Amerikai Magyar Szó, 1962. január-június (11. évfolyam, 1-26. szám)

1962-03-22 / 12. szám

Thursday, March 22, 1962 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 3 A FAJI DISZKRIMINÁCIÓ MEGSZŰNÉSÉÉRT tulajdonosokat, hogy ennek következtében alá- száll ingatlanjuk értéke s jó lesz ha mielőbb érté­kesítik. ők maguk vásárolják össze a menekülő fehérektől a házakat és busás haszonnal adják el ismét a néger házkeresőknek. Mindebből következik természetesen, hogy New Yorkban is sok a szegregált iskola. Az iskolák egyötödében a tanulók 85 százalékát négerek és portorikóiak képezik. Ezekben az iskolákban a ta­nítás alacsonyabb fokú, mert az általános oktatási hiányosságok itt még fokozottabb mértékben ta­lálhatók. Az épületek rozogábbak, a tanitók szá­ma kevesebb, kevésbé képzettek, a felszerelések hiányosabbak, a kimaradó tanulók száma na­gyobb, a megmaradtak teljesítménye nem kielé­gítő, mert nem is állítanak fel nekik komoly fel­adatokat a tanulás terén. Az utóbbi évek integrálási mozgalma New Yorkban is éreztette hatását. A gettóból kitörni igyekvő néger polgárok támadást intéztek az in­tegrált iskolarendszer ellen és kényszeritették a hatóságokat bizonyos változások megtételére. Megengedték, hogy a szülők szabadon válasszák meg az iskolát, ahová gyermeküket beírathassák, még szállítást is biztosítottak számukra. Nem a legkielégitőbb megoldás, mert a tanulóknak a la­kóhelyüktől messzire kell mennie, ami több időt és fáradságot vesz igénybe. Aránylag kevés né­ger szülő veszi igénybe ezt a lehetőséget. A jobb művelődési lehetőség fontos eszköz a szegregáció meglazitására, amennyiben hozzájá­rul ahhoz, hogy az iskolát végzett néger ifjak jobban fizetett munkakört tölthessenek be, ami által jobb életkörülményeket, beleértve a jobb la­kásviszonyokat teremthetnek meg maguknak. Ez azonban lassú folyamat és magától ez sem jön létre. Csakis az a harcos küzdelem, amit a né­ger nép folytat minden téren a faji megkülönböz­tetés embertelen gyakorlata ellen, hozhat eredmé­nyeket. A teljes sikert azonban csak a széleskörű demokratikus haladó irányzat biztosíthatja, mely­nek sorozatos célkitűzéseiben a faji megkülönböz­tetés teljes megszüntetése feladatkörének csak egyik részét alkotja. Ebbe az irányzatba a szer­vezett munkásmozgalomnak nagyobb erővel kell belekapcsolódnia, mert a demokratikus jogok biz­tosítása társadalmunk bármely elnyomott rétege számára növeli a munkásság erejét saját jobb jö­vőjének elérésére. Adam Clayton Powell, országos képviselő New Yorkból, a kongresszus Munka és Művelődési Bi­zottság vezetője, kongresszusi vizsgálatot indított meg annak megállapítására, hogy az 1964—65-ös New Yorki Világkiállítás tervbizottságába miért nem neveztek ki néger alkalmazottat vezetői mi­nőségben. A vizsgálat eredményét át fogja adni az Equal Employment Opportunities Committee- nek további eljárás végett. Robert Moses, a világkiállítás elnöke nem volt hajlandó nyilatkozni e kérdésről, de más tisztvi­selők beismerték, hogy a magasabb vezetők kö­zött nincsenek négerek. Néhány néger hivatalnoki és titkári állásban van csak alkalmazva és ketten vannak az igazgatói tanácsban. Egy másik téren a Teamsters Union 810-es newyorki lokálja felhívással fordult a kongresz- szushoz olyan kormányügynökség felállítására, amely elősegítené a néger és portorikói munká­sok különleges kizsákmányolásának megszünteté­sét. A városi és államhivatalok nem kezelik a problémát kielégítően, mondja az átirat. Hallga­tólagos megegyezés áll fenn arra, hogy négereket és portorikóiakat mellőzzenek az ipari tanulók felvételénél, azonkívül a munkaszerződésekben foglalt diszkrimináció-ellenes szabályok betartá­sát sem ellenőrzik kellően. A Mr. Powell által vezetett kongresszusi bi- zotság háromnapos kihallgatást tart a faji el­különítés jelenlegi állapotáról a nagy városokban, ahol kezdetleges lépések történtek már a hely­zet javítására, de egyelőre még kevés eredmény­nyel. Újra megvilágítás alá kerül az az ismert tény, hogy New Yorkban és más északi nagyvá­rosban a faji elkülönítés gyökere a gettószerü la­kóterületek létezésében leledzik. Ez az oka an­nak például, hogy a hivatalosan integrált iskola- rendszerek ténylegesen még mindig szegregációs alapon működnek ezeken a helyeken. Ezt követi a faji megkülönböztetésnek egy másik súlyos meg­nyilvánulása, a munkaalkalmak és az egyenrangú alkalmazás megtagadása. “A munkanélküliség aránya kétszer annyi a néger munkások közt és amikor dolgoznak keresetük csak fele a fehér munkásokénak”, mondja az Urban Liga egyik ve­zetője. Ennék természetes következménye az, hogy a nyomortanyák, minden velejáró súlyos következményeikkel jutnak osztályrészül ezen nemzeti kisebbségünk tagjainak. New Yorkban aránylag minden más városnál messzebbmenő intézkedések történtek a lakásvi­szonyok integrálására. Törvény tiltja a lakások megtagadását faji alapon. Kivételt csak kétcsalá- dos házak képeznek, ha az egyik lakást a tulajdo­nos lakja. A háziurak azonban találnak különböző, kibúvókat, ha nem akarnak néger lakót befogad­ni. Vagy felverik a lakás árát, vagy azt mondják, a jelentkezőnek, hogy a lakás már ki van adva. Még a vegyes házasokat is távoltartják azzal, hogy csak mindkét házastárs jelenlétében szer­ződtetik el a lakást. Sokan nem hirdetik a lakás­üresedést, hanem ismerősök, rokonok és a már meglevő lakók utján keresnek uj lakót. Egyet azonban büntetlenül nem tehetnek, nem vághat­ják oda nyíltan a lakástkereső néger polgárnak, hogy “négereknek nem adunk ki lakást.” A ház- tulajdonosok meg a hirdető ügynökségek persze nem a saját eljárásukat tartják diszkriminációs­nak, hanem a törvényt, amely meggátolta őket, hogy szabadon választhassák lakóikat. A város által felépített lakótelepeken a helyzet .jobb, amennyiben az adminisztráció ellenőrzi, hogy integrált alapon történjen a lakáskiadás. Ezek azonban csupán 5—6 százalékát képezik New York lakásainak. A városban erősen megváltozott a néger lakos­ság aránya. 50 évvel ezelőtt minden 50-ik lakos volt néger, jelenleg minden hetedik ember néger. Azonkívül 400,000 portorikói költözött a város­ba az utolsó évtizedben. Sokan nem tudják azt, hogy a portorikóiakat hivatalosan a fehér fajhoz tartozónak nyilvánítják, legyen bármilyen sötét- bőrű is. A gyakorlatban azonban nagyon is disz- kriminálnak velük szemben, akárcsak a négerek­kel szemben. A néger családok egyrésze, akárcsak a fehérek, igyekszik saját lakóházat szerezni magának, de határozott nehézségekbe ütköznek. Ha már találnak megfelelő házat, amit eladnának nekik, akkor a jelzálog szerzése (mortgage) ütközik akadályokba. A bankok vonakodnak kölcsönt adni, különösen, ha a megvásárolandó ház fehér terü­leten van. Az ingatlanügynökök a maguk javára használják ki, ha néger családok fehér területen telepednek le. Pánikszerűen ijesztik a fehér ház­TÖRÖLJÉK EL A MGCARRAN-TÖRVÉKYT Ügyvédek és egyetemi tanárok felhívása a kongresszus tagjaihoz Számos kiváló ügyvéd és egyetemi tanár alá­írásával ellátott levél ment a Kongresszus vala­mennyi tagjához. A levél arra sürgeti a törvény­hozókat, hogy vonják vissza a McCarran-tör- vényt. A levelet eredetileg Royal W. France, a polgári szabadságjogokért folyó küzdelem terén elismert ügyvéd fogalmazta meg és körözte alá­írás végett, A levél lényegében arra mutat rá, hogy a McCarrari-törvény “hazánkban első Ízben törvényen kívül helyez egy politikai pártot” és hogy “a nyugati demokráciák közül egyedül mi láttuk szükségesnek ezt az eljárást.” (A McCarran-törvény az Am. Kommunista Párt ellen irányul.) Az erről kiküldött sajtónyilatkozat szerint “a törvény olyan állítólagos tényekre támaszkodik, amiket fizetett besúgók hangoztattak a párt el­len a kongresszusi bizottság előtt. Ezek az állítá­sok sohasem kerültek biróság elé hitelesítés cél­jából ; a törvény a pártot, a tisztviselőit és tag­jait bűnösnek bélyegzi meg és olyan 'büntetése­ket szab ki rájuk, amelyek lehetetlenné teszik a létezését.” A kiváló szellemi vezetők levele kiemeli Tho­mas Jefferson szavait, amikor felmentette az Alien and Sedition Act alapján elitéit politikai foglyokat. “Ezt a törvényt mindig semmisnek tekintettem, olyan nyilvánvalóan elnyomó, mint­ha a kongresszus mindnyájunkat arra utasítana, hogy egy arany bálványt imádjunk.” “A McCaiTan-törvény több tekintetben felül­múlja az Alien and Sedition törvényt”, áll a le­vélben. “A koreai háború idején hozták létre, ab­ban a hisztériás légkörben, amit McCarthyzmus- nak ismernek. Truman elnök vétó-határozatában jövendölésszerüen rámutatott káros következmé­nyeire. A Legfelsőbb Biróság legutóbbi döntése, amelyben fenntartotta a törvény regisztrálási rendelkezéséit, kidomborítja a benne rejlő és ha­zánk szabadságjogait fenyegető veszélyt.” “Ha a Kommunista Párt regisztrálna, nemcsak magát és tagjait veszélyeztetné, hanem más szer­vezeteket is, amelyekre alkalmazni lehet a tör­vény rendelkezéseit. Ilyen a törvénynek azon ren­delkezése, amely a gondolattársulást bűnnek nyil­vánítja, amely meghatározza, hogy egy szervezet célkitűzései mennyire eltérőek vagy hasonlóak a Kommunista Párt álláspontjával. A béke kere­sése, a Bill of Rights védelme, az országos neve­lés előmozdítása, a köz-lakások építése, az idő­sekről való gondoskodás és hasonló célkitűzések olyan elgondolások, amelyeket a párton kivül más szervezetek és egyének is magukévá tesznek. Ha ezt a törvényt részrehajlatlanul alkalmazzák, akkor sok más szervezet sújtható vele.” “Manapság, amikor mindenkornál nagyobb szükségünk van a közügyekkel kapcsolatos nyílt és bátor eszmecserére, ez a törvény nyomasztó és megfélemlítő hatást gyakorol az eltérő véle­ményre. Hazánk szempontjából ez nagyon káros, erkölcsrontó hatással lesz hírnevünkre az egész világon.” A levél aláírói között van Frederick L. Schu- man, » Williams College professzora, Fowler . Har­per, a Yale Jogi Egyetem professzora, Grenville Clark jogtanácsos'Dublin, N. H., Erwin R. Goo- denough, a Yale Egyetemről, Malcolm Sharp, a University of Chicago professzora és még sokan mások. VOAA/UX/WWWWVrWWVWVWWWWWWWWWWl A szovjet mezőgazdaság uj terve A Szovjet Kommunista Párt Központi Bizott­sága az elmúlt napokban tárgyalta meg az ország mezőgazdasági problémáit. A KP ülésén Kruscsev miniszterelnök, a Kommunista Párt első titkára tartotta meg nagy beszámolóját a kérdéssel kap­csolatban. Kijelentette, hogy minden alapot nélkü­löznek azok a nyugati forrásból származó hírek, amelyek azt terjesztik, hogy a Szovjetunióban “agrárválság” van. A mezőgazdaság problémája az, hogy elmaradt a hatalmas arányú ipari fej­lődés mögött. A szocializmus országában az ipar és ezen belül különösen a nehézipar világviszony­latban is egyedülálló mértékben fejlődött a má­sodik világháború óta. Ugyanakkor a mezőgazda­ságban egyáltalán nem használták ki a fejlesztési lehetőségeket. A Központi Bizottság ülése után a Kommunista Párt 9 pontba foglalta össze azokat a határoza­tokat, amelyeket a földművelés és állattenyésztés eredményesebbé tételével kapcsolatban hoztak. Ez a 9 pont a következő: 1. A mezőgazdaság hatal­mas arányú fellendítése a legfontosabb és legsür­gősebb feladata a kommunista társadalom építé­sének. 2. A körzeti mezőgazdasági vezetésben kettős rendszert valósítanak meg. Felállítják a termelő szervezetet, amely vezeti majd a ter­melőszövetkezeteket s az állami gazdaságokat, ugyanakkor létrehozzák a mezőgazdasági koordi­nációs bizottságokat, amelynek feje mindenhol a körzeti pártszervezet első titkára lesz. 8. Elve­tik mint tudományos hibát, az eddigi füves vetés­forgó rendszert, amelynek keretében szovjet szántóföld egész területének negyedét széna­termőnek használták és a sokkal gazdaságosabb terményeket, mint pl. a kukoricát, cukorrépát borsót és babot fogják helyette előnyben részesí­teni. 4. Hatásosabb munkát követelnek a Mező- gazdasági Minisztériumtól, amelynek irányítása alatt működnek a kutató intézetek, a mezőgazda- sági tanfolyamok és a kormány mezőgazdasági gépeket árusító ügynökségei. 5. Javasolják, hogy a kiemelkedő földművelőket és állattenyésztőket állítsák mintaképül a kevésbé sikeresek elé. 6. A fizetéseknél az anyagi ösztönző erőnek nagyobb szerepet kell adni és jutalmazzák meg a kiváló dolgozókat. 7. A párt és a kormány vezetőit fel- hivják, hogy szerkesszenek meg egy olyan progra­mot, amelynek keretében megfelelő gépekkel má^> trágyával és gyomirtókkal látják majd el a me­zőgazdaságot. 8. A raktárhelység hálózatot is ki kell bővíteni a remélhető nagyobb terméshozamra való felkészülés keretében. 9. Késedelem nélkül kell a lefektetett programot végrehajtani és ak­kor még ebben az évben elérhetik a terméshozam nagyarányú növekedését.

Next

/
Thumbnails
Contents