Amerikai Magyar Szó, 1962. január-június (11. évfolyam, 1-26. szám)
1962-02-08 / 6. szám
_I2_ KÖZVETLENÜL... KÁLIMT IMRE ROVATA •••••€•••©©*•••••••• Volt egy vékony pengéjű svédacél beret vám, amellyel úgy tudtam beretválkozni, hogy na! Igaz, hogy gyenge, inkább pehely, mint szőr volt akkoriban az arcdiszem és ha talán erősebb szappant használtam volna, az is elég lett volna arra, hogy leszőrtelenitsen. Abban a negyven ember és hat lovas vasúti kocsiban, amelyben Keletpo- roszországból levittek bennünket a Kárpátokba, még a háború eleje körül, amit azért hívtak marhavágónak. mert a benfentesek mindig is tudták, hogy mi kinfentesek marhák voltunk, mondom abban az ingó, rezgő vagonban tükör nélkül tudtam beretválkozni. Egy évig még kitartott mellettem az a beretva, (a derékszíjjal fentem eléggé élesre), mig valaki ellopta. Isten nyugosztalját kívántam a pasasnak. Ezután, ha alkalom adódott kicsúszni a századborbély kezei közül, mondjuk keresztülmentünk egy városon, vagy tanyát ütöttünk a közelében, amint például Lembergben történt, legsürgősebben először is megnyiratkoztam és megberetvál- tattam magam egy igazi, egy civil borbélynál és csak azután mentem leánynézőbe. Egyszer egy istenverte csúnya városba kerültünk párnapos rezerválni Galicia határán, ha jól tudom Brodi volt a neve és nem tudom hova tartozik most, de nem irigylem a gazdáját. A főterén még egypár kétemeletes, de vakolatlan ház is volt, a boltok úgyszólván üresek voltak. Még avval a semmivel is becsaptak bennünket a kereskedők. Két kávé- ház volt egymással szemben, az egyikbe nem volt szabad legénységi “állományban” szenvedőknek bemenni, csakiscsak azért, mert abban többes számban kaszirnők is voltak, mig a bakák számára fenntartott helyiségben csak köpőcsészék voltak. De volt a főtéren két borbély. (Ebben a városban minden a főtéren volt.) Az egyik mindjárt a tiszti, azaz a kaszirnői kávéház mellett volt a körte alakú főtér duzzad tabb részén. Két arckép volt eléggé művésziesen két cimtáblára festve. Mindkettő alá egy másik tábla volt szegelve, amely azt mondta, hogy ez a tiszteknek van fenntartva, Három széken is operáltak benne, ami ma is, még Amerikában is nagyüzemnek számit a borbélyságban. A tér keskeny részén, földszintes, kis boltok között egy másik borbélymühely húzta meg magát. Ennek csak egy arcképes cimtáblája volt és az is úgy nézett ki, mintha a borbély maga festette volna. Aki ily rossz arcképet tud festeni, az nem lehet rossz borbélynak sem, mert ennyi rossz nem fér egy emberbe, gondoltam akkor és bárcsak több arcképfestő menne el borbélynak, gondolom most. . . tehát bátran bevezényeltem magam abba a borbélyüzletbe. Csak egyetlen, az is régimódi, kopott operáló széke volt ennek a kisüzemnek és a mester is oly sovány és éhes volt, hogy féltem, kiejti majd a kezéből a kést. Kis, gondozatlan szakálla volt és az ő haja jobban rászorult az ollóra, mint az enyém. Egyedül a pajesza volt kigöndöritve avval a meleg vasalóval, gondolom. Majd a földig tornászott a mester, ahogy beléptem. Megértettük egymást, annak ellenére, hogy ő jargonul beszélte a németet, én meg magyarul és azonnal olyan haj- vágásba kezdett, hogy úgy nézett ki, hogy húszon négy órát ott fog tartani. Majd minden műveletet szabadkézi ollóval csinált. Tehette, mert bár az ajtó nyitva volt, senki se jött sokáig az üzletbe csak egy kutya. És ez a történet. A kutya nagy, szürke-fekete pettyes jószág volt és ahogy a tükörből láttam, szép is volt. Csak rosszul volt megnevelve. Egyszerűen odaállott a fal mellett várakozó szék elé és a padlóra ékesített. Aztán se nem köszönt, se nem fizetett, kiballagott. Ez idő alatt a mester oda se nézett, csak nyugodtan fente a kést. Én kihúztam egyik kezemet a takaró alól és hátra mutattam a padlón legelő eseményre: “Mi az?” — kérdeztem, mintha nem tudtam volna. “Ja... ja.. .” — sóhajtott fájdalmasan a mester és kitépett a széken fekvő irodalomból egy lapot és avval letakarta a büdöst. Azután lefröcs- csentette szagosvizzel, ami által még büdösebb lett a helyiség, mert az iménti természetes, ismerős büdösség most egy természetellenes, ismeretlen kombinációvá vegyült. Már ahogy megértettem a pasast, úgy magyarázta el a dolgot, hogy az a kutya az ukrán nagyborbélyé és az tanította be a kutyáját erre a nemtelenségre, mégpedig AMERIKAI .MAGYAR SZÓ Thursday, February 8, 1962 Szólásszabadság Egy nyugalomba vonult vállalkozó, aki ingatlan üzlettel kereste a vagyonát, kijelentette, hogy 1 millió dollárt hagy örökségig a Galiforniai University számára. A “nagylelkű” Fred E. Reednek csupán egyetlen “csekély” kikötése volt: ne engedélyezzék kommunista szónokok felszólalását az egyetem területén. “Nem szeretem azokat a szónokokat — jelentette ki Reed —, akik a kommunizmus elveit hirdetik, amely minden kormány teljes elpusztítását tervezi és az amerikai szabadságjogok vesztére tör.. .” Igv a “szabadság” nevében követelte a gazdag ingatlankereskedő, hogy szüntessék meg a szabad szó jogát az egyetemen és ő ennek ellenében 1 milliót ad majd a diákok kölcsönzési alapjára, ha meghal. “Érdekes”, hogy a University of California elnöke közvetlenül az 1 milliós ajánlat előtt bocsátott ki egy nyilatkozatot, amelyben kijelentette, hogy az Egyesült Államok Kommunista Pártjának tagjai számára nem fogják megengedni azt, hogy az egyetem területén kifejthessék véleményüket. Hinss elég tankönyv az iskolákban A nevvvorki iskolabotrányok legújabb szakasza, a tankönyvek hiánya. A Szülők Egyesült Szövetsége főleg ennek a helyzetnek tulajdonítja azt, hogy az alsófoku tanulók között 171,000 olyan van, akik az olvasásban egy-két évvel hátramaradtak. A P. S. 61-ben pl. olyan hiány van tankönyvekben, hogy a tanítók kénytelenek maguk megírni és sokszorosítani a kiadott leckét. A tanulók kétharmadának nem jutott minden tankönyvből. A P. S. 81-ben a könyvek hiánya miatt a tanulók nem képesek az otthoni olvasást és* más feladatokat elvégezni. A Szülők Szövetsége leleplezte azt a bűnös tényt, hogy- az 1961—62-es költségvetésben megnyirbálták az iskolai szükségletek kiadási összegét. így az elemi iskolák egy tanulójára eső kért 22 dollár helyett $7.96-t, a középiskoláknak a $21.04 helyett $11.10-et és a felsőiskoláknak $40 helyett $10.83-t engedélyeztek. A Közművelődés másodraitgu kérdéssé süllyedt az országban, illetve az országvezetők szemében, a fegyverkezéssel szemben. Hadiköfelezettség az NDK-ban Heinz Hoffmann hadseregtábornok, az NDK nemzetvédelmi minisztere jan. 26-án este rádióelőadást tartott az NDK uj véderőtörvényének egyes vonatkozásairól. “A Német Demokratikus Köztársaság változatlanul szükségesnek tartja, hogy a két német állam megállapdoásra jusson a leszerelés kérdésében” — állapította meg a miniszter. A kötelező katonai szolgálat bevezetéséről szólva hangoztatta, hogy az még hatékonyabbá teszi az NDK békepolitikáját, mert igv kilátástalanabbakká válnak az imperialisták agressziós tervei. A nemzet- védelmi miniszter kijelentette, hogy a hadkötelezettség bevezetése ellenére nem emelik az NDK népi hadseregének létszámát. A nemzetvédelmi miniszter befejezésül újból kihangsúlyozta: az NDK munkásosztálya azért teremtette meg saját hadseregét, hogy gátat emeljen a nyugatnémet hitlerista tábornokok uj háborús törekvéseinek. Hírügynökségi jelentések szerint Nyugat-Ber- lin belügyi szenátorának utasítására négyheti szünet után ismét megjelentek a szenátus hang- szórós kocsijai a Német Demokratikus Köztársaság berlini államhatáránál, és rágalmazó beszédenem is konkurrencia miatt, hanem