Amerikai Magyar Szó, 1962. január-június (11. évfolyam, 1-26. szám)
1962-06-21 / 25. szám
AMERIKAI MAGYAR SZŐ — HUNGARIAN WORD HATALMAS JELENTŐSÉGŰ FELFEDEZÉS A SZÍVGYÓGYÁSZATBAN Több magyarszármazásu professzornak is szerepe volt a szívbillentyű átültetésijén. Az uj módszer több ember életét mentette meg. Két hires orvosi közlöny is hirt adott arról a nagyjelentőségű felfedezésről, amelyre a kanadai Toronto sebészei jöttek rá, illetve alkalmaztak először. A New England Journal of Medicine, Észak-Amerika egyik legrégibb orvostudományi folyóirata, legutóbbi kiadványában közölte, hogy hat személy életét mentették meg a főütőér szívbillentyűjének az átültetésével. Ez a szívbillentyű ellenőrzi a vérkeringést a szív és a test többi részei között. Az átültetési műtéteket a torontói Western Hospitalban hajtották végre. A Journal of the Canadian Medical Association viszont azt jelentette, hogy egy betegnél a belső szívbillentyűt cserélte ki a torontói General Hospitalban egy sebész-csoport. A belső szívbillentyűk a szivkamrák közötti vérkeringést ellenőrzik. Ez az első ilyenfajta operáció volt az orvos- tudomány történetében. A Canadian Medical Association jelentése szerint a beteg egy héttel később meghalt a lélegzésben fellépett komplikációk következtében, de a halál beállta utáni vizsgálatok szerint, a szívbillentyű kifogástalanul működött. Mindkét tudományos folyóirat leszögezi, hogy a szívbillentyű műtétek kezdeményezője Gordon Murray, torontói sebész. Közel hét évvel ezelőtt hajtotta végre első főütőéri szívbillentyű átültetését egy halott emberről 22 éves betegére. A volt beteg ma már nős és négy gyerek apja. Technikusként dolgozik, tehát fizikai munkát képes végezni. Dr. Murray eredményét abban az időben háttérbe szorította az a kísérlet, amit az Egyesült Államokban végeztek műanyagból készült főütőér billentyű behelyettesítésével. Csak két évvel ezelőtt kezdtek ismét érdeklődni dr. Murray kísérletei iránt, A műanyag tartósságával kapcsolatban merültek fel ugyanis komoly aggályok. A már említett Western Hospital sebész-csoportja megvizsgálta a Murray által megoperált beteget, aki jelenleg a British Columbia-i Victoriában él. Azt találták, hogy ez az ember, aki azelőtt még gyorsan sem tudott menni lihegés nélkül, ma erős és élénk. Az alapos orvosi vizsgálat után megállapították, hogy szive kifogástalanul működik. A torontói Western Hospital sebészei ezután gyűjteni kezdték a közlekedési balesetek áldozatainak a főütőér szivbillentyüit és két hónapra félretették ezeket. Ezután — a New England Journal szerint — felajánlották ezeknek az átültetését olyan szívbajos betegeknek, akiknek a fel- gyógyulására már nem volt sémi remény. Két év alatt 9 betegen hajtottak végre ezután olyan operációt, amelyben behelyettesítették a közlekedési balesetek áldozatainak a főütőér szivbillentyüit. A 9 közül három beteg meghalt, az operáció előtti gyengeség következtében, de a többi 6 ma is egészséges. A belső szívbillentyű operáció úttörője viszont dr. Ray 0. Heimbecker, aki a torontói General Hospitalban végezte kísérleteit. Az ő általa vezetett csoport először kutyákkal kísérletezett, mérsékelt sikerrel. Ezután alkalmazták egy olyan betegen, aki már minden kezelésen keresztülment és az állapota menthetetlen volt. A kanadai orvosi közlöny szerint dr. Murray arra alapozta kísérleteit, hogy a főütőéri szívbillentyű a szem szaruhártyájához hasonló, amelynek szintén