Amerikai Magyar Szó, 1962. január-június (11. évfolyam, 1-26. szám)

1962-03-01 / 9. szám

„6. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD BARÁTSÁG A KÉT NAGY SZOCIALISTA ORSZÁG KÖZÖTT A szovj ét—kinai barátsági, szövetségi és köl­csönös segélynyújtási egyezmény megkötésének 12-ik évfordulója alkalmából Csang Tö-csiun, a Kínai Népköztársaság moszkvai ügyvivője feb. 14-én este barátsági estet rendezett. Az esten megjelentek Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter, az SZKP Központi Bizottságá­nak tagja, Andrej Andrejev, a Legfelsőbb Ta­nács elnökségének tagja, valamint a szovjet ál­lami, társadalmi, kulturális és tudományos élet más képviselői. Andrej Gromiko és Csang Tö-csiun rövid be­szédben méltatta az egyezmény megkötésének je­lentőségét. Az est a szívélyesség és a barátság légkörében telt el. A pekingi szovjet nagykövetségen szintén ba­rátsági estet rendeztek, melyen megjelent Csen ,li, a Kínai Kommunista Párt Politikai Bizottsá­gának tagja, miniszterelnökhelyettes és külügy­miniszter, Lin Feng, a kínai országos népi gyűlés állandó bizottságának alelnöke, Li Tö-csuan egész ségügvi miniszter, a Kinai—Szovjet Baráti Társa­ság központi vezetőségének elnöke, valamint más párt-, állami és társadalmi személyiségek, a pe­kingi vállalatok élenjáró dolgozói, a szocialista or­szágok pekingi nagykövetei. A meleg baráti légkörben lezajlott esten Cser- vonyenkö szovjet nagykövet és Csen -Ti külügy­miniszter mondott beszédet. Az est második részében a megjelenteknek be­mutatták a Nagy barátság és a Plusz villamosí­tás cimü szovjet dokumentumfilmeket. • A Pravda feb. 14-i száma szerkesztőségi cikk­ben méltatja a szovjet—kinai barátsági, szövet­ségi és kölcsönös segélynyújtási szerződés jelen­tőségét a szerződés aláírásának 12. évfordulója alkalmából. A szerződés aláírása óta eltelt esztendők meg­győzően bebizonyították a szovjet és a kinai nép szoros szövetségének életerejét, lenyűgöző sike­reket hoztak a szocialista világrendszernek a ka­pitalizmussal folytatott békés gazdasági verse­nyében — hangzik a cikk. A szerződés — Írja a Pravda —, amely megsok- szörozlJrn- két L'eStVéIV>L'szílg"éFSjét, nagy szerepet játszott a két ország életében, kedvezően hatott a nemzetközi események fejlődésére, előmozdítot­ta a nemzetközi helyzet megjavítását. A cikk hangoztatja: a szovjet kormány erő­teljesen támogatja a kinai népnek Taivai. felsza­badításáért folyó küzdelmét és következetesen le­leplezi a “két Kina” hírhedt imperialista elméle­tét. Méltatja a Pravda a kinai népnek az ország- építésben élért nagy eredményeit, majd igy foly­tatja: “a szovjet emberek nagyra értékelik a ki­nai néphez fűződő barátságukat és szüntelenül gondoskodnak annak megszilárdításáról. ” E barátság élő megtestesülése az a sokoldalú, önzetlen segítség, amelyet népünk szivvel-lélek- kel nyújtott és nyújt ma is a testvéri Kínának. Kínában szovjet segítséggel kb. 170 iparvállalat és egyéb objektum épült, amelyek a szocialista ipar gerincét alkotják. Ezekben a napokban népünk a kialakult hagyo­mánynak megfelelően ünnepli a szovjet—kinai szerződés évfordulóját. A szovjet nép szívből újabb sikereket kíván a kinai népnek a szocializ­mus építésében, a Távol-Kelet és a világ békéjé­nek megszilárdításáért folyó küzdelmében —feje­ződik be a Pravda cikke. A Renmin Ribao A barátság nagy ünnepe cím­mel vezércikket szentelt a szovjet—kinai barát­sági, szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szer­ződés aláírása 12. évfordulójának. A Kina és a Szovjetunió között megkötött ba­rátsági. szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződés — Írja a Renmin Ribao — kikristályo­sodása annak a proletár nemzetköziségen alapuló barátságnak, amelyet a két ország népei huza­mos forradalmi harcban kötöttek meg. Az októberi forradalom a marxizmus—leniniz- must hozta meg a kinai népnek. A szovjet nép amióta kivivta forradalmának győzelmét, mindig együtt érzett a kinai nép forradalmi harcával és támogatta azt. A kinai nép igazságos támogatást kapott a szovjet néptől mind a japán imperializ­mus ellen vivott harcában, mind a népi felszaba­dító háborúban. A kinai nép a maga részéről a szovjet nép forradalmi harcának támogatását ne­mes kötelességének tekintette. A kinai nép forradalmának győzelme és az uj Kina megszületése után — mutat rá a cikk — Kina és a Szovjetunió között megkötötték a ba­rátsági, szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződést. E szerződés értelmében Kina és a Szovjetunió együttműködést és kölcsönös segély­nyújtást fejt ki gazdaságit tudományos és kultu­rális téren, ami előmozdította mindkét ország szocialista és kommunista épitőmunkájának fel­lendülését, és megszilárdította a szocialista tábor hatalmát. A szocialista épitőmunkában Kina népe óriási segítséget kapott a Szovjetuniótól. Ezért mi mindig teljes szívből hálásak leszünk. A Kina és a Szovjetunió között létrejött szö­vetség hatalmas bástyája a Távol-Kelet és az egész világ békéjének. A kinai nép — Írja befejezésül a Renmin Ribao — mindig legnemesebb nemzetközi kötelességé­nek tekintette és tekinti a kinai és a szovjet nép összefogásának, a szocialista tábor és a nemzet­közi kommunista mozgalom összeforottságának védelmét és megszilárdítását. Dr. Kiár le-‘balek’-ezi Kennedy elnököt A fasizmussal kacérkodó amerikai “Birch Tár­saság” tagjai, mint tudjuk, Eisenhower! vesze­delmes baloldali liberálisnak, Warren legfelsőbb törvényszéki elnököt pedig éppenséggel “kártyát hordó” kommunista tagnak tekintik. Most jön a yorkvillei magyarul mennydörgő Jupiter atyamester, DOKTOR Kiár Zoltán és nyíltan “lebalekezi” Kennedy elnököt, Birch-ék- hez hasonló észjárás! • Olvasóink jól tudják, hogy a Kennedy famíliá­nak általában, Kennedy elnöknek pedig különösen nem kell éppen a szomszédba, de semmiesetre sem a newyorki 79-ik utcába menni egy kis antikom- munistaságért és antiszovjetizmusért. De a Ken­nedy féle antikommunizmus és antiszovjetizmus, amelyet évi 50 milliárd dolláros hidrogénbomba fegyverkezés támaszt alá, meg se kottyan a bősz Kiár mesternek. “Az Ember” c. világlapja fóru­máról ekként oktatja ki habzó szájjal és ökölbe­szorított kezekkel Kennedy elnököt az amerikai családi tűzhely szentségéről, megvédéséről és a demokratikus meggyőződés mivoltáról: “Budapest hóhéra vejének a Fehér Házban va­ló vendégül látása nem öröm a szabad világ népei s nyilván elsősorban magának Kennedy elnöknek a számára sem.” j Ezt természetesen Kiár Jupiter jobban tudja, mint maga Kennedy és illik, hogy ezt az elnök tudomásul is vegye. Kiár Péter Jupiter azért bo­csátja meg ezt a kilengést neki, mert ez nyilván csak “a béke fenntartása iránti felelősségérzeté­vel magyarázható.” De dr. Kiár Zoltán határozottan megtiltja Ken- nedynek, hogy “Kruscsev rendszeresen kommu­nista lélekmérgezést űzhessen az amerikai rá­dión.” Annak “még a gondolata ellen is lázasan kell tiltakozni.” E sorok írásánál dr. Kiár egy hőmérőt dugott a... szájába és megállapította, hogy lázas és igy tiltakozása helyes formák között történt. Azután részletesen megmagyarázta Kennedy- nek, hogy mit szabad és mit nem szabad csinál­nia : “Odáig semmiesetre sem szabad elmenni, hogy Kruscsevet a televízión keresztül beengedjük tisztes amerikai polgári otthonainkba, családi tűz­helyünkhöz, hogy hirdethesse demagóg néprontó terrorista álmessianisztikusz tév igéit. .. Sem­miesetre sem engedhetünk ennyire csúfot űzni magunkból, hitünkből és meggyőződésünkből. Nem leszünk egy naiv megalázó és szégyenteljes ‘kulturcsere balekség’ áldozatai.” Kennedy és tanácsadói ugyanis fontolóra vet­ték annak lehetőségét, hogy az amerikai elnök egy 15 perces televízió beszédet mondjon a szov­jet televízión és Kruscsev ugyanannyi ideig be­szélne az amerikain. Ez Kiár szerint “kulturcsere balekség.” A két nagy K (Kennedy és Kruscsev) kultur- cseréjét ekként vétózza meg a harmadik, a leg­nagyobb K, a Kiár Zoltán Yorkvilleből. Amely után kivette a hőmérőt a szájából és máshová tette, hogy megállapítsa, vajon elég lá­zasan tiltakozott-e. Figyelő iSWlAASV'SVtAAAA/VAA/t/WWVWWWWVWVWWWVI AZ ELSŐ nemzetközi dzsesszfesztivált ez év májusában tartják Karlovy Vary ban, a szocialis­ta és kapitalista országok műkedvelő és hivatá­sos együtteseinek részvételével. Thursday, March 1, 1962 MAAMMMMWVVVWVVWWAMAAMmMMVVIM ! EM LÉK-VERSENYj i VEGYÜNK RÉSZT A 60 ÉVES j: : JUBILEUM »DOMBORÍTÁSÁBAN j: j ÍRJUK MEG ÉLMÉNYEINKET jj I A Magyar Szó ügyvezető Bizottsága a hala- J i [ dó szellemű amerikai-magyar sajtó 60 éves j! [ fennállásának kiértékelésére versenyt tűzött < | | ki és felkéri a Magyar Szó minden olvasóját, < | i hogy ebben vegyen részt, tekintet nélkül ar- ! [ i ra, hogy milyen régen olvasója a lapnak. ír- !» ! janak azokról az élményekről, tanulságokról, j> [ fejlődésről, amelyek saját személyüknek saj- J> ! tónkkal való kapcsolatával függnek össze. J! [ írásukban mutassanak rá sajtónk szerepére j! [ megtörtént események, egyéni érzelmeik, ta- < | j pasztalataik, fejlődésük és ismeretkörük szé- < | i lesitése terén. ! | Miért rendezzük a versenyt? j| [ Akármikor olvasunk a történelmi esemé- <J » nyékről, mindig csak hideg számokat, ténye- ! [ ) két látunk. Ami hiányzik ezekből a leírások- ! ból, az a “kis ember” szerepe. Ezeknek a [ “kis embereknek” a tapasztalatai hozzájáru- J * | lást jelentenek a történelmi eseményekhez, ]! [ ami tudásunkat kiegészíti. i| ! Vegyünk pl. egy esetet. A történelmi tan- ][ [ könyvekben olvashatunk az 1919-es acél- JÍ [ sztrájkról. Megtudjuk egy-két vezető ember <( > szerepét, az állam, a tőkések szerepét, de ar- ij » ról nem igen olvashatunk, hogy miként moz- || ! gósitott az ipari munkás, mivel járult ő hoz- |> ! zá a sztrájk megszervezéséhez, mik voltak a J» ! fontosabb indokok, amik a munkásságot a jí [ sztrájkba vitték. Pedig ilyen Írások mélyebb | betekintést adnának mindannyiunk részére < | > például ebbe a korszakba. <1 ! Az irás formáját mindenki szabadon vá- ji I taszthatja. Lehet visszaemlékezés, rövid elbe- |! j szélés, lehet próza vagy vers. Ne legyen túl j| j hosszú. i| | A verseny ideje: jí Február 1-t'ól junius 30-ig. 3» í Március 15-én ünnepi lapszámot tervezünk |» [ kiadni és ebben külön helyet szánunk a be- ]> [ érkezett írásoknak. Olvasóinkat kérjük ve- j! j gyék tekintetbe az idő rövidségét és küldjék [ be írásukat minél előbb. «[ | Az Írásokat az iró nevének kezdőbetűivel j[ [ közöljük. Azonkívül sorszámmal látjuk el. * Olvasóink a lapból kivágott szavazócédulán <[ » a sorszám szerint jelölhetik meg azokat a J[ ! cikkeket, amelyeket jónak találnak. ![ ! A Kiadóhivatalhoz beküldött szavazócédu- J» | Iák alapján az Ügyvezető Bizottság állapítja j! [ meg, hogy melyik cikk kapta a legtöbb sza- j| [ vazatot. <| | Ki vehet részt a versenyben? j! | A lap belső- és kühő munkatársai kivéte- j> | lével, (habár azok is Írhatnak erről a témá- <| » ról) lapunk minden olvasója. Akinek Írását i| • az Ügyv. Bizottság közölhetőnek tartja, egy i [ [ szép könyvajándékot kap. Ezenfelül dijakat jj ! adunk ki az öt legjobbnak Ítélt irás szerző- |> j jének. ]> ! Mik a dijak? !| ! ELSŐ 1)1.1—Vasziljev-Guscsev: Riport a 21. |j [ századból c. gyönyörű illusztrált könyve. ]* | A. Strug: A sárga kereszt jí [ Fehér Klára: A tenger j| [ Dobozv Imre: Tegnap és ma [ Szabó Pál: Forog a kerék. s í MÁSODIK és HARMADIK DÍJ — Vasziljev- J| ! Guscsev: Riport a 21. századból <j [ Bóka László: A Karoling trón Ji [ Női Szóval |> j NEGYEDIK és ÖTÖDIK DÍJ — Kovái Iái- || [ rinc: A párbaj < [ i Urbán Ernő: Aranyfüst <j 1 * i! ! A versenyre beküldött cikket lapunk ! “60 ÉVES JUBILEUM” cimü rovatában közöljük 1j LvVVVVVWVVVV\A/V\/V\A/\/VVVV\AA/VV»AA/WWW

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents