Amerikai Magyar Szó, 1962. január-június (11. évfolyam, 1-26. szám)

1962-03-22 / 12. szám

4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, March 22, 1962 ................................................ Munkásmozgalom ■ ■ ■■■ ■■■■!■■ ■ ■ ■ ■ ■ ir«'¥ÍM ■a^jr»TÉVÍTyini>ryÉ.w-»\w'rj'»l"ir»T,ii‘» ■ mi riwr i ■ arc»»*.* A FEHÉRGALLÉROSOK KERÜLTEK SORRA Filmfelvétellel tanulmányozzák munkamozdulataikat. — Az automáció újabb területeket hódit el a munkásoktól A termelési szakértő (efficiency engineer) a gyári és ipari munkások előtt már rég ismert, de sohasem kedvelt jelenség. Talán már hozzászok­tak ahhoz, hogy a gépeknél olajos ruhában dolgo­zók mögött megjelenik a jólöltözött hivatalnok és (órával a kezében figyeli, hogy a munkás egy-egy mozdulata mennyi időt vesz igénybe és aztán meggyorsítják a futószalagot, mire a munkás kénytelen gyorsabb mozdulatokkal, jobban meg­feszített erővel és figyelemmel dolgozni. Soha­sem számított az, hogy ennek következtében meg­nőtt a balesetek száma, mert ugyanakkor nőtt a termelés és — nőtt a profit. A termelési kiadá­sok pedig csökkentek. A termelékenység növelése olyan határtalan terület, mint mondjuk — a tudomány. Mindig tovább lehet fejleszteni. Az automáció -korszaka beláthatatlan lehetőségeket nyújt ezen a térén. A gépek azonkívül engedelmesebbek és könnyeb­ben irányíthatók, mint a munkások és attól sem kell félni, hogy sztrájkkal tiltakoznak a kizsákmá nvolás ellen. A munkáltatók ilyenformán már eddig is sok- millió munkástól szabadultak meg. Az ipari mun­kásság száma annyira csökkent, hogy a fehér- gallérosok kerültek túlsúlyba velük szemben. . Ha valaki az irodai munkát kényelmes foglal­kozási ágnak tekintette eddig, az újabb fejlemé­nyek eloszlatják ezen véleményét. Az “efficien­cy engineer” legújabb vadászterülete az iroda és a Wall Street Journal feb. 13-iki számában rész­letes cikkben számol be működéséről. Kevesebb hivatalnok, nagyobb teljesítmény “Az Eastman Kodak Co., Rochester, N. Y.-i központjában filmfelvételeket készítenek az ott dolgozó nőkről”, kezdi az első oldalon megjelent cikk. A lányoknak persze fogalmuk sincs arról, hogy hirtelen mozicsillagok lettek és a felvétele­ket nem Hollywoodon fogják bemutatni, hanem csak a társulat szakértői előtt pergetik le, akik figyelemmel fogják kisérni minden mozdulatu­kat. A Kodak-féle filmfelvétel az üzleti világban megindult irányzatra mutat rá. A munkáltatók megfeszített igyekezettel keresik a lehetőséget, bogy irodai alkalmazottaik felszaporodott szá­mát csökkentsék. A WSJ cikke részletesen szá­mol be azokról a módszerekről, amiket e célból igénybe vesznek. Az üzleti vállalatok nagymérték ben alkalmazzák a termelési szakértőket, hogy alapos tanulmány tárgyává tegyék a hivatalnokok munkamódszereit, módosítsák azokat abból a cél­ból, hogy egyrészüket elbocsáthassák és a munka­teljesítményt mindamellett növeljék. Olyan mozdulatokat vizsgálnak, mint az irópa- pir elhelyezése az Írógépbe, ami az egyik tanul­mány szerint 3.528 másodpercig tart. Vagy a gépelt lap eltávolítása a kopirpapirtól, ami 6.984 másodpercet vesz igénybe. Ezen mozdulttanul- mány és a filmtechnika segítségével a New York Life Insurance Co. több mint 1,000 alkalmazott munkakörét volt képes átcsoportosítani a kerü­leti irodáiban és a megmaradt kevesebb munkás­sal több teljesítményt végeztetni, Írja a WSJ. A mozdulatoknak ilyen törtszámokra való fel­aprózó sa arra a felfedezésre vezette a Chemical Bank New York Trust Co.-t, hogy az egyik osz­tályának 19 hivatalnoka havonta 2.822 órát töl­tött egy bizonyos munka elvégzésével, amit 1,682 óra alatt is el lehet végezni. Számos hasonló példát sorol fel a cikk arról, hogy a termelési szakértők segítségével az üzleti vállalatok miként csökkenthették iróda-alkalma- zottaik számát. Megszűnt az a hagyományos el­gondolás, hogy a fehérgallérosok munkateljesít­ményét nem lehet fokozni. Megtalálták a fiim- iusrbb megközelítését. Nem nevezik “idő tanul­mánynak”, mint az iparban szokták. Egy chica­gói áruház “hivatalnoki műveletek tanulmányo­zásárnak nevezi a munkaalkalmakat pusztító el­járást. Azonkívül a. vállalatok tagadják, hogy me- afr.iztik hivatalnokaikat. Létezik egy “fájdalom- nélküli” elbocsátási folyamat, az “A&P módszer”. amit az A&P élelmiszer üzletláncolat honosított meg. Miután a fehérgallérosok nagytöbbsége női alkalmazottakból áll, akiknek évente kb. egyhar- mada kimarad a munkából egy s más ok miatt, a munkáltatók azt az egyszerű eljárást alkalmaz­zák, hogy nem vesznek fel más munkást helyükbe. Segíthet az átképzés? Az a beállítás, hogy az automáció végül is újabb és több munkaalkalmat fog teremteni és hogy sok munkásnak át kell szakosítania magát a fehér- galléros és szolgálati munkakörre, kezdi elvesz­teni hitelét. Újabban az automáció tért hódit eze­ken a területeken is. Munkások átképzése nem igen fogja megoldani a munkanélküliség prob­lémáját. Már magában az is nehéz feladat, hogy a gyáriparból vagy bányászatból kiesett munkást fehérgalléros pályára képezzék át; azt a fogas kérdést még nem oldották meg, hogy melyik szak­körre képesítsék, ahol el is fog tudni helyezkedni? Nagy hátrány az, hogy a munkásmozgalom vezetői is magukévá teszik ezt a téves beállítást, amit az automatizáló szakértők terjesztenek, hogy az iparból kiesett munkaalkalmat meg lehet ta­lálni az ipar keretein kívül és hogy csak az “át­képzés” az igazi probléma. Az utolsó években be­bizonyosodott, hogy a fehérgallérosok munkate­rülete nem képes felszívni a különböző iparágak­ból eltávolított munkások millióit. Emellett több kézzelfogható tényező tanúskodik. Pl. az, hogy az állandó, a krónikus munkanélküliek száma foly­ton növekszik. Továbbá az, hogy az automáció egyre terjed és olyan területre is behatol, amely­ről nem is gondolták, hogy a technológia haladá­sának lehetőséget nyújt. Uj műanyagok és vegy­szerek jöttek létre, amelyek szintén hozzájárultak munkakörök és alkalmak eliminálásához. Gyára­kat és üzemeket csuknak le, vagy költöztetnek más területre. A kormány rendelés ekbe n is’történ­nek változások, melyek üzemek lezárását és mun­kások elbocsátását idézik elő. Ez főleg a fegyver­technika változásának, mondhatjuk fejlődésének a következménye. Mindezen fejlemények közepette a szakszerve­zeti vezetők még mindig felelőtlenül kezelik a rö- videbb munkahét kérdését. Beszélnek róla, elis­merik a szükségességét, de amikor a munkálta­tókkal tárgyalnak, meghátrálnak. Helyette az “átképzést” fogadják el orvoslásként. Ezzel kezé­re játszanak a Kennedv-adminisztrációnak, amely nek végre sikerült egy errevonatkozó törvényja­vaslatot elfogadtatni a kongresszussal, de amely­nek hiányossága és elégtelensége szemmellátha- tó. A törvény háromévi “próbaidőre” 435 millió dollárt irányoz elő és ha ezen idő alatt a terv sikeresen működik, akkor a kongresszus állandósí­tani fogja az iparokból kiesett munkások átkép­zését és más munkakörbe való elhelyezését. De erre még a Wall Street Journal cikke szerint is kevés lehetőség lesz és a jövőben egyre kevesebb. Sztrájk a Sperry Gyroscope Go.-nál A Lake Success, N. Y.-ban lévő Sperry Gyros­cope Co. üzemében sztrájkba mentek a mérnökök március 15-én, amely a cég 11 üzemét lezárta Long Islandon és Queensben. A sztrájk megin­dulásának oka az, hogy — habár az Engineers Association és a cég közötti szerződés lejárt, a cég még sem volt hajlandó uj szerződésről tárgyal ni a szakszervezettel.- Az Int’l Union of Electrical, Radio and Ma­chine Workers 445-ös lokálja (Engineers Ass’n) 1,590 mérnököt képvisel a társaságnál, de a sztrájk 8,000 másik alkalmazottra is kihatással van. A piketelés már éjfél után megindult, amikor az éjjeli részleg még munkában volt. Kétszázan jelentkeztek a főüzem előtti piketelésen, ami a társaság többi üzemei előtt is megindult, A Sperry Gyroscope Co. pörgettyűket (gyros­cope) és elektronikus alkatrészeket gyárt a had­erők részére. Az NLRB a szakszervezet javára döntött A Sperry cég azon az alapon tagadta meg az egyezkedést, hogy a szakszervezet nem hiteles képviselője alkalmazottainak. 1960-ban ugyanis, amikor választás volt az üzemben, a szakszerve­zet kevés szavazattal vesztett, de ugyanakkor a National Labor Board elé vitte panaszát és be­avatkozással vádolta a céget. A mostani döntés ebben a kérdésben határozott. Az NLRB döntés aszerint a cég bűnös “un­fair labor practice” (szabálytalan eljárás) elköve­tésében. Bebizonyult, hogy a cég egyik munka­felügyelője, vagyis a munkáltató érdekeinek kép­viselője, befolyásolta a választást és ténykedésé­vel ártott a szakszervezetnek. Az NLRB ezen döntésével elismerte az lUE-t a Sperry munkások hiteles képviselőjének. A szakszervezet elnöke kijelentette, hogy készen áll a társulat vezetőivel tárgyalni igazságos egyezmény elérésére. Tiltakoznak a skót bányászok Hétszáz skóciai bányász és vasutas érkezett különvonaton Londonba, hogy felkeresse parla­menti képviselőit, s megbeszélje velük az egész skót bányászság és a vasutasok helyzetét. így akarják elérni, hogy ne állítsanak le több szén­bányát és vasútvonalat Skóciában. Skóciában a bányák államosítása óta 148 bá­nyában szüntették meg a termelést, s az idei “előirányzat” 1G bánya leállítása. A bányászság helyzete rendkívül súlyos, s Skóciában a szénbá­nyászat fokozatos elsorvasztásával együtt jár a nagyarányú munkanélküliség. Skóciában kétszer annyi munkanélküli van, mint Angliában, s a bányászok, akik elvesztik munkájukat, nem talál­nak más munkalehetőséget. Hasonló a vasutasok helyzete is. A MEZŐKÖVESDI uj kenyérgyárban a múlt héten megkezdték a sütést. Naponta két műszak­ban 120 mázsa kenyeret készítenek. EMLÉK-VERSENY VEGYÜNK RÉSZT A 60 ÉVES JUBILEUM KIDOMBORITÁSÁBAN ÍRJUK MEG ÉLMÉNYEINKET Február 1-töl junius 30-ig. Az írásokat az iró nevének kezdőbetűivel közöljük. Azonkívül sorszámmal látjuk el. Olvasóink a lapból kivágott szavazócédulán a sorszám szerint jelölhetik meg azokat a cikkeket, amelyeket jónak találnak. A Kiadóhivatalhoz beküldött szavazócédu­lák alapján az ügyvezető Bizottság állapítja meg. hogy melyik cikk kapta a legtöbb sza­vazatot. Ki vehet részt a versenyben? A lap belső- és kübő munkatársai kivéte­lével, (habár azok is írhatnak erről a témá­ról) lapunk minden olvasója. Akinek írását az Ügyv. Bizottság közölhetőnek tart ja, egy szép könyvajándékot kap. Ezenfelül dijakat adunk ki az öt legjobbnak Ítélt irás szerző­jének. Mik a dijak? ELSŐ DÍJ—Vasziljev-Guscsev: Riport a 21. századból c. gyönyörű illusztrált könyve. A. Strug: A sárga kereszt Fehér Klára: A tenger Dobozy Imre: Tegnap és ma Szabó Pál: Forog a kerék. MÁSODIK és HARMADIK DÍJ — Vasziljev- Guscsev: Riport a 21. századból Bóka László: A Karoling trón Női Szóval NEGYEDIK és ÖTÖDIK DÍJ — Kovái Lő­rinc: A párbaj Urbán Ernő: Aranyfüst ★ A versenyre beküldött cikket lapunk “60 ÉVES JUBILEUM” ; cimü rovatában közöljük

Next

/
Thumbnails
Contents