Amerikai Magyar Szó, 1962. január-június (11. évfolyam, 1-26. szám)

1962-01-11 / 2. szám

Thursday, January 11, 1962 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 3 Az imperialisták kimutatják a foguk fehérjét (Folytatás az első oldalról) A Wall Street urai ezt nem nézték jó szemmel és minden lépésében szabotálni igyekeztek az uj társadalmat. így, megtagadták az adókat azokra az óriási birtokoki’a, amelyeket potom áron fel­vásároltak lekenyerezett politikusok közreműkö­désével és amelyeknek ásványi kincseit és ter­melőképességét a maguk javára használtak ki. A Wall Street akarta továbbra is meghatározni, hogy milyen olajat finomítsanak, mennyi nikkelt bányásszanak, mennyi cukrot termeljenek. Szóval és röviden, pontosan úgy akartak gazdálkodni, mint azt a múltban tették Batista alatt és aho­gyan a mai napig teszik Dél-Amerika többi or­szágaiban. Hogy csak egy példával illusztráljuk, mennyire uralták Kuba gazdaságát a Wall Street tőkései, megemlítjük, hogy még a paradicsomot is Flori­dából importálták. A babot, amely egyik alap- eledele volt a kis ország népének, szintén külföld­ről importálták, holott Kubának annyi jó termő­földje van, hogy tízszer annyi embert tud bősé­gesen ellátni, mint a mai lakossága. Mikor mindezen mesterkedések nem sikerültek és Kuba tovább haladt az önrendelkezés utján, a j. S. imperialisták egy csapással akarták teljesen negfosztani az országot az életlehetőségtől. Meg­szüntették a kubai cukor vásárlását, gondolva, hogy ez teljesen megfojtja a kis országot. De Kuba élni akart s volt elég ország a világon, mely szimpátiával nézte a törekvéseit. —. Termé­nyét megvásárolták és cserébe más árukat adtak el neki. Kisegítették a bajból azzal, hogy keres­kedelmi kapcsolatot létesítettek vele és ma a ku­bai nép reménységgel néz a jövő felé. A munkaal­kalmak szaporodnak, az életnívó javul, az analfa­bétizmust felszámolták és a hős kubai nép szor­gosan építi jövőjét. Ez a mi imperialistáinknak nem tetszett és .;em tetszik. Megszervezték a fegyveres orvtáma­dást Kuba ellen, de a kubai nép keresztülhúzta számításukat, visszaverte az inváziót. Ez elsősor­ban a kubai nép dicsősége, de a fegyveres betö­rés Latin-Amerika minden népét és az amerikai népet egyaránt felbőszítette. A becsületes nép­rétegek mindkét kontinensen ma is ellenzik a Kuba ellen készülő ellenforradalmi támadást. Ezért szükséges a Punta Del Este-i konferencia, ezért szükséges a vörös veszedelem mumusát fel­idézni a kiadott dokumentumban. ”A kubai nép, úgymint 1776-ban az amerikai nép, saját fegyverével vívta ki forradalmát és ma úgy cselekszik, ahogyan azt saját nemzeti érdekei megkívánják. Ebbe az Egyesült Államok­nak nincsen joga beleszólni. Ha kormányunk a népünkre hallgatott volna és nem Wall Street uraira, akkor nem jutott volna abba a helyzetbe, hogy lassankint elidegeníti ma­gától Kuba népét és a közeljövőben az egész kon­tinens népét. A Punta Del Este konferencián kormányunk esetleg érvényt szerez akaratának, hiszen ponto­san azzal fenyegeti Latin-Amerika országait, amivel Kubát fenyegette annak idején. De bár­mennyi szavazatot kap egyes megvesztegetett diktátor képviselőitől, akik készek szavazatokat dollárokért felcserélni, a latinamerikai nép nem fogja megengedni a Kuba elleni hadjáratot és ál­líthatjuk, hogy az amerikai nép is tudatában van, hogy kormányunk a monopóliumok érdekében ké­szül újabb intervencióra Kuba ellen. És ha már itt tartunk beszéljünk Dominikáról is, mert a két kérdés összefügg. A dominikai nép évtizedek óta küzd, hogy megszabaduljon az imperialista járomtól. Végre lerázta Trujillo igáját, de az amerikai flot­ta a főváros előtt vetett horgonyt, hogy meg­akadályozza a forradalmi folyamat kifejlődését. Ezzel a beavatkozással sikerült továbbra is bizto­sítani Balaguer generális uralmát, aki együttmű­ködött a Trujillo-dinasztiával. A politikusok a kulisszák mögött döntenek a nép sorsáról. Ilyen forradalom kedvére van a Wall Streetnek. Miután meggátolták, hogy a nép akarata teljesül­jön a Dominikai Köztársaságban, megszüntették az érvényben lévő bojkottot és az Amerikai Or­szágok Szervezetén keresztül megszavazták a diplomáciai kapcsolatok visszaállítását. Szivük szerint intéződött ej a "szabadság” kérdése és megérdemli további “támogatásukat." Az NAAGP elégedetlen Kennedy rekordjával Roy Wilkins, a National Association for the Advancement of Colored People (NAACP) főtit­kára a szervezet évi konferenciáján arról a csa­lódásról beszélt, ami a szervezetet Kennedy elnök első éves működése alatt érte a polgári jogok terén. A szervezet tagságát különösen bántja az el­nök azon nyilatkozata, hogy 1962-ben a kormány nem szándékszik nyomást gyakorolni a polgárjo­gok védelmére irányuló törvényhozást illetően. “Alapvető tévedésének minősítette ezt Wilkins. “A kongresszusi fajvédők csoportját nem lehet lekenyerezni, lé kell győzni őket” — mondta a főtitkár. Kennedy elnök üdvözölve Wilkinst az NAACP- ben töltött 30 éve alkalmából, kijelentette, hogy “gratulálni kell az országnak, hogy olyan ember, mint Roy Wilkins, buzdítja a munkára.” Wilkins kijelentette, hogy figyelemmel kisérve a kongresszusi vezetőket, hamarosan megtudhat­juk, mik a kormány szándékai, különösen a szená­tusban a filibuszter kérdésében. Az uj évben az NAACP legfontosabb munkája a munkahelyen alkalmazott faji megkülönböztetés terén fog meg­nyilvánulni. Az északi ipari központokban 1961- ben minden három néger munkás közül egy mun- kanélkiil volt. A szakma nélküliek, vagy kevés szaktudással rendelkezők (a néger munkások többsége ezekben a kategóriákban dolgozik) “egy re ijesztőbben szorulnak ki” a munkából. Egyes számítások szerint 35,000-re becsülik ezeknek a számát hetenként. Herbert Hill, a szeiwezet munkaügyi bizottsá­gának titkára, alátámasztotta Wilkins jelentését. “Nyilvánvaló, hogy a 45 éven felüli és szaktudás nélküli néger munkás, ha egyszer elvesztette munkáját, soha többé nem képes rendes munká­hoz jutni”. Majd igy folytatta: “A néger munka- nélküliek száma 1961-ben két és félszer volt na­gyobb a fehér munkanélküliek számánál. Lehet, hogy lassanként felmutathatunk valami haladást a teljes polgárjogokért folyó törvényes és társa­dalmi küzdelemben, de közben elveszítjük a gaz­dasági egyenlőségért és munkaalkalmakért folyó csatánkat.” Ottót nem akarják Ausztriában Habsburg Ottó főherceg kérését elutasította az osztrák alkotmányos törvényszék, tehát nem me­het vissza Ausztriába. Habsburg Ottó azzal a keresettel fordult a bí­rósághoz, hogy semmisítse meg a kormány és a parlament határozatát, amely kimondja, hogy nem mehet vissza Ausztriába. A bíróság határo­zata az volt, hogy nincs joga a kormány és az cfszág törvényhozó testületé ellen döntést hozni, A bíróságnak joga van dönteni valamelyik kor­mányközeg határozata ellen, de nem a kormány ellen. Ottó feleségével, aki német hercegnő és gyer­mekeivel Pockingban, Nyugat-Németországban él, alig öt mérföldnyire az osztrák határtól. Az osztrák kormány ülést tartott junius 13-án, amikor megtárgyalta Ottó kérését a hazatérésre vonatkozólag, de nem jutott határozatra, ami ez esetben, az ausztriai törvények értelmében, egyen lő az elutasítással. Ezt próbálta Ottó a bíróság előtt megfellebbezni. Felemelték a “Social Security” adót Az év elejével a “Social Security” adó emelke­dett egy-nyolcad százalékkal, illetve ennyit fizet kiilön-külön a munkás és a munkáltató; tehát összesen 3V8 százalék a S.S. adó mindegyik ré­szére. Az adót a kereset 4,800 dollárja után kell fi­zetni, azaz az idén 150 dollár az S.S. adó a ta­valyi 144 helyett. A társadalmi biztositáshan ugyanakkor a kö­vetkező változások történtek: A férfiak is nyugalomba mehetnek 62 éves ko­rukban, 65 év helyet, de leszállított nyugdíjjal. A 65 éves korban nyugdíjba menők legkisebb nyugdiját havi 33 dollárról 40 dollárra emelték. Az özvegyek vagy 10 százalékos emelést kap­tak. Mórt :> nvngclijas dolgotok 1 Aon ,noi.r0_ Ghana iparának és