Amerikai Magyar Szó, 1962. január-június (11. évfolyam, 1-26. szám)
1962-05-17 / 20. szám
SZÉLJEGYZETEK Sajátmagukat álcázzák az amerikai orvosok. Durva szólamokkal takarják kielégíthetetlen kapzsiságukat Irta: GERÉII JÓZSEF A betegség az élettel járó jelenség. Maga az élet — még a legegyeszerübb formájában is—számos komplikált szerv működésének az eredménye. Az életszervek állandó változáson — ha úgy tetszik: “fejlődésen” mennek át. Millió és millió évek ily fejlődésének eredménye maga az ember is. így egész határozottsággal mondhatjuk, hogy a betegségeket az ember az “elődeitől” örökölte. Azonban bármennyire egyszerűnek is látszik ez, a civilizációnak abban a korszakában, amikor az ember “ráeszmélt” a betegségekre s azokat valami módon gyógyítani akarta, ezt nem látta ilyen tisztán, mert az em’ eri civilizáció kezdetét a szellemek uralták. A természeti jelenségeket meg nem értő ősember, ha valami baja támadt, elhalt szülőihez fordult segítségért. Az elhaltakból később jó és rossz szellemek, istenek lettek, akiket imádkozással, könyörgésekkel, avagy ajándékokkal (áldozatok) lehet befolyásolni. Elképzelésük szerint minden jót a jó szellemektől, a rosszát pedig a gonosz s-'ellemektől kapták. Fnnek megfelelőleg a betegség legegyszerűbb magyarázata az volt, hogy a fájó testrészbe bele- buit a rossz szellem. Ez az elképzelés fennmaradt egész a mai napig. Az ó- és a középkorban, amikor annyira hittek a szellemek uralmiban, hogy elégették vagy más módon büntették azokat, akik szembe mertek helyezkedni ezzel a “fekete mágiával” — mint ahogyan e babonát nevezik —, a betegségeket úgy gyógyították, hogy a fájó testrészt ütlegelni majd szúrni, vágni kezdték, abban a hitben, hogy azzal fájdalmat okoznak a gonosz szellemnek, aki tehát elmenekül, mire a beteg jobban lesz. Hippocrates Bizonyos tekintetben még ma, a “felvilágo- sultság korában” is alkalmazzák az ily gyógymódokat. Itt nem arra célzok, hogy sokszor az orvosok szarnak, égetnek, vágnak akkor is, ha semmi szükség nincs, hanem az imádkozással — vagyis ráolvasással való gyógyításokra utalok, amikor ugyancsak a képzeletszülte szellemeket, isteneket, ördögöket hívják segítségül. Az orvostudomány fejlődését évezredeken át akadályozta ez a ‘fekete babona”, ami ellen azon ban már az ókorban megindult a küzdelem, s amiből később egész legenda leit. Ennek a legendának a hőse bizonyos Hippocrates nevű ókori görög orvos, akiről először T'lato a mai időszámítás előtti 429—.347 évek között élő görög iró és bölcsész tett: néhány szavas említést. Később — évtizedek, sőt évszázadokon át, fel egészen a középkor végéig — igen sok iró foglalkozott vele. Az utóbbi évtizedek tudományos vizsgálata szerint ezek az írók csak összefoglalták azokat a tanácsokat, utasításokat és jellemrajzokat, amiket ma a “hippokráteszi hagyományoknak” neveznek, anmlveket azonban maguk az orvosok raklak össze igen hosszú időn ál. A Hippocrates-legenda szerint ez a nagvhirii orvos körülbelül (nem biztosan) a mai időszámítás szerinti 460. évben született a Cos nevű szigeten és leszármazottja volt a gyógyítással foglalkozó “A selepios” nevű 1 gendás családnak. Mint orvos Thracea, Delos, Athen és egvéb váró okban folytatott gyakorlatot és oktatta tanítványait. Halálának idejét még kevésbé ismerik és a legendában életkorát 85 és 110 év közön említik. Hippocrates két oknál foo-^a, tar1 ia legendás lőrét az orvostudomány te>-én. Először azért, mert szembeszáilt a varázslattal és kimondotta, hogv szellemeknek semmi kö-» sincs a betegségekhez. Másodszor pedig mert állandóan hangoztatta az orvos NEMES HIVATÁSÁT. Amit a gyógyításról mondott nem lehetett nagyon tartós, hiszen akkor m'g na gvon kezdetleges volt az. orvostudomán-'g de amit az orvosi hivatásról tartott, az mé» ma is fennáll — illetőleg kellene, hogv tiszteli«'’,- azok az orvosok, akik felavatásuk alkalmával esküt 1es-'n<h. hogv ők is. mint