Amerikai Magyar Szó, 1962. január-június (11. évfolyam, 1-26. szám)
1962-04-12 / 15. szám
6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, April 12, .1952 Küzdelem a függetlenségért Brit-Guiana miniszterelnökének felesége, Janet Jagan, elmondja a Georgetown-i zendülés hátterét Brit-Guianában (Venezuela és Brazília között elterülő angol gyarmat) a Peoples Progressive Party vezetésével nemzeti felszabadító mozgalom folyik, amely jelentős eredményeket ért el, amennyiben demokratikusan lefolytatott választásokon ez a párt 1953 óta többször kapott többséget és jelenleg Cheddi P. Jagan, a Peoples Progressive Party vezetője a miniszterelnök. Pár hét tel ezelőtt olvastunk arról, hogy reakciós erők a fővárosban, Georgetownban, általános sztrájkkal próbálják Jagan kormányát megdönteni, de e törekvés, az általános zavartkeltésen kívül, nem sikerült. A féktelen tömeg a város üzleti negyedében 90 üzletet és 43 épületet tett a tűz martalékává. .. Janet Jagan, a minisztei’elnök felesége, az uralkodó PPP országos titkára, nemrégen New Yorkban járt, hogy az Egyesült Nemzetekben az ázsiai és afrikai delegátusok segítségét kérje Brit-Guiana mielőbbi függetlenitésének érdekében. Az angol kormány májusra. Londonban tárgyalásokat tűzött ki ebben a kérdésben, de Mrs. Jagan szerint “mi még ebben az évben akarjuk megkapni függetlenségünket.” A newyorki National Guardian-nak adott interjúban Mrs. Jagan részletes felvilágosítást nyújtott az ellenzék által rendezett “általános sztrájk” igazi hátteréről. Erre igen jellemző az egyik ellenzéki vezető kijelentése. Peter D’Aguiar, portugál iparmágnás, a United Force párt vezetője, nyíltan a függetlenség ellen agitál. “Inkább 1000 évig az angolok alatt, mint függetlenség Jagan alatt” a jelszava. A másik ellenzéki párt a People’s National Congress neve alatt működik Forbes Burnham vezetése alatt. “Nehéz leszögezni Burnham álláspontját. Gyakran változtatja nézetét”, mondotta Mrs. Jagan. Mrs. Jagan amerikai születésű és mint férje, ő is tevékenyen részt vesz Brit-Guiana politikai életében. Mielőtt az angol önkényesség az első Jagan kormányt 1953-ban megdöntötte, Mrs. Jagan a képviselőház tagja és helyettes elnöke volt. Az 1957-ben újra hatalomrakerült Jagan-kormány- ban 1961-ig Munka-, Egészség- és Lakásügyi miniszter volt. Jelenleg egész idejét a PPP megerősítésére szenteli. > jyjtí Mielőtt New Yorkba jött, Mrs. Jagan félhivatalos tárgyalásokat folytatott Kanadában Brit-Gui- anának nyújtandó segély kérdésében, ahol meghívták a parlament ülésére. “A képviselőház elnöki erkélyén ültem az elnök feleségével és amikor valaki felhivta a figyelmet jelenlétemre, a tagok lelkes tapssal fogadtak. A kormánytisztviselőkkel folytatott beszélgetéseim barátságosak voltak. Bizonyos segítséget már most is kapunk Kanadától”, mondotta Mrs. Jagan. A Haladó Párt napilapot fog kiadni “Első feladatunk a PPP üzenetét a néphez juttatni és legyőzni az ellenzék propagandáját”, mon dotta Janet Jagan. Georgetownban három napilap lázitotta a lakosságot a sztrájk alatt a legocs- mányabb hazugságokkal. A Daily Chronicle, D’Aguiar lapja azt hiresztelte, hogy a kikötőben levő kubai hajó a PPP részere fegyvert szállított, holott a hajó rizsért jött. “A kormány hivatalosan kutatást rendezett a hajón, amikor megérkezett, de az eredményt a Chronicle nem közölte le.” Más alkalommal a Chronicle hatalmas fejeimé azt ordítozta, hogy az angol tengernagyi hivatal három hadihajója cirkál a Karib-tengeren kubai fegyvercsempésző hajók nyomában. A tengerészeti hivatal nyilatkozatot adott ki, amelyben ezt a hazugságot leleplezte, de a Chronicle ezt sem közölte. “Egy másik rémhírben azt terjesztették, hogy én megöltem egy rendőrt”, mondta Mrs. Jagan. A napilapra azért is szükségük van, hogy leleplezzék a PPP ellen állandóan életbentartott rágalomhadjáratot. A napilapot 5-től 25 B-G dollárig terjedő részvények kibocsátásával fogják megalapozni. (Egy amerikai dollár 1.70 B-G dollár értékével egyenlő.) Nem válogatnak az eszközökben Az ellenzék a legelvetemedettebb eszközökkel lázitotta a népet a kormány ellen. Lelkiismeretlen szakszervezeti vezetők azt magyarázták a munkásoknak, hogy ha a kormány megadóztatja a nagy üzleteket, azok az adót áthárítják a népre, a munkásokra és ezért ellenezni kell a kormány adótervét. A sztrájkoló köztisztviselők fizetésemelést követeltek és ellenezték a kormány tervét, amely meg akarta szüntetni a hathónapi fizetett szabadságot, amit minden három évi szolgálat után kaptak egy Angliába szóló ingyenes utazással együtt. (Az állami tisztviselők nyilván angolok, nem bennszülöttek.) A kereskedők bezárták üzletüket és teljes fizetést Ígértek alkalmazottaiknak a sztrájk idejére. Aki nem akart sztrájkolni, azt megfenyegették, hogy elveszti állását. Erhardt Regier, a kanadai parlament tagja, aki Georgetownban volt a sztrájk idején, mondotta: “Az iparok sztrájkra buzdították a munkásaikat.” A sztrájkot a Szakszervezeti Tanács vezetője, Richard Ishmael, a cukormunkások elnöke indítványozta. Ishmaelnek a saját szakszervezetében kevés támogatója van, a szakszervezet tagjai nem sztrájkoltak. Többségük vidéki területeken tartózkodik és a sztrájk és a zavargások Georgetown- ban folytak le. Guianában a munkanélküliség eléri a 18 százalékot és nagyobbára a városi munkásokat érinti. A városi munkások főleg négerek, a mezőgazdasági munkások pedig indiai származásúak. Forbes Burnham általában a négerek között agitált az indiai származású Jagan ellen. Sem a kormány sem a PPP nem vádolható faji megkülönböztetéssel, jelentette ki Mrs. Jagan. A PPP elnöke néger és a kormány vezetősége is a népesség arányában van összeállítva. A szenátus elnökének négert neveztek ki; a kabinet 10 tagja között négy néger, öt indiai és egy kevertszármazásu van; a képviselőház 20 tagjából hét néger, tizenegy indiai, A napokban arról érkezett hir, hogy a kiváló békeharcos abbé Jean Boulier nyilatkozatot tett közzé, amelyben bejelentette: a Vatikán megfosztotta papi tisztétől. Az intézkedés indokolása: az abbé 1961 decemberében Magyarországon járt, több magyar egyházi személlyel találkozott és előadást tartott A német veszély és Európa békéje címmel. Érdemes megnézni, mit “követett el” Magyarországon Jean Boulier. Megérkezése után nyilatkozott a Magyar Távirati Iroda munkatársának, és a többi között kijelentette : Harmadszor járok Budapesten; először 1948- ban, majd 1959-ben léptem Magyarország földjére. Mindkét alkalommal kellemes benyomásokat, kedves emlékeket szereztem. Mindig nagy érdeklődéssel figyeltem az önök hazájából érkező híreket, és őszintén örültem a dolgos magyar nép országépitő munkája eredményeinek. így vagyok most is. Kíváncsian várom, mennyit léptek előre legutóbbi látogatásom óta a szocializmus építésében, a nemzeti egység kibontakozásában, erősítésében. A vendég ott-tartózkodása idején találkozott a magyar békeharcosok képviselőivel, az Országos Béketanács vezetőivel, és ellátogatott vidékre is. Mindenütt arra törekedett, hogy minél jobban megismerje Magyarországot, az ottani helyzetet, az emberek véleményét. A látottakról búcsúzóul ezeket mondotta: — Magyarország népe békében és a békéért dolgozik. Budapestet vidámnak és feloldódottnak találtam. Az emberek azt a benyomást keltették bennem, hogy nyíltan és bizakodva tekintenek a jövőbe, mert a rendszer, amelyben élnek, szilárd alapokon áll, és tudják, nagyszerű perspektívák várnak rájuk. A német veszélyről és Európa békéjéről tartott előadásában a többi között azt a nyilvánvaló és logikus utat javasolta a megoldásra, hogy kös. senek békeszei'ződést mindkét német állammal, Nyugat-Németország mondjon le területi követeléseiről, és a militarizálodás útjáról lépjen a semlegesség útjára. Szakasits Árpád, a Béke-világtanács irodájának tagja, az Országos Béketanács elnöke a magyar békemozgalom nevében táviratot küldött egy portugál és egy kevertvérü. Guiana 60),000 lakosának többsége indián eredetű. “A lázitást D’Aguiar az újságján keresztül folytatta jó pénzért. Szólamait naponta változtatta, amint azt a változó helyzet megkívánta”, mondotta Mrs. Jagan. Ismertette a kormány nyilatkozatát, amely a rend helyreállítása után összefoglalta a george- towni eseményeket: “összegezve a részleteket, egy majdnem tökéletes ellenforradalmi példa áll előttünk, és a szerzett jogok tulajdonosai és jobboldali konzervatív elemek kihasználták a középosztályt és a munkásosztálynak bizonyos elégedetlen részét arra, hogy az alkotmányosan megválasztott kormány erőszakos megdöntését megkíséreljék. Miután három egymástkövető választáson nem sikerült nekik a Peoples Progressive Party-t legyőzni és kevés kilátásuk van jövőbeni választásokat megnyerni, most feladják az alkotmányos módszereket és megfélemlítéshez meg erőszakhoz folyamodnak, hogy a kormányt megdöntsék.” Kik segítették a sztrájkot pénzzel? “A Christian Anti-Communism^Crusade megbízottja, dr. Joost Sluis és számos amerikai titokzatos tevékenységet folytatott Georgetown körül”, mutatott rá Janet Jagan. (Dr. Fred Schwartz, a Crusade vezetője nem csinált titkot abból, hogy 30,000 dollárt költött az augusztusban lefolyt választás előtt arra, hogy megakadályozza Jagan győzelmét.) Azonkivül az AFL-CIO vezetősége által bőségesen támogatott International Federation of Free Trade Unions egy repülőgép rakomány élelmiszert küldött “a sztrájkolok megsegítésére.” A fenti adatok és az a tény, hogy az amerikai kormány nem hajlandó gazdasági segélyt vagy kölcsönt nyújtani a Jagan-kormánynak, elég világos képet nyújtanak arról, hogy az igazi függetlenség kivívása göröngyös ut, amelyen a népek minden erőfesztiésére szükség van. Jean Boulier abbénak: — Megdöbbenéssel értesültünk arról, hogy a Vatikán megfosztotta Önt papi tisztétől, mert hitet tett a népek közötti barátság és szeretet gondolata mellett, mert felemelte szavát azok ellen, akik a világot újabb, minden eddiginél szörnyűbb háborúba szeretnék sodorni, ön nem tett mást, mint hogy meggyőződéséhez híven békét hirdetett. Ezért a cselekedetéért a magyar nép szivébe zárta Önt, mint az igazság minden harcosát. Elitéljük a Vatikán határozatát, és kérjük, gondoljon arra, hogy csakúgy, mint a békeharcosoto millióit, maga mellett tudhatja magyar barátait is, amikor az igazságért üldöztetést kell elszenvednie — hangzik a többi között a távirat. A Brazil Köztársasági elnök látogatása az Egyesült Államokban Joao Goulart, a Brazil Köztársaság elnöke két napos látogatáson volt az Egyesült Államokban. Goulartot Kennedy elnök fogadta a Maryland-i Andrew Légitámaszpont repülőterén, államfőnek kijáró katonai pompa kíséretében. A fogadáson Kennedy elnök kijelentette^ hogy az Egyesült Államok reménnyel néz a két ország közötti jövő kapcsolatok elébe, amiben nagy szerepet játszik az, hogy Goulart elnök áll Brazilia élén. Goulart elnök válaszában kifejezte azt a reményét, hogy látogatása kezdeményezésül fog szolgálni az amerikai népek közötti nagyobb barátsághoz és megértéshez. Hangsúlyozta az Alliance for Progress programjának a fontosságát is. Kennedy és Goulart köztársasági elnökök kii- lönmegbeszélést folytattak a Fehér Házban. A megbeszélésen Kuba kérdése jelentős szerepet játszott. j Kennedy elnök kijelentette, hogy még ebben az évben Braziliába látogat, a brazil elnök látogatásának viszonzásaképpen. Goulart New Yorkba is ellátogatott, ahol nagy tömeg ünnepelte a Broadwayn a City Halihoz vonuló brazil vezetőt. MILYEN“ VÉTSÉGEKÉRT’ FOSZTOTTÁK MEG PAPI TISZTÉTŐL JEAN MLB ABBÉT?
