Amerikai Magyar Szó, 1962. január-június (11. évfolyam, 1-26. szám)
1962-06-07 / 23. szám
mursday, June 7., 1962 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 SZÉLJEGYZETEK A kapzsi orvosok egyre nagyobb hévvel ellenzik az orvosi szolgálat társadalmasítását. A jóléti miniszter esküszegéssel vádolja őket Irta: GERÉB JÓZSEF A “King-Anderson Bili” név alatt ismert törvényjavaslatot, amely a Kennedy-adminisztráció kezdeményezésére a már 17 milliót meghaladó 65 éven felüli amerikai lakos egészségügyi gondozását a társadalmi biztositással (Social Security) igyekszik összekötni, egvre erősebben támadják az American Medical Association (AMA) vezetői és csaknem az összes úgynevezett “túlzó jobboldali” (értsd: túlzó reakciós) szervezetek. Pár héttel ezelőtt Kennedy elnök a newyorki Madison Square Gardent megtöltő éljenző és tapsoló óriási tömeg előtt ismertette a javaslat előnyeit és kérte a hallgatók támogatását, mert azt a képviselőház albizotsága még mindig nem tárgyalta — vagyis “fogva tartja” s addig, amíg nem dönt valamilyen formában, a kongresszus nem tárgyalhatja a javaslatot. Voltak esetek, amikor egy-egy ilyen vitás javaslatot az albizottság évekig tartott a fiókjában (pigeon-hole), hogy megölje. Kennedy beszédét három televízió hálózat is továbbította és nagyon konzervatív -becslés szerint legalább 30 millió ember hallgatta. Másnap az AMA szószólói ugyancsak a Madison Square Gardenben — de valóban üres székek előtt — feleltek az elnök beszédére, amit — mint siránkozva mondották — csak EGY TV-HÁLóZAT TOVÁBBÍTOTT, TÖBBRE NEM TELT, MERT EZ AZ EGY IS 70,000 DOLLÁRBA KERÜLT. Játék a szavakkal Ezt a terjedelmes beszédet másnap az amerikai nagy lapok szóról-szóra közölték, nyilván azért, hogy segítsenek a “kúszó szocializmus” megakasz- tásában, mint ahogyan az egészségügyi szolgálat társadalmasítását elnevezték. Végighallgattam a TV-beszédet és gondosan elolvastam a lapokban közölt szöveget is és mondhatom, hogy annál furfangosabban irt beszédet még keveset hallottam. Pedig a főszónokuk általában véve egyszerű szavakat használt, a beszéd a népies stílust igyekezett követni. Itt-ott bedobjak egy humoros, vagy csípős szólamot, majd befejezetlenül hagytak mondatokat, remélve, hogy a hallgatók fejezik be azt a bedobott, de valójában a tárgyhoz nem tartozó szólamok hatása alatt. Ha az ember az ilyen beszédet meg akarja érteni, veszi a ceruzát, áthúzza a tárgyhoz nem tartozó bevetéseket, beírja a kihagyott befejezéseket, érthető sorrendbe rakja a mellékmondatokat, — szóval keresi a beszéd értelmét. Amikor ezt csináltam, ámulva vettem észre, hogy habár a beszéd minden szavát jól ismertem, tehát értettem is, de amikw azokat mondatokba rakták, már nem mindegyik mondatnak lehetett kihámozni az értelmét. A mondatokat persze szakaszokba csoportosították, méghozzá úgy, hogy most már együttesen még az addig érthető mondatok is értelmetlenné váltak. Igv aztán nem csoda, hogy a beszéd végén kérdeztük: Hát ezek tulajdonképpen mit is mondottak? Az ilyen vizsgálat után hamar kitűnik, hogy az AMA beszéde nem volt más, mint SZEMANTIKA — JÁTÉK A SZAVAKKAL —, a hallgatók elbo- londitására. Az Egyesült Államokban az utóbbi időkben a politikai beszédek irói valóságosan művészetté fejlesztették a szemantikát — a nagyokat mondó, szépen hangzó, de tartalom nélküli beszédek írását. Ilyen MŰVÉSZI MUNKA volt az AMA TV beszéde is. Hiában hallgattuk végig, hiába olvastuk át, még sem tudjuk, hogy VALÓJÁBAN, miért is ellenzi az AMA olyan élesen a King-Anderson-javaslatot? A javaslat lényege A King-Anderson javaslat a social security já rulékot húzók részére minden 20 dolláron felüli költségbe kerülő betegség esetén 90 napig tartó kórházi ellátást (ágy, élelem, kiszolgálás, laboratóriumi vizsgálatok, stb.) biztosit. A beteg, ha kívánja, megtarthatja a saját orvosát, ha nem, akkor a kórházi orvos látja el a gyógykezelést, amelyért a díjazást részben vagy teljesen szintén a társadalmi biztosításból fedezik. Bármily komplikált is a javaslat idevágó része, annyi tény, hogy az orvos honoráriumát teljesen biztosítja s az orvosoknak nem kell egyetlen beteget sem INGYEN. csupán csak a JÓTÉKONYSÁG NEVÉBEN KEZELNI. Dacára ennek az orvosok mégis a már előbb elfogadott Kerr-Mills-törvény mellett kardoskodnak, amely szerint minden állam külön-külön gondoskodik szegény betegeiről és az erre a célra kiadott összegek egy részét a szövetségi kormány megtéríti. Az AMA orvosok hajlandók inkább bizonyos méretű INGYENES szolgálatot nyújtani, hogy állítólagos jószívűségüknek megfelelőleg a “szegényeken is segítsenek.” Az AMA magatartásának gondos vizsgálatából kitűnik, hogy szeretnék Amerikában is bevezetni a “szegények” (indigent) HIVATALOS kijelölését. Szeretnék, ha minden államban listán tartanák a. szükségben élő csoportokat, akiknek gyógykezelését készséggel átengedik akár a szövetségi kormány részére is. Az eddigi gyakorlat szerint ugyanis az uj beteget (vagy hozzátartozóit) a kórházban faggatják ki az anyagi helyzetre vonatkozólag; a Kerr-Mills törvény alapján ezt az állam HIVATALOSAN elvégzi az orvosok számára. Az AMA szerint Kennedy javaslatánál, ha törvény lesz belőle, a sok szegény beteg öreg ember megrohanja majd a kórházakat és ott nem marad hely azoknak, akiket JOGOSAN MEGILLETNE — vagyis akik gazdagok, tehát fizetni tudnak érte s fizetik az orvost úgy, amint vagyoni állapotuk megengedi. Az AMA népellenes propagandáját ez az erkölcstelen felfogás irányítja. Az intim viszony Az orvosok antiszociális magatartásuk igazolására azt mondják, hogy a King-Anderson-javas- lat VÉGETVETNE ANNAK AZ INTIM VISZONYNAK, AMELY JELENLEG AZ ORVOS ÉS BETEGE KÖZÖTT FENNÁLL. Termeszeresen ez is csak légből kapott állítás, mert hol van ma már az az intim viszony, amelyet az orvos és a paciense a MÚLTBAN VALÓBAN FENNTARTOTTAK? Midőn ma valakit a kórházba visznek, betegségének pontos megállapítására X-ray képeket vesznek róla és vér, vizelet, vérnyomás, stb., stb. vizsgálatoknak vetik alá. Ezeket nem a beteg orvosa, hanem más specialisták, vagy hivatásos kórházi technikusok végzik s az eredményt ráírják a beteg “törzslapjára.” Az intim viszony abból áll, hogy az orvos ezt a törzslapot tanulmányozza, csakis igy képes annyi beteg kezelésére, mint azt a szükséglet megköveteli. Az ily törzslap alapján az orvos helyettese vagy barátja igen gyakran átveszi a kezelést, ha az orvos vakációra megy, Vagy más oknál fogva eltávozik. Az az idő. amikor az orvos a beteget a lakásán látogatta meg és ott el-elbeszélgetett nemcsak a pacienssel, hanem a családtagokkal is. már régen elmúlt. Ezt az intim viszonyt az orvos legfeljebb azzal a gazdag betegével tartja fenn, akitől nagy összegeket kap, vagy remél kapni. Az átlagos betegét — ha az utcán találkozna vele —, fel sem ismerné. Jogos bírálat Minél közelebbről vizsgáljuk az orvosi szolgálat társadalmasítása felett támadt nagy vitát, annál tisztábban látjuk, hogy azt az orvosok telhetetlen nagy kapzsisága váltotta ki. És igen sajnálatos, hogy ez alól az orvosoknak csak kisebbik csoportja képez kivételt. Ennek egyik oka az, hogy a világ leggazdagabb országában mintegy 25—30 ezer dollárba kerül a középiskolák, az egyetem és kötelező kórházi szolgálat elvégzése, mielőtt a kezdő orvos keresethez juthat. Akkor aztán hamarosan pótolni akarja a diploma megszerzésének költségeit, majd olyan éietre törekszik, mint amilyen az idősebb orvosoknak van, igy a honorárium bármilyen korlátozása is megijeszti és felingerli őket. Már pedig bizonyos, hogy a King-Anderson-javaslat elfogadása esetén az orvosok díjazására valamilyen árszabályt kell majd összéállitani. Ezért fenyegetőzött New Jersey állam pár száz orvosa azzal, hogy ha a szóbanforgó javaslatból törvény lesz, akkor ők nem kezelnek olyan beteget, akiért a társadalmi biztosítás utján fizetnek. Hogy ez a bejelentés milyen országos felháborodást váltott ki, misem bizonyítja jobban, mint az, hogy New Jersey állami törvényhozó testületében beadtak egy törvényjavaslatot, hogv a “sztrájkoló” orvostól megvonják a praktizáláshoz szükséges állami engedélyt (license). Abraham A. Ribieoff jólétügyi miniszter még ennél is keményebb szavakkal Ítélte el a népellenes magatartást mutató orvosokat. Ribieoff Trenton, N. J. városban ezt a kijelentést tette: az orvos, aki megtagadja a beteg kezelését, megszegi az orvosok hippokrateszi esküjét, nem alkalmas az orvosi gyakorlatra.” Ugyan akadna-e olyan szövetségi vagy állami ügyészség, amelyik eskiiszegés vádját emelné a kapzsi orvosok ellen? Mert az eskiiszegés hivatalból üldözendő cselekedet, de lehet, hogy ha hazafias szólamokkal álcázzák és a népellenes sajtó is támogatja, megússzák még az esküszegést is. Három magyarszármazásu orvostól is megvonták a betegkezelési engedélyt A New York állami egyetemi igazgató tanács (Board of Regents) 24 orvos működési engedé lyét visszavonta azzal, hogy “tévesen” utalták ki részükre. Kiderült ugyanis, hogy az orvosok — akik kettő kivételével külföldön végezték tanulmányukat — vizsgapapirjait jogtalanul jelölték elfogadhatónak az állami vizsga letételénél. Már egy éve folyik vizsgálat abban a vádban, hogy a vizsgázó orvosoknak előre pénzért árusították a vizsga kérdéseit. Ezért eddig négy amerikai orvost helyeztek vád alá “összeesküvés” cimén. A 24 orvos között három olyan van, akik Magyarországon végezték az orvosi egyetemet. Hajnal György és Kisfaludy Ernő, a Budapesti Egyetem és Forró Irén a Pécsi Egyetem végzettjeként van feltüntetve. A felfüggesztett orvosoknak valószínűleg alkalmuk lesz újból folyamodni az állami vizsga letételéért. V Statisztika a megélhetési árakról A Labor Department kimutatása megállapítja, hogy a megélhetési árak az utóbbi három hónapban állandóan emelkedtek és áprilisban rekord- magasságot értek el. Az 1957—59. alapárhoz viszonyítva az emelkedés 5.2 százalékos jelenleg. Robert Meyers, a statisztikai osztály helyettes megbízottja azt jósolja, hogy a májusi árak további 0.2 százalékkal emelkednek és hogy az 1962-es év folyamán a megélhetés 1.5—2 százalékkal lesz drágább. Megnyugtatásképpen azt a véleményét fejti ki, hogy szerinte ez még nem jelent inflációt. Mr. Meyers szerint az életnívó megdrágulásához nagyban hozzájárult a használt autók árának növelése. Ez azután történt, amikor jelentést közöltek arról, hogy az országban széles körben a használt autó irányában növekszik a vásárlási szándék. Áprilisban az előző hónappal szemben 4.8 százalékkal emelkedett a használt autók ára, az előző évi árakkal szemben pedig az áremelkedés 12 százalékos volt. A megdrágult használati cikkek között van a gazolin, a személyszállítási dijak, továbbá az idény ellenére megdrágult friss gyümölcsök és főzelékek. Tovább drágult az egészségügyi ellátás, a mozijegy stb. Idényszerii csökkenés volt a csirke, tojás, friss tej, tüzelőanyag és épületberendezés cikkeknél. A megélhetés áprilisi drágulása kb. egymillió sezrvezett munkásnak egy cent órabéremelést jelent munkaszerződésük rendelkezése alapján. Ezek főleg az autóiparban, repülőgépgyártásnál és mezőgazdasági gépgyárakban dolgoznak. LÁTOGASSON í i MAGYARORSZÁGBA! j I 3 ; Csoport-indulás repülőgépen: t \ \ Julius 1, Sabena jj Julius 15, K.L.M. . Aug. 5, S.A.S. \ EGYÉNI UTAZÁS MINDEN NAP : \ t írjon, telefonáljon, keresse lel a \ RENNER & GROSS j í MAGYAR UTAZÁSI IRODÁT \ * * í 1666 Fairfield Avenue, Bridgeport, Conn. S ? Telefon: ED 5-6902
