Amerikai Magyar Szó, 1962. január-június (11. évfolyam, 1-26. szám)
1962-02-22 / 8. szám
✓ Thursday, February 22, 1962 /vmeriKoi Magyar Szo Published every week by Hungarian Word, Inc. 130 East I6th Street, New York 3, N. Y. Telephone: AL: 4-0397 Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952 under the Act of March 2, 1879, te the P. O. of New York, N. Y. Előfizetési árak: New York varosában, az USA-ban és Kanadában egy évre $10.00, félévre $5.50. Minden más külföldi országba egy évre S12.00, félévre $6.50. «i*ägg|*rc.84 Az ultra-jobb politikai törekvései A “National Guardian” progresszív hetilap feb. 19-iki számában Lawrence Emery tudósitó rész- letes beszámolót nyújt az ultra-jobb fasiszta alakulatok politikai törekvéseiről, amelyek az egyre erőteljesebben kifejtett propaganda tevékenységüket oda irányítják, hogy a két politikai párt egyikének — és ha lehet mindkettőnek — a vezetését a kezükbe kaparintsák. Ebből a célból márciusban az összes ultra-jobb szervezetek (számukat egyesek 2,000-re becsülik) kongresszust akarnak tartani Washingtonban. Billv James' Hargis, a Christian Crusade hittérítője tette meg ezt a bejelentést a Tulsa, Okla.- ban egy hétig folytatott kommunistaellenes vezetőket kiképző tanfolyamon. A terv szerint “nagyobb konzervatív csoportok vezetői negyedévenként tárgyalni fognak Washingtonban a konzervatív képviselőkkel.” Néhány ismert reakciós képviselő és szenátor már most is együtt működik a fasiszta irányú ultra-jobb mozgalommal. A kommunista-ellenes propaganda takarója alatt az ultra jobb csoportosulások támadnak minden demokratikus, liberális és progresszív elgondolást az országban és megkülönböztetés nélkül kommunistának bélyegeznek meg mindenkit, aki ezeket az elgondolásokat támogatja. Ilyen alapon támadják pl. J. W. Fulbright, Arkansas állam demokrata szenátorát és Orvai E. Faubus.fajgyiilölö kormányzót ajánlják megválasztani helyette. Elnökjelöltnek az ultrareakciós Barry Goldwater szenátort, vagy Walker generálist ajánlják. Előadást tartanak a legfasisztább fajelméletről, s arról, hogy ez megköveteli a fajok elkülönítését a gyakorlatban. “Diszkriminációt gyakorolni mindenkinek istenadta szabadsága”, jelentette ki esrvik szónokuk. Captain Eddie Rickenbacker, az Eastern Airlines elnöke kilátásba helyezte, hogy a néhai fasiszta McCarthy szenátornak ‘szob rőt fog emelni a hálás utókor.” Hargis és egy másik ultrajobb vezető, dr. Fred Schwartz városról-városra menve rövid ideig tartó tanfolyamokat szerveznek. Nagy súlyt fektetnek a pénzgyüjtésre. Egyházi és társadalmi vezetők elitélik gyülölethintő, félrevezető és háborúra uszító propagandájukat, amikor rájönnek valódi jelentőségére. Az ultrajobb vezetők ritkán adnak alkalmat arra, hogy ellenvélemény fejlődjön ki. Amikor erre sor kerül, akkor ők húzzák a rö- videbbet. Ez történt a University of California vitaestjén, ahol dr. Schwartz ellenfele William Mandel szovjet szakértő volt és az 1400 jelenlevő felállással tüntetett Mandel érvei mellett. A vitás kérdés az volt, hogy “legyen-e az egyetemek tanári karán olyan egyén, aki tagja a Kommunista Pártnak?” Mandel szerint erre nagy szükség volna, “hogy teljesítsük a nagyban hirdetett polgári szabadságokkal szembeni erkölcsi kötelességünket, .. . hogy a társadalmi tudományok tananyagát igazi vitákkal gazdagítsuk és — főképpen, hogy a világ szemében helyrehozzuk a szabadság fellegváráról alkotott képmásunkat.” A “National Guardian” jelentős szolgálatot teljesít az amerikai demokráciának, amikor ilyen részletesen foglalkozik az ultrajobboldal tevékenységeivel és leleplezi azok ártalmas, sőt veszélyes voltát. Diákok legyőzik a szólásszabadság-tilalmai Gus Hall az egyetemek vendégszónoka A szólásszabadság és a hivatalos véleménytől eltérő egyének szabad meghallgatása foglalkoztatja manapság az egyetemek hallgatóit a béke kérdése után. Ennek eredményeként Gus Hall, a?^ Amerikai Kommunista Párt vezetője egyik meghívást a másik után kapja az egyetemi diákcsoportoktól. amerikai mvcyar szó 12.000-en hallgatták meg Eugene-ban az Oregon University futbal pályáján, a Yuong Democrats és a Student Union meghívására. Ugyanaz este Monmouth, Oregonban 3,0C0-en jöttek el az Oregon College futbal pályájára, ahol a Young Democrats, a Young Republicans és a Student Union Forum meghívására tartott előadást. Oregonban még a Reed College és Californiá- ban a Stanford University kérte fel előadás megtartására. Ezek a meghívások mindmegannyi győzelmek az egyetemisták küzdelmében, az ultra jobboldaliak szabadságtipró nyomása ellen. Vannak veszteségek is. Pl. a University of Washington, a Central Washington State College és más közadókon fenntartott egyetemek visszavonták a Halinak nyújtott meghívást. A “Campus Crier”, a Central Washington State College hallgatóinak közlönyében megjelent tiltakozások tanúskodnak arról, hogy a diákok nemcsak a szabad véleménynyilvánítás mellett szólalnak fel, hanem érdeklődésüket fejezik ki a kommunizmus lényege iránt is, amely eltér a dr. Fred Schwartz kommunista-ellenes tanításától. Gus Hall vitára hívta ki Schwartzot, amely Seattle-ben a KIRO-TV állomás adásában történt volna. A vitát minden magyarázat nélkül lefújták. Egy TV-n közölt sajtókonferencián Güs Hall a Boeing Aircraft Co.-t vádolta meg azzal, hogy jobboldalt támogatja és szervezi az előadásainak betiltását. Diákok is azt a véleményt fejezték ki, hogy “Boeing istenszerüen viselkedik errefelé.” Gus Hall látogatása a nyugati parti államokba ugyanakkor, mikor az ultra reakciósok összponto sitják gyülöletkampányukat ugyanazon a területen, még jobban kidomborította azt, hogy Hall a demokrácia védelmében küzd a reakció ellen. Diákok országos békeiüntetése Washingtonban (Folytatás az első oldalról) lóknak forró kávét szolgáljanak fel a Fehér Ház kapuja előtt. Ha nem is személyesen, de közeli megbízottai fogadták a diákok küldöttségét, akiknek az elnök elismerését tolmácsolták a megmozdulás sikere és építő megközelítése iránt. David Ottaway, Harwardról jelentett a tüntetőknek a fogadásról. “Azt mondták, hogy mi egyensúlyt alkottunk a hidegháboruskodókkal, szemben” — mondotta. Egy másik diák igy fejezte ki véleményét: “Azt hiszem az elnök megérti a problémákat és keresi a békés megoldásokat. Úgy hiszem számos politikai csoport nyomást gyakorol rá, hogy fokozza a fegyverkezést.” Kennedy elnök nemrégen a Fehér Ház előtt a békéért tüntető asszonyok iránt is kifejezte elismerését egy sajtókonferencián. A Student Peace Union kezdeményezte a béketüntetést. Ezt a Harvard Egyetem “Tocsin” nevű csoportja, amely a leszerelést támogatja, szervezte meg. Más egyetemek “Turn Toward Peace” nevű csoportjai bekapcsolódtak az országos megmozdulásba. A TÜNTETÉS résztvevőiben az országos felhívás sikere a leglelkesebb hatást váltotta ki. Még azt sem bánták, hogy nem menetelhettek mindnyájan a Fehér Ház előtt és nagyrészüket a rendőrség a szembelevő Lafayette Parkba irányította, amit teljesen körülvettek. A Student Union vezetői “Elvi Nyilatkozatban” sürgették az adminisztrációt, hogy ne kezdeményezzen nukleáris robbantásokat az atmoszférában. Ellenzik úgy az amerikai, mint a szovjet robbantásokat. Ellenzik a polgári védelmi (óvóhelyépitési) programot. Az Egyesült Államok európai távlöveg támaszpontjainak megszüntetését és az általános leszerelést sürgetik. Támogatják az ENSz pénzbeli megsegítését, az Élelmiszert a Békéért és a latinamerikai Alliance for Progress programot. A plakátok ezeket a jelszavakat, s béke- és élettörekvéseiket tükrözték vissza. Mialatt Washingtonban tartózkodtak, az egyetemisták csoportosan meglátogatták saját képviselőiket a Capitol Hill-en. Kb. 36 szenátor és 200 képviselő fogadta őket irodájukban, A béketüntetők bizottságot menesztettek a State Deparimentbe és a Szovjet követséghez. A küldöttek haraggal telten jelentettek a State Department fogadásáról. A tisztviselők ugv bántak velük, mint éretlen gyerkőcökkel. “Leckéztettek bennünket és nem kaptunk alkalmat a komoly kérdések megbeszéléséi-e”, mondták. Don Carter, Berkeley, Califomiából ezt mondta: “Az általános benyomásom' az volt, hogy nagyon nehezteltek ránk, amiért bátorkodtunk kételkedni a kormány politikájában. Nagyon tapintatlanok voltak velünk szemben.” Peter Goldmark, Harvard diák jelentett a szovjet követségen tett látogatásról. Hosszasan vitatkoztak a béke kérdéséről és a Szovjetunió álláspontjáról. Megegyeztek, hogy amerikai diákküldöttség menjen Kruscsevvel és szovjet diákokkal való megbeszélések folytatására. Abban is, hogy amerikai és szovjet diákok televízión kölcsönös üzenetváltást továbbítsanak egymáshoz, és hogy közölni fogják a szovjet sajtóban a Turn Toward Peace elvi nyilatkozatát. Szombaton a diákok egy mérföld hosszú menetben járultak Lincoln Emlékműve és az Ismeretlen Katona sírja elé. Az utóbbit megkoszorúzták. A plakátok tiltva voltak, s igy a menet igazi jelentősége elveszett azok számára, akik útközben megfigyelhették. A hétvégi tüntetés zárt tömeggyiiléssel végződött. A szónokok között volt Norman Thomas szocialista, Emil Mazey, az autómunkások pénz- tárnok-titkára, William Higgenbotham, a Brook- haven National Laboratory tudósa és két diák. A békemozgalamat két incidens zavarta meg. Az egyik az ultra-jobboldali “Young Americans for Freedom” ellentüntetése a közeli pénzügyminisztérium épülete előtt. Ezek plakáton atom- robbantásokat, fegyverkezést követeltek és Goldwater képét vitték az amerikai zászló mellett. A másik incidens egy katonai ruhában menetelő fiatalember letartóztatása volt, aki feleségével a bibliából vett pacifista jelszó alatt vett részt a diákok békefelvonulásán. Egy másik békét szolgáló esemény a Swarth- more Egyetemen (Pa.) 80 egyetem diákküldöttei részvételével megtartott három napos értekezlet volt a leszerelésről és az ellenőrzés kérdéséről. Szakértők és tanárok vezették a megbeszéléseket, amelynek egyik fő célja az volt, hogy az ország diákjaiban felkeltsék az érdeklődést a leszerelés problémájának megoldása iránt. A megnyitó beszédben Clark szenátor kijelentette, hogy a leszerelési konferencia nem vezethet sikerre a Kínai Népköztársaság részvétele nélkül. Kruscsev asszony rádió üzenete Vasárnap rövidhullámú rádióadásban érkezett Moszkvából Nina Kruscsev asszony békeüzenete az amerikai asszonyokhoz. A szovjet országvezető felesége angolul beszélt, válaszul a hozzá érkezett levelekre és sürgönyökre. “Mi nem akarunk harcolni”, mondotta, “hanem barátokként akarunk élni önökkel. Sajnos a veszély ma nagy. Amerikában az asszonyok nagyrésze tudatában van ennek.” .. A Szovjetunió szeretné, ha a Roosevelt idején létrejött “baráti megértés” újból megvalósulna a két ország között, mondotta. Utalt a Géniben márciusban meginduló leszerelési tárgyalásra, amelyre a Szovjetunió a kormányfők megjelenését ajánlotta a siker biztosítására. Megegyeztek az algériai fegyverszünetben Franciaország és az algériai nemzeti szabadság- harc képviselői megegyeztek a 8. éve folyó algériai háború befejezésének feltételeiben. Erre a döntő lépésre Franciaországban került a sor, közel a svájci határhoz, ahol már a múlt hét óta folytak a tárgyalások a két fél között. A tárgyalás részvevői azonban még nem Írtak alá semmilyen megállapodást, mert előbb kormányaiknak kell jóváhagyniuk a tervezet szövegét. Franciaországban De Gaulle elé kerül a kérdés és ő terjeszti majd a kormány elé. Az algériaiak részéről előbb a Tuniszban tartózkodó ideiglenes kormánynak kell határoznia és az Algériai Forradalom Nemzeti Tanácsától függ majd a döntés. Ez a testület Tripoliban jön össze a hét végén. A megegyezés hírére az európai lakosság szélsőséges elemei fokozták terrorista tevékenységüket Algériában. Az OA'S számos merényletet követett el a kormánycsapatok és a lakosság ellen, amelynek egyetlen napon 26 halálos áldozata volt, köztük 14 mozlem. De Gaulle elnök elutasította Kruscsev ajánlatát, hogy a március 14-én Genfben kezdődő fegyverszüneti tárgyalásokon a részvevő 18 nemzet kormányfői is jelenjenek meg. A francia köztársasági elnök kijelentette, hogy csak a másik három nukleáris hatalommal — USA, Anglia, Szovjetunió — hajlandó tárgyalni az atomfegyverek eltiltásáról és megsemmisítéséről.