antiszemitizmusból. Mondtam,is neki, hogy én csak butaságnak tartom, ha valaki antiszemita, de hogy a kutyáját is antiszemitává tegye, az btin. Az orosz megszállás alatt nem tehetett a borbély semmit •se, még az ajtót is nyitva kellett, hogy hagyja és az egész város nevetett rajta, de most, hogy mi felszabadítottuk őket, mondta, “linzere lejte”, szeretné bepanaszolni az ukránt a mi kommandónknál. Mit gondolok? Merje-e megtenni? “Lehet, hogy hiába mer —mondtam —de csak merjen, mert ha más eredménye nem is lesz, talán kiegyenesedik a saját dereka.” De nem ez a morálja ennek a kis történetnek, hanem az, hogy ami rossz és büdös, azt hiába magyarázzuk, takarjuk és parfiimözzük. Azzal az csak még büdösebb, rosszabb lesz. két. közvetítenek. A nyugat-berlini provokációra a demokratikus Berlin hangszórói válaszoltak. A Neues Deutschland ezzel kapcsolatban megállapítja: a nyugat-berlinieknek a béke érdekében rá kell kényszeríteni a szenátust, hogy szüntesse be a hangszórós provokációkat. Az NDK kormánya az uj nyugatnémet vámtörvény életbelépése miatt azonos tartalmú jegyzékeket intézett a nyugati hatalmakhoz. A jegyzék megállapítja, hogy az uj nyugatnémet vámtörvény a potsdami egyezmény és a békés egymás mellett élés elveinek a megsértése. ANEKDOTÁK LINCOLNRÓL Mialatt Lincoln az illinoisi törvényhozás tagja volt, egy politikai konvención kellett megjelennie, springfieldi lakásától messzi távolságban. Lovat kellett bérelnie, de a helyi istálló tulajdonosa az ellenpárthoz tartozott. Igen lassú lovat adott hát Lincoln alá, remélve, hogy lekési a gyűlést. Lincoln azonban éjjel-nappal lovagolva, mégis idejében ért céljához. Viss zaj övét azután megkérdezte: “Ugye, ezt a lovat csak temetésekre szokták használni?” “Dehogy is!”, felelte a ravasz lócsiszár. “Akkor rendoen van” — felelte Lincoln — “mert ez a ló a halottat nem tudná sírba szállítani a feltámadás előtt!” • A felavatás után Lincoln megérkezett a Fehér Házba és bár az ország a polgárháború küszöbén állott, előszobáját álláskeresőkkel találta tele. — “Úgy érzem magam, mint a szállodatulajdonos, aki a bejáratnál szobákat ad ki, miközben a háza lángokban áll!” • A polgárháború közben nagy befolyású politikusok áskálódtak Grant tábornok ellen, irigyelve tőle a vezérséget. Grant azonban akkortájt éppen nagy vereséget okozott a Délieknek. “Grant hát túlsókat iszik?”, kérdezte az elnök a gáncsos- kodó kritikustól. “De mennyire” — felelte a politikus “és ezt be is tudom bizonyítani!” “Kár vesztegetni az időt ezzel. De ha le akár kötelezni, tudja meg, miféle whiskeyt fogyaszt Grant. Mert abból a fajtából hordószámra szeretnék küldeni minden tábornokunknak!” • “Tudom, hogy sokan panaszkodnak, hogy a katonai fegyelmet lazítom meg azzal, hogy ismételten gyakorlom kegyelmi jogomat. De a keserves napi gondok és küzdelem után, megnyugvást szerez és friss erőt kölcsönöz, ha enyhítő körülményt tudok felfedezni, amely egy ember életét megmentheti.” • A meggyilkolását megelőző délután is kegyelmet adott az elnök egy fiatal katonának, akit szökés miatt halálra Ítélt a katonai törvényszék. — “Azt hiszem több szolgálatot tehet még ez a fiú a földön, mint a föld alatt” — voltak az elnök szavai. American Council ZAJELLENES KONGRESSZUST tartanak má jósban Salzburgban, tiz ország szakembereinek a részvételével. A nagyváros lármája elleni küzdelemről orvostudományi, műszaki, jogi és propaganda előadások hangzanak el, majd zajtompitó műszerek kiállítása nyílik. HA MIAMIBA JÖN NYARALNI, keresse fel a Magyar Amerikai Kultur Klubot 3901 N. W. SECOND AVENUE Az egész ország magyarságának találkozó helye • Kitűnő magyar konyha. — Minden szombaton és vasárnap előadások. CIGÁNYZENE. TÁNC! • Egész héten nyitva, hétfő kivételével Telefon: PL 1-9453
