Amerikai Magyar Szó, 1962. január-június (11. évfolyam, 1-26. szám)
1962-05-17 / 20. szám
AMERIKAI TENGERÉSZEK BÉL-ÁZSIÁBAN ÉLEZIK A HÁBORÚS FESZÜLTSÉGET Az Egyesült Államokban a tüzszüneti egyezmény megszegésével vádolják a Patet Lao vezetőit, mert elfoglalták az észak-laoszi Nam Tha városát és kiűzték onnan a jobboldali Bonn Oum herceg csapatait. Ezt a vádat megcáfolta Souvana Phouma, a törvényes laoszi kormány miniszterelnöke, aki jelenleg magánemberként a francia fővárosban tartózkodik. Mint az AFP francia hírügynökség közli, a miniszterelnök hangoztatta, hogy véleménye szerint a hazafias front egységei a támadást nem előre megfontolt szándékkal indították, és erre úgy kerülhetett sor, hogy a vientiane-i erők a fegyverszünet megsértésének szándékával támadást indítottak a szemben álló fél ellen, majd egy ellentámadás során vereséget szenvedtek. Ezt a tényt igazolja a N. Y. Times vasárnapi számában megjelent összefoglaló cikk is Laoszról. “A polgárháború felújításától való félelem növekedett nemrégen, amikor a jobboldaliak megerősítették. Nam That, a kínai határtól 20 mérföldre fekvő, ostrom alatt levő várost, az Egyesült Államok figyelmeztetése ellenére, hogy a megerősítés veszélyezteti a tűzszünetet.” Nem fér tehát kétség ahhoz, hogy a Patet Lao a Boun Oum kormány csapatainak provokálására lépett működésbe. “Az Egyesült Államok ellátta a Boun Oum kormányt lényeges katonai segítséggel, katonai tanácsadókkal, de nincsenek katonai csapatai Laoszban”, mondja még a N. Y. Times fentemlitett cikke. ' A laoszi népi erők előrenyomulása mély jelentőséggel bir a külföldi és a belső reakció elnyomása és kizsákmányolása alól felszabadulni törekvő Délkelet-Ázsia országai számára. Élesebben kidomborítja azt a helyzetet, amit kommentárjaink “a szabad világ veszélyes pozíciója”-ként tüntetnek fel a délázsiai országokban. Ez pedig nem egyéb, mint az ázsiai népek eltökélt ellenállása azon erőkkel szemben, amelyek teljes felszabadulásuk útjában állanak. Sajnos, ezeket az amerikai imperializmus politikai és katonai erői képezik, amelyek beavatkoznak ezen országok belügyeibe. És jellegzetesen sohasem a nép felemelkedését jelentő oldalon találjuk őket, hanem a korrupt diktátorok oldalán, mint a dél-vietnami Diem, a formózai Chi- ang Kai-shek, a dél-koreai szélhámosok és hasonló népnyuzók támogatásában. Ezeknek az uralma jelenti a nyugati imperializmusnak a “szabadságot” a gyarmati kizsákmányolás további — folytatására. Ez a “szabadság” van "veszélyes pozícióban” a délkeletázsiai országokban. Sőt, a hírek szerint hivatalos Washington Laoszt már teljesen feladta, mint a nyugat ‘veszteségét.’ Laosz a francia Indokina része volt, csakúgy, mint Vietnam, Kambodia, Thaiföld és évtizedekig tartó harc után 1954-ben szabadult fel gyarmati állapota alól. Azóta is az amerikai imperializmus próbálja betölteni a kiűzött francia imperializmus helyét ezekben az országokban. Ez ellen az “uj-gyarmatosítás” ellen folyik az elszánt harc Laoszban és Dél-Vietnamban. A nép ellenállása akadályozta meg Laoszban egy Amerika által támogatott reakciós kormány létesítését. Egy koalíciós kormány felállítása, amelynek a jobboldali Boun Oum, a semleges Souvanna Phouma és a népi erők vezetője Souphanou- vong volna a tagja, azért nem sikerült, mert Boun Oum magának követelte, vagyis nyugati ellenőrzés alá akarta kényszeríteni Laosz katonai és rendőri vezetését. A Patet Lao csapatai minden ellenállás nélkül foglaltak el hatalmas területeket Laosz északi részében. Boun Oum csapatainak egyrésze megadta magát, másrésze Thaiföldre menekült. Ez meggyőzte az Egyesült Államok adminisztrációját, hogy ott vesztett ügye van. Félelemmel tölti el azonban az a gondolat, hogy az egész dél-ázsiai stratégiája, mint kártyavár dűl össze, mert hiszen Dél-Vietnamban sem áll jól a népi felkelők ellen folytatott háború. Bejelentették, hogy amerikai helikopterekkel végzett rajtaütésen 800 “kommunista” vietnamit öltek meg. De másnap, Homer Biggart, a N. Y. Times tudósítója helyszíni jelentéséből kitűnt, hogy a rajtaütésnek húsznál kevesebb áldozata volt. Kennedy elnök az amerikai imperialisták háborús uszitói- nak veszélyes tanácsát követi, amikor az ország tengeri, légi és katonai erejét mozgósította az indokinai félsziget körül. Arról is szó volt, hogy amerikai katonák Laosz területére törjenek be a helyzet megváltoztatására. Kennedy a háború kirobbantásának veszélyével játszik. Az ilyenformáju katonai beavatkozást még a SEATO tagállamai sem támogatják. Már tavaly megtagadták az USA kérését, hogy a laoszi jobboldaliak segítségére siessenek. Egy erőszakos lépés az amerikai haderők részéről olyan sulvos következményekkel járhat, amely lángba boríthatja a nyugati imperializmus jármában évszázadok óta szenvedő délázsiai országokat és a világháború rémét zúdíthatja az emberiségre az atombombák mindent elpusztító csapásával együtt. Az imperialisták veszélyesnek látják a dél-ázsiai helyzetet a saját szempontjukból. Nem áll ez azonban az amerikai nép nagy többségére. Az amerikai nép érdekét előnyösen szolgálja az elnyomott népek felszabadulása, a demokratikus népuralom bevezetése ezekben az országokban, a kizsákmáEnt. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P. O. of X. Y., N. Y. Vol. XI. No. 20. Thursday, May 17, 1962 NEW YORK, N. Y. Filibuszter győz a szenátusban A néger polgárok szavazati jogának meggátlását segíti elő a reak‘ ciós szenátorok magatartása Az Egyesült Államok szenátusának reakciós koalíciója — déli demokraták és északi republikánusok — ismét ösz- szefogott, hogy megakadályozza egy polgári jogokat biztositó törvényjavaslat elfogadását. A szóbanforgó törvényjavaslat megállapította, hogy hat elemi osztályt elvégzett egyén elég irni-olvasni tudó ahhoz, hogy szavazóképes legyen. A javaslat elfogadása megszüntette volna a déli államokban széles körben gyakorolt visszaéléseket, amelyek alkalmazásával a szavazóbizottságok az irás-olvasás vizsgák alapján a szavazásra jelentkező néger polgárokat visszautasították és önkényesen megfosztották őket ettől a legalapvetőbb polgári joguktól. Még egyetemet végzett néger polgárok is áldozatai voltak ennek a fajgyűlölő önkényeskedésnek. A'déli szenátorok szokásos fegyverüket, a filibusztert, használták a törvényjavaslat agyonbeszélésére és elfogadásának megakadályozására. A három hétig tartó távbeszélés folyamán két ajánlat került a gyűlés elé a további hozzászólás megszüntetésére. A szenátorok kis többsége mindkét ajánlatot visszautasította. Ezt követte Mike Mansfield szenátor automatikus ajánlata a törvényjavaslat visszavonására. Csak ezután kezdett néhány liberális szenátor felszólalni a javaslat támogatására. Ez azonban mindenképpen csak látszattörekvés volt, miután a polgárjogokat biztositó javaslat elfogadásának minden lehetősége megszűnt a szenátusban. Mi a demokráciának az értelme egy országban, ahol a legmagasabb törvényhozó testület akadályozza meg azt, hogy a polgárok alkotmányos jogai a gyakorlatban érvényesülhessenek? Egy másik javaslat, amely megszüntetné a szavazati adót (poll tax) hasonló akadályokkal néz szembe. Ezt alkotmánymódosításként próbálják létrehozni, amelynek évekig tartó göröngyös útja van és kevés esélye ahhoz, hogy megvalósuljon. SZTRÁJKMOZGALOM SPANYOLORSZÁGBAN, DIÁKOK TÜNTETNEK PORTUGÁLIÁBAN ' Az Ibériai-félsziget mindkét országában heves gazdasági és politikai jellegű tömegmeg mozdulások folynak. Stv ivolországban sztrájkba lépő munkások részben önálló követelésekkel lépnek fel, rész ben pedig a már sztrájkban levő munkatársaikkal fejezik ki együttérzésüket. Vizcaya tartományban szerdán háromezer vasutas lépett sztrájkba. Egy vagongyár dolgozóinak kedd esti tüntetését a rendőrség szétverte, viszont a tartomány Bilbao nevű kerületében újabb kétezer ember lépett sztrájkba az aszturiai bányászokkal való szolidaritás jegyében. Guipuzcoa tartományban a kohászok léptek sztrájkba, és kiterjedt a sztrájkmozgalom Leon tartományban is. Barcelona környékén az utóbbi 24 órában szinte teljesen megbénult a textil-, a gépgyártó-, a vegyipar és néhány más iparág egyes üzemeinek termelése. A rendőrség mindenütt támadásokat intéz a bányászok és munkások ellen. Több helyen letartóztatásokat hajtottak végre. Madridban a tüntető diákok közül 12 egyetemistát letartóztattak. Az egyetemi negyedet teljesen körülvette a rendőrség, a városrész az ostromállapot képét mutatja. • A Portugáliából érkezett jelentések szerint, több ezer egyetemista sztrájkolt és tiltakozott a demokratikus szabadságjogok semmibevétele ellen. A diákok követelik, hogy a kormány engedélyezze a diákok napjának megünneplését, szervezeteik vezetőinek megválasztását és a diákok hagyományos jogainak helyreállítását. Lisszabonban és Coirabrá- ban a rendőrség körülzárta az egyetemeket. A rendőrök géppuskákkal, tüzoltófecskendők- i kel és könnyfakasztó bombákkal támadtak a diákokra. Sok diákot letartóztattak. A Portugáliában kirobbant antifasiszta mozgalom és a gyarmati népek felszabadító harca súlyos csapásokat már a Salazar-diktaturára. MERÉNYLET Sukarno ellen Sukarno Indonézia elnök szerencsésen meg menekült egy merénylő golyója elől, az indonéz rádió jelentése szerint. Három magasrangu kor mánytisztviselő és két gárdista tiszt megsebesült. Sabur ezredes, Sukarno palotaőrének jelentése szerint, egy imagyülekezeten lőttek a kormányvezetőkre. A támadó golyója Zainul Arifint, a parlament szószólóját, a parlament alelnökét és a rendőrfőnököt sebesitette meg. A két máősik sebesült Sukanot védő testőrtiszt volt. JELENTÉS A UNITED AUTO WORKERS KONVENCIÓJÁRÓL A United Auto Workers két ezer delegátusa Atlantic Cityben tartotta ez évi konvencióját a múlt héten. A konvención Kennedy elnök is megjelent, aki természetesen kihangsúlyozta kormányának azon óhaját, hogy a munkásság ne kérjen béremelést anélkül, hogy a termelést fokoznák, hogy ezzel megakadályozza az infláció növekedését. Úgy Reuther jelentése a konvencióhoz, mint határozati javaslata kihangsúlyozta, hogy emelni kell a fizetéseket, mert csak a munkásság vásárlóereje viheti előre nemzeti közgazdaságunkat és adhat munkát a munkanélkülieknek. Miután azonban az elnök elmondta a fentieket, Reuther úgy nyilatkozott, hogy nincs nézeteltérés közte és a Fehér Ház munkabér elvei között. Még nem tudja senki, hogy Reuther milyen állást foglal el a munkabérekre vonatkozólag, amikor a határozati javaslat a konvenció elé kerül szavazásra. A tagság erősen ellenezte a szakszervezet hidegháborús politikáját, ami évi 1,600,000 dollárba kerülne és amit hang zatosan “nemzetközi szolidaritásnak” neveznek. Úgy látszik ezt is az elnök követelésére léptetik életbe, mert az elnök köszönetét mondott a határozatért. Igaz, hogy a tagság előtt úgy tüntették fel, hogy ezzel megszervezik az európai munkásokat. Az (Folytatás a 4-ik oldalon) nyolásuk beszüntetése. Az amerikai nép elvárja Kennedy elnöktől, hogy békés eszközökkel segítse a rászorult népeket a teljes függetlenségükhöz.
