Amerikai Magyar Szó, 1962. január-június (11. évfolyam, 1-26. szám)

1962-03-01 / 9. szám

Thursday, March 1, 1962 AMERIKAI MAGYAR SZÓ HUNGARIAN WORD Kina fenyegetve érzi biztonságát A Kínai Népköztársaság- kinyilatkoztatta, hogy biztonságát fenyegeti a “meg nem üzent háború’’ amelyet az Egyesült Államok folytat Dél-Viet- namban. Kina tűrhetetlennek minősiti az Egye­sült Államok katonai beavatkozását a dél-ázsiai ország ügyeibe. Rádióbeszédben a pekingi külügyminisztérium azonnali nemzetközi konzultációt követelt a Dél- Vietnamban fenyegető komoly háborús veszély békés megoldására. Kina ugyancsak követeli, vonják ki Dél-Viet- namból USA katonai egységeit és felszerelését. Különösen ellenzi az újonnan felállított és Paul I). Harkins tábornok által vezetett katonai pa­rancsnokságot amely állítólag 4,000 főből áll és a nép által gyűlölt korrupt elnök, Ngo Dinh Diem hadseregét vezeti. A Kínai Népköztársaság kormánya azt állítja, hogy az amerikai katonai egységek nem csupán segítséget nyújtanak, hanem az amerikai impe­rializmus érdekeiért nyíltan résztvesznek a har­cokban. ‘Az Egyesült Államok nyíltan megmondja, hogy katonái visszalőnek, ha valaki rájuk lő. Ez is arra mutat, hogy ‘meg nem üzent háború’ fo­lyik máris Vietnamban.’’ A genfi konferencia még 1954-ben elrendelte Észak- és Dél Vietnam ketéválasztását a 17. szé­lességi fok mentén, de a mai napig sem került sor a népszavazásra. Az is köztudomású, hogy Ngo Dinh Diemnek hiába mondja a USA, hogy reformokat léptessen életbe. Walter Lippman, a Herald Tribune hires rovatirója, több ízben fog­lalkozott e kérdéssel és rámutatott, hogy a US párttfogoltja Diem, “közutálatnak örvend, a leg- reakciósabb, korrupt és ellene van mindennemű reform bevezetésének.” így az indokínai háború befejezésével az 195&-ra beígért népszavazást Diem nem engedélyezte. Diemet a USA ültette kormányba 1955-ben. Az amerikaiak az állítják, hogy a partizánok Észak-Vietnamból jönnek, de a tények azt mu­tatják, hogy a dél-vietnamiak harcolnak korrupt kormányuk ellen és a US megakadályozza a nép jogos harcát azzal, hogy a harcot a kommunis­táknak tulajdonítja. Kormányunkat egyre többen vádolják a kong­resszusban is. hogy az amerikai nép előtt eltit­kolja a Dél-Vietnami háború komolyságát és szé- leskörü beavatkozásunkat. Két amerikai gyártmányú repülőgép február 26-án, helyi idő szerint reggel 7 órakor támadást hajtott végre Dél-Vietnam diktátorának Ngo Dinh Diemnek a fővárosban, Szaigonban lévő pa­lotája ellen. A gépek bombákat dobtak le a hatal­mas épületre, amelynek egy szárnya elpusztult, de Diem sértetlen maradt. — A támadást minden valószínűség szerint a dél-vietnami légierőtől meg szökött repülők hajtották végre. Mire jó a külkereskedelem? A kommunista országokkal folytatott kereske­delmünket kivizsgáló kongresszusi bizottság előtt. Rusk külügyminiszter megmagyarázta az admi­nisztráció álláspontját a kérdésében, amely az al­kalmazkodás politikáját követi. Vagyis ellenezte a bizottság egyes tagjainak követelését, hogy ép­púgy, mint Kubával, a szocialista blokk többi or­szágaival is szüntessünk meg minden kereskedel­mi kapcsolatot. “A kex*eskedés nekünk is előnyünkre szolgál, nemcsak nekik”, mondotta Rusk, amikor szabad­kezet követelt a kormány részére, hogy legjobb belátása szerint intézkedjen. Biztosította a bi­zottságot, hogy a Jugoszláviának szállított straté­giai felszerelések nem kerülnek onnan a Szovjet­unióba. Az 1959 óta Jugoszláviának eladott 278 lökhajtásos repülőgép még most is mind ott van, a legutóbbi ellenőrzés szerint, mondotta. A Szov­jetunióba és a többi szocialista országokba szóló szállítási engedélyt csak olyan anyagra ad a ke­reskedelemügyi minisztérium, amely nem járul hozzá katonai megerősítésükhöz. A tényállás az, hogy az utóbbi hónapokban erő­sen csökkent az engedélyek jóváhagyása a szo­cialista országokba szóló exportra. És egyelőre nem is tervezik emelni számukat. De az adminisz­tráció azt szeretné, hogy a kongresszus ne kösse meg a kezét, hogy szükség esetén külpolitikai cél­jának megfelelően irányíthassa a külkereskedelem ezen szakaszát. Rusk még párhuzamot vont a jugoszláv és a kobai kommunizmus tuladonságáról. Kuba ex­portálja a kommunizmust, míg Jugoszlávia ezt nem teszi. ÍL KI A FELELŐS A 290 BÁNYÁSZ HALÁLÁÉRT Szombaton feb. 10-én búcsúztatták a luisen- tbali akna bányaszerencsétlenségének 290 áldo­zatát. Vasárnap lakóhelyeiken eltemették a bá­nyászokat. A gyászszertartással azonban nem lehet pontot tenni a megrendítő bányatragédiára. A szeren­csétlenül jártak hozzátartozói és a nyugatnémet bányászok is tudni akarják, mi vezetett a ka­tasztrófához, nem terhel e valakit bűnös mulasz­tás, és főleg: a bányabiztonsági berendezések, in­tézkedések megfelelnek-e a követelményeknek ? Az okok esetleg “örökre titokban maradnak”. . . Mindezekre a kérdésekre azonban eddig hiva­talos helyről nem kaptak kielégítő választ. Sőt bi­zonyos körülmények arra utalnak, hogy a bánya- vállalat vezetősége sok fontos tényt el akar,tit­kolni a közvélemény előtt. Mindenekelőtt feltűnést keltett, hogy a szeren­csétlenséget követően napokig nem tudták megál­lapítani a szerencsétlenül járt bányászok számát, és egymásnak ellentmondó jelentések kerültek közlésre. Valójában még most sem tudják, meny­nyien maradtak a sujtólégrobbanás után a há­nyában s egyáltalán nincs kizárva, hogy az akná­ban az összeomlott vajatok alatt még áldozatok feküsznek. Mindez azt bizonyítja, hogy az akná­ba le- és felszállók számontartását nem szervez­ték meg megfelelően. Pedig egy ilyen ellenőrzés a legelemibb követelmény egv-valamelyest is jól vezetett bányában. Nagy visszatetszést keltett az is. hogy az állami tulajdonban levő bánya vezetősége azonnal kije­lentette: a szerencsétlenség okainak megállapitá- so hosszú időt, esetleg heteket igényel. A mün­cheni Merkur cimü lap, mintegy előkészítve a közvéleményt egy esetleges fordulatra, olvasói értésére adta, hogy a Saar-vidéki bányászat tör­ténetében legnagyobb arányú bányaszerencsét­lenség okai esetleg “örökre titokban maradnak.” A különböző nyilatkozatokból, a szemtanuk és a szerencsétlenség sebesültjeinek elbeszéléseiből — ha töredékesen is — fény derül bizonyos té­nyekre. Ezek világánál felmerül a gyanú, hogy nagyon is megfontoltan próbálják a szerencsét­lenség kivizsgálását elhúzni és homályba bur­kolni. A jelzőberendezés veszélyt jelzett A hamburgi Bild Zeitung, Nyugat-Németor- szág legnagyobb bulvárlapja (példányszáma meg haladja az egymillió -kétszázezret) megállapítja: a metán gáz jelenlétét már a szrencsétlenség előtt észlelték. Keddről szerdára virradó éjjel áramzavar miatt órákig leállt az elszivóberende- zés, holott a luisenthali akna közismerten nagyon sujtólégveszélyes. Ezt a tényt Hugó bányafelü­gyelő sem tagadhatta a Bild Zeitung tudósítója előtt. Egy szemlélő, akinek feladata a műszak- kezdések előtt a bánya állapotát megvizsgálni és főleg metángáz mennyiségét megállapítani szer­dán reggel kijelentette: “Emberek, nekem ma nem tetszik a légkör.” De most utólag, a megmenekült bányászok el­beszéléséből kiderült, hogy a tapasztalt bányá­szok már napok óta veszélyt szimatoltak, a leve­gőt rossznak tartották és ezt többször jelentették a vezetőségnek. Mindezek ellenére tovább dolgoz­tak az aknában, sőt még szerdán reggel uj mű­szak munkába indult. A luisenthali bányavezető ség semmiképen sem akart munkakiesést. Ezt bi­zonyítja az a tény is, hogy a szerencsétlenséget követően a szomszédos tárnákban tovább folvtat- tá ka munkát, holott a bányászok — érthetően — tiltakoztak czellen. A luisenthali bányászok azt is kifogásolták, hogy a szemlészek az aknában általában nem szakképzett emberek, hanem csak betanított! munkások. “Ebben a vájatban biztosan nem lett volna szabad dolgozni. A szemlészeknek észre kellett volna venniük a sujtóléget” — mondotta az egyik bányász a nyugatnémet távirati iroda munkatársának. Luisenthalban űzik, hajtják a bányászt Most, a szerencsétlenség után az is kiderült, hogy a bányászok nagyon nem szerettek a lui­senthali aknában dolgozni, és aki csak tehette, igyekezett más munkahelyre áthelyeztetni magát. “A biztonsági intézkedések Luisenthalban a gya­korlatban értéktelenek — mondotta az egyik bá­nyász a Berlini Sajtóiroda nevű hírügynökség munkatársának. — Ugyanis annyira feszítetten kell dolgozni, hogy nincs idő azokat betartani.” “Otthagytam Luisenthalt — mondotta az újság­írónak egy másik bányász — ott tiz év alatt egészségileg teljesen tönkremegy az ember. Az egész műszak alatt hajtják, űzik a bányászt.” A Saar-vidéki borzalmas bányaszerencsétlen­ség, amely még további áldozatokat is követel­het, nemcsak nagy részvétet váltott ki szerte Nyugat—Németországban, de növelte a követe­lést is: szigorúan viszgálák ki az ügyet és a bá­nyatársaságok akarata ellenére is érvényesítsék az emberi élet védelmét szolgáló biztonsági intéz­kedéseket Nyugat-Németország minden aknájá­ban. N. .1. Kanadából importálnak kubai szivart, Floridában a tampai szivarkészitők, akiketi tönkretett Kennedy elnök Kuba elleni embargója, elkeseredetten beszélnek arról, hogy azok, akik a kubai szivax't kedvelik, szükségletüket Kanadán kei*esztiil láthatják el. H. J. Sponheim vámhivata­li tisztviselő azt mondja, hogy nincs törvény, amely tiltja a kubai dohányból készült szivar be­hozatalát Kanadából. A tampai szivaripar vezetői felvetik azt a kér­dést, hogy ebben az esetben milyen hatása van Kennedy embargójának? “Azt hiszem, jobban ár­tunk magunknak, mint Castronak, mert ő túlad­hat a dohánytermelésén,” mondotta S. L. Holland floridai szenátor. A közben Kubából Tampába érkezett két hajó- rakomány dohányt a vámhivatal lefoglalta. 1 ÜDVÖZÖLJE ÖN IS I 60 ÉVESSAJTÓNKAT i \ ÜNNEP) LNPSZÁM RÁNC. 15-ÉN 5 t; * j'íf A Magyar Szó Ügyvezető Bizottsága elhatároz- Ä |í ta, hogy a 60 éves haladó amerikai magyar sajtó jfj Éj jubileumi évének tiszteletére március 15-én 32 € I OLDAL TERJEDELME- ÜNNEPI • -SZAMOT fog- g I, kiadni. n Az ünnepi szám oldalait gazdag tartalommal, § S? változatos irodalom fogja disziteni. A magyar « ss történelem örökemlékü szabadságharcának év- K fí fordulója is méltó kidomboritást nyer ben- # Éj ne. Versek, elbeszélések és más értékes cikkek él- jj if' vezetes olvasnivalót fognak nyújtani. ? Olvasótáborunk részére külön oldalakat tar- t tunk fenn, amelyeken levelüket, “EMLÉKVER- ti |jj SENY” cikküket és üdvözletüket közöljük. S M i Ne maradjon ki senkinek a neve « sem az ÜNNEPI SZÁMBÓL § ■ - 2 i , - I S' Csak egyszer vagyunk 60 évesek. Emlékezzünk ^ *« meg erről a nagy eseményről. ,, r ,, , # ft y Vessük nevünket buszken a történelem lapjai- n g ra. Nem mindenki irhát EMLÉKVERSENY vik- V két, levelet március 15-ig, de ÜDVÖZLETÉT ^ 0 MINDENKI BEKÜLDHETI. Minden olvasót arra » £ kérünk, intézkedjen idejében, hogy neve ott le- % g gyen a többi között. “ÜDVÖZLIK A 60 ÉVES £ y HALADÓ SAJTÓT" fejeim alatt. % Rendeljünk külön lapszámokat és ajándékoz- £ í vük meg rokonainkat, ismerőseinket, barátain- § I' kát. Külön lapszám ára 20 cent. Rendelését <g küldje be időben, hogy elég lapszámot nyomtat- m hassunk. g Használja az alanti szelvényt: 9 3 v. I 5 Magyár Szó Kiadóhivatala t 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. 6 i Kérem küldjenek számomra .......... külön g g példányt a Március 15-iki ünnepi lapszámból, j§ SÍ 35 g vagy kérem küldjenek..........példányt a kö- f, l'. n v vetkező címre:................................................ § 9 « | ................................................... I 1 I Kérem sorolják nevemet azok közé, akik | | ÜDVÖZLIK A 60 ÉVES HALADÓ SAJTÓT. | £ Mellékelek: $...................... g Aláírás: ............................................. 1

Next

/
Thumbnails
Contents