Amerikai Magyar Szó, 1962. január-június (11. évfolyam, 1-26. szám)
1962-02-15 / 7. szám
UL A Al Cilii 1\ AI Al Ali 1 AK >/.<) ltiursaay, February id, 1962 ^ArtlUVWWWWWAIWWWWrtArtWWWVWVVWUWVVV/WVyV/VWUWWVUWWVVAAAA/WVWUW 'i i Magyarország /|/\n/\/VA/VWV\AAWJV/tAn/WWUV\AAAVW\«\nAAAAn/\AAA«VAAIVVV\AAA(WV\AMIWiAAA/VVW\/WVUWWv> 836.000 HTOOMMS - 5.2 MILUÁRD FOSENT NYUGDÍJ GGäOOSüOMS ÍZ IKSTSZ-TAGOUÓL Tiz évvel ezelőtt jelent meg Magyarországon az egységes nyugdijrendelet. A rendelkezés jelentőségéről és a tiz év alatt elért fejlődésről tettünk fel néhány kérdést Fodor Gyula, az Országos Nyugdij intézet igazgatójának. — Mi volt a jelentősége az egységesítésnek? — Az első egységes nyugdíjtörvény megjelenése előtt a dolgozók különböző nyugdij egyesületekhez tartoztak. Külön betegbiztositási és nvugdijegyestiletük volt például a magántisztviselőknek, a közszolgálati alkalmazottaknak és a munkásoknak. Ennek megfelelően, különböző volt a fizetett nyugdijak mértéke és a nyugdíjazás feltétele is. Ezen a helytelen gyakorlaton változtatott az egységesítés. Rendezte az aránytalanságokat, felemelte az alacsony nyugdijjárulé- kok öszegét és egységes kategóriákba sorolta a nyugdij jogosultakat. Valamikor a magánalkalmazottaknál például nem volt életkorhoz kötve a nyugdíjazás. Ha valaki letöltötte a megszabott munkaidőt, nyugdíjba vonulhatott akkor is, ha csak 40—45 éves volt. 1952. január elsején lépett életbe az a rendelkezés, hogy a nyugdíjazáshoz szükséges életkor 60 év és tízéves munkaviszonyt kell igazolni. Ezeknek a nyugdíjasoknak keresetük 15 százalékát folyósítottuk. Azok a dolgozók, akik saját elhatározásukból csak 65 éves korukban vonultak nyugdíjba, fizetésük 30 százalékát kapták. Az első rendelkezések során látott napvilágot az az intézkedés is, hogy a nők nyugdíjkorhatára 55 év. Az uj nyugdíjtörvény életbelépése során mintegy 330 millió forinttal emelkedett a nyugdijak összege. — Ez volt tehát a kezdet. Hogyan fejlődött Magyarországon a nyugdíjellátás? — Tiz évvel ezelőtt 563 ezer nyugdíjast tartottunk nyilván, és ezeknek évi 984 millió forintot fizetünk ki. A fejlődést három jelentős forduló köré lehet csoportosítani. Az egyik az uj nyugdíjtörvény megteremtése, a másik 1954, amikor ismét napirendre került a dolgozók még nvugod- tabb öregségének biztosítása. Az 1954-es rendelkezések együk legjelentősebb pontja volt, hogy a 15 százalékos nyugdijak helyet 50 százalékot folyósítottunk, és ezenkívül <tz 1945 után munkában eltöltött évekre újabb ^gy-egy százalékot fizettünk. A dolgozók nyugdijának minimumát átlagban 500 forintban állapították .meg. Ez körülbelül újabb 350 millió forintos emelkedést jelentett. Bár ez a rendelkezés előnvös volt a munkában Tnegöregedettek számára, hibájaként lehetett felróni, hogy nem tett különbséget az olyan nyugdíjasok közöt. akik csak tiz, vagy akik akár negyven évet dolgoztak. Lényegében mindenki egyformán kapta a fizetésének megfelelő 50 százalékot. A változás, a harmadik jelentős fordulópont 1959- ben következett be, amikor arányosabb és igazságosabb szabályok léptek életbe. Az 1952. január elsejei 563 ezer nyugdíjassal .-zeniben ma már 836 ezret tartunk nyilván, és ezeknek évente körülbelül 5,2 milliárd forintot fizetünk ki. —Mit jelent a rendelkezések szempontjából a termelőszövetkezeti tagok bekapcsolódása? A termelőszövetkezetbe tömörült falusi lakos- -ágot 1958 január elsejétől kapcsoltuk be a nyűg- ói jellátásba. Megjegyzem, itt kétfajta kategóriát vezettünk be, az egyik az öregségi járadék, a másik pedig a nyugdij. öregségi járadékot ; zok a 65 éven felüli nők és 70 éven felüli férfiak Lapnak, akik legalább hat hónapig tagjai voltak ■ á termelőszövetkezetnek. A tsz.-tagok 65 éves korukban tízéves tagság után nyugdijat kapnak,- mit havi 900 forintos kereset alapján állapítalak meg. Jelenleg 230 ezer tsz-nyugdijasunk és járadékosunk van, nekik tavaly 630 millió forintot fizettünk ki. 1962 .január elsejétől már a magánkisiparósok is nyugdijjárulékot fizetnek, s tízévi tagság után a befizetett járulékok arányában részesülnek majd nyugdíjban. Mivel a kisipari szövetkezetek tagjai is nvugdijjogosultak, elmondhatjuk, hogy @-15 évi börtönre iféliék a taxisofőrök merénylőit A Fővárosi bíróság feb. 1-én délután hirdetett Ítéletet 1). Szabó József és társai bűnügyében. A büntetett előéletű, züllött életmódú D. Szabó József a múlt év egyik októberi estéjén társaival együtt mulatozott, és miután a pénze elfogyott, ott a kocsmában elhatározta, hogy meggyilkol és kiiabol egy taxisofőrt. Kocsit rendelt, és Gömöri Károllyal, barátjával beült a megérkezett taxiba, és azt Pestimrére irányította. Előkészítette 30 centiméter hosszú rugós kését, és amikor a kocsi egy elhagyott helyre ért, váratlanul hátba szúrta a sofőrt. A gépkocsivezető védekezni próbált, erre a támadók huzni kezdték a kocsiból, de közben a sofőr dudálni kezdett. Gömöri megijedt futásnak eredt, majd Szabó is kereket oldott. A vérző sofőr ereje végső megfeszítésével a gyáli vasútállomásig vezette taxiját, ahol megállt, utána elvesztette eszméletét. Csak a gyors orvosi segítség mentette meg életét. A bíróság D. Szabó Józsefet 15 évi, Gömöri Károlyt pedig 6 évi börtönbüntetésre Ítélte. Ezen a napon még egy hasonló bűnügyben hirdetett Ítéletet a Fővárosi Bíróság. A vádlottak. Mihalovics János és Miilei József büntetett elő- élettiek elhatározták, hogv leütnek egy taxisofőrt és igy jutnak pénzhez. Tervük végrehajtásához Mihalovics egy súlyos “vasszöget” szerzett, és azt kabátja zsebébe rejtette. Barátjával, Műiéivel a taxiba ült és Csillaghegyre autózott. Miliői szóval tartotta a sofőrt, és amikor egy lejtős útszakaszhoz értek, 16 ütést mértek a vasszöggel a g ‘pkocsivezelő fejére. A sofőr nem vesztette el lélekjelenlétét, igyekezett kitérni az ütések elől, a kocsit a házak közelébe vezette és segítségért kiáltozott. A támadóik megijedtek és elmenekültek. A sofőrt az előfutott lakók részesítették első segélyben, majd kórházba szállították. Mihalovics Jánost 12 évi. Miilei Józsefet pedig 9 évi börtönre Ítélték. Egy évtized alatt A Magyar Országos Söripari Vállalat igazgatója a söripar második ötéves tervéről tájékoztatta a sajtót. Elmondta, hogy az iparnak minden évben nagy gondot okoz a növekvő igények kielégítése. 1929 és 1950 között lényegéljen nem emelkedett a termelés, évente általában mintegy 600 ezer hektoliter sört gyártottak. 1950 és 1960 között azonban ötszörösére nőtt a sörtermelés; ta- valvelőtt már 3 millió 550 ezer hektoliter sör készült. A tervek szerint az idén 3 millió 950 ezer hektoliter! sört ad a vállalat a lakosságnak, ebből egy millió lOOOOOhektolitert palackozva. Mint elmondták, a téli hónapokban ki tudják elégíteni az igényeket, a nyári időszakban azonban az idén sem lesz elég sör. A kereslet kielégítésére Csehszlovákiából és a Német Demokratikus Köztársaságból hoznak be sört. A sörgyárak egyébként télen is majdnem annyi sört készítenek, mint nyáron. Az igazgató elmondta, hogy a termelés nagy mértékű növekedése befolyásolta a sör minőségét is. Ezért a második ötéves tervben — és már 1962-ben is — azon dolgoznak, hogy jobb sör kerüljön az üzletekbe. A második ötéves terv előírja, hogy 1964-ben 4 millió 300 ezer hektoliter sört gyártson az ipar. Az eddiginél is nagyobb arányban kell fejleszteni a palackozást. Az ötéves terv utolsó évében egymillió 600 ezer hektolitert palackozva hoznak forgalomba. ma már Magyarországon szinte valamennyi dolgozóra kiterjed az egységesített nyugdíjtörvény. —Ennyi nyugdíjast nyilvántartani és ügyeiket intézni nem lehet könnyű munka. Hogyan oldják meg a pontos adminisztrációt? — Az Országos Nyugdíjintézet tiz évvel ezelőtt 450 emberrel dolgozott, a jelenlegi létszámunk már csak 350. Elképzelhető, hogy ezt a megnövekedett munkát ilyen csökkentett létszámmal ellátni nem kis feladat. Hogy a nyilvántartási. az elszámolást s a kézbesítést gyorsabbá és pontosabbá tegyüs, az Országos Nyugdíjintézet fokozatosan áttér a gépesítésre. Ennek megfelelően a következő években a nagyteljesítményű elektronikus számítógépek segítségével kívánjuk könnyíteni munkánkat. A T. Äz egész fővárosra kiterjesztik az Egységes nőgyógyászati ellátást Több kerületben szerzett kedvező tapasztalatok alapján február 1-től az egész fővárosban bevezették az egységes szülész-nőgyógyászati ellátást. Már valamennyi kerülteben körzeti szülész- nőgyógyász szakorvosok kezelik a hozzájuk fordulókat. A szülészeti-nőgyógyászati körzetek egy-egy kijelölt kórházhoz tartoznak. A lehetőségekhez képest biztosítják, hogy a terhes anyák vagy nőgyógyászaid betegek továbbra is azokkal az orvosokkal kezeltethessék magukat, akik esetleg már hosszabb ideje gyógyítják őket. A kórházi beutalásoknál — indokolt esetben — ugyancsak lehetőség nyilik a területen kívüli elhelyezésre. Ezért a szülészeti és nőgyógyászati ágyak mintegy egyharmadát ilyen esetekre tartalékolván. Kiállítás nyílt az idei nylon- bániénés habselyem újdonságokból A belkereskedelem Tanács körúti bemutatótermében kötszövőipari kiállítás nyilt, amelyen a látogatókat a habselyemgyár s a harisnyagyár újdonságaival ismertetik meg. A kiállítás megnyitása alkalmából az ipar és a kereskedelem szakvezetői a sajtónak elmondták, hogy az év első felében 84-féle uj müselyem, 21- féle bánion- és 25-féle nylon- fehérnemű, bluzi és pulóver kerül forgalomba. Az újdonságok közé tartozik a habselyemmel kombinált nylonfehér- nemii. A habselyem blúzok mintás és csikós változatban kerülnek a vásárlóközönség elé. A Budapesti Harisnyagyár vezetői azt is elmondták, hogy a kiállításon hatféle nylonharisnyát mutatnak be. Érdekességnek számit, hogy megkezdték a jelenlegi, 15 dines harisnyáknál jóval tartó- sabb, 20 dines nylonharisnyák gyártását is. ^eggi őrsitják a födémcserét és a íaiarozásokaf A következő hetekben ismét megkezdődnek a budapesti tatarozások. A fővárosi tanács Házkezelési Igazgatósága évekre szóló részletes intézkedési tervet dolgozott ki az épületek felújításának gyorsítására. Fő feladatnak a födémcserék idejének megrövidítését, gazdaságosabbá tételét tekintik. Ezért pontosan meghatározzák majd: meddig tarthat egy-egy födémcsere, és az érdekelteket a határidő pontos betartására kötelezik. A következő években a házkezelőségeket úgy fejlesztik, hogy azok az ötvenezer forint érteket meg nem haladó lakóház.javítási és karbantartási munkákat házilag, saját embereikkel tudják elvégeztetni. Az év első felében jegyzékbe veszik a gazdaságosan fel nem újítható épületeket, és javaslatot állitanak össze arra, hogy milyen épületeket kellene lebontani, és helyükön korszerű uj lakóépületeket épiteni. Felülvizsgálják ,— a tervek szerint — a műemléképületeket is. RÓZSA Sándorról ir népi játékot Waldmann József «zegedi, és Vastag József röszkei tanár. A két pedagógus évek óta gyűjti a hires betyárra vonatkozó dalokat, szájhagyományokat. A szegedi járás több falujában magnetofonszalagra vették fel az idős emberek visszaemlékezéseit. «V A GYŐR—SOPRON megyei Tanács Liszt-dijat- alapított a Győri Zeneművészeti Szakiskola tehetséges növendékei részéve. Két kategóriában tartották meg az idei Liszt-díjra pályázók zongora- versenyét, amely szép sikerrel zárult.