mezőgazdaságának kiépitéséhez szocialista módszereket választ 15,000 tagot veszített az NAACP az elmúlt év­ben a munkanélküliség következtében, Gloster B. Currant, a helyi csoportok igazgatója szerint, aki rámutatott, hogy a szervezet jelenlegi 375,000 tagja 1,494 különböző csoportban működik. Alfred Baker Lewis pénztáros, rámutatott ar­ra, hogy bár a jövedelem $1,019,000 volt, anyagi­lag rosszul állnak, mivel a kiadások $1,150,000-t tettek ki és a deficitet kénytelenek voltak a tar­talékból fedezni. Clarence Mitchell, a szervezet washingtoni hi­vatalának igazgatója, úgy nyilatkozott, hogy so­kan azt hiszik, a négerek komoly előrehaladást tettek, holott “amig az egyszerű, ismeretlen em­ber nem járhat biztonságban az utcán és nem mehet be egy autóbuszállomásra, addig nem di- cselekdhetünk nagy eredményekkel. Nevetséges úgy feltüntetni a dolgot, hogy már nincs szük­ségünk a törvény védelmére, bárhol legyünk is.” “A republikánusok és demokraták nem akarnak polgárjogokat adni a négereknek, de a nagy kü­lönbség köztük az, bogy a demokraták között több olyan néger akad, aki meg tudja magyarázni, miért nincs szükségünk ilyen jogokra.” A felszólalókat rendkívül nyugtalanította az a tény, hogy Kennedy elnök nem irta alá a rendele­tet, am§ly megtiltaná a faji megkülönböztetést a szövetségi segítséggel épített házakban, s az álla­mi munkáselhelyező irodákban. Lesujtólag ha­tott reájuk, hogy a szakszervezetek még mindig gyakorolnak faji megkülönböztetést és rámutat­tak arra, hogy mig egyes esetekben a gyermekek mái* közös iskolákba járnak, addig szüleik estén­ként “Jim Crow” lokálokban gyüléseznek. WWWVI/XAA/VWWXAA/WX/WWVAA/VVVXA/VVVAArt GÉPTAVIRó-öSSZEKÜTTETÉST létesítettek az amerikai arewoodi Christchurch és az antark­tiszi szovjet Mirnij expediciós állomás közt. Az összeköttetés megkönnyíti a meteorológiai jelen­tések kicserélését. • BEFEJEZŐDÖTT a Yi és a Shu kelet-kinai fo­lyók szabályozása. A sok száz kilométer hosszú folyók évezredeken át akoztak pusztító áradáso­kat; ma — 24 víztárolóból — hatalmas területe­ket öntöznek. Nkrumah elnök beszédet mondott az accrai rá­dióban Ghana gazdasági helyzetéről. Először is a voltai erőmű építésével foglalkozott, majd kije­lentette, hogy a külföldi magánberuházások he­lyet kaphatnak ugyan az ország életében, de nem lehet vezető szerepük. Ugyanis a külföldi magán- beruházók oda fektetik be tőkéjüket, ahonnan a legrövidebb idő alatt a legnagyobb profitot kaphatják, a megszerzett profitot pedig ki akar­ják vinni az országból, vagyis a külföldi magán­tőke a kolonializmust hozza vissza. Ghánának olyan iparra van szüksége, amelyre exportját ala­pozhatja, amely csökkenti a külföldi áruk im­portját és növeli a foglalkoztatottságot. Ezért a ghanai kormány elsősorban maga akarja iparosí­tani az országot és ehhez kért és kapott a Szov­jetunió, Kina, Jugoszlávia, Bulgária, Lengyelor­szág, Csehszlovákia, a Német Demokratikus Köz­társaság és Magyarország kormányától segítsé­get, összesen kb. 100 millió font értékben. Nkrumah elnök figyelmeztetett arra, hogy a kölcsönöket kemény munkával vissza kell fizetni, és végül bejelentette, hogy Ghana mezőgazdasági, és ipari fejlődése érdekében szocialista módsze­reket kiván alkalmazni. V\\WVU\UUVUV\UUU^1UUU%HUUU1.UUWV BULGÁRIA legmodernebb szinesfémkombinát- ja megkezdte termelését. A gyár teljes elkészülte után évente 50,000 tonna ólmot, 30,000 tonna cin­ket és 60,000 tonna kénsavat gyárt majd. VVVVVVWVVWVVXWWVWyVMWWtAA/WWVWWWWWIAfWVWI Amerikai Magyar Szó Published every week by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. Telephone: AL: 4-0397 Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952 under the Act of March 2, 1879, te the P. O. of New York, N. Y. Előfizetési árak: New York városában, az USA-ban és Kanadában egy évre $10.00, félévre $5-50. Minden más külföldi országba egy évre $12.00, félévre $6.50. ' .... ' ' " ' 84

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents