Amerikai Magyar Szó, 1962. január-június (11. évfolyam, 1-26. szám)

1962-03-15 / 11. szám

Thursday, March 15, 1962 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 13 • 312X2 V=289340%-r2309801/3982+34050=898!4 9472* ! A SZÁMOK BESZÉLNEK I Ú írja Eörsi Béla g «-< © • 312X2i=289340%-r2309801/3982+34050=898'/29472* LeheS-e a demokráciát exportálni? A Kennedy-kormány politikai alapköve, hogy barátai, félbarátai, nem teljes ellenségei, vagy jövendőbeli nem teljes ellenségei (mint pld. Len­gyelország) elfogadják a demokrácia elvét. Ter­mészetesen senki sem tudja határozottan, mi is az a demokrácia? Történelmi szempontból való- sziniileg ellentéte az arisztokráciának. Az Egye­sült Államokban senkinek sincs más rangja, mint amit maga szerzett magának, mint pl. a doktorá­tus, de nem áll ez a demokratikus Angliára, ahol imádják a rangokat és nem áll Franciaországra sem, amely majdnem demokratikus. Ahol még ma is királyság van, nehéz lemondani a rangkór­ságról. De a demokráciát másképpen is lehet értelmez­ni ; az amerikai idealistának rendszerint a szaba­don (titkos szavazással) választott kormányt je­lenti, melyet a nemzet többsége támogat. Ezt azonban a szovjet kormány is biztosítja népének, ott pedig nincs meg a több-párt rendszer, ami az amerikai felfogás szerint biztosítja a demokrá­ciát. A szovjet felfogás szerint csak a dolgozók érdekeit védő pártnak van joga a választásban résztvenni, ami az ottani gazdasági rendszernek megfelel, mert nincs munkáltató osztály. Egy másik kifejezés is használatban van: sza­bad nemzet (free nation). Az amerikai és orosz nép más és más értelmet ad ennek. Az orosz ér­telmezés szerint szabad nemzet az, ahol idegen hatalomnak nem lehet politikai és gazdasági bele­szólása az ország belügveibe (mint pl. a közép­amerikai “banán”-köztársaságokban); az ameri­kai értelmezés szerint szabad nemzet az, ahol a tőkések a befektetés szabadságát élvezhetik. így Portugália szabad nemzet, mert kapitalista társa­dalma van, de Anglia is az, holott ott nacionali­zálták (államosították) az ipar, a bánya és köz­lekedés bizonyos ágait. Az amerikai külpolitikának nehéz tiszta demok­ráciát találnia. Egyes baráti országokban teljesen nyílt diktatúra van és mégis külügyminiszterünk odamegy gazsulálni (mint pl. Spanyolországba.) Megállapíthatjuk tehát, hogy sem» tiszta demok­rácia, sem pedig úgynevezett szabad nemzet nin­csen sehol. Pedig a második világháború befejezé­sekor kormányunk komolyan kívánta exportálni a “demokrata” kormányformát. Nézzük csak meg, mi történt a II. világháborúban legyőzött orszá­gokban ? Japánban majdnem istenként imádták a mi- kádót és mégis hatalma ma már csak névleges, mert a parlament és a kormány vette azt át, amire a lehetőséget a japán nép maga szolgáltat­ta. De a US elhibázta a dolgot. MacArthur kije­lentette, hogy Japán Ázsia Svájca (semleges or­szág) lesz, amibe a japán nép bele is nyugodott, de kormányunk hidegháborús tervei miatt csapa­tait nem kívánja kivonni Japánból és szeretné a japán népet cinkostársul felbérelni a hideghábo­rú folytatására. Ez ellen a japán diákok és intel- lektuelek hevesen tiltakoznak (lásd Eisenhower látogatása elleni tiltakozásokat, stb.) Láthatjuk, hogy ez milyen ellentmondás! Elő­ször kényszerítjük, hogy békés semlegességben éljen, majd ennek ellenkezőjét kívánjuk. Ez az oka annak, hogy a japán diákok 50 százaléka a Zengakuren nevii harcias, akcióképes egyesület tagja, mely mögött a japán szocialista párt, a szakszervezeti unió és a kommunista párt áll. A sors iróniája folytán maga MacArthur rendelte el a kommunisták börtönből való kiszabadítását és a kommunista párt legalizálását. Németországban majdnem ugyanilyen komédia játszódott le. Először köteleztük, hogy mondja­nak le az atombomba gyártásáról, a hadsereg és flotta újjáépítéséről. Majd, amikor a Szovjetunió már rendelkezett az atombombával, a nyugati szövetségesek megfordították a hajó kormányát és minden áron rábírták a nyugatnémet kor­mányt az újbóli felszerelésre és hadseregtartás­ra. Az atombombát a franciák, vagy mi fogjuk nekik