Amerikai Magyar Szó, 1962. január-június (11. évfolyam, 1-26. szám)
1962-03-15 / 11. szám
Thursday, March 15, 1962 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 29 nnuiiin■»»»■’»■ nrrniim«»»»»«"»rn «»»«»»««innmáái^ j Szépirodalom, művészet, kultúra | BRECHT DARABJAI MEGHÓDÍTJÁK A VILÁGOT Bertold Brecht nevét ma már a világ minden részén a drámairodalom legkiemelkedőbb művelői között emlegetik. A föld akármely pontján játsszák is darabjait, ezek mindig megtalálják az utat az emberek szivéhez. A közönséget vonzó darabok természetesen nagy népszerűségnek örvendenek a színigazgatók, vállalkozók és producerek körében is. A világvárosok színházainak neonfénnyel kivilágított tábláin Brecht szerzeményeit gyakran hirdetik. Jelenleg Moszkvában arat hatalmas sikert a “Kurázsi mama” c. drámája és ugyanakkor New Yorkban a Brecht on Brecht c. előadás vonz minden este nagy tömegeket a Green wich Village hires színházába a Theatre de Lysbe. Brecht sikere a művészi Ízlés diadala az olcsó szórakozást nyújtó kommerciális darabok felett. Ez a német nagypolgári családból származó iró, aki egész fiatalon világhírnevet szerzett magának, a 20-as évek folyamán vált ismertté. Drámáiban és komédiáiban bemutatja és támadja a polgári társadalom visszásságait. Tehát nemcsak szórakoztat, hanem nevel is. Különösen nagy elismerést és sikert keltett világszerte a “Three Penny Opera” (A koldusopera) c. darabja. Munkásságának természetes következménye volt, hogy Hitler és bandája hatalomra jutásuk után rögtön üldözni kezdték és száműzetésbe kénysze- ritették. Először Dániába ment, majd Svájcba és 1941- ben érkezett az Egyesült Államokba. Emigrációs évei alatt érte el művészete csúcspontját. Ekkor már azonosította magát a dolgozók ügyével és írásának minden sora az ő harcukat segitette elő. Ezért is volt az elsők között, akiket az Ame- vikaellenes Bizottság “büntetés terhe mellett” idézett be kihallgatásra Hollywoodban, a második világháború után, amikor a “boszorkányüldözés” megkezdődött országszerte. Az iró finom gnny- nyal válaszolt az ellene intézett támadásra. Megállapításai ma ismét nagyon aktuálisak (és mindig is azok lesznek, amig üldözés és elnyomás érvényesül földünkön). Ezért érdemes feleleveníteni hires sorait: “Visszatekintve európai költői és színműírói múltamnak utolsó két évtizedére, azt szeretném mondani, hogy a nagy amerikai nép sokat veszthet és sokat kockáztat azzal, ha megengedi bárkinek is hogy korlátozza az eszmék szabad versenyét a kultúra frontján, vagy beleszóljon a művészetbe, amelynek szabadnak kell lennie, ha művészet akar maradni. Civilizációnk helyzete már lehetővé tenné, hogy az emberiség roppant gazdaggá váljon, de mint ösz- szesség ma még mindig szegénység által sújtott. Nagy háborúktól szenvedtünk és még nagyobbak állnak előttünk, mondják nekünk. Az egyik ilyen háború egyszer az egész emberisé- ■get eltörölheti. Lehet, hogy mi vagyunk az'' utolsó nemzedéke az emberfajtának ezen a földön. Még egyáltalán nem fejlesztettük ki azokat a gondolatokat, hogy hogyan használjuk fel a termelés uj lehetőségeit, mióta elértünk olyan teljesítményeket, amelyeket ember eddig nem tudott végrehajtani. Nem gondolják, hogy ilyen válságos helyzetben minden uj eszmét figyelmesen és szabadon meg kell vizsgálni? A művészet alkalmas arra, hogy ilyen eszméket világossá és még nemesebbé is tegyen.” Brecht darabjainak nagy világsikere azt bizonyítja, hogy az emberek szerte a világon felismerték gondolatainak zseniálitását és művészetének nagyságát. Reméljük, hogy politikusaink is hamarosan rá fognak döbbenni fenti sorainak igazságára. BERTOLT BRECHT MAGYAR TÁRGYÚ VERSE: 8000 SZEGÉLY A ¥á!0$ ELÜTI Közülünk 1000 a fővárosba tart A Rvomrunkban nem volt semmi Kívülünk 1000 enni akart De 1000-nek nem volt mit enni. A tábornok ur ablakán kitekint És szól: senki se maradhat a téren. Nyakasok vagytok, menjetek haza mind. A panaszokat írásba kérem. Az országúton megállt a menet De emberfiát se láttunk. Kéményfüst szállt a város felett Ám levesre hiába vártunk. De a tábornok váratlan odakerült Azt hittük: ö hozza a kosztot. A tábornok ur egy gépfegyveren ült S nékünk csak vasat osztott. A tábornok igy szólt: ne álljatok itt, ezt nem engedhetem S nézett, mintha tartana szemlét. Azt mondtuk: nézzen végig az embereken, Közülük ma egy se evett még. Nem vert itt közülünk senki tanyát. Ingünk is mosatlan, piszkos. Azt mondtuk: soká már nem várhatunk tovább. A tábornok igy szólt: Ez biztos! Azt mondtuk: nem halhatunk meg valahányan. A tábornok szólt: De, megeshet! Tűz van odaát, mondták a városiak, Amikor lőni kezdtek. (1926) Fordította: KENDE ISTVÁN ★ “Nyolcezer éhes, rongyos, elszánt salgótarjáni bányamunkás masírozott Budapest ellen... Salgótarjánnak Budapest ellen való felvonulása forradalmi megmozdulás volt. A vérig kinzott, csontig kiuzsorázott, elnyomott, elkeseredett, a szakszervezeti vezetőktől többször elárult és most végleg elhagyott tömegek spontán forradalmi megmozdulása. A Budapest ellen való tömegfelvonulás nem a szervezetlen, kétségbeesett tömegek megnyilvánulása volt, de olyan szervezett tömegeké, melyek a szervezet vezetőivel szemben való bizalmatlanságuk miatt maguk keresik és találják meg az utakat és formákat, melyen át szervezetten érvényt szereznek akaratuknak ... A Kommunisták Magyarországi Pártjának fokozottabb kötelessége a salgótarjáni fényjel után, hogy ezeket a lappangó és kitörés előtt álló erőket összegyűjtse, szervezze és rohamra vezesse .. A salgótarjáni munkásság harca nemcsak Magyar- országon nem maradt visszhang nélkül. Brecht verse lelkesítő példája a proletár internacionalizmusnak, s annak, hogy szolgálhatja a költészet, az irodalom “közvetlenül” is a munkásosztály ügyét. TIPP Mr. Smith munka nélkül állt, és már egy centje se maradt, mikor jóakarójától, Mr. Brown ügyvédtől kapott egy jó tanácsot: — Menjen el a 17-ik utca sarkán levő gyémánt- kereskedésbe. A kereskedő kirak majd egy csomó briliánskövet, azok között válogathat. Amikor pedig a kereskedő a kassza felé fordul, hogy újabb köveket vegyen elő, tegyen úgy, mintha egy követ zsebrevágna. Ami ezután történik, az már az én dolgom. Mr. Smith a kapott utasításhoz híven cselekedett. Csakhogy, mikor a gyanús mozdulatot megtette, felharsant a riasztó-csengő,*mert a kereskedő észrevette a tükörből. Mr. Smith tiz perc múlva a rendőrség fogdájában ült. Később megérkezett a rendőrségre Mr. Brown, és Mr. Smith- nél motozást követelt. Persze, nem találtak semmit, a gyémántkereskedő pedig kénytelen volt elismerni, hogy a boltjából egyetlen ékkő sem hiányzik. Erre az ügyvéd 5,000 dolláros kártérítést perelt ki Mr. Smith számára. Nemsokára Smith barátja is kedvet kapott a dologhoz. Brown őt is elküldte egy másik gyémántkereskedésbe. De egy óra múlva dagadt képpel tért vissza az ügyvédhez, és elpanaszolta, hogy a kereskedő, mikor a gyanús mozdulatot észrevette, jól képentörölte, és kirúgta az üzletből. — Maga szerencsétlen! — rivallt rá az ügyvéd. — Én megmondtam magának, hogy egy másik üzletbe menjen, ne abba, amelyikben Smith már járt! — Nem tesz semmit — nyugtatta meg Mr. Smith barátja az ügyvédet. — Itt a kő! Gy. I. I. IIBBEITIBÁK BAJNOKSÁGA A professzor négykézlábra állt, és röfögve gu- rigázott az orrával egy pettyes gumilabdát a színpadon, miközben a közönség kuncogott, gurult, hörgött és sipolt. Ezzel a professzor bekerült a döntőbe. Nem volt könnyű az ut idáig. A bajnokságra csak azoknak volt esélyük, akiknek ép testében ép lélek lakozott. Meg kell vallani, hogy a professzor maga is csodálkozott ezen a nem mindennapi sikeren. Eddig csupán egy feladatot nem tudott teljesíteni, nevezetesen, hogy a fogával oldja ki a cipőfűzőjét. Viszont kiszámolta fejből hogy egy űrhajó a budatétényi vicinális sebességének négyötödével haladva hány millió cnyév alatt éri el az Uránia csillagképet? Szóval, hárman ültek ott a színpadon, >oldog reménykedéssel nézegetve a mindentudók ajnok- ságának nagydiját , a gyönyörű zenésze - ányt: egy diáklány, egy birkózó és a professzor. A diáklány, miután elszavalta a Talpra ma- gyar-t portugálul, és megevett egy tányér fűrész- port, kibukott szegény, mert Basilio basszus-áriáját kissé magasan énekelte. Maradt a birkózó és a professzor. A játékmester, egy vézna fiatalember, ekkor elővett egy sárga tekercset: — Látja, professzorkám, ez egy középkori kínai körlevél. A legeslegutolsó feltétel, hogy bekötött szemmel olvassa fel magyarra fordítva, dél-dunántuli tájszólásban. A professzornak ördögi szerencséje volt. Egy hajszálnyira félrecsuszott szemén a kötés, és folyékonyan fordított. Csak kár, hogy nem hallotta a saját hangját az általános derültségtől, mert közben a játékmester egy rózsaszín szalagot kötött a szakállába. Egyébként ezen bukott el a birkózó, akinek az lett volna az utolsó próbája, hogy a látványt megállja nevetés nélkül. Az ifjú és vézna játékmester ekkor egy intéssel elcsititva a basszus, tenor és koloratur röhe- jek hurrikánját, forrón kezetrázott a professzorral, és ünnepélyesen igy szólott: — íme, tisztelt közönség, itt áll önök előtt a mindentudók bajnokságának győztese, a nagydij, e gyönyörű zeneszekrény leendő tulajdonosa. Azért mondom ,hogy leendő, mert ahhoz még egy leheletkönnyü kis próbát kell tennie, csupán formaságból. Három kérdésre azt kell felelni: sava- nvucukor. Tehát kezdjük. Mi van a kezemben, professzor ur? — Savanyucukor. — Barátságos hölgy a kedves felesége? — Savanyucukor. — Mi kell önnek, zeneszekrény vagy savanyu- cukor? — Savanyucukor. — Nagyon szépen köszönjük — nyomott egy ropogós barackot a játékmester a professzor fejére. — Itt a savanyucukor, szopogassa egészséggel . . . Kedves közönség, az előadásnak vége, a viszontlátásra. A professzor, lelkében halálos sértődés tüskéjét hurcolva, a kijárathoz támolygott. Ott érte utói a játékmester. — Kérem, bocsásson meg — lihegte a fiatalember. A csalódott professzor lelkében e pillanatban kellemesen felbizsergett a várható elégtétel. Hát mégsem olyan rosszak az emberek, lám, ezt a meg gondolatlan fiatalembert is utánakergette a lelkiismeret. — Kérem, bocsásson meg — sütötte le szemét a fiatalember —, a szalagot a szakállábán felejtettem ! F. Gv. EHHB^HaHHHSHHHHHHSHCHISBMBHEKMESirSüJaSHEa A városi életmód és a vérnyom?s A “színes” népek átlagos vérnyomása jóval alacsonyabb, mint a fehéreké. Ebből vonták le azt a következtetést, hogy a magas vérnyomás a modern civilizáció következménye. Az Egyesült Államokban nemrég lefolytatott vizsgálatok során is kiderült, hogy a magas vérnyomás keletkezésében a környezetnek nagyobb a szerepe, mint az öröklődésnek. A városiasodott amerikai négerek vérnyomása olykor a fehérekénél is na- gvobb. Ellenben a tropikus Afrikában élő néger lakosságnál a magas vérnyomás ritkaság számban megy. Az afrikai városokban már gyakrabban találkozunk ezzel a betegséggel a négerek közt is. Elsősorban tehát az életfeltételek befolyásolják a vérnyomás és az ezzel összefüggő betegségek elterjedését.
