Amerikai Magyar Szó, 1962. január-június (11. évfolyam, 1-26. szám)
1962-02-22 / 8. szám
10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ i Magyarország | U/>AV«VVWWWWWl«WWVWW\ArtWVW>A/\/WV>AA/WUWWUVWVW\ft/WWV/U\A/VV/yW»AA/VWWWVtfUWWWk VÉDELEM AZ ERŐMÜVEK KÉMIAI SZENNYEZŐDÉSE ELLEN Néhány éve még sok gondot jelentett az ener- giaeuatasban egy kiiiönos hiba, amely sok fejtö- lésébe került a szakemberednek. A Borsodi Hőerőmű, amely jelentős hányadát képviseli a magyar energiatermelésnek, gyors egymásutánban többször leállt. És mindig ködös, esős időben törlént a hiba, amelynek okát világszerte ismerik, és a legjobb energetikusok keresik azóta is nendeimtt az ellenszerét. Amerikai, nyugatnémet angol, svájci folyóiratokban is gyakran cikkeznek arról: nagy ipartelepek közelében dolgozó erőmüvek miért mondják fel párás időben a szolgálatú.. A miértre ugyan légen megtalálták már a választ, de a védekezés hogyanjára még mindig kere+ik a feleletet. Az erőműből kimenő nagyfe- szü tségü vezetékek porcelán szigetelőin a vegyi szennyeződés és a nedvesség összefüggő elektromos vezető réteggé egyesül, s ez okozza a gyakori zárlatot. A páratelt napok világszerte sok millió dollárnyi kárt okoznak a vezetékekben, a transzformátor-állomásokban és az erőmüvi berendezésekben is. A BORSODI HŐERŐMŰ gyakori hibája nyomán került Magyarországban is előtérbe a probléma. A Villamos Energetikai Kutató Intézet a hagyományos védekezési módszerek mellett (az óriási porcelánszigetelők állandó tisztítása, bár lendkivül munkaigényes és drága, eddig is elterjedt volt), uj eljárás után kutatott. Dr. Ignácz Pál, a kutatóintézet vezetője a szakirodalom tapogatózásai nyomán elhatározta: a kémiai szeny- nyeződés ellen kémiai módszerekkel fog harcolni Dr. Gerbharttal, a fűzfői Nitrokémia vegyészmérnökével sziiikonzsirral kezdték meg a kísérletezést. Milyen vegyi összetételű védőbevonat a legalkalmasabb a levegő kiszámíthatatlan szeny- nyeződése ellen? Milyen bevonat lesz a legtartósabb, a legegyszerűbben alkamazható? Vajon találnak-e egységes szert, amely mindenütt egyformán hatásos a veszedelemmel szemben? És a két kutató rengeteg kombinációját próbálta ki — természetesen egyelőre csak laboratóriumi méretekben — a szilikonvegyöleteknek. A LABORATÓRIUMI siker persze csak félsikernek számított. Csak a gyakorlat dönthette el, hogyan válik be az uj bevonat. A kísérletek vége felé jártak már a kutatók, amikor felvetődött a kérdés ki rendeli el és milyen méretekben a gyakorlati próbát. A kérdés jogos volt, hiszen nagy a felelőssége annak, aki ilyen országos ügyekben dönt. A szennyződés miatti kiesés ugyanis a gépi károkat nem számítva, évente tízmilliós kárt okozott. Ha nem jó az uj módszer, esetleg újabb milliókkal tetéződik ez a kár... S kiderült: felesleges volt az aggodalom. Minden ki segített, mindenki megértette, hogy ebben az ügyben nincs helye aktatologatásnak. A fűzfői gyai — bár nagyüzemi gyártásra még nem volt berendezkedve — laboratóriumában vállalta az uj szilikonvegyület előállítását. A Villamosenergiaipari Igazgatóság pedig a Borsodi Erőmű egész körzetében elrendelte a próbafelhasználást. A KÍSÉRLETI IDŐSZAK véget ért s kiderült: ererdményes volt az összefogás, érdemes volt uj utakat keresni, s ap uj útkeresőket támogatni. A szigetelők az uj szilikonbevonattal a levegő maximális szenyezettsége idején is ellenállnak, a próba alapján mindenütt, az egész országban megszervezhető az erőmüvek “légvédelme.” Igaz időnként újabb problémák is jelentkeznek. A Mátrai Erőműnél például a levegő pernyés szeny- nyeződése különleges, uj összetételű bevonatot igényel, a lényeg azonban az, hogy sikerült a szennyeződés elleni védelemmel évi tízmillió forintot megtakarítani. Á. É. az ígéretekkel: “Én bármennyi árut becsomagolok, csak legyen, aki elhozza.” Lsfieffik a fosztogatókat Egy keceli kofa igy vallott a napokban a kiskőrösi rendőrségen: — Van