Hippocrales. legjobb tudásuknak megfelelőleg, nemesen anyagi érdekre nem te-* kiütve gyakorolják az emberi fájdalom csillapítását, az emberélet megmentését. Gyarló uténlok A hipokráteszi hagyományok folytonos emlegetésével a műveltebb országok orvosai bizonyos méretű dicsfényt vontak maguk körül. Valóságos ténynek képzeltük, hogy az orvos nemcsak foglalkozására nézve, hanem erkölcsileg is a legértékesebb tagja környezetének. Minden vidéknek volt egy, vagy több olyan csodaorvosa, aki az anyagi haszonnal mitsem törődve, a legnagyobb önfeláldozással megy betegeinek gyógyítására. Egész könyvtárakat tennének ki azon könyvek, amelyek a kiváló orvosok emlékét őrzik. Az utóbbi időkben pedig a rádió és a televízió is segített terjeszteni az orvosok jóhirnevét — igaz, hogy meg is fizettek ezért. És mégis, most egyszerre kiderült, hogy az a magasztalás nem volt egyéb, mint jól bedolgozott rekiamirozás. Mert az amerikai orvosok egészen másképpen mutatkoznak, mint azt a hippokráteszi hagyományok követőitől elvárnánk. Elismerjük, hogy a háború után minden megdrágult, tehát az orvosi szolgálat is. Ennek ái'a annyira felment, hogy az elöregedett és nyugdíjból élő emberek képtelenek azt megfizetni. Ezért az utóbbi években az Egyesült Államokban is előtérbe nyomult az a tferv, hogy az elöregedett szegényebb emberek orvoslását össze kellene kötni a “Social Security”-rendszerrel, vagyis a társadalmi biztosítás utján kellene fizetni a részükre nyújtott orvosi szolgálatot. Az “American Medical Association” (AMA) azonban késhegyig'menő harcot indított e terv ellen. Évek óta nagymérvű propagandát fejt ki az orvosi szolgálat könnyítése ellen, azt állítva, hogy a kongresszus elé vitt terv valójában “csúszó szocializmus”, ami tehát megronianá az orvosi szolgálatot. Sztrájkkal fenyegetnek Miután az idős emberek száma egyre növekszik, máris 17 millió ember kap Social Security járulékot s orvosi ellátásuk egyre fontosabb probléma lesz. Nyilvánvaló, hogy az orvosokra szoruló betegek igen nagy százalékát az idős emberek csoportja szolgáltatja. A mai gyakorlat szerint az orvosok maguk szabják meg az orvosi szolgálat árát — a “honoráriumot” —. amint azt régebben nevezték. A számla kiállításánál nem követnek semmiféle árszabályt, hanem esetről esetre a saját “jó belátásukra” támaszkodva szabják meg szolgálataiknak értékéi. A gyakorlat megint csak azt mutatja, hogy ezt a “ió belátást” nem annyira az orvosi szolgálat minősége, mint inkább a beteg vagyoni állapota szabja meg. Ennek a jó belátásnak eredménye az, hogy az átlagos vagyonú idős embereket az utolsó betegségük minden centjüktől megfoszt és igy nem hagynak maguk után örökösödési problémát. A tervezett társadalmi gyógyítás esetén az orvos számláját a szövetségi kormány fizetné, ami tehát sokkal biztosabb lenne, mint a jelen rendszerben, amikor — az orvosok állítása szerint — igen sok szegény beteget ingyen kell kezelniük, mert azok képtelenek a fizetésre. Az orvosok igy igen sokat veszítenek — legalább is a saját állításuk szerint. És mégis a lehető legélesebb harcot folytatják az orvoslás tervezett társadalmasítása ellen. Minden idevágó nyilatkozatuk ellenére is csak azért, mert társadalmasítás esetén az orvosok által nyújtott szolgálatról valamilyen árszabályt kellene készíteni, mint ahogyan ezt a rendszert már igen sok európai országban gyakorolják. New Jersey állam orvosainak egy csoportja — állítólag több mint 400 orvos — váratlanul azzal lepte meg a világot, hogy aláirtok egy nyilatkozatot, amelyben bejelentik, hogy a tervbevett An- derson-King törvényjavaslat elfogadása esetén nem fogják gyógyítani azon betegeket, akikért a társadalombiztosítás utján fizetnének. Határtalan kapzsiság Az orvosok éppenugy, mint a túlságos magas profitot harácsoló fegyvergyárosok, bankárok, or- vosságkészitők, olajbárók, acélmágnások, stb., stb. hazafiságukra hivatkozva nagyhangú hazug szólamokkal támasztják a'á népellenes cselekedeteiket. Midőn az újságírók megkérdezték az orvosoktól, hogy a tervezett sztrájkot miként egyeztetik össze a hippokráteszi elvekkel, ezt a feleletet adták: “Mi éppen a hipokráteszi elv megvédésére adtuk ki a nyilatkozatunkat. A hippokráteszi esküben ugyanis fogadalmat teszünk, hogy betegeinket a legjobb orvosi bánásmódban részesítjük. Miután az a véleményünk, hogy az orvoslás társadalmasítása eseten ezt a legjobb bánásmódot nem tudnánk megadni, igy tartózkodni fogunk az oly orvosi szolgálattól, amelyet társadalmasítással kötnek össze.” Ugylátszik, hogy a tőkés termelő rendszer utolsó fázisának, mint amilyenhez az ma az Egyesült Államokban elérkezett, jellemző tulajdonsága, hogy minden népjóléti (szociális) intézkedést a legnagyobb gonoszságnak, az ördög müvének nyilvánítsanak. A sok éven át tartó állhatatos gonosz propaganda létrehozta azt a hisztériás állapotot, midőn az irányított sajtó nemcsak elitéli a népjóléti intézkedéseket, hanem megvetést, büntetést követel azokra, akik a szociális haladást hirdetni merik. Lehet, hogy az orvostudomány sokat haladt az utóbbi időkben, de nem az orvosi erkölcsök, nem az orvosi etika. Hippocrates elérte azt, hogy a gonosz szellemeket kiűzte a betegekből. Szegény öreg Hippocrates nem gondolt arra, hogy ha kiűzi a betegekből a gonosz szellemeket, azok idővel, a tőkés termelés határtalan kapzsiságától űzve visszatérnek, de nem a betegeket, hanem magukat az orvosokat fogják megszállni. Százéves üzem zárta be kapuit A száz éves Plankinton Packing Co. nemrégen bezárta kapuit és 800 munkását tette az utcára. 600 húsfeldolgozó munkás és 200 irodai alkalmazott veszítette el munkáját az automáció következtében. A húsfeldolgozó munkásokat a United Packinghouse Workers Union 50-es lokálja képviseli. A gyár kapuinak bezárása előtti gyűlésen az automáció és konszolidálás “modern tragédiájá”- nak nevezték a gyár lezárását. “A munkások többsége még nem érzi a nagy megrázkódtatást — nem is tudja, mit jelent munka nélkül lenni ilyen hosszú idő után” — mondta Henry Schroe- der, az 50-es lokál elnöke. A modern technológia utolérte ezt a régi üzemet is, amely a Swift and Co. tulajdonában van. A tulajdonosok azt állítják, hogy az üzem már régebben veszteséggel működik. Milwaukee polgármesterének szószólója kijelentette, hogy a munkásoknak joguk Vau uj szakmát tanulni, ami azonban legtöbbjük részére azt jelenti, hogy egy ideig össze kell hu/niok magukat, legalább is addig, amig az uj sza1 mát kitanulják. A szakszervezet elnöke szerint azonban nem lesz könnyű újra elhelyezkedni mert a munkapiac jelenleg nem jó Milwaukeeban. Ralph Helstein, a UPW elnöke is best'll a gyűlésen, ecsetelve a munkások jogát az áthelyezésre s a végkielégítésre. A lokál táviratban fordul a Swift céghez, mely a szerződésben ki’ ötött végkielégítést félremagyarázza és mint bért kezeli. Ez azt jelenti, hogy a munkások egyelőre nem folyamodhatnak munkanélküli biztosításért. A cég felajánlotta a munkásoknak az áthelyezést bármelyik Swift gyárba, de ezt c-ak kevesen veszik igénybe, mert nem szívesen hagyják ott házaikat, s gyermekeiket sem akarják a megszokott iskolából kivenni. “Azok, akik iul öregek, egy modern tragédiával találják szemben magukat, amire nem tudunk választ adni” — mondta a város polgármesterének szószólója. Ff Y ffUKI FA1MS tengeralattjáró s egv teherhajó San Francisco közelében, a nyílt tengeren összeütközött; a két hajón csupán könnyebb sérülések keletkeztek. KÉM KELL CSOMAGOLNI! —- —i NEM KELL VAMOT FIZETNI! 1 ;, A legrövidebb időn belül segithe- * ► ti rokonait IKKA-csomagokkal! ' ! ► < y Felveszünk rendelést gyógyszerekre. A “Kultúra” y megbízottja. — Magyar könyvek. — Saját köny- " veit Magyarországból kihozhatja általunk ’ ► KÉRJEN ÁRJEGYZÉKET JOSEPH BÜ0WNF9ELD : ► 15 Park Row New York 38, N.Y. ' ► Mindennemű biztosítás. Hajó- és repülőjegyek 4 I ► Telefon: BA 7-11G6-7
