Amerikai Magyar Szó, 1962. január-június (11. évfolyam, 1-26. szám)
1962-06-21 / 25. szám
Thursday, June 21, 1962. AMERIKAI MAGYAR SZŐ HUNGARIAN WORD 3 hj, jyyywyyiyrmT» ■ »»■ iiittmt rmm 111 mwtiiiiii mbii-!« nrmuri ii iiir»»ttiwrri-i«ani wjmr. Munkásmozgalom j ■■»! ■ mmiiii 1 i mn » » » m » »»■» Szívroham is ipari betegségnek tekinthető Felsőbb bíróságok újabban egyre több esetben hoztak olyan döntést, hogy a munkás szívrohama az illető foglalkozásának a következménye és ezért a munkásvédelmi törvények alapján biztosítás jár számára. Erről, a munkáltatóknak nem tetsző helyzetről ad ismertetést K. G. Slocum a - Vall Street Journalban. A kötelező biztonsági rendszabályok csökkentették az ipari balesetek számát, és igy a mun- últatók alacsonyabb rátát fizetnek a munkások úztositásáért. Ha az eddigi bírósági döntések precedensül szolgálnak arra, hogy a munkáltatók felelősséggel tartoznak a munkaviszonyokkal kapcsolatos szívrohamokért, akkor ezen a téren is változás lesz észlelhető. A vállalatok máris óvatosabban válogatják meg alkalmazottaikat, 'íogy ne legyen közöttük szívbajos. Evégből orvosi vizsgálatnak vetik alá a jelentkezőket. Némely nagyüzemben kutatásokat folytatnak szívbajok könnyebb felismerésére és esetleges elkerülésére az alkalmazottak között. Várható, hogy ilyen kutatások eredménye kihatással lesz a közegészségre is. Az Egyesült államokban évente 920,000 ember halálát szívbaj okozza. Munkásbiztositási törvények (Work.’s Compensation,) nem egyformák az államokban, de mindegyiknek az a rendeltetése, hogy a munkást vagy hátramaradottait kárpótolja a munkája következtében beállott, munkaképtelenségért vagy halálesetért. A kárpótlás összege is változó, a munkás fizetésétől vagy a családtagok számától függően. A Department of Labor szerint a munkások közel 80 százaléka tartozik a munkásbiztositási törvények kötelékébe. A munkáltatók hűséges szövetségese az American Medical Association, amikor arról van szó, hogy a munkások előnyét szolgáló bírósági döntések ellen tiltakozzanak. Az Eastman Kodak Co. pl. az orvosszövetség Foglalkozási Betegségek Osztályának vezetőjét, dr. James Sterner-t alkalmazza a vállalat egészségügyi igazgatójaként, aki a következőképpen nyilatkozott: “A legtöbb államban általánossá vált az a folyamat, hogy ennek a természetes betegségnek legkisebb összefüggését is a munkaviszonyokkal, a munkásbiztositási törvény hatáskörébe rendeljék. ^ Bizonyságul New Jersey állam statisztikai adatait idézi a cikk, ahol 1961-ben 200 szívroham ügyben $1,719,000 dollár juttatást Ítéltek meg az áldozatoknak. Ez háromszor annyi eset és nyolcszor akkora összeg volt, mint amennyit 1957-ben ítélt meg a bíróság. Ugyanazon idő alatt az általános munkásbalesetekre szóló döntések száma csak öt százalékkal volt több és a juttatások ösz- szége csak 33 százalékkal nagyobb, mint 1957- ben. Számos nagyvállalat egészségügyi igazgatója hivatkozott arra a példátlan esetre, amelyben New Jersey Felsőbírósága 18,347 dollár kárpótlást Ítélt meg egy özvegyasszonynak, akinek napszámos férje a N. J. Ford Motor Co.-nál volt alkalmazva. Ebben az esetben a 41 éves munkás több Ízben panaszkodott mellkasi fájdalmakról az utóbbi két évben. Az orvosok szivgörcsöt (angina pectoris) és a szivkoszoruér gyengeségét állapították meg. Egy ilyen roham után 2 nap múlva bement az üzembe, ahol nehéz hordók emelésére rendelték. Hazamenve “szörnyű fájdalomról” panaszkodott, mire kórházba vitték, ahol 50 perc múlva szívrohamban meghalt. Két szivspecialista ellenkező véleményen volt arravonatkozólag, hogy a napszámos munkaköre milyen kihatással volt halálára. Az egyik, aki a Ford vállalatot képviselte, ragaszkodott ahhoz, hogy a kettő között nem volt okozati összefüggés, mert a munkás már azelőtt is beteg volt. A másik orvosnak, az özvegy megbízottjának véleménye az volt, hogy a munka “jelentős tényezője volt a végzetes rohamnak. A főbirósági döntés kiemelte, hogy a “sorozatos megerőltetés hatással volt a munkás beteg szivére és jelentős arányban siettette a végzetes