egy pesti rokonom, annak van egy hajós ismerőse, ő hordja külföldről ezt a csudaszép portékát . . . A portéka pedig jobbára exportra készülő áru, olyan, amit a pesti üzletekben is ritkábban láthat ä vásárló. Ám a keceli kofa hozzájutott, korlátlan mennyiségben. . . Kató és Mihó A pesti rokont, Mihó Andrást munkahelyén, a nemzetközi távíróban keresték fel a nyomozók. — Kérem, én távirász vagyok — szabadkozott Mihó —, legfeljebb dróton érintkezem a nagyvilággal. Bizonyára összetévesztenek valakivel. — Talán valami mégis emlékezteti ismerősére — felelték a váratlan “vendégek”, majd egy sport 1 «kára utaltak. Erre Mihó arcát ellepte a veríték. Igen, a táska emlékeztette Mihó Andrást, mégpedig albérlőjére, Kató Imrére, aki voltaképpen nem is hajós, hanem a Goldberger-gyár alig húsz éves segédmunkása. És bűntársa Mihónak. A nyomozók őt is meglátogatták.-— Mihóval együtt varrtunk a sporttáskába o'van betétet, amely alatt akár 15 méter nylon is elfér anélkül, hogy észrevennék a portán. Én nem mertem beleszoritani többet, mint hat-nyolc métert. Piroska néni szidott is érte. s egyszer azt mondta, hogy mamlasz vagyok, bezzeg a Miska, az sokkal ügyesebb volt — mondta Kató Imre. De ki az a Piroska néni és ki az a Miska? Piroska néni Mihó felesége. Mihóné soha életében nem dolgozott, s miután férje fizetéséből nem tellett fényűző életre, a vidékről felkerült fiatalembert, az albérlőt biztatta lopásra. S nemcsak a mostanit, hanem az előzőt, Árnyas Mihályt is. Árnyas szintén a Goldbergerben dolgozott, ugyancsak fiatalember, segédmunkás. '— Ha sikerül megszerezni a gyárból mindazt, álhit tervezünk, úri gyerek leszel, Miska! — bátorította a fiatalembert Mihóné azon az estén, amikor Wolf Károly, a Goldberger egyik raktárosa is a körükben volt. Wolf sem fukarkodott A kör bezárul Mihó egy este feleségével és Wolf Károllyal lesben állt a Goldberger-gyár falánál, a Perc utcában. Árnyas Mihály a harmadik emeleti raktárban már összekészített 500 méter nylon-anyagot s a legalkalmasabb pillanatban kötélen leeresztette a járdaszigetre. Az utoljára leeresztett zsák elszakadt a kötéltől, majdnem agyonütötte a bandavezért, Mihó Andrást, de a pillanatnyi riadalom után a tolvajok a nagy teherrel végigkerékpároztak a városon, s a távirász lakásának pincéjében még aznap este elosztották a zsákmányt. S ugyanezt többször is megismételték, azzal a különbséggel, hogy máskor “csak” 200—200 métert loptak a drága nylonanyagból. Az öreg gyár megannyi labirintusa, a hézagos ellenőrzés bőven kínálta az alkalmat a tolvajoknak. Végül is azonban bezárult a kör, s a kofa is “rájött”, hogy nem külföldről származik a “csodaszép portéka”. De azért, mint orgazda, ő is ott ül majd a vádlottak padján Mihó, Kató, Árnyas és Wolf mellett. Iljabb magyar jegyzék sürgeti Szíriáiéi a h borús bűnös Höfil kiadáséi A Külügyminisztérium jegyzéket adott át a budapesti osztrák követségnek, amelyben sürgette a választ dr. Wilhelm Höttl volt SS-Haupt- sturmführer kiadatása ügyében. 1001 február 2-án a Külügyminisztérium jegyzékben kérte a jelenleg Ausztriában élő Höttl letartóztatását és a magyar hatóságoknak való kiadatását. Höttl a második világháború alatt Magyarországon há- borus bűntetteket követett el. A Külügyminisztérium már a múlt év őszén — az osztrák fél kérésére — rendelkezésre bocsátotta a Höttl bűnösségére vonatkozó dokumentumok egy részét. aBSBBBBaBBBBIiaBBBSBBBBBBSEBBBB'aflBBBBBBat A BERLINI mozikban egyszerre két magyar filmet is vetítenek. A Duvadot és a Noszty fiú esetét Tóth Marival. l fiursuay , rcui uait) ------Gazdag, változatos program®! igárnsk az idei szegedi szabadtéri játékok Az idén negyedszer kerülnek sorra - a felújított szegedi szabadtéri játékok. Az előkészületekről Tari János, a szegedi Városi Tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese tartott tájékoztatót a Magyar Sajtó Házában. Elmondta, hogy 1959 és 196 i között körülbelül 350 ezren nézték meg az előadásokat, s ott volt az előadásokon 12 ezer külföldi látogató is. Most is már sok külföldi érdeklődik az előadások iránt. A julius 21—augusztus 20 közötti szabadtéri játékokon 16 előadást tartanak, amelyeken neves külföldi vendégművészek is részt vesznek. A játékok műsorán a Bánk bán, a Háry János, Az ember tragédiája, valamint az Aida és a Párizs lángjai szerepel. Augusztus 18-án fellép a Magyar Állami Népi Együttes, hogy Szegeden is bemutassa világsikert aratott számán.. A látogatók nemcsak az esti előadásokban gyönyörködhetnek, a szegedi ünnepi hetek keretében gazdag kiegészítő programról is gondoskodnak a házigazdák. A játékok idején több kiállítást fognak rendezni a városban pl. régészeti — a rI i- sza élővilága —, valamint a népművészeti bemutató. A sport kedvelői is megtalálhatják szórakozásukat. Julius 21 és augusztus 20 között több országos bajnoki és nemzetközi verseny kerül megrendezésre. Itt tartják a magyar—szovjet kézilabda mérkőzést, a nemzetközi maratoni futóversenyt, valamint az Asztalos János nemzetközi sakk-emlékversenyt. A Szegedi Idegenforgalmi Hivatal naponta háromezer vendég elszállásolásáról gondoskodik, s ehhez bekapcsolják a Szőke Tisza nevű üdülőszállodahajót. A városba érkező vendégek szórakoztatását a tavalyinál jobban igyekeznek megoldani, s a külföldi vendégek részére autóbusz- körsétákat, kirándulásokat terveznek. A szegedi szabadtéri játékok idejére a MÁV és a MALÉV menetjegykedvezményt biztosit. fisgfiaíaföáik fizesiké! kováesíizsm \ ppmrflr feldolgozó inar egyenletes termelése ős munkáiénak gazdaságossága nagymértékben függ attól, hogv a kovácsinál- programszerűen, meor'e,eíő méretű és iél kidolgozott alapanyagot szabit-e. A kovácsológyárak az utóbbi években igyekeztek javítani munkájukon, ehhez több nagy teljesitmánvü sajtológépet kaptak, a Debreceni Gördü'őcsaná'rvgyárban létrehozták Közén-Euró- pa egvik legkorszerűbb imvácsüzemót. Mégsem V<vu p |di<r kielégítő ennek a fontos inarágnak a fejlődébe. Egves üzemekben még ma is 30—40. éves gőzkabin Izsókkal és présekkel dolgodnak, ezért a gyártás technológiája és szervezettsége is meglehetősen elavult. A második ötéves terv időszakában ezen a területen is sokat pótolnak a mulasztottakból, majdnem 390 millió forintot költenek a kovács- üzemek felújítására., korszerűsítésére. Ebből az összegből a 35 kovácsüzemhő1 csak a 12 legnagyobbat gépesítik. A Debreceni Gördülő- C«anágygyár és a Lenin kohászati müvek a többi között o csanágvgyűrűk hengerlésért* alkalmas autom-itM a GANZ sal’ólókat és darabolóollókat a DTMÁVAG Gángvár 25 ezer méter-kilogrammos e'leniitös óriás kalapácsot kan. A Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyárban és az EMAG- ban hajlító gépeket, a Magyar Acélárugyárban 630 tonnás sajtolóberendezést helyeznek üzembe. A beruházások segítségével gazdaságosabbá válik a kovácsüzemek munkája. Mindenekelőtt mód nvilik a gyártás szakosítására, mert a korszerű gépek birtokában egyes üzemek már egész iparágakat el tudnak látni bizonyos fajta termékekkel. A Lenin Kohászati Müvek és a Csepel Vas- és Fémművek eev-egv nagy részlege az úgynevezett sznbad-alakitó kovácsolásra tér át, mig a Ganz-MÁVAG, a D’MÁVAG Gépgyár, a Wilhelm Pie-’k Vagon- és Gépgyár a süllyeszt ékben történő kovácsolást honosítja meg. A Lenin Kohászati Müvek egvik gyáregységére bízzák a nemes acélok kovácsolását, Moson magva róvárott és az EMAG-ban a jövőben, lemezha jliíással foglalkoznak a kovácsüzemek, A Magyar Acélárugyár fobidafa a kisebb sorozatú kovácsolt alkatrészek előállítása. ■ - ■ A szakosítástól és a korszerűsítéstől a termelékenység lényeges növekedését és a minőség javulását várják. 1965-ben piintegy 171 ezer tonna árut ke'l megmunkálniuk a magyar kovácsüzeme ének, 52 ezer tonnával többet, mint 1960-ban, s a 171 ezer tonnából 155 ezer tonnának az elkészítését a 12 korszerűsített üzemtől várják.
