Amerikai Magyar Szó, 1962. január-június (11. évfolyam, 1-26. szám)
1962-03-08 / 10. szám
Thursday, March 8, 1962 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 13 íwyyyyyyy\/y\rt/^/yWWW\AArt/VW\AA/WWWWWWWWWWWVAAAAA/'Afl/VWWWWVWVWVWVW\AAAMj| Magyarország ^wytAA«VVV>AAAAMtAASWV>A«VVW%AAAAAAMVVMA*Artf\AWVWVW<UUVVVWU'SVVVVMVWU\AASVVWVVtf^ AZ ÖTÉVES TERVIEN T9VÁIB JAVUL A TÁPLÁLKOZÁS A felszabadulás előtti években Magyarország élelmezési helyzete igen kedvezőtlen volt. A Nép- szövetség jelentése szerint, az 1930—1934-es években az európai államok közül Magyarországon fogyasztották egy lakosra számítva a legkevesebb tojást s húst. A védő- és tápanyagot nyújtó élelmiszerek rendkívül alacsony fogyasztása népegészségügyi szempontból káros volt, és ez a magas gyermekhalandóságban és a hiányos táplálkozásból eredő kórok — például az angolkór — elterjedtségében éreztette hatását. A táplálkozás a második világháború után is csak lassan változott. Érezhető fejlődés a táplálkozás minőségi összetételében körülbelül 1955 óta tapasztalható. Ebben az időszakban az átlagos kalóriafogyasztás meghaladta a háromezret, elérte a legfejlettebb államok szintjét, ezzel szemben nem alakult kielégítően a lakosság fehérje- ellátása, elsősorban állati eredetű fehérjékből. A javulás irányzata azonban ettől az időponttól ha-' tározottan érezhető. Különösen az utóbbi években erőteljesen emelkedett a biológiai szempontból magasabb tápértékii élelmiszerek, például a tej, tojás, hús, zöldség és gyümölcs fogyasztása, ugyanakkor a kalóriadus, de tápértékben szegényebb élelmiszereké, igy a kenyérgabonáé, burgonyáé, száraz hüvelyeseké csökkent vagy azonos szinten maradt. Ennek ellenére még mindig a magas zsir- és szénhidrátfogyasztás jellemzi a táplálkozást. A Belkereskedelmi Kutató Intézet számításai szerint 1959-ben a szükségesnél mintegy 4 százalékkal több kalóriát fogyasztottak. A zsir 21,7 százalékkal haladta meg a biológiailag szüséges mennyiséget, ezzel szemben, főleg állati eredetű fehérjéből, valamint A- és B-vitaminból jóval a kívánatos alatt fogyasztottak. Táplálkozási szempontból különösen a sok zsiradék kifogásolható. Az ötéves, terv előirányzatai az élelmiszerszükséglet jelenleginél jobb kielégítését teszik lehetőA nyári önkéntes ifjúsági építőtáborok nagyon népszerűek, és a szülők is szívesen látják, ha gyermekeik részt vesznek a munkában. Az idén ötödik alkalommal szervezik a táborokat.. A fiatalok eddig 144 kilométer hosszú csatornát, nyolc és fél kilométer utat építettek, és mintegy 32,000 kataszteri holdat tettek müvelhetővé. Kivették részüket a Dunai-Cement- és Mészmü, a Berentei Vegyiművek építéséből és a Kab-hegyi televizióközségnek, minden funkcionáriusnak pontosan körülírják, meghatározzák teendőit. Sokat beszélgettünk a megye cigányproblémáiról Palkó Sándorral, a megvei tanács elnökével, a kérdés egyik alapos ismerőjével. — A könnvebb ellenállás vonalán haladunk — mondói. — Először azoknak kell munkaalkalmat, lakáslehetőséget biztosítani, akik ezt maguk is nagyon akarják. Ez fokozatosan “húzni” fogja a többieket. Ha az emberek fejében nem is, de az objektiv körülményekben, a munkába állításban, a lakáshoz juttatásban, a beiskolázásban három négy éven íréiül megoldjuk a megyében a cigány- kérdést. Ez tér vissza, mint refrén minden beszélgetésben: munka, lakás, iskola. Vannak községek, ahol az elnéptelenedés miatt elhagyottan állnak házak. S van munkaalkalom is. Ha a letelepedni vágyóknak állandó munkát, házat, emberi életet adunk, kézzeMábbal kapaszkodnak majd utána. ..HELYES, Jó DOLOG ez az aktiv lendületes munkakezdés. Több mint 200.000 ember sorsáról, a lakosság több mint 2 százalékáról van szó. Emberekről. akikkel szemben sok jogos kifogást lehetne felhozni, de ezeknek oka nem valamiféle mitikus “faii” adottság., hanem ennek az embercsoportnak a múltbeli elnyomott helyzete. Nem nézhetjük le a cigányokat azért, mert a régi világ az élet mélyére lökte őket. Elindultak ők már ebből a rpélvségből az emberibb élet felé. Segíteni ke'1 a cigánykérdés megoldását. Ezt követeli az emberség, a szocialista humanizmus szelleme, ez a cigány és nem cigány lakosság közös érdeke. Faludi András vé de még nem tűzhették célul a biológiailag legkedvezőbb táplálkozás elérését. Élettanilag kielégítőnek lehet tekinteni a cukor-, a tej és a zöldségellátás ötéves tervelő-irányzatait, de a hús, a hal,- és a tojásellátás még valamivel a kívánatos igények alatt lesz, és a biológiailag szükségesnél még mindig magasabb lesz a gabona- és a zsir- fogyasztás. Húsfélékből — hal nélkül — 1934—1938-ban 33,2, 1950—1954-ben 33.3. 