rohamot.” iWSJ más eseteket is felsorol. így Pittsburgh- ban a főbiróság a vállalatot tette felelőssé egy más munkás haláláért, aki munka közben rosszul lett és a vállalati ápolónő virus elleni orvosságot adott neki. Röviddel azután a munkás a taxiban* armen« i inrn«« amely hazavitte, meghalt. A halál oka szívroham volt és a hibás kezelés. Egy másik esetben egy 52 éves munkás szívrohamot kapott, miután a munkáltatója mások jelenlétében durván megsértette. A fellebbezési bíróság úgy döntött, hogy a társai előtti megszégyenítés annyira felizgatta a munkást, hogy hazaérve szívrohamot szenvedett. A munkás most rokkantsági segélyt kap. Az nem kétséges, hogy a szívbajt főképpen az ember életkörülményei hozzák létre. A munkás életében a munkaviszonyok képezik ezeket a körülményeket és ezt a tényt a biróság igazságosan tekintetbe veszi. A munkáltatók azonban keresik a módját, hogy a felelősség alól kibújjanak. “A vállalat nemrégen behívta személyzeti fele- lősseit és ismertette velük az uj alkalmazási szabályzatot, amely szerint többé nem vesznek fel olyanokat, akiknek volt szívrohamuk és mindent elkövetnek, hogy megszabaduljanak azoktól az alkalmazottaktól, akik szívrohamon mentek keresztül,” idézi a cikk egy vállalati orvos szavait. A Bell Telefon társulat újabban az előzetes orvosi vizsgálaton kívül munkaközben is ellenőrzi a nehéz munkát végző alkalmazottainak szívműködését. A telefon vezetéket felállító munkás melkasára az ürutasok által is használt elektród mérőkészüléket szerel fel, amely póznamászás közben leadja egy közeli electrokardiográf- nak a szív tevékenységét. Ezzel a módszerrel már eddig is eredményeket értek el, amennyiben kezdetleges rendellenességet fedeztek fel egyeseknél, akik megfelelő orvosi kezeléssel megelőzhetik a végzetes szívrohamot. Munkáltatók (koszok) a piketvonalon Munkáltatók, akiknek nem tetszik az alkalmazottaik követelése, a tőlük kölcsönzött módszerrel adtak ennek kifejezést. Az Electric Alarm Trade Association hét tagja másfél óráig menetelt a Brotherhood of Electrical Workers Local 3 épülete előtt, tiltakozva az ellen, hogy a munkások sztrájkba mentek a 40 órás munkahét levágásáért. 35 órás munkahetet követelnek fizetéslevágás nélkül. “Ez nem egyéb, mint a túlórázás kikényszerítése”, panaszkodnak a munkáltatók, akik riasztó készülékkel látnak el kb. 15,000 üzleti intézményt New Yorkban. A sztrájkolok száma 120. Munkaszerződésük május 31-én járt le. A munkaidő leszállításán kívül a munkások két éves munkaszerződést, a második évben 7 dollár heti béremelést és még egy fizetett ünnepnapot kérnek. Lezárnak a Ford üzemek Walton Hills, Ohióban, a Ford müvek présüzemében 3,200 munkás junius 7-ikp óta sztrájkol. A munkások az autó szakszervezet 420-as lokáljához tartoznak, ők gyártják a Ford automobilok ajtóit tetőzetét és más alkatrészeket. Ford kijelentette, nogy leállítja a termelést 16 szerelőüzemében. Kivételt csak a teherautó gyárak képeznek. A Walton hillsi sztrájkot okolja azért, hogy 32,000 munkást el fog bocsátani, mert alkatrészhiány miatt nem folytathatják a munkát. A Wixom, Mich-i üzem már leállt, ahol Lincoln és Thunderbird kocsikat készítenek. Walton Hillsben a munkások a munkairam és munkamódszer _ megváltoztatásáért mentek sztrákjba. 40 különböző termelési szabály ellen tiltakoznak. Igazságtalannak és egyenlőtlennek nevezik ezeket és megváltoztatásukat követelik, hogy ezzel “csökkentsék a munkások munkaterhét és a túlméretezett követelményeket velük szemben”. A szakszervezet szerint Ford Ígéretet tett a szabályzat megváltoztatására, de Ígéretét a gyakorlatban nem teljesítette. Los Angelesben a Chrysler Corporation egy hétre becsukja a Dodge, Plymouth, Valiant és Lancer kocsikat gyártó üzemét és 1,000 munkást bocsát el. A Dodge Dart szerelőüzem Detroitban is leáll egy hétre, a Chrysler bejelentése szerint. További áresés a tőzsdén Nyomott hangulat és komoly aggódás uralkodott a Wall Streeten az értékpapírok további áresése következtében. A május 29-iki zuhanást kisebb-nagyobb hullámok követték, s e héten két egymástkövető napon az egyes árak még mélyebb pontot érintettek. A legerősebbnek ismert részvények, az úgynevezett “blue chips”, ipari vállalatok értékpapírjai mélypontra zuhantak. Ezek között az AT&T, US Steel, Proctor & Gamble Sears Roebuck és mások. International Business Machine, a legerősebbnek vélt értékpapír múlt héten 23.7 pontot esett, e héten három napon keresztül tovább gyengült. Megegyeztek a biztosítási ügynökök New Yorkban a Metropolitan életbiztosító társaság ügynökei 15 napos sztrájk után visszamentek dolgozni, miután uj szerződést kötötek a hatalmas vállalattal. Az “Insurance Workers International Union” 5-ös lokálja taggyűlésén 519—148 szavazat ellenében ratifikálta az uj szerződést, annak ellenére, hogy csupán azt kapta, amit a cég már a sztrájk előtt is felajánlott. 1900 ügynök vett részt a sztrájkban New York Long Island és Westchester- megyékben. A sztrájkolok minimális garantált fizetést és heti 10 dolláros költség előirányzást követeltek a vállalattól. Javítást csupán a betegsegély-bizto- sitás terén nyertek. Hogy lesznek a gazdag farmerek még gazdagabbak Billie Sol Estes texasi nagyvállalkozó megvesztegetési botrányát minden újság elsőoldalas hírként hozta. Kormányhivatalnokok megvesztegetésén kívül van más oldala is az Estes történetnek, még pedig komolyabb oldala, mint amit feí- játszottak. A megvesztegetések már nem is érdekesek, annyira napirenden vannak az üzleti életünkben és ha mindenkit elitélnének, aki ebben bűnös, a nagyüzemek tulajdonosai között sokan lennének büntetett előéletünk. Akik figyelmesen olvassák az Estes ügyről szóló jelentéseket, észrevehették, hogy Estes földjeinek értéke rövid idő alatt háromszorosára emelkedett, vagyis egy év alatt akkeronként 100 dollárról 300 dolllárra. Hogy történt ez? Úgy, hogy a kormány farmprogramja megtiltja, hogy bárki gyapotot termeljen engedély nélkül, amit pedig csak úgy kaphat meg, ha azelőtt is termelt gyapotot bizonyos földeken, vagyis “történelmi joga” van a gyapot termeléshez. Csak ha ilyen joggal rendelkezik, részesülhet abban a kormány juttatásban, amit azért adnak, hogy a farmer ne termeljen gyapotot, vagy a kormány felvásárolja felesleges készletét, nehogy árutöbblet miatt a piaci árak essenek. Estes ilyen “joggal” rendelkező földeket vásárolt össze és a földdel együtt a történelmi jog is az ő tulajdona lett. így kapott óriási összegeket a kormánytól és ez emelte földjeinek értékét háromszoros arányban. Ugyanez a rendszer áll fenn minden terménynél, amit a kormány szubvencionál. A kongresz- szusban is tárgyalták ezeket az eseteket és felemlítették pl. egy 400 akkeros észak-karolinai farmot, ahol olyanfajta dohányt termeltek, amit kéményben szárítanak. Egy éw termésért a föld tulajdonosa körülbelül $800,000-t kapott. Miután részaratóit és más költségeit kifizette, tiszta profitja ebben az évben 400,000 dollárra rúgott, vagyis 1000 dollárra akkeronként. Hogyan szerezte ezt a fantasztikus profitot? Úgy, hogy részese volt a kormány által létrehozott monopóliumnak, — joga volt a dohánytermeléshez. Nyilvánvaló, hogy mások is boldogan termelték volna ugyanezt a fajta, rendkívüli profittal járó dohányt, de a ^kormány elzárta előlük az utat. Egyetlen mód van arra, hogy egy újonnan jött dohányt, vagy más kormány támogatással segélyezett terményt termelhessen. Ha olyan farmot vásárol, amelynek megvan már a termelési engedélye. Ezt viszont csak erősen, inflációs áron veheti meg, aminek nem annyira a farm értéke, mint a kormánysegély összege az okozója. Ebből csupán a nagy farmok húzzák a hasznot, a vásárlók, illetve a fogyasztók rovására. így a kormány erőszakkal tartja fenn a monopóliumot a farmoknál és ugyanakkor más oldalon anti-monopolista törvények betartásáról beszél. Nem lehet csodálkozni, ha a nagyipar nem veszi nagyon komolyan a törvényt, látva a kormány következetlenségét. Egyoldalon monopólium-ellenes álláspontot hangoztat, másoldalon monopo- lisztikus gyakorlatban vesz részt. Jobban mondva, vizet prédikál és bort iszik. i
