Amerikai Magyar Szó, 1962. január-június (11. évfolyam, 1-26. szám)
1962-03-22 / 12. szám
A V rnu.iu.inivr\i íviAVilAfR d/,(J ti L IN LA U1AJN VV UKU Thursday, March 22, 1962 Két hónap múlva, május 18-án nyilik meg az idei Budapesti Ipari Vásár. A ligeti vásárváros környékén még csend van, de az irodákban, tárgyalótermekben szorgalmas előkészítő munka folyik. Erről az előkészületről tettünk fel néhány kérdést Kelemen Lajosnak, a főváros vb.-elnök- helyettesének, a vásárrendező bizottság elnökének. A vásár — mondta — mindig jelentős eseménye a főváros, de bátran állíthatjuk, az egész ország életének. A külföldi vendégek és kereskedők százai, a hazai látogatók százezrei győződhetnek meg iparunk fejlődéséről, népgazdaságunk eredményeiről. Az eddigi vásárok a külföldi kiállítók elismerésében részesültek, és ezzel magyarázható, hogy az 1962-es vásárt is nagy érdeklődés előzi meg. A hazai iparon kívül eddig már 24 ország kereskedői jelentették be részvételüket. A baráti országok közül a Szovjetunió, Bulgária Csehszlovákia, Lengyelország, az NDK és egyévi szünet után Románia állítja ki iparának termékeit. Megjelenik termékeivel az állandó kiállítóink közé tartozó Jugoszlávia is. Az uj kiállítók között szerepel a Kubai Köztársaság. amely önálló pavilonnal vesz részt a vásáron. Ugyancsak önálló pavilonnal jelenik meg Ausztria, Finnország, Francflaország, Olaszország, Nagy Britannia, Hollandia és az NSZK. Rajtuk kivid belga, dán, norvég, svájci, svéd. japán, lichtensteini, luxemburgi kereskedők jelentették be részvételüket, s képviseletük utján megjelennek amerikai cégek is. A felsorolásból is látható, hogy idén az eddigieknél nagyobb mértékben kívánjuk vásárunkat a külkereskedelem szolgálatába állítani. Magyarország minden évben részt vesz egy sor jelentős nemzetközi vásáron, külkereskedelmi vállalataink pedig több száz egyéni kiállításon mutatják be külföldön exportcikkeinket. A Budapesti Ipari Vásár ezeknél bővebb és sokoldalúbb lehetőséget nyújt exportermékeink szinte teljes keresztmetszetének bemutatásával. Ez a törekvésünk tükröződik a vásár magyar kiállítási anyagának ösz- szeállitásában. Természetesen a jelentősebb pavilonokban a szakma szerint illetékes külkereskedelmi vállalatok képviselői állandóan ott tartózkodnak majd, és igy az ipari szakemberekkel együtt nemcsak műszaki, hanem üzleti felvilágosításokkal tájékoztatást is adhatnak. — A hagyománynak megfelelően megrendezzük a nemzeti napokat. Ezeken a kiállító országok bemutatják nemzeti zenéjüket, filmeket vetítenek, sőt egyesek kulturcsoportot is szerepeltetnek. — A vásár május 28-ikán végződik, és gondoljuk, hogy a külkereskedelmi kapcsolatainkat elő fogja segíteni — végezte be mondanivalóját Ke lemen Lajos. Hidraulikus emelővel felszerelt “kosaras” gépkocsival dolgoznak a Fővárosi Kertészet munkásai. A gép segítségével lényegesen javult a munka mennyisége, minősége, csökkent a baleseti veszély a’z utakat övező fák metszése és tisztítása terén. Ift/tA/VVWUVWWWA/WVUWVUWIAIWi/tfW/VWWWWWAAO Megkezdődött a fásítási hónap Az Orsz. Erdészeti Főigazgatóság az idén március 10 és április 10 között megrendezendő fásítási hónap feladatairól tartott tájékoztatót a Magyar Sajtó Házában. A fásítás már eddig is szép eredményekkel járt. 1955 óta például 150 ezer hektáron telepítettek erdőt. Sajnos, az elültetett fák közül sok elpusztul, majdnem minden második csemete tönkrement. Az állami erdőgazdaságok, az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek eredményesen fá- sitottak. A fásítás elősegíti a mezőgazdasági termelés növekedését is, az erdősávoktól védett területen nagyobb a termés. Az erdősávok óvják a növényeket a nagy erejű széltől, a hidegtől, védik az utakat a hótorlaszoktól. Tokaj-IIegyalján — többi között — a fák segítik elő az aszusodást. A második ötéves terv időszakában 170—180 ezer katasztrális holdon kell erdősíteni. Különösen sok fát ültetnek el az Alföldön: öt év alatt több mint 37,000 hektárnyi erdőt kell itt telepíteni. A cellulózipar egyre több fát igényel, s ezért gyors ütemben kell nyárfát telepíteni. A második ötéves tervben 68 ezer hektáron ültetnek nyárfát. A fásitás további feladata, hogy növelje Budapest zöldövezetét. 1961-ben Budapest északi, északkeleti határában 616 hektár erdőt ültettek. Kevés a fa a Balaton vidékén is, ezért 1961-ben 410 hektárnyi erdőt telepítettek a magyar tenger mentén. Hamarosan befejeződik a tokaj-hegvaljai fásitás. Az idén 14 ezer hektáron fásitanak, és mintegy hatezer hektáron pótolják a hiányzó fákat. FARSANGI ÜNNEPEK Országszerte vidám műsorokkal, régi népszokások felelevenítésével ünnepük a farsangot. Az Ormánságban ismét megrendezik a kontyos bálokat, amelyeken csak házaspárok vehetnek részt. Vajszlón pettyes bálon választják meg a község szépét, Pécsváradon vadászbálra készülnek. Mohácson március 4-én került sor a hagyományos busójárásra, amelyen a részvevők félelmetes álarcokban, öltözékekben, tülkökkel és kereplőkkel vonultak fel. Borsod megye városaiban és falvaiban a farsangi hetekben csaknem ezer bált rendeznek. Erdőbényén felelevenítik a kapás bált, Domaháza környékén pedig az úgynevezett ijóbálokra készülnek. A mulatságok előtt a fiatalok tarka jelmezekben járják végig a falvakat, igy hívják meg a bálozókat. Baján az idén is megrendezik a délszlávok hagyományos fonóünnepségét, a bunyevác nagvprélót. Hajdúszoboszlón febtiár- ban vőfélyek bálja volt, amelyen a környék leghíresebb lakodalmi hivogatói voltak :i vendéglátók. MEGVÉDIK HZ IDŐSÖKET A magános, gyermektelen, munkaképtelen öregek gyakran kötnek eltartási szerződést. Többnyire házaspárok vállalják gondozásukat, s az öicgek rendszerint lakást adnak, és ennek hajdani bérlői jogát is biztosítják az eltartóknak. Ennek ellenében szerény igényeik kielégítését várják: élelmet, ruhát, meleg otthont, egy kis törődést, emberséges bánásmódot. E szerződéseket — amelyek a körülmények és a kölcsönös igények alapján természetesen különbözőek — messzemenő rugalmassággal kezeli a törvény, még a szóbeli megállapodásokat is jogérvényesnek ismeri el, teljesítésük esetén. Ám éppen ezért különösen indokolt a szerződések betartásának intézményes ellenőrzése, a hatósági társadalmi törődés az eltartásra szoruló öregekkel. 1960 májusában rendelkezés jelent meg, amely i( tanácsi igazgatási osztályok feladatává tette az eltartási szerződések nyilvántártását, teljesítésük folyamatos ellenőrzését. Az igazgatási osztályok mellett Budapesten is csaknem valamennyi kerületben működnek már a 15—30 tagú társadalmi csoportok. A vidéken április 30-ig, a fővárosban pedig május 31-ig felkutatják a. régebben vagy újabban kötött, de még nyilvántartásba nem vett szerződéseket. Ezekről a szerződő feleken kívül rendszerint senki sem tud, igy az öregek rovására