1960-ban pedig 45.2 kiló jutott egy főre. Az átlagfogyasztás 19G5-re eléri az 53.2 kilót. Gabonanemüekből 1934—1938- ban átlag 14 kilót fogyasztottak, ez azonban az ötéves terv végére több mint 10 kilóval csökken. 1965-ben csaknem háromszor annyi cukor jut majd egy lakosra, mint 1934—1938-ban. A zöldség- és főzelékfélék, valamint a gyümölcsök fogyasztása körülbelül az 1934—1938-as évek átlagának felel majd meg. Igen lényeges azonban a növekedés az egy főre jutó tej- és tejtermék-, illetve tojásfogyasztásban. Az egy főre számított évi tej- és tejtermékfogyasztás 99 literről 156 literre, a tojásfogyasztás pedig 93-ról 187 darabra emelkedik az 1934—38-as évek- átlagához képest. A tervek szerint tehát a táplálkozás szempontjából legfontosabb élelmiszerből, a tejből növekszik legnagyobb mértékben a fogyasztás. Az átlagosnál jobban emelkedik a zöldség- tojás-, gyümölcs- és cukorfogyasztás. A zsiradékok közül a sertészsír mennyisége csak körülbelül egy százalékkal emelkedik, ugyanakkor vajból 38, növényi eredetű étolajból s margarinból pedig 33 százalékkal jut több az ország egy lakosára, mint 1960-ban. A knloriafogyasztás még az ötéves tervben is eléri, sőt meghaladja, a fehérjefogyasztás pedig megközelíti kívánatos szintet. Az egy főre jutó élelmiszerfogyasztás előirányzatai kedvező irányban fejlesztik táplálkozást. Igazolja ezt a tápreléállomáshoz vezető ut építéséből is. A leánv- táborokban több mint 2 ezer mázsa gyümölcsöt és' zöldséget szedtek le. Az idén 42 táborban 27,350 fiú és leány dolgozik majd. A táborok julius 2-án nyílnak és négyszer kéthetes váltással augusztus 25-én zárnak. A leányok kérésére az idén lehetőség nyílik, hogy a múlt évihez viszonyítva többen mehessenek táborozni: 13,500 fiú és 13,850 leány dolgozik majd. A Hanságban tovább folytatják a munkát. Osli község határában a már eddig elkészített csatornahálózatot tovább bővítik, és a tervek szerint mintegy hét kilométer hosszúságú levezető árkot ásnak. Bodrogzugban a belvíz levezetésénél segédkeznek és ezzel ezer hold válik müvelhetővé. Karcagon bővítik az öntöző-csatornahálózatot. A Borsodi Vegvi Kombinátnál a múlt évihez hasonlóan a földmunkáknál és a magasépitkezések- nél segítenek a fiatalok. Első ízben nyilik építőtábor a százhalombattai erőmű és olajfeldolgozó kombinátnál. A lányokat elsősorban a növényápolásnál és a gyümölcsszedésnél foglalkoztatják. Leány tábor nvilik Somogy, Veszprém, Baranya, Komárom, Pest és Heves megyében. Ezenkívül a hibrid kukorica termesztésénél a kukorica cimerezésénél segédkeznek majd Békés, Szolnok, Fejér, Tolna s Baranya megyében. Az építőtáborok célja, how az egyetemi hallgatók és a középiskolás diákok a népgazdaság javára dolgozzanak, megismerjék a fizikai munkát, megtanulják becsülni a dolgozó embereket. A táborokba szigorúan csak az önkéntesség elve alapján lehet jelentkezni.. Aki részt akar venni a munkában, attól orvosi igazolást, a középiskolásoktól pedig ezenkívül szülői beleegyezést is kémek. A KISZ-tagok és a KISZ-en kívüliek egyaránt az egyetemi és középiskolai KlSZ-szerve- zeteknél jelentkezhetnek.Az ellátásról, munkaruháról és szerszámról a KISZ bizottsága, vagy az állami gazdaságok gondoskodnak. A fiatalok sátrakban laknak és biztosítják részükre az orvosi ellátást, a megfelelő tisztálkodási lehetőségeket is. anyagfogyasztás alakulása: Az 1934—1938. évi 2805 helyett 3210 kalória lesz majd az átlagfogyasztás, az összes fehérje pedig az akkori 90.6 grammról 101.5 grammra iiuveivsziK. Az összes fehérjékből 45 gramm lesz az állati eredetű, szemben az 1934—1938. évi 28.6 grammal. Az összes fehérjéből mintegy 44.5 százalék lesz állati eredetű, és ez már megközelíti a fejlett táplálkozási színvonal követelményét. Az élelmezés és táplálkozás második ötéves terve tehát további minőségi változást eredményez, növeli az értékesebb, jobb minőségű élelmiszerek fogyasztását, és csökkenti a kalóriadus, de olcsóbb élelmiszerek mennyiségét. Hawaii és magyar munkások baráti kapcsolatot létesítenek Hawaii cukor- és ananász-ültetvények munkásai szívesen teljesítették Kovács Istvánnak, a Magyar Mezőgazdasági Munkások Szakszervezete elnökének kérését, hogy küldjenek fényképeket, ismertető és felvilágosító anyagot életükről, szervezetükről és viszonyaikról, hogy azokat Magyar- országon a Nemzetközi Fénykép Kiállításon közszemlére tegyék. • Ezek a hawaii mezőgazdasági munkások a Harry Bridges vezetése alatt álló Int’l Longshoremen’s and Warehousemen’s Union 142-es lokáljának tagjai. Kaptak az alkalmon, hogy más ország munkásaival baráti kapcsolatot teremtsenek és ismereteiket kicserélhessék velük. Fényképeket küldtek és a szakszervezetükről szóló rövid leírást, feltüntetve azokat az előnyöket, amiket néhány éves szervezettségük eredményezett számukra. A fényképek bemutatták a munkájuk gépesítését, nyugdíj és egészségügyi ellátásukat, a fajok közötti egészséges viszonyt és a szakszervezetük demokratikus működését. A magyar szakszervezet értesítette a 142-es lokált, hogy a küldjött anyagot kiállításon keresztül az egész ország területén közzétette s felhasználta a szakszervezet közlönyének két számában is. Viszonzásul a hawaii munkások egy szép fénykép albumot kaptak a magyaroktól és levelet, amelyben remélik, hogy “állandó, őszinte, baráti kapcsolatot teremthetünk az önök szervezetével tevékenységeink kölcsönös ismertetése céljából.” A magyar átirat részletei és egy magyar állami gazdaságot bemutató fénykép megjelent az ILWU hivatalos közlönyében. Az átirat ismerteti azokat a változásokat, amelyek az elmúlt 15 évben a magyar mezőgazdasági munkások életszínvonalát magasra emelték. “Különösen a béresek és napszámosok élete volt kibírhatatlan”, mondja az átiratból vett idézet, “és nemhiába nevezték szülőhazánkat ‘hárommillió koldus országá’-nak. . . Kb. másfél millió munkás emigrált messze országokba, hogy családjukat megmentsék az éhhaláltól ottani kicsiny keresetükkel. A kapitalista rendszer nem nyújtott védelmet munkásainknak; a földbirtokosok verték, korbácsolták cselédeiket, akik semmi társadalmi biztosítást,, kulturális lehetőséget nem élvezhettek.” Kovács megírta, hogy 1945 után a munkások és parasztok kormánya vette át a hatalmat, mely államosította a gyárakat, bankokat, bányákat. 650.000 paraszt között 2 millió hektár (4.94 millió akker) földet osztottak ki. Az állami gazdaságok, a traktor- s gépállomások a falvak kulturális központjai lettek. A szakszervezet 225,000 tagja mezőgazdasági, erdészeti és vizkonzerváló munkás. A szakszervezet gondoskodik társadalmi és kulturális aktivitásokról számukra. Több mint 800 könyvtár, 55.000 személyre legényszállás, 564 üzemi konyha, számos nappali és csecsemő otthon és kulturális központ felállításáról gondoskodott. Felvilágosító munkát végzett a parasztok között a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről, a gépekkel való munkamódszerek eredményesebb és gazdaságosabb termeléséről. Azóta a mezőgazdasági munkások biztosítást, ingyen betegellátást élveznek. A szakszervezetnek üdülőhelyein évente 12—15,000 munkás töltheti szabadságát és a szakszervezet segítségével évente 4,000-nél többen mennek külföldre üdülni. A szakszervezet “politikai nevelést is nyújt”. Ez az általános leszerelésre, a népek békés koegzisz- tenciájára és a béke fenntartására irányul. “Feltételezzük, hogy' ezek a célkitűzések megegyeznek minden békeszerető nép céljaival,” — mondja az átirat, “azért örömmel létesítünk.kapcsolatot népekkel és szervezetekkel, amelyek küzdenek azért, hogy az emberiség á békés termelésnek szentelhesse erejét és idejét, a háború veszélyétől mentesen.” A nyáron több mint 27,000 diák vesz részt a KISZ önkéntes építőtáboraiban
