Amerikai Magyar Szó, 1962. január-június (11. évfolyam, 1-26. szám)

1962-03-15 / 11. szám

.2 Thursday, March 15, 1962 emm it tmmt i-mm (Folytatás a:< első oldalról) Az általános leszerelés kérdésében és annak el­lenőrzését illetően, vagy a ^Szovjetunióval való más kérdésekben létrehozható megegyezésre vo­natkozóan, az Egyesült Államoknak és Angliának egymástól eltérő nézetei vannak. Macmillan angol miniszterelnök a konferencia előtt annak a véle­ményének adott kifejezést, hogy a konferencia eredménves lesz és találni fog megoldást a felve­tett problémákra. Ezzel szemben, Rusk külügymi­niszterünk kijelentéseit figyelve, azt látjuk, hogy a legmélyebb pesszimizmussal néz a fejlemények elé. Mielőtt Genfbe utazott, Rusk délamerikai diplomatákkal folytatott beszélgetésében azt mon­dotta, hogy a genfi leszerelési konferencia lehe­tőségei igen halványak. Továbbá, hogy a hideg­háború “felforrósulhat” az elkövetkező hetekben. Ezt Rusk szerint az a taktika fogja előidézni, amit a kommunisták folytatnak Berlinben és Dél- Ázsiában. Rusk külügyminiszter nem azt tekinti provokációs eljárásnak, hogy az Egyesült Álla­mok haderői vezetik és irányítják Vietnamban a megtorló háborút a népi felkelők ellen, sem azt, hogy minden ok nélkül masíroztálják az amerikai katonákat és háborús szerelvényeket a Német Demokratikus Köztársaság területén fekvő “kor­ridorokon.” amelyek Nyugat- Németországból Berlinbe vezetnek. A konferencián a nyugati tömböt az Egyesült Államok., Anglia, Kanada és Olaszország képvise­li. szocialista országok: a Szovjetunió, Lengyel- ország, Románia, Bulgária és Csehszlovákia. Sem­leges országok: Brazília, Mexikó, India, Burma, Svédország, Ethiopia, Nigéria és az Egyesült Arab Köztársaság. Mr. Rusk a nyugatnémet külügyminisztert, dr. Gerhard Schroedert biztosította, hogy a berlini és német kérdésben az eddigi álláspont marad ér­vényben. vagyis a német békeszerződést, Berlin nvilt várossá nyilvánítását, vagy a német felfegy­verzést csakis a két Németország egyesülésével kapcsolatban hajlandó megtárgyalni. Az atomfegyver kísérletekkel kapcsolatban Anglia engedékenyebb feltételeket áll it fel, mint az Egyesült Államok. Az ellenőrzést pl. nem ter­jesztené ki arra, hogy robbantásra készülő lépé­seket is figyelemmel kisérje. Az amerikai állás­pont viszont olyan merev, hogy — az egyik szó­szóló szerint — “ha nem kötünk megfelelő egyez­ményt, akkor megindítjuk a tervbevett atomkisér léteinket.” Gromyko, szovjet külügyminiszter a fegyver­kezés korlátozása szempontjából azt ajánlotta, hogy az atomhatalmak ne bocsássanak atomfegy­vereket más országok rendelkezésére. Az Izvesztia moszkvai napilapban megjelent cikk a német kérdésről, amely szerint ennek meg­oldása nem halasztható a végtelenségig. “Ha a nyugati hatalmak nem mutatnak hajlandóságot békeszerződés megkötésére, a Szovjetunió és más érdekelt hatalmak békeszerződést fognak kötni a Német Demokratikus Köztársasággal, amely már megadta beleegyezését ehhez.” Kruscsev miniszterelnök az államfők csúcsta­lálkozóját ajánlotta, abban a meggyőződésben, hogy a fennforgó problémák megoldását eredmé­nyesebben vinné előre, mint a külügyminiszterek találkozója. Megfigyelők véleménye az, hogy a csúcskonferencia a tavasz folyamán létre fog jönni. Rekordprofit 1961 utolsó negyedében ; (Folytatás az.első oldalról) A First National City Bank kiadványa az egész profit összegezésénél 2,178 társaságról ki­mutatja, hogy a pangás alatt is nyereségről je­lenthetnek. Ezeknek a vezető cégeknek a profitja 17,423,000 dollár, vagyis 2 százalékos emel­kedést mutat az előző évvel szemben. A Wall Str. Journal rámutat, hogy a tőkések milyen gyorsan magukhoz tértek 1961-ben, leg­alább is a profitot illetően. A pangás első negyed­évében a profit 22.4 százalékkal volt kevesebb, mint 1960 első negyedében. A második negyed­évben csak 3.2 azután pedig 9.3b -kai emelkedett az 1960-as éc 3: negyedéhez viszonyítva; az utol­só negyedben 22.5 százalékos volt az emelkedés 1960 utolsó negyedéhez képest. A munkaalkalmak terén azonban nem volt ily nagy prosperitás. A kormány 5 millió murikanél- kü'irőí beszél, amellett több millió csak részidőt dolgozik és nem is jószántából. Érdekes különösen azoknak a cégeknek a pro­fitját megvizsgálni, melyek a legjobban uszítot­tak az uniók követelései ellen. 25 vezető acélüzem 227 millió dollár tiszta nyereségről jelent 1961 utolsó negyedében s ugyanakkor termelőképessé­gének csak 73 százalékát használta ki. 50.7 száza­lékos emelkedést mutatnak ki az előző évvel szem­ben. A WSJ azt írja, hogy 1962 első negyedében még sokkal magasabb lesz a haszon, mert a sztrájktól való félelmükben 80 százalékra emel­ték termelésüket. Tizenhárom autócég 36 százalékos profitemel­kedés mutat, a vegyipar 53.2 százalékost, az épü­letanyag ipar 20.2%-őst, a villamossági és elek­tronikus felszereléseket gyártók 81%-őst, a bá­nya- és fémipar 22.6%-őst, az irodagépeket, kal­kulátorokat gyártó ipar 48%-ost; sőt még az u. n. “beteg” iparok is, mint a textil 54%-os, a vas­utak 29.9%o-os profitemelkedést mutatnak ki. A gyógyszergyárosok profitja 20.2%-os emelkedést mutat. Egyes iparok profitcsökkenésről jelentenek, 15 nagyáruház 4.9%-os profítesést jelentett, ami nyilvánvalóan a vásárlás csökkenésére mutat. A filmszínházak mutatták a legnagyobb esést, 81.1 százalékost. Az utolsó két csoportban igen kevés cégről szólt a jelentés, igy tehát nem biztos, hogy valódi képet kapunk erről a két iparágról. Egy másik fejeim alatt nagy cikk jelent meg a WSJ ugyanezen számában az acélüzemekről, me­lyeknek vezetői nagy “Efficiency” (munkamegta- karitó) kampányt terveznek, hogy termelési költ­ségeiket csökkenthessék az emelkedő bérek elle­nére. “Annak ellenére, hogy 1959-ben nem sikerült a tárgyalásoknál megváltoztatni a munkaszabá­lyokat — Írja a WSJ — az ország acélgyártói jócskán kicsalnak extra munkát, különböző tech­nikai módszerek segítségével a munkásaikból, be­leértve a kisebb jutalmakat, amit ösztönzésül ad­nak a munkásnak a gyorsult munkatempó elfoga­dására.” A cikk rámutat, hogy a munkások ugyan meg­nyerték a 116 napos sztrájkot, de az üzemek más utón mégis elérték céljukat. “A kormány szám­adatai is azt mutatják, hogy a munkacsoportok létszámát csökkentették, gyorsabb gépeket állí­tottak be, melyek erősen csökkentik a termelés­ben alkalmazottak összfizetését. A jóléti alapot nem számítva, egy tonna acél előállítása 30 cent­tel lett kevesebb 1961-ben, mint 1958-ban, annak ellenére, hogy azóta többszörösen emelkedtek a munkabérek” — Írja a WSJ. Az újság kérdéseket intézett a munkásokhoz a Bethlehem Steel Sparrows Point-i üzemében, ahol az egyik munkás úgy nyilatkozott, hogy “most ritkábban hagyhatják el a munkahelyüket, a munkavezetők-jobban hajszolják őket” és/ hogy az előtt az acélhengerlőben négy kisegítő munkás volt, most csak egy embert alkalmaznak, aki fest, seper, segít a gépek olajozásában és elvégzi mind­azt, amit azelőtt négy ember csinált. Az újság példát is felhoz arra, miképpen raknak több mun­kát a munkások vállára, ösztönzésül valami extra fizetést juttatva nekik. így azután, mig egyes munkások többet keresnek és ezáltal az átlagke­reset emelkedik, addig sokezer munkás teljesen munkanélkül marad. “Sok acélgyári tisztviselő, tartva a tárgyaló- asztalnál előállható visszahatástól, nem hajlandó nyíltan beszélni az ‘efficiency’ kampányról — ír­ja a WSJ —, de a munkásokkal való beszélgetés alapján képet alkothatunk arról, hogy az acél- üzemek miképpen küszöbölik ki a munkapazar- * lást.” V\\v\v\v\>vv\vv\\\\\v\\\v\v\\\\\v\\vvvvv BANGE norvég külügyminiszter a parlament külpolitikai vitájában kijelentette: kormánya nem fogadja el egy közép- és északeurópai atom­fegyvermentes övezet gondolatát, mert — szerin­te — ez gyengítené a Nyugat “védelmét”. • GYŐZELEMMEL fejeződött be az izraeli pos­taalkalmazottak országos sztrájkja. A tíznapos sztrájk eredményeképpen a postások átlag 30 százalékos béremelést értek el. • MARTIN LUTHER KING lelkészt, a faji meg­különböztetés ellen harcoló mozgalom vezetőjét bíróság elé állították. A fajgyűlölők azon mester­kednek, hogy börtönbe zárassák Kinget. • A Duvalier Haiti elnöke ellen elkövetett leg­utóbbi merénylet végrehajtói közül egy ezredest és egy őrnagyot halálra Ítéltek. • BEFEJEZŐDÖTT a Felső- voltai Egyesült De­mokrata Párt ötnapos kongresszusa, amely a töb­bi között javasolta, a nyugati hatalmaknak ked­vező küloolitikai megkülönböztetés megszünteté­sét. A McCarran-törvény első áldozata (Folytatás az első oldalról) bíróság elő kerüljön döntés végett. Amióta a tör­vényt 12 évvel ezelőtt meghozták, erre még ez- ideig nem került sor. Rámutat arra is, hogy “az adminisztráció a leg­súlyosabb csapást méri a nemzeti biztonságra az­zal, hogy az alkotmányos és demokratikus sza­badságjogokat sértő törvényeket hoz létre.” “Ilyen hitvány módszerek alkalmazásával az adminisztráció még jobban leleplezi a McCarran- törvény végrehajthatatlanságát, hogy nem birná ki a bírósági próbát a Fifth Amendment haszná­latával szemben. A kormány felfedi, hogy vesztett ügye van és demokrácia-ellenes céljait üldöztetés­sel igyekszik elérni, amelyek éppolyan alkot­mányellenesek, mint maga a törvény”, mondja a nyilatkozat. “Az igazságügyi Minisztérium az általa köve­tett irányvonalával sérelmesen érintette a sajtó-, a szólás-, a társulási- és más szabadságjogokat, amelyek a Bill of Rights védelme alatt állanak. Közvetlen támadást intéz a polgári jogok és de­mokratikus intézmények ellen olyankor, amikor ezek a szélső jobboldaliak és a politikai “konzer­vatívok” támadásainak pergőtüzében vannak. “Úgy az igazságügyminiszternek, mint az el­nöknek tekintettel kellene lennie arra, hogy a nép aggodalommal tekinti a hagyományos szabadság- jogok elleni támadásokat és a McCarran-törvény életbeléptetéséből származható, országunkat ká­rosan érintő következményeket.” “Elvárható, hogy amerikai polgárok tudomásá­ra hozzák úgy az elnöknek, mint az igazságügy­miniszternek véleményüket, amikor azt látják, hogy barbár fajüldözők és nyilt fasiszták háborí­tatlanul maradnak, mig a demokrácia és a béke odaadó támogatóit üldözik és börtönbe zárják.” Mint előrelátható volt, James Jackson ellen is igénybevették az Immunity Act-et és kiszabták rá a hathónapi börtönbüntetést. Mr. Jackson egye lőre szabadlábon van fellebbezésének eldöntéséig, A guatemalai partizánok elfoglalták a fővlros kél rádióállomását Ydigoras Fuentes guatemalai diktátor ellenfe­lei feb. 28-ikán, a fővárosban rövid időre kezükbe kerítették az Universal és a Radio Internacional rádióállomásokat és felhívást intéztek Guatema­la népéhez, lépjen fel fegyveresen a diktatúra ellen. A legutóbbi értesülések szerint Guatemala te­rületén tovább folynak a fegyveres harcok. A kormánycsapatok ellen február elején lezajlott támadások után újabb harcokra került sor a par­tizánok és a kormánycsapatok között Puerto Bar­rios térségében. A kormány amerikai instruktorok által kiképzett különleges csapatokat küldött a partizánok ellen. A kormánycsapatok azonban vereséget szenvedtek. A partizánalakulatok főként az északi és a ke­leti hegyes vidékeken tevékenykednek. A kor­mány harci készenlétet rendelt el a hadseregben és mozgósította a rendőrséget. Az intézkedésekkel párhuzamosan a hatóságok széleskörű hajszát indítottak az ellenzék képvise­lői ellen, sokat közülük letartóztattak, sőt, megki- noztak. A rendkívüli állapotot a kormány további egy hónappal meghosszabbította. Az országban növekszik az elégedetlenség. A guatemalai diákszövetség nyilatkozatot adott ki, amely hangsúlyozza, hogy a jelenlegi helyzetért Ydigoras Fuentes diktatúrája a felelős. Amerikai Magyar Sző Published every week by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. Telephone: AL: 4-0397 Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952 under the Act of March 2, 1879, te the P. O. of New York, N. Y. Előfizetési árak: New York városában, az USA-ban és Kanadában egy évre $10.00, félévre $5.50. Minden más külföldi országba egy évre $12.00, félévre $6.50. 84 wvwvvwwvwvvxvwmvwvvmvwwvvs A Magyar Szó előfizetője Egy jobb világ építője! AMERIKAI MAGYAR 87.0 — HUNGARIAN WORD

Next

/
Thumbnails
Contents