Amerikai Magyar Szó, 1962. január-június (11. évfolyam, 1-26. szám)
1962-06-14 / 24. szám
Thursday, June 14. 1962 AMEkrKAÍ MAGYAR SZÓ HUNGARIAN WORD 12 NIHCS HÁBORÚS PROPAGANDA AMERIKÁBAN? Az amerikai sajtó feltűnés nélkül siklott el a genfi leszerelési konferencián elhangzott szovjet ajánlat felett, hogy a nemzetek hozzanak létre törvényeket a háborús propaganda beszüntetésére. Az sem keltett feltűnést, hogy Arthur Dean, az Egyesült Államok delegátusa a konferencián a javaslat ellen szólalt fel. Ellenérvként egyrészt azt a véleményét fejtette ki, hogy a háborús propaganda meghatározása túlságosan szétfolyó, kusza kísérlet volna. Másodszor, az Egyesült Államokban ugv sincsen háborús propaganda. Harmadszor, nem lehet törvényhozással korlátozni az amerika' ■ szabadságát, hogy azt mondhassák és írhassák, amit gondolnak. Mr. Dea írnek a tényekkel ellenkező és kopottság: kba ,■ ’látszó kifogásai csak azt bizonyítják, hogy az amerikai delegáció nem keresi komolyan a Pártós ke létrejöttének lehetőségeit. Mr. Dean még lát t-kísérletre sem mutat hajlandóságot a béke irányában. Semmi nehézségbe nem ütközött annak meghatározásánál, hogy miért nem lehet a háborús propagandát meggátolni, de arra nem t a iái módot, hogy ezt a bűnös eljárást magát megl tározza, hogy a háborús propagandát értelmezze. Pedig ehhez nem kell nagy tudomány. Csak figyelemmel kell olvasni a napi sajtót, különösen a Daily Newst, vagy a Daily Mirrort és a hasonló kaliberű vidéki újságokat. Nem képez kivételt a Time és a Life folyóirat sem. Mindezeknek a kiadványoknak szerkesztőségi irányvonala a kertelés nélkük háborús uszitás. Azután figyelemmel kell kísérni az atommániákus Teller kijelentéseit, aki előszeretettel beszél az atomháború (ránknézve) minimális veszélyességéről és előnyeiről, az atomkisérletek kimondottan emberba'ráti szükségletéről. Egy Rockefeller kormányzó nem tagadja háborús érzelmeit és ahol alkalma van megemlíti azokat. Nyíltan az atombombák alkalmazását propagálja. Törvényhozóink közül számosán türelmetlenek az elhúzódó nemzetközi tárgyalásokkal és egyezkedési kísérletezésekkel szemben. Gyors és határozott akciót követelnek. Barry Goldwater szená'• könyve, “Why Not Victory?”, kifejezője en- iz irányzatnak. Lépjünk offenzivába a Szov- ióva! szemben, követeli a republikánus párt ő politikusa, mert befolyása már igen kiter- már orrunk előtt, partjainktól alig 90 mér- e kommunista kirakatot létesített. Hagyjuk a sok dumát a koegzisztenciáról, az egységes ról. Legyünk bátrak, mint 1898-ban voltunk, or felszabadítottuk Kubát. Tgaz, hogy nagy íráldozatba került (a kubaiak ellenálltak a szálló felszabaditóknak) és sok millió dollárba, de minden felbecsülhetetlen érték kerül valamibe. A civilizáció költséges dolog, akárcsak a kereszténység volt. Hagyjuk tehát abba az olyan beszédet, hogy nem fogjuk a bombát használni, akármi is történik. Ez a könyv tartalmának a lényege. Lehetséges volna, hogy Mr Dean nem tud arról a propagandáról, amely “az atomháború elfogadhatóságát” törekszik a köztudatba belevinni, vagy az Air Force Association nyilatkozatáról, amelyben “a szovjet rendszer teljes eltüntetését” jelöli meg az Egyesült Államok “nemzeti célkitűzéséül” s kivitelezésére kampány megindítására szólit fel? A Saturday Evening Post márc. 31. száma Stewart Alsop kommentátor interjúját közli Kennedy elnökkel. Ebhen a következő sajnálatos idézetet olvassuk: “Természetesen, bizonyos körülmények között készen kell állnunk arra, hogy a nukleáris fegyvereket már kezdetben használjuk, lesz, ami lesz...” Eszerint Kennedy is megváltoztatta előbbi álláspontját, hogy nem fogjuk elsőnek alkalmazni az atombombát. Ha Mr. Deannek az országban folyó háborús propaganda egy tizedéről volna csak tudomása, akkor sem tehette volna őszintén és lelkiismeretesen azt a kijelentést Genf ben, hogy az Egyesült Államokban nincsen háborús propaganda. Meg vagyunk győződve, hogy Mr. Dean nálunk is jobban be van avatva abba, ami e téren történik. És hogy állja meg helyét az az érvelése, hogy a háborús propaganda betiltása ellenkezik a szólás- és sajtószabadság jogával? Tudtunkkal a gyil kosságra való felbujtás ellen vannak töi'vényeink. Dean érvelésének félrevezető logikája csak akkor mutatkozik meg teljes meztelenségében, ha párhuzamba állitjuk azzal a “szabadsággal” amit hatóságaink a Rockwell-féle American Nazi Party gyilkosságra és gyűlöletre felbujtó irodalmának és szónoklatainak szabad terjesztésére nyújtanak. Ha vannak törvényeink az egyéni gyilkosság ellen, miért ne lehetnének a tömeggyilkosság ellen is? De nézzük meg az érem másik oldalát. Mr. Dean szerint az amerikai hagyomány tiltja a háborús propaganda szabadságának korlátozását. Akkor miért nem biztosítanak hasonló szabadságot a békéért folytatott propagandának ? Miért* üldözik a béke propagandistáit? Miért tartóztatják le, miért zárták börtönbe őket különböző kifogásokkal, a newyorki Times Square-en, vagy Johnson City, Tennessee-ben ? Idézet a N. Y. Times május 16-iki számából: “Johnson City, Tenn., május 15. (UPI) — Kilenc ifjúból álló csoportot letartóztattak itt ma azzal vádolva, hogy illegálisan röplapokal osztogatott. Az ifjak “béke gyalogolók”-nak nevezték magukat, útban Nashville-ból Washingtonba. A rendőrség azt mondta, hogy egy városi rendelet engedélyez nyomtatvány kiosztást otthonokban és üzletekben, de tiltja a város utcáin.” A tények megcáfolják és leleplezik Mr. Dean érveléseit és mindazokat, akik a béke jelszavával a szájukon a háború propagandáját űzik. Ismerjük fel, hogy a legszebb és legértékesebb amerikai hagyományokat és szabadságjogokat is eltorzítják, hogy a háborús üzleti érdekeltségek és profitharácsolók szolgálatába állítsák őket. Az amerikai nép békét akar és ennek az akaratnak, az igazi amerikai hagyománynak kell győzedelmeskednie a háborús uszitókkal szemben. Hogyan gyilkolták meg a nyúgal-bsrltai rendőrök az NDK határirét? Május 30-án késő délután az NDK és Nyugat- Berlin között húzódó országhatáron újra gyilkos sortüz emlékeztetett arra, hogy milyen tarthatatlan a helyzet a frontvárosban, mennyire egész Európa békéjét veszélyeztető német békeszerződés hiánya és a nyugat-berlini kérdés rendezetlensége. Nyugat-berlini rendőrök lelőtték Peter Göringet, az NDK határőrségének 21 éves tiszthelyettesét és életveszélyesen megsebesítették Kari Laumer tiszthelyettest. A gyalázatos, provokativ gyilkosság tényei magukért beszélnek. Péter Göring szerda délután a nyugat-berlini határ mentén levő őrtoronyban teljesített szolgálatot. A határvonal ezen a szakaszon — a Scharnhornst Strasse körzetében — Berlin csatornahálózatának Nyugat-Berlin felé eső oldalán húzódik. A Spree folyóba ágazó hajózható csatorna — a Spandauer Kanal — mintegy 20—25 méter széles, és egészében az NDK területéhez tartozik. Nyugat-Berlin területe tehát a túlsó parton kezdődik. Péter Göring az őrtoronyban arra lett figyelmes, hogy a csatorna innenső oldalán, a keleti parton fekvő temető árkából egy ember ugrik ki, és a csatorna felé igyekszik. A határőr tiszthelyettes kötelességéhez híven lerohant az őrtoronyból, igyekezett az ember elé vágni, és puszta erővel, tehát fegyverhasználat nélkül megakadályozni a határsértést. Ekkor a másik parton — minden valószinüség szerint -—- a határsértésről előre értesített és fedezékükben lesben álló nyugat-berlini rendőrök tüzet nyitottak s átlőttek az NDK területére. Az egyik lövedék megölte Peter Göringet. A lövöldözésre odasietett Kari Laumer. A nyugatberlini gyilkosok golyója őt is leteritette. Péter Göring, aki 1960-ban önként jelentkezett katonának, öntvénytisztitó munkás volt civil életében. HOGY NYARAL A SZEGENYEMBER? ALACSONY ÁRAK, KÜLDJE BE RENDELÉSÉT MÉG MA! BEEKESI ANDRÁS: Magány...........................