elkövetett visszaélések is rejtve maradhatnak. A nyilvántartásba vételt természetesen az érdekeltek segíthetik a legjobban, ha maguk jelentkeznek a tanácsnál. Érdeke ez a becsületes szándékú eltartóknak —- túlnyomó többségük kétségtelenül az —, hiszen igy hivatalosan is tudnak vállalt kötelezettségükről. Az öregek szempontjából is kívánatos, hogy szintén a tanács tudtával, a szóbeli megállapodás helyett Írásbeli szerződést lössenek. Ez ellenőrizhetőbb, s ha sérelmük van, hatékonyabb jogvédelemben részesülhetnek. A társadalmi aktivisták segítségével eddig ösz- szesen több mint 1700 korábbi vagy frissebb keletű eltartási szerződést vettek nyilvántartásba a fővárosi kerületi tanácsok igazgatási osztályai. Az aktivacsoportok tagjai mintegy ezer esetben meg is látogatták az eltartókat és az eltartottakat. Beszélgettek velük, elsimították az apróbb vitákat, ellenőrizték az öregek életkörülményeit, felvilágosították a feleket kölcsönös kötelezettségeikről és jogaikról. Előadódnak természetesen olyan viták, panaszok, amelyek beavatkozást igényelnek. Ennek legtöbbször az az oka, hogy az eltartók á várható előnyökért többet Ígérnek, mint amit teljesíteni tudnak vagy szándékoznak. Néha zsémbes, érzékeny öregek adnak okot a vitákra. Az ilyen ügyek első fóruma a tanács igazgatási osztálya, amely — az aktívák előzetes vizsgálata után — beidézi a feleket, és “békéltető megbeszélést” tart velük. A múlt évben 135 ilyen békéltetésre került sor a tanácsoknál, s kétharmaduk az egyetértés helyreállításával zárult. A többi ügy egv részéből bírósági tárgyalás lett. Örvendetes azonban, hogy tavaly a fővárosban kirívóan durva bánásmódért, éheztetésért mindössze egyetlen esetben kellett a tanácsnak közbeavatkoznia. Ez az igazgatási osztályok és mindenekfelett áldozatkész aktivistáik érdeme is. Segitőkészségük biztonságosabbá tette az eltartott öregek helyzetét, jogvédelmét, s a legtöbbször megakadályozta, hogy a jelentéktelen viták elmérgesedjenek, durvasággá, bűntetté fajuljanak. S. S. SZÁZEZRES KACSAFARMOT rendeznek be a biharugari halastavak mentén. Németországi tapasztalatok alapján tavaly több ezer pecsenyekacsát neveltek fel a halastavaknál. A viziszárnya- sok kevesebb takarmánnyal is (gyorsabban nőttek, s közvetve a haltenyésztést is kedvezően befolyásolták. A jó eredmények láttán most nagyüzemi kacsatenyésztésre térnek át. • SZABOLCS-SZATMÁR megyében rendkívüli mértékben elszaporodtak az ürgék. Tavaly több mint nyolcezer holdon pusztítottak, s kb. 24 millió forintnyi kárt okoztak a tsz-eknek. Tavasszal nagyszabású akció indul: kb. 55 ezer forint értékű mérget készítenek elő félmillió ürgecsalád kiirtására. A CSEPEL AUTÓGYÁR edzöhelyét másfél millió forintos költséggel kétszeresére növelték, egy ben áttelepítették a nyolc edzőkemencét és teljesen/ uj elektromos berendezést helyeztek üzembe. A kibővített műhelyben megkezdődött a termelés. • KIÁLLÍTÁS NYÍLT a győri levéltárban, ahol korabeli okmányok alapján mutatják te a város és a megye helyzetét az abszolutizmus korában. • SZÉLESVÁSZNÚ mozit épit Csongrádon ötmillió forintos költséggel a Moziüzemi Vállalat. • KORSZERŰ LAKBERENDEZÉST kiállítást nyit Karcagon a földműves szövetkezet. A vásárlással egybekötött kiállításra sok áru érkezett. •'4UWAm/tA/WUV\A/VV\AA/U\nMn/in/WVV>AA/WWVUVVWVAnAVVVVVVWVMAAA/VWVV\A/WVVVW M agyarország MILYEN LESZ AZ (SEI tüBAFESTI IPARI VÁSÁR?