nincs belső vér ellátása, igy a test nem veti ki magából, mint a műanyagból készi teket, amelyeknek átültetése ezért nem járt s kerrel. A kanadai sebészek remélik, hogy ezután a kó házak tartalékolnak majd főütőér szivbillentyi két. A torontói sebészcsoport fő részvevői követk* zők voltak a már említetteken kívül: Dr. R. « Baird, dr. T. Z. Lajos, dr. A. T. Varga és dr. \\ F. Greenwood. A nevekből következtetve legaláb kettő magyarszármazásu közülük. UJ METEORITLELETEK A SZOVJETUNIÓBAN Az elmúlt években a szovjet kutatók néhány újabb- meteorit felfedezéséről, illetve hullásáró számoltak be. Még a század elején a Saaremaa-szigeten, a: Észt SZSZK területén kráterszerü gödröket fe deztek fel. A kráterekben és környékükön vég zet ásatások során nagy menyiségü meteorpori és nagyobb meteortöredéket gyűjtöttek. Ezek összetétele főként vas és némi nikkel. Az észt meteorkráterek emlékeztetnek az ausztráliai Henburryben levő meteorkraáterekhez. E meteor hullás időpontja még ismeretlen. 1959-ben két meteorit lehullását is észlelték a Szovjetunióban. Az egyik november 24-én Baku mellett történt. E meteorit délnyugatról északkeletre haladt, és a lehullás előtt több darabra robbant. A töredékek súlya 360 gramm és 127 kilogramm között váltakozik. A másik meteorhullást az Ohotszki-tenger partján december 22-én észlelték: a tűzgömb fel tűnését fényfelvillanás és dübörgés kísérte. A meteordarabokat egyelőre nem sikerült megta lálni. AZ ÖREGSÉG NEM BETEGSÉG (Folytatás az előző oldalról) tapasztalat, hogy a bottal közlekedő ember járásbiztonsága lényegesen jobb. Legyen sétabotja minden idős embernek és használja is. VANNAK -E FIATALÍTÓ GYÓGYSZEREK? Ez a kérdés a középkori kuruzslás hagyatéka. A haszon és hirnév vágya időről időre megszüli a “legújabb” fiatalitószert vagy gyógyeljárást. De ezek nem használnak, mert az életet és annak biológiai törvényszerűségeit megváltoztatni vagy föltartóztatni semmiféle gyógy el járással nem lehet, mert az öregedés vissza nem alakítható folyamat. Már vannak és remélhetőleg egyre nagyobb számban lesznek olyan gyógyszernek, amelyek az öregedés folyamatát elviselhetőbbé teszik, az életet megkönnyítik, sőt, meg is hosszabbítják, de fiatalítással a jövőben is csak kuruzslók és haszonlesők foglalkoznak majd. Számolni kell az idős kor fokozott vitaminigényével. Az öregek számára gyártott vitaminok, tápszerek és gyógyszerek mind hasznosak, ha egyéni elbírálás alapján, gondos orvosi mérlegelés után alkalmazzuk azokat. Eredményt csak akkor érünk el velük, ha az idős szervezet igényét felmérjük és az egyéni szükséglet alapján elégítjük ki. Amig az egyik öregnek vitaminokra, a másiknak hormonokra vagy ásványi sókra, a harmadiknak az emésztést, a negyediknek a keringést támogató szerekre van szüksége, nem lehet egyetemes “fiatalító” szerrel segíteni. Az eredményes segítés előfeltétele az alapos kivizsgálás és a korszerű geriátriái orvosi beavatkozás. A RUHÁK TERHE A ruházkodásnak az életkorhoz is alkalmazkodnia kell. Ruházkodásunk általános jellemzője, hogy minden életkorban tulöltözködünk. Szembetűnő a férfiak tulöltözködése: átlag 4—5 fonttal több ruhát hordanak, mint a nők. Ennek a súlytöbbletnek nemcsak a melegét, hanem a terhét is viselni kell. A tulöltözködés ellenére is elégtelen a fej, a nyak és a végtagok öltözéke. Az idősek vérkeringésére jellemző, hogy a perifériás vérkeringés, a szívtől legtávolabb eső testrészek ( a kéz, a láb és a fej) vér ellátása csökkent, igy jobban ki van téve a lehűlés veszélyének is. Fontos tehát a meleg kesztyű, a sál, a meleg harisnya és a fület is takaró téli sapka. Nincs szükség a nehézre vattázott télikabátra mert az inkább nehéz, mint meleg. A kötöttáru- ipar fejlődése kiszorítja a nehéz kabátokat, mert a trikó elsónamü és a gyapjupulóver több meleget tart és viselése is kellemesebb, könnyebb. A téli harisnya, sál, kesztyű anyaga lehetőleg gyapjú legyen, mert a nyaki erek és a végtagok melegen tartására az a legalkalmasabb. A ruházat színe sem közömbös tényező, mert a ruha színe és melege között szoros a kapcsolat. Amig a fehér kelme 100 kalória meleget vesz fel a hősugarakból, a zöld 160, a barna 200 és a fekete 220 kalóriát. Régen a korral együtt sötétedett a ruházat színe is. A gyászöltözetszerü fekete szin komorrá és kényelmetlenné tette az öregek életét. Fiatalon megözvegyült asszonyok és a hajdan már öregnek számitó 50 év körüli férfiak a nyár melegét is komor szinti ruhákban élték át. Az öregek tábora ma már nem az ötven körüliekből hanem a 70 éven felüliekből adódik. Ezek nagy része már szakított a régen oly divatos lüszterrel, de egy részük még hódol a helytelen régi szokásnak és feketét hord nyáron is. Meleg időszakban lazán szőtt, világos ruhát viseljenek az öregek is, mert ez biztosítja legjobban a bőr légzését és a test szellőzését. MEDDIG DOLGOZZANAK? A munka és a közösséghez tartozás az öregedés legjobb ellenszere. Az élet és az ember között egyetlen reális kapcsolat a munka. Amig az ember bármilyen keveset is, de dolgozik, addig részese az életnek. A tétlen nyugalom a feleslegesség érzését kelti, és ez igen rossz állapot. Az öreg nyugdíjas is tevékenykedjen valamelyest. Nem lehet az évek számmércéjével kijelölni a teljes nyugalomba vonulás idejét, mert az egyénenként és foglalkozási áganként változó. A naptári és a biológiai kor nem halad párhuzamosan. Vannak elöregedett, koravén fiatalok és vannak fiatalnak maradt öregek. Hogy mit és mennyit tevékenykedjen az öreg ember, általánosságban megállapítani nem lehet, de követendő elvként elfogadhatjuk, hogy minden öreg dolgozzon az élet bármely területén annyit, amennyitől nem fárad el. Az ilyen munka erőt ad és erős kötelékkel fűzi embertársaihoz, a társadalomhoz. AZ ÓREG EMBER SZERÉNY KÍVÁNSÁGA Wagner 70 éves korában szerezte a Parsifalt Verdi 80 éves korában a Falstaffot, Tizian 99 éves korában festette meg a Pietát, Sophocles uedig 90 éves korában alkotta meg Oedipusát. Goethe halála előtt két hónappal 83 éves kofában fejezte be a Faust második részét. Tolsztoj 82, Pavlov 87, Newton 84, és Kossuth 92 éves koráig dolgozott. Ne hagyjuk számításon kívül, hogy az izomerő gyengülésével nem ér véget az emberi tevékenység és az alkotás ideje. Egy em beröltő tapasztalata és tudása gazdaggá teszi az öreget, és ebből a gazdaságból bőkezűen adakozhat, ha arra alkalmat kap. Az öregekkel való töi’ődés csak kis részben orvosi nagyobb részt állami és társadalmi feladat. A társadalom kötelezettségén felül minden ember becsületbeli kötelessége az öregekkel való törődés, mert nem szabad elfeledkezni arról, hogy azokat a javakat és alkotásokat, amelyeknek mindannyian haszonélvezői vagyunk, részben az öregek hívták életi’e. I)r. Szakolyi András Meleg, barátságos otthonról gondoskodik a magyar népi demokrácia az öregek részére. Képünkön: A napfürdőt élvezik a teraszon Thursday, June 21, 1962. 11
