Amerikai Magyar Szó, 1962. január-június (11. évfolyam, 1-26. szám)

1962-03-01 / 9. szám

Thursday, March 1, 196g AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Szólaljon fel Mrs. Kennedy is a békéért - kérik a kitárté asszonyok A “Women Strike for Peace” békemozgalom vezetői megelégedésüket fejezték ki Nina Krus- csev asszony által a múlt héten az amerikai asz- szonyokhoz intézett tízperces rádióadás felett. Azt állítják, hogy ez annak a levélnek az ered­ménye volt, amelynek egy-egy példányát elküld­ték Mrs. Kennedyhez és Mrs. Krusesevhez nem­régen és amelyben arra kérték őket, hogy hasz­nálják befolyásukat a barátságos viszony és a világbéke megteremtésére. A Moszkvából jött üzenetet úgy értékelték, mint kérésük “nagyon bátor” megválaszolását. Ennek nyomán újabb levelet küldtek a Fehér Házba, Mrs. Kennedyhez intézve kérelmüket: Megtehetné-e most, vagy a mi nevünkben bizto­sítaná Mme. Krucssevet arról, hogy ön és az Egyesült Államok asszonyai a békés versengés­nek hívei, amit elnökünk kezdeményezett és hogy várakozva tekintünk a márciusban meginduló genfi konferencia eredményei felé.” Az AP hírszolgálat tudósítója szerint, Pierre Salinger, a Fehér Ház sajtótitkára azt mondta, hogy még nincs tudomása arról, hogy Mrs. Ken­nedy rádióadást tervezne. Az amerikai asszonyok azonban nem tartózkod­nak attól, hogy minél szélesebb körben nyilvános­ságra hozzák békeköveteléseiket. Kedden, feb. 20-án több mint 1,000 asszony az Egyesült Nem­zetek épülete előtt békefelvonulást tartott a bé­két sürgető, az óvóhely programot elítélő feliratok­kal. Gyerekeiket is magukkal hozták. 70 tagú kül­döttséget menesztettek a szovjet misszióba, ahol előbb Valerian A. Zorin, a Szovjetunió állandó ENSz-megbizottja beszelt velük. Miután bocsána­tot kért, hogy távoznia kell egy ENSz megbeszé­lésre, a misszió más tagjai tárgyaltak az asszo­nyokkal a béke kérdéseiről. A küldöttség egy óra hosszat tartózkodott a szovjet helyiségben. Mrs. Dagmar Wilson, washingtoni háziasszony, a Women Strike for Peace kezdeményezője kije­lentette: “Most van itt az ideje, hogy az asszo­nyok, anyák hangoztassák akaratukat. Ha össze­tartunk győzni fogunk.” Hadiipar és más háborús lépések Sacramento, Kalifornia székhelyéről jött je­lentés szerint, 200 asszony gyűlt össze békefeli­ratokkal a székház előtt. Beszéltek Edmund G. Brown kormányzóval és arra sürgették, hogy áll­jon élére a világbéke megteremtését célzó mozga­lomnak. A kormányzó ugv gondolta, hogy ez a munka a szövetségi kormány feladata. A kali­forniai asszonyok helytelenítették azt, hogy a kaliforniai városok élete túlságosan az államban virágzó hadiipartól, fegyvertermeléstől függ. Az sem tett rájuk megnyugtató hatást, amikor Brown kormányzó biztosította őket, hogy az 1962—62-as állami költségvetés 1,000,000,000 dol­lárt irányzott elő az Állami Vész-Hivatal haszná­latára. Nagyon is élénken tiltakoztak, hiszen az ilyen intézkedések inkább veszélyeztetik a békét, semmint biztosítanák. Algériában fokozódik az 0AS terrorja Az elmúlt hétvége az OAS újabb terrorakciói­nak jegyében telt el. Ezek a merényletek még na­gyobb számú áldozatot követeltek, mint a koráb­biak. Legalább 60 ember halt meg, akiknek két­harmada mozlem. Ezenkívül igen sok emlxn* meg­sebesült az európai ultranacionalisták esztelen lö­völdözései következtében. A legtöbb halálos áldozatot okozó támadás egy Algir külvárosában lévő laktanya ellen irányult. A terroristák páncéltörő • rakétákkal lőtték a “mozgó csendőrség” épületét és tiz mérföldre lát­ható tüzet okoztak. De ezzel még nem elégedtek meg, hanem a helyszínre siető tűzoltók munkáját is legalá!;!) egy óráig megakadályozták, automata fegyvereikkel tüzelve a tűzöltóköcsira. Az áldo­zatok számát igen magasra becsülik. Az OAS röpcédulákat is szétszórt az európai negyedekben, amelyben általános sztrájkra szó­lította fel a lakosságot a fegyverszünet kihirdeté­se esetén. Hivatalos francia nyilatkozat szerint kevés re­mény van a terrorista hullám megszüntetésére. Általános az a vélemény, hogy a kormány enyhe magatartása bátorítja fel a merénylőket. A NEW YORKI De Lys színházban 2,612-Szer acnák Brecht Koldusoperáját. Most Brecht-mati- néf rendelek, ar-Vven az irő különféle müveiből hangzottak el rész'etek. dagan nemzeti hadseregei létesít Guyanában A múlt lapszámunkban beszámoltunk a Guy­anában lejátszódott véres zavargásokról, amely­nek öt halálos és 100 sebesült áldozata volt. Hiva­talos becslés szerint az anyagi kár 20,000,000 dol­lárra rúg. Hét belvárosi háztömb égett le teljesen Georgetownban, az ország fővárosában. A Jagan-kormány elleni zavargás szervezője a gazdag Peter d’Aguilar, aki éveken keresztül uralta Brit Guyana gazdasági életét. D’Auilart támogatta Forbes Burnham, a. Népi Nemzeti Kongresszus vezetője. Burnham a tavalyi válasz­táson faji izgatással próbálta a néger városi la­kosságot az indiai származású Jagan ellen han­golni. A választás óta, amelyen Jagan győzött, d’Aguilar és Burnham minden alkalmat megra­gadtak, hogy zavargást idézzenek elő. Az uj adó­törvény esetében sikerrel járt a törekvésük, mert elhitették a munkásság egy részével, hogy a gaz­dagokat sújtó adó ellenük irányul. Ebben a szak- szervezeti vezetőknek is nagy szerepük volt, akik az ellenzéki pártok hü kiszolgálói. Dr. Jagan miniszterelnök újságíróknak adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy demokrtizál- ni fogják a szakszervezeteket, és ezzel kivonják majd őket az ellenzéki pártvezérek hatása alól. A külföldi segélyről szólva kijelentette a mi» niszterelnök, hogy még mindig reménykedik ax Egyesült Államok gazdasági segítségében, da ugyanakkor türelmetlenségét fejezte ki, hogy a segítséget tanulmányozó bizottság még mindig nem érkezett meg. Dicsérte Kubát, mert rizs­egyezményt irt alá országával és ezzel megmen­tette Guyana gazdasági életét. A miniszterelnök kijelentette, hogy az ellenzé­ki felforgató törekvések megakadályozására lét­rehoz egy nemzeti hadsereget. Ennek a hadsereg­nek a szervezése a közeljövőben megindul. Fsak egy ilyen hadsereg képes keresztülhúzni ellenfe­leinek szándékait, akik a kapitalisták érdekeit képviselik és a hazugság és erőszak eszközeit al­kalmazzák — mondta Jagan. A miniszterelnök rámutatott ami, hogy milyen fontos országának minél előbbi teljes független­sége. Brit csapatok voltak ugyan azok, melyek le­verték a zavargásokat, de ennek ellenére követel, ni fogják az angol kormánytól a teljes független­ség gyors biztosítását. kV\VV\V\VW\\%VV\\\\VVSVt\%%VVíV«V%VVtVt\VVVVV1k3l.VVV%'t\VV«WWV\\\VVV\%W%V\S» BRAZÍLIA NAGY NEMZETI FELADATAI MEGOLDÁSÁÉRT HARCOL Brazília Quadros lemondása és Joao Goulart elnöki beiktatása óta újra szenzációs hírrel sze­repel az újságok hasábjain. Erről múlt heti lap­számunkban jelentettünk. A Wall Street-i mono­póliumokat érte újabb megrázkódtatás, amennyi­ben az egyik brazíliai állam teleefonrendszerét, amely amerikai monopólium tulajdona volt, álla­mosították. A feudális és Wall Street barát erőknek nem sikerült megakadályozniuk Goulart beiktatását az rinöki tisztségbe. Azt azonban elérték, hogy az elnök hatáskörét mérsékelték. Az uj parlamentá­ris rendszernek, amely kompromisszum eredmé- nve. saiátos vonásai vannak. A csökkentett ha­táskör ellenére a köztársasági elnöknek nagv be­folyása van az állam vezetésére, ö nevezi ki a miniszterelnököt, és bár a minisztereket a kong­resszus választja, véleménye ift is szerenel. \ köztársasági elnök állítja pusztánkra a fontos ál­lami vezető tisztségek viselőit is. A nemzeti érdekekét kénviselő e’nök helyzetét azonban megnehezíti a parlament és a kormány Összetéée’é. Brazíliában a választásokon fontos szeredet játszik a gazdasági érdek. A parlament­ben és ;l kormányban sok olyan ember van, aki .megbízhatatlan a néo számára: a feudális nagy­birtokosok s a külföldi érdekek képviselői. A par­lament és a kormány- többsége ilyen. Ezért ezek­ben a testületekben ellenkezéssel fogadják a szükséges reformokat. Gmilart e’nök, ’ aki elvben a Munkáspártnak elnöke, a nagyon is szükséges reformok hive. A nemzet, tudta ezt. ezért bízik benne. Ezt bizonyít­ja, hogv kétszer választották alelnökké. és Quad­ros lemondása után országos méretű harc indult elnöki beiktatásáért. A jobboldali parlamenti és kormánytöbbséggel szemben Goulart elnök rend­kívül nehéz helyzetben van. Mégis, a legfőbb nemzeti feladatok megoldása folyamatban van. Két ilyen fontos nemzeti feladat: az agrárre­form végrehajtása, valamint annak megakadályo­zása. hogy a külföldi monopóliumok kivigyék az. országból az. ott szerzett óriási profitokat. Nem­re«- -í kémnselöbáz törvényjavaslatét fogadott el a profit kiáramlásának megakadályozására. Ez a ténv is tükrözi, hogv a nemzeti érdekek védel­méért küzdő tömegek harca a kénviselőházban is nagyon érezteti hatását. A törvényjavaslat előir- i;i a külföldi érdekeltségű bankok államosítását is. A szenátus a javaslatot még nem hagyta jóvá. A jobboldal és a kíilfö’di monopóliumok nagy propagandahadiáratot folvtatnak, hogy a szená­tus nfasit«a el. ne emelte törvényerőre a javasla­tot. Döntés még nem született. De ha a reakció manővere sikerülne, a Szenátus csakugyan elvet­né a javaslatot, súlyos politikai feszültség kelet­kezne Brazíliában. A munkások általános sztráj­kot és a diákok is mozgalmat intanának a nem­zeti érdekék megvédésére. Az anu'árrefnrm általános néni követelés. A jobboldal az alkotmánynak a magántulajdon vé- de’mr't biztosító cikkeit akarta kihasználni a föld reform e’gánesolására. A kisajátítás, az alkot- mánv értelmében, kártalanítás ellenében lehetsé­ges. A feudális nagybirtokosok túlbecsült föld- ársVnt követeinek, és az agrárreformból óriási üz’etpt akarnak csinálni a maguk javára. A Nem­zeti Tanács olyan törvényjavaslatot készül be­nyújtani, amely meghatározná a kártérítés mél­tányos mértékét. A tervezet alapelvei hasonlóak a kubai agrárreformtörvényhez. (Kubában 20 év alatt kártalanítják a kisajátított nagybirtokok tulajdonosait.) A nemzeti érdekek védelmében, a haladó prog* ram megvalósítására harcos tömégszervezetek alakultak, amelyek között már kiépült az együtt­működés. Például a parasztszervezetek először Északkelet-Braziliában születtek meg, és nemrég ezek tapasztalatai alapján hozták létre a dél-bra- ziliai parasztszervezeteket. Harcosságukra jellem ző, hogy az elnökválság idején a goiasi paraszt­ság felfegyverzett: ha szükséges, harcok árán akadályozza meg a reakció terveit. A politikai küzdelemnek nagyon fontos állom»* sh volt a Nemzeti Felszabadulási Front megala­kítása, amely összefogja a kommunistákat, a demokratákat, szocialistákat és a többi hazafias e1 őt. Ennek egyik vezetője Brizola, Rio Grande tartomány korm'-nvzőia. A Nemzeti Felszabadu­ld i F'-ortt az agránH>förffföt“és í*r~ Imperial ista," befolyás elleni harcot irta rtririniá'-n.-és célíé-l törte ti t egv nemzeti demokratikus kormány lét­rehozását. n •'-'«’-I Vnt-Tw'.ro-'m rendelte el az amerikai mo­nopólium az lnt’1 Telephone & Telegraph Corpora­tion tulajdonának átvételét, “a bennünket ki­zsákmányoló és fejlődésünket gátló nemzetközi csoportok alóli felszabadulásunk egyik lépésed­ként. Brizola azzal is megvádolta az amerikai cé­get. hogy “törvénytelenül” szerzett jövedelmét, kiszállította az országból mint az anyavállalattól kapott technikai szolgálatokért járó “fizetést”, amivel megsértette a brazil törvényt. Brazília népe szivvel-lélekkel támogatja a ku­bai népet, és a brazil kormány, amely az önren­delkezési jog elvé’ vallja, ellenez bármiféle be­avatkozást Kuba belügyeibe. Ennek jelentősége túlnő az ország határain, mert Brazília álláspont­ja nagyban befolyásolja a többi latin-amerikai ország magatartását is. T­Az angolnyelvü “Worker” FENNÁLLÁSÁNAK 30.. ÉVFORDULÓJÁT Rendezi a Worker Advisory Council ünnepli a sajtószabadság megvédésére március 2-án, pénteken este 8 órai kezdettel o CARNEGIE HALLBAN 57th Street and Seventh Ave., New York N. Y. Ünnepi szónok: JAMES E. JACKSON, a ‘Worker' szerkesztője és HERBERT APTHAKER történész Az Uki’án Népi Tánccsoport gyönyörű programja, zeneszámok Belépődíj 99 cent

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents