Amerikai Magyar Szó, 1962. január-június (11. évfolyam, 1-26. szám)

1962-06-07 / 23. szám

ÜL AMERIKAI MAGYAR SZÓ HUNGARIAN WORD Thursday, June 7., i9b'z £VVIAA#VVUVIAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/VVIAAAAJIAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA#IAA/Vt'' j Magyarország I ACSA ÉS SoRÖCSKE A somogyacsai tsz-iroda előtt jó néhány férfi és asszony ácsorgott türelmetlenül. Végül déle­lőtt 10 órakor kiszólt valaki az ajtón, hogy ha­zamehetnek, mert a föld vizes, nemdehet dolgoz­ni rajta. — Előbb is megmondhatták volna — zúgoló­dott a tsz-nép. S valóban ezt már reggel 7 órakor is megmondhatták volna nekik. Az elnököt kerestük, de nem volt otthon. Tab- i'H motorozott az agronómussal. Ezen is bosszan­kodott a tagság, hogy miért hagyják itt ebben a feszültségtől terhes időszakban mindketten a közöst. Ebből származik a rendetlenség, mert nincsen, aki megmondja, mit kellene tenni. Végül a tanácsházára utasítottak, mondván, ott van a járási főagronómus, ő mindent tud a szövetke­zetről: *— Ellenőrzésre jött? — Állandó vendégek itt a járásiak. Nagyon sokat segítenek, csak. . . — Csak legtöbbször a vezetőkkel beszélgetnek, pedig nekünk is volna mondanivalónk. Nehezen boldogul a gép A tabi járási főagronómus valóban a tanács­elnökkel tanakodott, egyáltalán nem szivderitő témáiról. Arról volt ugyanis szó, hogy Somogy- acsán és a szomszédos Somogydöröcskén van a járás két leggyengébb szövetkezete. Azon a napon megyei szakemberekből álló brigád is vizsgálta a járás szövetkezeteit, a többi között a két gyenge tsz helyzetét is. Körültekintő, jó mun­kát végeztek. Sokat segítettek a járás vezetőinek a bajok felderítésében és megoldásában is. Somogyacsa a járás legszebb fekvésű faluja. Környéke olyan színes és változatos, mint egy szépen megkomponált tájkép. A falu dombtetőről tekint végig a hullámzó vidéken. Sajnos, a festői domborzatok nem kedveznek a gazdálkodásnak. Jó néhány meredek lejtőn a gép nem is boldogul. Ráadásul a lé is kevés a szövetkezetben. A tag­ság kedve és szorgalma lehetett volna a siker fe­dezete. A mült esztendőben a kedv is és a szor­galom is “hiánycikk” volt Somogyacsán. így tör­tént, hogy egy munkaegység értéke alig érte el a 15 forintot, a mérleghiány összege viszont 759 ezer forintra rúgott. Az acsaiak maguk is keresik a kedvet szegő fiaskó magyarázatát. Abban mindenki megegye­zik, hogy a fegyelem és a munkaszervezés cső­döt mondott. Az is nyilvánvaló, hogy az elnök és az agronómus igen “jó” ember. Senkit nem akarnak megbántani. Mégis mennyivel jobbnak tartaná őket mindenki, ha rendre szoktatták vol­na a rendetleneket, ha tavaly is jól haladt volna -a munka és ha a 15 forint helyett többet osztot­tak volna. De mégsem lehet minden hibát a két ember nyakába varrni. Az is az igazsághoz tar­tozik, hogy a somogyacsai tsz mostoha viszonyok között kezdte az első közös esztendőt. Egyetlen megfelelő épületük sem volt, jószágállományuk pedig jóformán semmi. Ahogyan mondják, öt so­vány tehénnel kezdték az uj életet, és annak a teje is eltűnt kézen-közön. mielőtt összegyűjtöt­ték volna. A meredek domboldalakon csak az öregek vergődtek, verejtékeztek, mert a fiatalok száma Somogyacsán igen kevés. Bizonytalanság a premizálás körül Tavaly még a járás sem tudott segíteni, amenv- ttyire szükség lett volna. Hiszen 28 szövetkezet küzködött az alakulás vagy a növekedés gondjai­val, és mind a segítséget várta. Most már vala­mivel jobb a helyzet. A 28 tsz közül 20—22 jól boldogul, és igy több idő marad a két legrosszabb­ra, Somogyacsára és a szomszédos Somogydö- röcskére. Ez a két tsz a járás legnagyobb gondja, a járás vezetői elsősorban rajtuk próbálnak se­gíteni. Csodát nem lehet tenni. Somogyacsán az idén is csak 18,80 forintot terveztek egy-egy munka­egységre. De ezt a tervet a járási főagronómus szerint a túlzott óvatosság szülte. Azt mondja. 20—23 forintot érhet egy munkaegység, ha a tagság végig olyan kedvvel dolgozik, ahogyan az idei tavaszon nekilendült. Ráadásul állami támo­gatást is kaptak, hogy kijuthassanak a bajokból. A tagságot nagyon megnyugtatta ez az áldozatos segitség. A járás biztositota a gépállomás teljes támogatását is, segített a reális termelési tervek kidolgozásában. Bogó László, a járási pártbizott­ság titkára, személyesen vállalt felelősséget a szövetkezetért. Sajnos, a járás jó munkájába is becsúszott ege­két hiba. Ottjártunkkor a naptár április közepet jelezte és Somogyacsán még azon vitáztak, mi­lyen legyen a terület felosztása, résziben vagy az eredeti terv szerint műveljék-e a kapásokat. Vita folyt a tsz-nép és a járás vezetői között, de kide­rült, hogy a járási tanács és a pártbizottság sem teljesen ért egyet egymással. Nagy hiba, hogy ez a fontos döntés ilyen későre maradt, hi­szen a nyomában támadt bizonytalanság a tava­szi munkák idején semmi esetre sem fokozza a munkakedvet. A hanyag főkönyvelő Külön fejezetet érdemel az acsai főkönyvelő esete. Ezt az állítólagos szakembert a miniszté­rium küldte a szövetkezet megsegítésére. Hamar kiderült, hogy a könyveléshez semmit sem éld. Három hónap alatt sikerült olyan zűrzavart te­remtenie, hogy ember legyen a talpán, aki az acsaiak könyvelését rendbe hozza. A tagság fel­háborodása érthető, mert az egyébként is fenn­héjázó ember, a havi 1700 forintos állami támo­gatáson kívül, a szövetkezettől is minden hónap­ban 2,000 forint készpénzt és 10 munkaegységet vág zsebre. Tanulság ez a felső vezető szervek számára is. Az ilyen ‘szakember” nem segítség. Súlyos helyzetbe juttathat az ácsainál jóval erő­sebb szövetkezetei is. Somogydöröcskén talán már biztatóbb a hely­zet. A járási pártbizottság és a tanács ott is di­cséretes buzgalommal támogatja a tagság min­den helyes törekvését. Először is a szövetkezet élére uj vezetőség került, mert a légi hitelét vesztette. A volt elnök rosszul próbálkozott, ő is úgy akart jó ember lenni, hogy mindenkinek egy­formán igazat adott, lelkesíteni pedig azzal pró­bált, hogy füt-fát igérketett. Végül belegabalyo­dott a sok összevissza beszédbe. Az uj vezetés még tapasztalatlan és sokszor csak tapogatózik. De jó irányba halad, mert a közösség véleményét választotta iránytűnek. Közös erővel oldották meg a jókedvet ébresztő premizálási módokat is. Biztosra vehető, hogy .a járás segítségével utol­érik önmagukat. Igaz, hogy még sok az utolérni- való. Földjeik gyengék, mert éveken át nem gon­dozták rendesen. Látogatásunk idején mindössze 90 hold vetésük volt, és még sem a brigádbeosz­tásokat, sem a terület felosztását nem fejezték be. Pedig csak a legnagyobb tervszerűséggel és fegyelemmel oldhatók meg a feladatok. Somogy­döröcskén 16 hold föld jut egy-egy tagra, és a domborzati viszonyok éppoly kedvezőtlenek, mint Somogyacsán. Nem futóvendégék... Legnagyobb gondjuk mégis az aggasztó takar­mányhiány. Eddig kölcsönökből próbálkoztak az átteleltetéssel, most pedig a járás segítségét yár- ják. Csakhogy éppen a megyei vizsgáló brigád tapasztalata szerint, a járást is nehéz helyzetbe hozták a döröcskeiek. A régi vezetés leváltása és az uj vezetők hivatalba lépése közötti időben fe­lelőtlenül szétosztották a közös állatállománynak szánt 160 mázsa pillangós takarmányt. S most bajban vannak, és a járással együtt törhetik a fejüket, hogyan lehetne a csávából kikerülni. Még néhány szót a két gyenge tsz és a járás vezetőinek viszonyáról. Azt már elmondhatjuk, hogy a járás vezetői állandó látogatók mindkét tsz-ben. Nem futóvendégek, együtt tanakodnak, hogyan lehetne a bajokon segíteni. A kapcsolat azonban egyelőre inkább gyümölcsöző, mint szí­vélyes. Még sok benne a hivatalos merevség. De ezen is lehet változtatni. Iíékesdi Gyula IVWWWWVM/WWWWWWWVWWVVVWtfVWWWVWVWW\/WWWWWMVVVVVWVWWWWWWVWWWW\A/WWWWWWWWWWWVV»«IVVWV» Mosodát építenek az Üllői úti házakban Negyvenezer fiatal táborozik a nyáron A 44-es Építőipari vállalat dolgozói a napokban adták át az Üllői úti lakótelep első törpe mosodá­ját. Eredetileg 100—120 régifajta mosókonyhát terveztek a lakótelep épületeibe (az Építésügyi Minisztérium egyik régi rendelete ugyanis előir- ja, hogy minden 40—48 lakáshoz egy mosókony­hát kell építeni), az uj megoldás segítségével azonban 19—20 gépesített törpe mosoda is ellát­ja majd a lakótelep igényeit, mivel mind többen vásárolnak mosógépet. Az újfajta megoldás alapján tervezett helyiség­ben mosógépet és 200 literes gázbojlert is fel­állítanak. és felszerelik a helyiségeket beépített áztató- és öblitőkádakkal. A 44-es Építőipari Vállalat elhatározta, hogy ezután a főváros több uj lakótelepén is törpe mo­sodákat létesítenek. Automatikus vasúti berendezést készít a telefongyár a MÁV részére A Telefongyár évek óta készíti exportra kor­szerű automatikus vasútbiztosító berendezéseit. Ilyeneket használnak már Kínában. Csehszlová­kiában, Lengyelországban, Jugoszláviában, Ma­gyarországon azonban még mutatóba sincs belő­lük. A MÁV fejlődése, forgalmának növekedése azonban már ott is megköveteli a forgalomirányí­tás automatizálását. Ennek megfelelően a Tele­fongyár idei tervében már jelentős részt foglal el a hazai igények kielégítése, és a következő évekre ugyancsak nagy megrendelést kapott a vasúttól az üzem. Az idén mintegy 30 millió fo­rint ,1965-ig pedig évenként 60—70 millió forint értékű biztosítóberendezést gyártanak, illetve ad­nak át a MÁV-nak. Az automatikus vasútbiztosító berendezések lehetővé teszik, hogy bármilyen nagy állomás forgalmát egy központból vezéreljék. Az irányi- tóasztalon, az állomás területének kicsinyített másán, a forgalmista látja a vonatok mozgását, a váltók, a jelzők, a sorompók helyzetét, és ezek figyelembevételével gombnyomással irányíthatja a forgalmat. Az automata azokat a biztonsági feltételeket is megteremti, amelyekről az ember, akár pillanatnyi figyelmetlenségből, elfeledkez­het. A gép ugyanis nem teljesíti “vakon” az .em­ber parancsait,jelfogóval, elektronikájával “gon­dolkodik”, figyel, vigyáz a biztonságra. A KTSZ budapesti bizottsága sajtótájékozta­tóján Molnár László, a bizottság titkára a többi között elmondotta: fővárosszerte megkezdődtek az előkészületek a helsinki fesztiválra. A kerüle­tekben és a nagyüzemekben kiállításokat rendez­nek az eddigi világifjusági találkozók történeté­ből és valamennyi kerületben fesztiválnapokat tartanak. Ezután ismertette az idei farkashegyi ifjúsági nagy túra terveit. Junius 2-án és 3-án —mondot­ta — több mint 40,000 KíSZ-istát és úttörőt vár­tak Farkashegyre. Király Andrásné. a budapesti KISZ-bizottság titkára a nyári ifjúsági építőtáborok előkészüle­teit ismertette. A fővárosból mintegy 10.000 kö- zé.piskolás és egyetemista megy majd táborokba, kilenc megye 11 táborában segédkeznek a nö­vényápolásnál és más mezőgazdasági munkánál. Röviden A DEÁK téri míiemléktemplom százötven éves falai köré állványerdőt ácsoltak: megkezdődik a Pollack alkotta klasszicista stilusu épület nagy­szabású tatarozása. A Fővárosi Tanács Műemlék Felügyelősége két és fél millió forintnál többet költ a templom teljes értékű rendbehozására. ★ UJ FÁKLYA címmel füzetsorozat indul pedagó­gusok részére nevelési kérdésekről. Az Ui Fáklya régi hagyományt elevenít fel, ugyanis 1919 ápri­lisában Fáklya címmel már megjelent egy újság, az akkori közoktatási népbizottság napilapja, amely elsősorban a pedagógusokhoz szólt. • TÖBB évtizedes szünet után, ismét van tárlat a Vidám Park régi kiállitócsamokában. A Nemze­ti Galéria a napokban nyitotta meg itt, mintegy lő nagyméretű történelmi tárgyú festményből álló bemutatóját. ★ MEGALAKULT a Magyar Jogász Szövetség vi­lágűr jogi bizottsága ismert magyar nemzetközi jogászokból. Az alakuló ülésen dr. Ustor Endrét a bizottság elnökévé titkárává pedig dr. Hercegh Istvánt választották.

Next

/
Thumbnails
Contents