$1.50 KASSÁK LAJOS: Mélyáram ........................ $2.50 KASSÁK L.: Angyalföld..................................$2.00 KARINTHY FERENC: Ferencvárosi szív $1.00 JÓKAI MÓR: Az aranyember $3.00 MURÁNYI KOVÁCS E. Akik szeretni tudtak $2.50 MÓRICZ ZS.: Forró mezők . .. $0.50 MÓRICZ ZS.: Az Isten háta mögött............ $0.40 LINDNER L.: Szép Párizs ............................ $1.25 SZABÓ MAGDA: Disznótor ............................$1.50 SZABÓ MAGDA: Álarcos bál............................$1.50 STEPHEN ZWEIG: Égő titok $2.50 SMUUR: Déli jégmezőkön .............................$1.50 EOVENSZKIJ: Lázadó hajó ........................ $1.25 NAGY LAJOS: Kiskunhalom $0.40 STEPHEN ZWEIG: Magellan...........................$0.90 SZÉKELY JANOS: Kísértés ............. S2.80 FABIAN ZOLTÁN: ítélet $1.20 ILLYÉS GYULA, Puszták népe.......................$1.75 Ff:JA GÉZA: Kuruc idő ...............................$2.50 PETŐFI összes versei uj kiadásban ..............$5.30 PETŐFI: The Apostle (Victor Clement fordítása, illusztrált, diszkiadás) ........ $2.50 HELTAI JENŐ: Jaguár ..................................$0.40 GODA GÁBOR: A rendes ember .............. $0.40 KRÚDY GYULA: A podolini kisértet $0.50 BENEDEK ELEK: Az arany almafa (gyermekeknek) ....................................................... $1.50 VERNE GYULA: Némó kapitány (gyerm.) $1.75 ILLÉS BÉLA: Fegyvert és vitézt éneklek . $1.30 A. STRUG: A sárga kereszt ....................... $2.50 W. KOEPPEN: Halál Rómában .................... $1.30 TATAY SÁNDOR: Puskák és galambok ... $1.10 FEHÉR KLÁRA: A tenger (2 kötet) ........ $3.00 DOBOZY IMRE: Tegnap és ma.................... $1.60 SZABÓ PÁL: Forog a kerék ........................ $1.60 KOVÁI LŐRINCZ: Párbaj ............................ $1.30 BÓKA LÁSZLÓ: Karoling trón .................... $1.60 DARVAS JÓZSEF: Város az ingováryon . . . $1.30 KELEN JOLÁN: Tiétek a világ ................ $0.80 BACSÓ J.: Ami a kulisszák mögött történt $1.10 ZALKA MIKLÓS: Aknamező ........................ $2.30 URBAN ERNŐ: Aranyfüst ............................ $1.60 Női szóval (elbeszélések) ................................ $1.60 VASZILJEV-GUSCSEV: Riport a 21. századból . . . $2.70 Uj magyar lexikon (6 kötet) kötetenként $11.00 HUNGARY (guidebook) ........................ $2.20 ORSZÁGH LÁSZLÓ: Zzebszótár angol—magyar magyar—angol kötetenként ............ $2.50 SZABÓ MIKLÓS: 117-es ügynök ................ $0.75 Régi jó világ (riportsorozat) ................r.. . $0.75 MAGYAR REMEKÍRÓK (elbeszélések) .. $0 50 GERÉB JÓZSEF válogatott írásai ................ $0.50 1962-es Magyar Naptár ................................. $1.00 HASZNÁLJA AZ ALANTI SZELVÉNYT: AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 161 h SUeet, New York 3, N. Y. Kérem küldjék meg részemre az alább jelzett könyveket. Mellékelek $..................-t. Név: ...........................................-..........•..................................................................................... Cim: ................................................... Város: ..............................................Zóna:.............. Több könyv rendelésénél 25 cent posta és csomagolási költséget kell az összeghez csatolni. —
