Amerikai Magyar Szó, 1962. január-június (11. évfolyam, 1-26. szám)
1962-03-01 / 9. szám
Thursday, March 1, 1962 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD • 312 X 2 > =289340%-£-2309801/398!! + 34050=898947? • 1A SZÁMOK BESZÉLNEK I írja Eörsi Béla é «■H V Ü* • 312 X2 J =289340%-£-2309801/3982-£-31050=898'9472 • LIBERIA 1822-ben amerikai kolonizálok alapították ezt a nyugat-afrikai országot és felszabadított néger rabszolgákat telepítettek oda. 1847-ben szabad és független köztársasággá vált és ugyanakkor nem politikai, hanem gazdasági gyarmata lett a lassan imperialistává vált Egyesült Államoknak. A 15—20,000 amerikai néger ivadéka alkotja az ország kiváltságos rétegét; ők a gyarmati kizsákmányolás segéd-hadserege. 200,000 afrikai beszél angolul a kb. 1 és egynegyed millió lakossal rendelkező országban. Egy gyönyörű kiállítású füzet került kezünkbe Libériáról, melynek tárgyilagosságát eléggé bizonyítja, hogy itt nyomtatták és a First National City Bank adja ajándékba. Sokat tanulhatunk ebből a füzetből a tőkebefektetéseket illetőleg, de arról semmit, hogy Libéria fejletlen mezőgazda- sági állam, ahol törzsi társadalom uralkodik még ma is és a földet igen primitiv módszerekkel művelik. x A partmenti sávon ültetvényes mono (egyoldalii) gazdálkodás folyik: kauesuk tartalmú “he- veát” termelnek. Libériában a közép-amerikai országok banán-társaságait a Firestone Rubber Co. helyettesíti. A belső ipart az amerikai tőke nem fejlesztette ki, a nyersanyag 87 százalékát az Egyesült Államok veszi át. A partvidéken a guPÁRBESZÉD AÜAI HELYZETRŐL — Szervusz, egykomám! — Szervusz.'Mi újság? — Nyomor-újság. — Voltál a futballmeccsen? — Több bajom van nekem, mintsem a mécsesét élvezném! — Hát akkor mit élvezel? — Amerikát élvezem és az összes vívmányait. — No, de akkor nagyszerűen mennek a dolgok! — Nagyszerűen, mondhatom, én vagyok itt a legboldogabb ember. — Hej, de felvitte isten a dolgodat! Szóval élsz, mint hal a vizben? — Miért nem inkább azt mondtad, hogy tengődöm, mint hal a szárazföldön. — Hogy értsem ezt? Az előbb még azt mondtad, hogy te vagy a legboldogabb ember Amerikában ? — Micsoda nagy boldogság az, amikor már 8 hónapja nem dolgozom és mint éhenkórász lődörgők ide-oda, hogy valahol munkát kapjak? — Nyolc hónapja nem dolgozol? De hiszen akkor már nem kapsz munkanélküli biztosítást! :— Dehogy kapok. — Akkor.miből élsz? — Nagy ritkán kapok alkalmi munkát, pl. füvet vágok valamelyik gazdag család kertjében, vagy legutóbb a karácsonyi ünnepek idején volt egy kis csomagolási munkám egy üzletben, de már elmúltak a “mézeshetek” és most ismét nézhetek munka után. — Mi a szakmád? — Gépmunkás vagyok, s már több helyen próbálkoztam elhelyezkedni, de azt mondták, nincs felvétel, ahol pedig volt felvétel, ott azt mondták, nagyon sajnáljuk, de maga nem amerikai állampolgár és igv nem alkalmazhatjuk. — Próbálkoztál már újsághirdetés utján munkát kapni? — Megette az egészet a fene! 80—90 százalékban mérnököket keresnek. — No, akkor még van 10—20 százalék lehetőséged ! — Mondtam, hogy nem vettek fel, mert nem vagvok polgár, és egyébként is van vagy 5—7 millió munkanélküli, lehet közülük bőven válogatni munkaerőt! — Dehát mik a terveid? — Hát ha az nagy tenger nem állna utamban, már gyalog is hazamentem volna. — Tudod te mit beszélsz? Felcserélnéd a “drága szabadságodat” egv “leigázoft rabországgal ?” — Igen, mint mondtam, még gyalogosan is elmin kívül kávét, kakaót, olajpálmát termelnek, ezen utóbbi Nyugat-Németország tőkéseinek a kezében van. Az őslakosság éhezik, még saját szükségleteit sem tudja előállítani. Állatállománya alig van, a tej ismeretlen fogalom. Az ipar főként a kitűnő minőségű vasérc bányászatra szorul. A munkabérek rendkívül alacsonyak, a lakosság félrabszolgaságban él. A Firestone gumiültetvényeken 85 ezer bérmunkás dolgozik, 30 centes napibérért. Ez a helyzet nem uj; a Népszövetség is elitélte a rabszolga-helyzetet, amely már annakidején is uralkodott Libériában és amely mögött 350 millió dolláros amerikai tőke áll. Az említett füzet (melyet az amerikai tőke becsábítására adtak ki) elárulja, hogy az amerikai nyereséget a libériái kormány szabadon kiengedi az országból. Nézzük csak meg, hogy ez a hűséges, hasznos és hálás állam milyen szolgálatokat tesz az alapitó anyaországnak? Nemzetközi tranzakció (millió U. S. dollárban) 1957-ben Kivitel (nyersanyag) ....................... 54.1 Bevitel (árucikkekben s élelemben) .......... 38.2 Az ország fizetési mérlege 15.9 Ugye szép? Szinte örömkönnyeket sirhatunk felette! S számba kell venni, hogy a kis ország — hálája jeléül 25.2 millió dollái't fizetett ki kamatok és osztalékok fejében a külföldi tőkéseknek, úgyhogy a hiányzó majdnem 10 millió dollárt a befolyó idegen tőkéből kellett fedeznie. Az amerikai és nyugatnémet tőke politikailag is dús jutalmat élvez Libériában. Ez az ország mennék, mert már éppen elegem volt a “szabadságból ”, ahol a nagy hal elnyelheti a kis halakat, ahol szabadon lehet nyomorogni, ahol szabadon tűrik az embertelenséget, megaláztatást, s lehet szabad on gyakorolni a “munkához és megélhetéshez” való jogot, s ahol szabadon nézhet az ember a kilátástalan jövőbe. — No csak ne panaszkodjál oly hangosan, mert hamarosan bajba juthatsz! — 7 eljesen igazad van, viszont kérdezted, hogy mik a r.erveim, én pedig megmondtam, hogy haza szeretnék menni, habár kissé szégyenlem magam. S meg kellett indokolnom, hogy miért akarok hazamén ói. — Amint látom, eléggé jól ismered a helyzetet. — Már hogyne ismerném, hiszen az én életemről is szó van. No és mi van veled? Te dolgozol? — Dehogy, három hete én is munkanélkül vagyok. — Otthagytad a munkát, vagy lefizettek? — Ki meri ilyenkor a munkáját otthagyni? Nincs munka és igy az üzem munkásainak több mint a felét szélnek eresztették. #— S te mit dolgoztál? — Én is gépmunkás vagyok, mint te és utoljára két menetvágó gépen dolgoztam egyszerre, de karácsony, előtt hoztak egy uj automata gépet és igy feleslegessé váltam. Most csak az -bosszant, hogy utánam jóval később felvettek két mexikói munkást, s azokat nem küldték még el, hanem megtudtam, hogy $1.25-ért dolgoznak óránként, s ebből azután mindent megértettem. — Hogyan jutottál ehhez a munkához elsősorban ? — Ne is kérdezd, még rágondolni is rosíz, úgy becsaptak. Ezek nem munkaközvetítők, hanem gengszterek. 160 dollárt vontak le a fizetésemből az egyik munkaközvetítő számára, amiért “állást” szerzett nekem. A többi fizetésemet pedig szerszámokba kellett ölni. — Miért nem mégy vissza hozzá, hogy szerezzen másik munkát? — Voltam nála, de csak akkor szerez másikat, ha újból fizetek. Mondtam, hogy annyit nem kerestem, hogy most fizethessek, de azt válaszolta, hogy nem baj, majd levonják. Erre megkérdeztem, meddig garantálják a munkát, amire nem tudott felelni.Csak azért dolgozzak és addig, amig őt kifizethetem? Hol van az én hasznom, amiért dolgozom? Olyan bűnös és sötét háttere van az egész' dolognak, hogy csak a vak nem látja, mi húzódik meg aljas szándékaik mögött. — Majd most te is megtudod, mi a nagy igazság a munkalehetőségek körül! —- Tudtam én azt, csak akartam látni, te hogyan nyilatkozol, mert akik nem ismerik a tényeket, azok nemcsak önmagukat, de másokat is félrevezetik és önkénytelenül is a háborús uszítok szekértolói lesznek. mindig az Egyesült Államok mellett szavaz a UN-ben, nem kacérkodik a kommunistákkal, nem fogad el tőlük sem fegyvert, sem segélyt, egyszóval jól viselkedik. De azért 1956-ban mégis felvette a diplomáciai kapcsolatot a Szovjetunióval, valószínűleg az ébredező afrikai államok példáját követve. Nézzük meg az érem másik oldalát, a szociális helyzetet. A malária elterjedése terén a világ államai között az első helyen áll. 370 gyermek hal meg minden ezer gyermekből; 38,000 lakosra jut egy orvos (Magyarországon pl. 700 lakosra jut egy orvos); ezer lakosra 0.3 kórházi ágy jut. (Magyarországon 7 kórházi ágy jut ezer lakosra, tehát huszonegyszer annyi, mint Libériában.) Libéria megalakulását az emberszeretetnek köszönheti, mert 150 évvel ezelőtt azt hitték, hogy ezzel a rabszolga kérdést meg lehet majd oldani. Az imperialista kizsákmányolás következtében azonban ennek éppen az ellenkezője ’történt, az ott élő töi’zsi szabad népet gazdaságilag leigáz- ták. Nem elégséges, hogy egy ország politikai szabadságot élvezzen; meg kell adni a lehetőséget, hogy nemzeti erejét, munkaképességét a saját népe érdekében hasznosítsa. Milyen szabadság van ott, ahol az államháztartás 15.9 millió dollárt tesz ki és a külföldi tőkések évente 20—25 millió dollárt vihetnek ki az országból? Hogyan juthat a nép nevelésére, egészségügyi ellátására, ahol ilyen állapotok vannak? A közoktatás névleg kötelező, de a felnőtt lakosságnak 95 százaléka analfabéta. Libéria fővárosának, Monroviának az egyetemén 430 hallgató volt az ’50-es években, a hadsereg és határőrség száma pedig 5,200 volt. Libéria a kizsákmányolt gyarmati ország iskolapéldája. — Ezek után hogyan látod te a jövödet? — Bizony, ha pénzem volna, én is hazamennék, habár tudom, hogy itt is hasznos tagjává válhatnék a békeharcnak. De a munkátlanság elkeserít, meg az is, hogy látom, az automáció ebben a kapitalista társadalomban nem áldást jelent, hanem még nagyobb nélkülözést a munkások részére. — Szóval te is a könnyebbik megoldást választod és haza szeretnél menni? — Kötelességemnek érzem, hogy a munkás- mozgalom harcaiból részt vállaljak, da ugyanakkor egy kis önzés is van bennem, amikor úgy szeretnék élni, mint a magyar munkások a jelenlegi Magyarországon vagyis kulturáltan, emberi módon, megbecsülésben. — No, szervusz, mikor találkozunk újból? — Nem tudom, talán jó lenne ismét itt, a kul- turházban találkozni. — Nem bánom, itt legalább többen is leszünk és lesz miről elbeszélgetni. — Akkor, a jövő heti viszontlátásra! Várj egy kicsit, hogy is hívnak téged? — Ha engem hívsz, akkor csak annyit mondjál, hogy Anti ! «IS««’««!?*? 1 A NEWYORKI MAGYAR NŐK I í március 4-én, vasárnap délután % $ 2.30 órai kezdettel ünnepük meg a I NEMZETKÖZI NŐNAPOTI ¥ * I a Nők Világa javára, a POLONIA KLUB- | ¥ ban, 201 2nd Ave. alatt (a 12 és 13 St. közt) ^ A “Strike for Peace” szervezet egyik vezetője mond beszédet 's ' S | Lesz jó magyar mozikép. Belépődíj nincsen j| | Mindenkit meghív szeretettel a g Nők Világa Bizottság v « y « Az Elsinorei Lapbarátok y .. " ' ' ' ' ' I ünnepelnek | március 25-én, vasárnap délután | a JEWISH CULTURE CENTERBEN 117 N. Spring St., Elsinore, Cal. címen f H Szeretettel várja Elsinore és környéke, ^ J valamint Los Angeies magyarságát a RENDEZŐSÉG J