ingyen és bérmentve szállítani. Hogyan fej­lődhet ki igazi demokratikus kormányzat egy olyan országban, melynek tisztikara Hitler ide­jén is szolgált és a porosz katonai szellem, s tit­kos revansizmus még mindig erős. Franciaországban, ahol a hadsereg megadta ugyan magát, de a polgári lakosság a büszke ellen­állás szellemében cselekedett, a “demokrata” par­lament önző osztály jellege még jobban kidomboro dott. A francia nép nem felejtette el a hadsereg szégyenét. Ez a hadsereg mindig reakciós vezetés alatt állt, s az egyes gyarmatokon elszenvedett vereségek után még jobban elkülönült a nemzet­től. Legjobb példa erre az algériai felkelés. Ma ettől a parlamenttől elvették a hatalmat és az államfő diktatúráját vezették be azzal a jámbor szándékkal, hogy De Gaulle hozza rendbe a had­sereget. Hogy ez mennyire sikerült, annak nap­jainkban szemtanúi lehetünk. A másik (a népietek által lerombolt) ország Olaszország, ahol sohasem volt igazi demokrácia, s Mussolini uralma sem segített ezen. A 2. világ­háború után a királyt elkergették és a nőknek vá­lasztójogot adtak. De az Egyesült Államot 1948- ban megijedt az igazi demokráciától s őri: i pro­pagandát indított magánlevelekkel, dollármilliók­kal, gabonaszállitmányokkal, hogy a baloldal elő­retörését megakadályozza. (Ehhez még a gyón­tatószéket is kihasználtuk.) így azután a ke­reszténydemokraták 273 és a baloldal 221 helyet kapott a parlamentben. Habár hivatalos politikánk az, hogv nem avat­kozunk más nemzetek belügyeibe, mégis az 1948- as olasz választásokat propagandánk győzelme­ként könyvelik el politikusaink. A demokráciát exportálni nem könnyű dolog. Ezt láthatjuk az uj afrikai nemzetek esetében is. A demokratikus kormányzathoz szükséges az irás-olvasás tudása, egy erős független középosz­tály létezése és évszázados demokratikus tradíció. Átültetni lehet a demokráciát, de igen gyenge palánta lesz belőle. Ha azután még a hidegháború gyilkos, önző politikai szelleme is párosul vele, akkor igazán nem várható jó eredmény. Hagyjuk tehát békében a szocialista országokat és az újon­nan felszabadult nemzeteket, hogy maguk te­remtsék meg saját alkotmányukat. Ne avatkozza­nak belügyeikbe a gyarmati, vagy hatalompoliti­kai érdekektől hajtott nagyhatalmak. WAlWWVVVIMWmmAfWUWAIlMVIWVWUWWVWWWWUI Trujillo volt barátai efmsgiekiiüek A Dominikai Köztársaság fővárosában hatal­mas tömegek tiltakozó felvonulást rendeztek és az Egyesült Államok konzulátusi épülete előtt tüntettek, amikor megtudták, hogy Balaguer volt elnök és Echevaria, a haderők volt főnöke titok­ban elhagyták az ország területét. A két politikai menekült Trujillo volt diktátor táborához tarto­zott s a diktátor bukása után rövid ideig egymást követték az ország vezetésében. A nép nyomása távolította el őket az elnöki pozícióból. Balaguer a pápai nunciátus épületében rejtőzött, mig Eche­varia letartóztatás alatt volt. A dominikai tüntetők az Egyesült Államok kép­viseletét vádolták meg, hogv segítenék a két Po­litikus menekülését és ezzel beavatkoztak az or­szág belügyeibe. Felgyújtották és elégették az amerikai követ autóját. Az üzleteket és iskolákat lezárták San Domingoban és a rendőrség este 7-től, reggel 5-ig zárlatot rendelt el. A két menekültet repülőgépek Portorikóba szál­lították, ahol azonnal politikai nyilatkozatot tet­tek. Az egyik a kommunizmustól félti az országot, a másik Trujillóék volt politikai pártját tartja ve­szélyesnek. Mindkettőnek a bíróság «lőtt kellett volna beszámolni előző népellenes szerepükről. JAKAB MIHÁLY yrrTigRhm Sajnálattal tudatjuk, hogy lapunk régi olvasója, Jakab Mihály, Dayton, O.-ban hosszú szenvedés után február 24-én elhunyt. Eihunytakor 75 éves volt. — Gyászolja őt szerető testvére Jakab Péter és család; i, akinek ezúton küldjük őszinte részvétünket. Jakab Mihály emlékét mindig megőrizzük. Sajnálattal tudatjuk, hogy hosszú szenvedés és bete- geskedék után feb. 25-én hunyta le szemét örökre Kál­vin József, Chicago, 111.-ban. Hü olvasója volt a Ma­gyar Szónak és meg nem alkuvó harcosa a békének és szabadságnak egész életében. Szabolcs megyében, Nyirbakta községben született 1893-ban; 1910-ben jött Amerikába és egész életét a haladó emberek sorában töltötte. Smied Sándor tag­társunk szivbemarkoló beszéddel búcsúztatta feleségé­től, Elizabeth-től, akivel 46 évig élt boldog házasság­ban, valamint leányától, Margarettől, számtalan ro­konától és nagyszámú barátjától. A temetési szertartásnál Pilát Anna tagtársnő tar­tott szép búcsúbeszédet, vigasztalva a gyászbaborult családot, hogy' emléke örökké velünk marad. őszinte részvétünket küldjük a gyászoló családnak és Kálvin József emlékét mindig megőrizzük. Tudósító OTOÜFELD FEiEiö Sajnos nincs olyan hét, amikor lapunkban ne olvas­hatnánk valamelyik barátunk elhunytáról. Szomorú szívvel jelentjük most, hogy Antonfeld Ferenc mun­kástársunk február 24-én Miami, Fla.-ban elhunyt. 78 éves volt, Szabolcs megyében született és 54 évvel ezelőtt jött Amerikába. Itt bekapcsolódott a munkás- mozgalomba. Schenectady-ban dolgozott a General Electric Co.-nál. Mint öntudatos műnk':sen *.er évtizedeken át olva­sója és barátja volt a munkás sajtóntk. Gyászolja őt szomorodott szivü felesége, Julia, aki­vel 51 évet élt boldog házasságban, valamint két sze­rető leánya, azok férje és a nagyszámú rokonság. Feb. 26-án temettük a Lithgow temetkezési kápolnából, ahol Fehér Lajos búcsúztatta el a munkássajtó ne­vében. őszinte’ részvétünket küldjük családjának. Antonfeld Ferenc testvérünk, legyen álmod csen­des, emléked szivünkben megőrizzük. F. L., tudósitó I IN MEMÓRIÁM | THE1TLER JÓZSEF Lapunk régi, hűséges olvasója volt Treitler József munkástársunk, áld szívroham következtében, már­cius 2-án, Los Angelesben 76 éves korában hirtelen elhunyt. Az utóbbi évtizedben Ronkonkoma, N. Y.-ban lakott szeretett feleségével Máriával együtt, aki az elmúlt év júliusában hunyta le szemét örökre. Treitler József felesége elhunyt óta nem találta a helyét, rokoni lá­togatásra ment Los Angelesbe, ahol társaságban volt, amikor a szívroham megölte. Holttestét visszahozták New Yorkba és a napokban E nkonkomán, kívánsága szerint elhamvasztották. I,amink es az amerikai magvar munkásság régi ió barát1't veszített el Treitler Józsefben, akinek emlé­két mindig megőrizzük. Stahl Ethel, 1953 március 15. Chicago, III. Kandrács Györgyné 1954 márc. 15. Gary, Ind. Valaszky Wm., 1960 márc. 16. Greig, N. Y. Bállá András, 1955 márc. 16, Newark, Ohio. Schlanger Morris, 1950 márc. 16, Bronx, N. Y. Kovács Sándor, 1959 márc. 17, Alpha, N. J. Summons Albert, 1959 márc. 17, Elsinore, Calif. Turgyán János, 1948 márc. 16, Roebling, N. J. Sipeki András, 1944 márc. 17, Detroit, Mich. Varga József, 1950 márc. 19, Cleveland, O. Jachman Jánosné, 195‘6 márc. 19, New York. N. Y. Kreszl Nándorné, 1952 márc. 20, Hillside, N. J. Koczi Pál, 1959 márc. 20, Connecticut. Fancsaly Ignác, 1958 március, Cleveland. Páter Béla, 1959 márc. 21, Trenton, N. J. Illinger Dezső, 1958 márciusi, Schenectady, N. Y. Varga János, 1958 március, Arcadia, Calif. KERESTETÉS Keresem levelezés felvétele céljából unokatestvérei­met, Volentér Jáncst és Mihályt, akik Ugocsa megyé­ben, Hanti köz égben születtek, évkoruk kb. 65—70 év. — Ha valaki tud hollétükről, tudassa velem címü­ket. — Volentér József, Tatabánya, I. kér. Vég István utca 39/4, Hungary. Sok veterán nm képes a kölcsönt fizetni A munkanélküliség- következtében a Veteran’s Administration kénytelen sok házra felvett köl­csönt megfizetni a kölcsönt felvevő veteránok he­lyett. A legújabb hirek szerint junius 30-ig vagy 18,000 lakóházzal kapcsolatban kénytelen az Ad­minisztráció eleget tenni a bankok követelésének. Különösen olyan vidékeken áll ez fenn, ahol igen nagyarányú a munkanélküliség. MEGEMLÉKEZÉSEK Szeretettel emlékszem meg kedves férjemről, Szaló- ky Pálról, aki hü olvasója és támogatója volt a mi haladó szellemű lapunknak egész életén át. Horváthné (volt Szalókyné) • Szeretettel emlékszem meg drága férjemről, Fe­rencről, aki 1952 márc. 12-én halt meg tragikus kö­rülmények között. Emlékét örökre szivembe zártam. Terus Limperger

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents