérkari főnök és he­lyettese, továbbá egy nyugalmazott magasrangu rendőrtiszt, valamint a ceyloni haditengerészet volt parancsnoka. Mint az angol hírügynökség közli, baloldali ve­zető politikusok már két héttel ezelőtt parlamen­ti nyilatkozataikban felhívták a figyelmet kato­nai diktatúra veszélyére. A kormány bejelentette, hogy országszerte ura a helyzetnek. A legfrissebb hírek beszámolnak arról, hogy a kormány nyolc személy ellen adott ki letartózta- tási prancsot. Royce de Mel, a haditengerészet volt főparancsnoka megszökött. A nyomozás folyik. Kanada nem hajlandó megszakítani kereskedelmét Kubával G. Hees kanadai kereskedelemügyi miniszter kijelentette a kanadai alsóházban, hogy kormá­nya az Egyesült Államok nyomása elllenére foly­tatja kereskedelmét Kubával a nem stratégiai árukkal. Ugyanakkor Green külügyminiszter a legélesebb hangon visszautasította azokat a bírá­latokat, amelyeket Arthur Schlesinger, Kennedy elnök tanácsadója a Kanada és Kuba közötti ügy­letekről mondott, és amelyeket Green Kanada belügyeibe való illetéktelen beavatkozásnak bé­lyegzett. A Times ottawai tudósítója szerint Kanada visszautasította azokat az ismételt amerikai ja­vaslatokat, hogy az Egyesült Államokhoz csatla­kozva tiltson meg minden kereskedelmet Kubá­val. Kanada Kubába irányuló exportja 1961 első kilenc hónapjában elérte a 21 és fél millió dollárt, ami 14 millióval több mint az azt megelőző év megfelelő időszakában. Thursday, February 15, 1962 AMERIKAI MAGYAR SZÓ

Next

/
Thumbnails
Contents